Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is.

Gyereknap alkalmából ma dúskálunk a progarmokban, de nem lesz ez mindig így a nyár folyamán. Ezért is örvendetes, hogy új programsorozatot indít a Budapest Park: színes, izgalmas, kreatív gyermekfoglalkozásokkal, a szülőket is bevonva szeretnének érdekes és aktív pihenést biztosítani a családosoknak.

A nyitva tartás alatt, a nyári időszakban minden hónap első vasárnapján, 10:00-17:00 között várja látogatóit, kicsiket és nagyokat, valamint szüleiket a Pöttömkert.

Időpontok: június 1., július 6, augusztus 3., szeptember 7.

Az első alkalommal, június 1-én a Kolibri Kiadó  Mesés skandináv Kolibri matiné címmel meseolvasással egybekötve mutatja be skandináv kiadványait (Timo Parvela Miú és Vau könyvei, Jo Nesbo Doktor Proktor pukipora-sorozata, Tiina Nopola Sári-sorozata, Jakob Martin Strid vicces és agyafúrt mesekönyve a Hihetetlen történet az óriáskörtéről, valamint a Magasfeszültség sorozatból a norvég Arne Svingen Magas cé és jobbhorog című regénye). A Gipszkorszak Játszóház közreműködésével gipszfigurákat festhetnek a gyerekek, míg a Noha Alkotóműhely kreatív foglalkozásain kicsik és nagyok különböző újrahasznosítási technikával ismerkedhetnek meg és hozhatnak létre különböző használati tárgyakat.

A nagyobbaknak a Krimiestek.hu, a városi nyomozós játékok szakértője szervez egy izgalmas és érdekes családi nyomozást. A helyes megfejtők között ajándékot sorsolunk ki.

A Cser Kiadó standjánál lehetőség lesz könyvvásárlásra is! A népszerű kreatív könyvektől, mint a Színes Ötletek, vagy a Kis Műterem sorozat, egészen a sporttal vagy kertészkedéssel foglalkozó könyvekig változatos témákkal, különleges akciókkal várják az érdeklődőket. A Pritt Kreatív Klub standjánál játékos kézműves foglalkozások várnak kicsiket és nagyokat egyaránt: ragasztott képek, dekorációk gyerekzsúrokra, ékszerkészítés, szabadon válaszott kreatív feladatok.

A Gerilla jóga mozgalom gyerekjóga-oktatói délelőtt és délután várják egy-egy jógaórára a kisebbeket.

Már csak egy hét! Az eseményhez itt lehet csatlakozni.

Azt mondják a meztelen csigáról, hogy azon kevés teremtmények egyike, amelyeknek semmi haszna. Ez biztos így lehet, mert nem beszéltem még olyan kertbaráttal, aki e jószágokról jót tudott volna mondani. A hívatlan kertlakók közt talán leggusztustalanabbak a csigák, közöttük az élen járnak a meztelen csigák.

Pannon csiga

Míg más kertlakók némi hasznot is hajtanak, a meztelen csiga számláján csak negatív dolgok sorjáznak: mindent összerág, ragacsos csíkot húz maga után, és sokak szemében e jószág testesíti meg a csúfságot és haszontalanságot. A meztelen csigák elleni védekezésnél – ahogy a szakemberek mondják – fontosabb az eredményesség, mint a környezet tisztelete.

Léteznek praktikus csigataszító módszerek, ilyennek számít, ha a növényeket reggel öntözik, és ezért a környezetük hamar felszárad. Vannak csigataszító növények is: ilyen a begónia, a fekete ribiszke vagy a paradicsom. Ezekből érdemes a csigajárta helyekre ültetni. Jó módszernek mondják, ha a védendő növényt a földön körbetekerjük vékony rézdróttal.

Durvább megoldás nedvességet elvonó anyagot (sót, kávét, égetett mészport, műtrágyát) teríteni a megvédendő terület köré. Ha a csiga rámászik a kiszórt anyagra, az a talpából kivonja a nyálkát, nem tud csúszni, elpusztul. De kedvelik a sört is, és a fedeles, sörös csigacsapdával sok részeges csúszómászó begyűjthető. Az igazi szerencse, ha a közeli kertszomszéd telerakja a kertjét sörcsapdával, mert akkor a környék csigái oda járnak. A sok gusztustalanság azonban esetenként rondább, mint maga a csigapusztítás. Bár egy tarrágást nehéz felülmúlni.

A legegyszerűbb védekezési módszer a csigák rejtekhelyének feltárása, amely leggyakrabban valamilyen nedves, hűvös, védett hely lehet. Kisebb kertekben érdemes őket összegyűjteni valami alkalmas eszközzel, pl. nyeles lapátkával. Könyörtelennek kell lenni, el kell pusztítani a befogott egyedeket, mert egy szezonban félezer utóddal gyarapítják a nemkívánatos kolóniát. Terjedőben vannak az indiai futókacsák is, ők múlhatatlan kényszertől hajtva keresik és habzsolják a meztelen csigákat. Bár azt is mondják, hogy a gyíkok, békák és sünök is felfalják a meztelen csigákat. Rajta, ha ezeknek sikerül kedvező életteret biztosítani, akkor vége a csigáknak.

A barna kerti csiga petét rak

Vannak, akik esküsznek a csigalé hatékonyságára; a recept olvastán nem is tudom, mi a gusztustalanabb, a lé vagy a csiga. Egy külön edénybe kell csigatetemeket összegyűjteni, a csapatot egy hétig meleg helyen, annyi vízben szükséges rothasztani, ami bőven ellepi őket. Ezt a trutyit kellene alkonyatkor a veszélyeztetett növények közé locsolni. A romlott csigalé riasztja az élő csigát.

A gazdaboltokban csigaölő mérgek is vásárolhatók. A legújabbnak számító az itthon még nem forgalmazott fonalféreg-készítmény: a hasznos apró lények megtámadják a csigákat, és a velük szimbiózisban élő baktériumokkal közösen egy hét alatt biztosan elpusztítják a meztelen csigát.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A sörcsapdáról itt olvashatsz:

http://kapanyel.blog.hu/media/image/2014-05-21/12257488/sorben_pacolt_meztelencsiga.

Konyhakertünk művelésekor sok munkát és energiát takaríthatunk meg, ha egyszerűen követjük a természet adta mintát. Az erdő talaját mindig borítja valami, ha az ágyásokat  betakarjuk, kertünknek is tápanyagdús, finom szerkezetű lesz a talaja, akárcsak az erdőé.

Azt a folyamatot, amikor a kert talaját szerves anyagokkal, mint egy meleg szőnyeggel letakarjuk, mulcsozásnak nevezzük. A szőnyeg alatt tavasszal hamarabb indul meg az élet, és ősszel tovább is zajlik.

A mulcsozás további előnyei:

Ráadásul a termés tisztább marad és könnyebb is betakarítani.

Miből lehet mulcs?

Friss vagy száraz növényi maradványok, vágott fű, falevelek, papír szinte minden kertben/háztartásban fellelhető, amelyeket közvetlenül felhasználnhatunk a mulcsozáshoz.

A nyírott füvet vagy az ágyásokban megjelent vad-, gyógy- és gyomnövényeket csupán néhány centis rétegben terítsük szét a talajon, mert úgy gyorsan megszáradnak, nem füllednek be, és így a talaj továbbra is tud levegőzni.

A lucernaszénát, -szalmát és egyéb már megszáradt növényi maradványt egy kicsit vastagabban is teríthetjük, számolni kell viszont azzal, hogy a nagyobb tömeg lassabban korhad el. Ez jó, mert hosszabb távon gyomtalanul tartja a talajt, és nem kell vele foglalkozni, viszont a lebomló tápanyag lényegesen később alakul ki. Nagyobb terület takarására is ez a legjobb anyag.

Ne sajnáljuk rá a pénzt, hiszen egyszerre több dolgot veszünk meg: időt és energiát magunknak, tápanyagot a növényeknek, és a talajt is óvjuk a kiszáradástól.

A takaróanyag szétterítésétől a lebomlásig átlagosan hat hétre van szükség. Fontos, hogy már vetéskor is megfelelő legyen a talaj tápanyagszintje, hogy a növények jól indulhassanak. Ha eleinte mégis sárgulnának, akkor öntözzük meg őket csalánlével, és továbbra is folyamatosan mulcsozzunk.

A talaj életre keltésében a gilisztáknak van a legnagyobb szerepük, így tegyünk meg mindent, hogy minél többen legyenek. A giliszták annyira szeretik a hagymahéjat, hogy ha ezzel mulcsozzuk az ágyásokat, fokozottan szaporodnak.

A talajtakaró alkalmazásával tulajdonképpen helyben készül a komposzt, így  megmenekülünk a komposztösszerakás, átforgatás, kihordás fáradságos munkájától, a humusz pedig ott készül el, ahol szükség van rá.

Mivel a természetben ismeretlen a csupasz föld, a legjobb, ha az utakat is zöld növényzet borítja. Egy adott területen megjelenő természetes növénytakaró mindig jellemző az ottani talajra, hiszen azok a növények maradnak életben, amelyeknek megfelel az adott helyen a föld összetétele, tápanyagtartalma. Ha ezek a növények visszakerülnek a talajba, olyan tápanyagokat juttatnak vissza, amelyekre ott a talajnak éppen szüksége van.

Praktikussági okokból célszerű az utakra egy kis füvet is vetni, mert ez bármilyen évszakban és időjárási körülmények között járható felületet biztosít a kert művelőjének. A fűvetés azonban csak szórványos legyen, hogy a természetes növényzet is föltörhessen mellette. Nem kell a tökéletességre törekedni: nem az egyöntetű gyönyörű fű a lényeg, hanem a változatos összetételű, nyírható zöldfelület. Az utakon és ágyásokban kihajtó növényeket ott használjuk fel takaróanyagként, ahol megjelentek.

Szerző: Krumpach Erzsébet, A bőség kertje c. könyv írója

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

21. hét

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, ha rosszat, akkor besározzák, mert ha hűvösebb ilyenkor az idő, az árthat a virágzó szőlőnek. Van, ahol az a mondás járja: „Azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.”
Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

Tudta? A két gólya életmódja jelentősen eltér egymástól

A fehér gólya az ember lakta vidékeket követi. A településein fészkel, a földjeire jár táplálékért. Nagy megbecsülésnek örvend, az emberek többsége szereti, ha a falujukban gólya fészkel. Kevéssé kötődik a vízhez, a szárazabb gyepeket, tarlókat is szereti, a vizenyős rétek, mocsarak szélein vadászgat csak, a nagyobb vízbe nem megy. Különös tulajdonsága, hogy nagy melegben a lábát fehér ürülékével szennyezi, így hűti magát, ezért lába gyakran a piros helyett fehérnek látszik. Fészkét régebben fákra, kéményekre, tetőgerincre rakta, ma egyre inkább villanyoszlopra.

A fekete gólya ezzel szemben kerüli az embert, fészkét leginkább erdőbe, öreg fákra rakja. Nagyon óvatos, szereti a nyugodt élőhelyeket. Kifejezetten vízhez kötődő, sokszor hasig gázol táplálék után kutatva. A lábát nem szennyezi ürülékével, az mindig kifogástalan vörös színű.

Tudta? A fehér gólya fészkében gyakoriak a társbérlők

A fehér gólya több évig, évtizedig is használhatja ugyanazt a fészket. A folyamatos karbantartás, tatarozás miatt az ilyen régi fészkek több mint 1 méter magasak és 1 tonna súlyúak is lehetnek! Egy ilyen fészek már nem csak a gólya költését szolgálja, oldalába, aljába más madarak létesítenek kolóniát; nálunk főleg a házi veréb, Dél-Európában a berki veréb kedveli ezeket a helyeket.

Tudta? A fehér gólya még a viperát is megeszi

Ha megkérdeznénk az utca emberét, mivel táplálkozik a gólya, akkor nagy valószínűséggel első helyre kerülne a béka, mint fő táplálék. Ezzel szemben rendkívül változatos az étrendje. Elkapja a vízisiklót, találtak begymintában már viperát is, gyíkokra vadászik, előszeretettel fog szöcskét, tücsköt, megeszi az egereket is, a földön fészkelő madarak tojásai sincsenek biztonságban tőle. Gyakorlatilag mindent megeszik, amihez hozzájut. A fekete gólyánál kicsit szűkebb a spektrum, mivel főleg a vízben fellelhető táplálékot fogyasztja. Itt inkább talál békát, jelentős a halfogyasztása is.

Tudta? A gólyák 40 évig is élhetnek

A gyűrűzések tanúsága szerint a legidősebb fehér gólyát 39 éves korában találták meg elpusztulva. Fekete gólyánál 18 és fél év az eddigi rekord, azonban ennél a madárnál a megkerülési kód az volt: „lelőve”. Ettől függetlenül a gólyákra is érvényes, hogy az első év a legkritikusabb. Egy kutatás szerint az öreg madarak mortalitása 14%, ezzel szemben az elsőéveseké 72%! Lefordítva ez annyit jelent, hogy minden 4. fióka éli csak meg az 1. születésnapját.

Fehérgólya fiókái

Tudta? A gólyák kiváló vitorlázó repülők

Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint nem erőből repülnek, hanem jóval energiatakarékosabb módon, a felszálló légáramlatokat használják arra, hogy minél messzebb jussanak. Gyakran látni köröző gólyákat mező felett, vonulásban hegyoldalaknál. Itt találják meg azokat a felszálló légáramlatokat, ún. termik-kéményeket, amelyek segítségével feljutnak több száz méteres magasságig , majd innen siklanak a kívánt irányba a legközelebbi termikig. A siklóernyőzők pontosan tudják, hogy a ragadozó madarak, gólyák kiválóan megmutatják egy ismeretlen terepen, hol érdemes a felhajtó légáramlatokat keresni. Vonuláskor is mindig a szárazföldet követik, és csak nappal repülnek, éjszakára megállnak.

Tudta? A fehér gólya 20 000 kilométert is repülhet a költő- és telelőhely között

A fehér gólya vonulása az egyik legjobban ismert. Ebben nem kis része van annak, hogy nagy termete miatt az elsők között szereltek rá műholdas jeladót, melynek révén már több mint 100 madárról kaptunk értékes információkat. A másik, nagy áttörést hozó dolog a távcsővel leolvasható gyűrűk bevezetése volt. Ennek révén az egyedeket be lehet azonosítani azok befogása nélkül, aminek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a megkerülések száma. A két módszer nagy lendületet adott (nem csak ennél a fajnál) a vonuláskutatásnak, számos meglepő dologra derült fény a vonulás pontos lefolyásával, terület használatával, telelőhelyek kiválasztásával kapcsolatban.

A fehér gólya nagyon jó alany arra, hogy bemutassuk azt az evolúciós folyamatot, hogyan változik egy faj vonulási, telelési stratégiája, hogyan alakulnak ki azok a „vadhajtások” a mai napig is, amelyek talán később sikeresebbek lesznek, mint az eddigiek. Ne felejtsük el: az evolúció szempontjából a jelenleg tapasztaltak csak egy állapotot tükröznek!

A fehér gólya az északi féltekén fészkel, Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a nyugati állomány Gibraltáron keresztül közelíti meg Afrikát, a keleti a Boszporuszi átjárót használja. A mi madaraink a törökországi útvonalat használják, majd a Nílust követve szelik át a Szaharát. Innen tovább csorognak dél felé, több telelésre használt helyük is van, a legkitartóbbak egészen Dél-Afrikáig repülnek.

A fekete gólya útvonala valamivel rövidebb, a magyar jelölésű madarak Etiópiáig jutnak el.

Tudta? A fehér gólya Dél-Afrikában vágóhídi hulladékkal táplálkozik

A dél-afrikai telelőhely egy különös történet. Az eddig eljutott madarak hosszú idő óta a vágóhidakról kikerült belsőségekkel, emberi fogyasztásra alkalmatlan nyesedékkel táplálkoztak, ergo dögevőkké válnak erre az időszakra. Ez nem áll olyan messze a gólyától, elég, ha csak egyik rokonára, a marabura gondolunk. Sőt! Az amerikai kontinens keselyűi (az ún. újvilági keselyűk) a DNS-vizsgálatok alapján nem a ragadozó madarakkal, hanem a gólyákkal állnak közelebbi rokonságban! A dél-afrikai történet azonban itt még nem ért véget. A jó telelési feltételek azt eredményezték, hogy először csak néhány pár kezdett költésbe Afrika déli csücskén, mára pedig már stabil, nem vonuló populációra erősödött az új utakat kereső madarak állománya. Annyiból is különleges ez, hogy a fehér gólya a déli féltekén korábban nem volt fészkelő.

Tudta? A fehér gólyák többsége augusztusban elhagyja az országot

Kevesen tudják, hogy a fehér gólyák már augusztusban nagy csapatokban elhagyják az országot. A fiókák kirepülése után kezdenek csoportokba verődni; bár nálunk is láthatóak 100-as nagyságrendű csapataik, de az igazán látványos csoportosulást a tengeri szorosokban lehet megfigyelni, ahol nemritkán több ezres, akár tízezres társaságban várják az alkalmat az átkelésre. A fekete gólyák nagyjából 1 hónappal később kelnek útra, őket még szeptember végén, október elején is megfigyelhetjük főleg halastavak medrében.

Tudta? Vonulásban akár 700 kilométert is repülnek 1 nap alatt

A műholdas nyomkövetők alkalmazása óta pontosan tudjuk, mikor, milyen távolságokat tesznek meg a vonuló madarak, hol, mennyi időre állnak meg pihenni, táplálkozni. A fehér gólyák átlagosan naponta 200-300 kilométert tesznek meg, a fekete gólyák tempósabban mozognak, ők napi 5-6 órás repüléssel átlagosan 500 kilométerre jutnak, de mértek náluk már 745 kilométeres elmozdulási sebességet is.

Tudta? Nem minden gólya telel Afrikában

Gólyáink klasszikus telelő területei Afrika Szaharától délre eső részein vannak. Európában az Ibériai-félszigeten is kialakult egy telelő terület, a fehér gólyák egy része onnan már nem is megy tovább, hanem kihúzza a telet, mert jóval hamarabb érik el aztán a költőterületet, ami óriási előnyt jelent számukra (fészekfoglalás jó kondícióban). Ezekből a madarakból kerülnek ki az első tavaszi érkezők.

Tudta? A fekete gólya Spanyolországban keselyűkkel közösen fészkel

A fekete gólya nálunk az erdők lakója, ez azonban nem jelenti azt, hogy másutt is ott költ. Romániában találtunk löszfalba rakott fészket, Törökországban és Spanyolországban előszeretettel fészkel sziklafalakon. Spanyolországban, ahol Európa legerősebb fakókeselyű-állománya él, gyakran társul a keselyűk kolóniáihoz 1-1 pár. A fehér gólyák viszont Spanyolországban előszeretettel használják a nagyfeszültségű oszlopokat, egy-egy oszlopon akár több fészekben is folyhat a költés. Ez annyiban érdekes, hogy nálunk ezeket a nagyfeszültségű oszlopokat nem használják erre a célra.

Tudta? Évente látvány-gyűrűzéseket szerveznek a gólyafiókák jelölésére

A gólyafiókákat júniusban lehet már gyűrűzni. A Magyar Madártani Egyesület irányításával szerveznek több ponton az országban ún. Gólya Road Show-kat, ami azt a célt szolgálja, hogy a gyűrűzésen keresztül az érdeklődők közelebb kerüljenek ezekhez a csodálatos madarakhoz. Számos információ hangzik el az előre meghirdetett helyszíneken a gólyákról, miközben a fészkekből kosaras emelő segítségével hozzák a fiókákat a gyűrűzők az érdeklődők közé. Aki ilyenen részt szeretne venni, az egyesület honlapján kaphat információt a Gólya Road Show pontos helyszínéről, időpontjáról és programjáról.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Idén is bebizonyosodik, igaz a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér. Persze az is biztos, hogy a szabadföldi szamócások nem örülnek, de mi vásárlók sem, mert ezen a héten az eső áztatta ágyások termése biztosan elrothad. A hiány pedig megint áremelést hoz, pedig éppen zuhanni kezdett az eper ára.

Az ágtördelő széltől eltekintve a bőséges csapadék a szabadban élő növények többségének jól jött. Több kellemetlenséget okoz a vihar a virágágyások zsendülő népének és a balkonlakóknak. A borogatáson, zsenge hajtások letörésén túl az erkélyen bajt is okozhat. Akinek erejéből futja és képes dacolni a viharos széllel, annak érdemes az edényalátéteket kivenni a cserepek alól. A levegőben lévő balkonládákkal ilyenkor már nem kell vesződni, mert teljesen átázva igen súlyosak. Tudok olyan esetről is, amikor valaki túlságosan áthajolt egy korláton, és a mélybe rántotta a súly, igaz nem a virágládáé, hanem a pocaké. Az illető életben maradt, de a gerinctörés miatt sok mindene megbénult.

A mostani eső, amikor egyhavi víz hullik alá néhány nap alatt, ugyanolyan hatású, mint a túlzott öntözés. Ez pedig gyengíti a növények ellenálló képességét. Ezért legyen szó gyepről, muskátliról, vagy éppen törzses növényről, a hőség, fagy, szárazság, sok víz megviseli őket, hiszen a bőséges öntözés kimossa a talajt, kiszorítja a gyökerek mellől a levegőt, és ezzel egy időben gyengíti a sejtfal szövetét.

A túlzott öntözés káros hatásai közé tartozik a talaj szerkezetének, minőségének romlása is, amely ezután könnyen láposodásnak indul, vagy bármilyen furcsa, a sok víz szikesedéshez vezet. Ilyenkor a humusz is kimosódhat. Ezért a törzses növények nem tudják felvenni a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, és helyüket átveszik a magukat vizes közegben jobban érzők. Ezek az esetek többségében gyomok. A bőséges öntözés vagy sok csapadék a homokos talajokon klorózisos tüneteket is okoz.

Az ilyesmi faiskolákban szokott foltszerű tüneteket okozni: ilyenkor a viszonylag sűrű növényállományban foltok jelennek meg az egymás melletti növények levelein, megmagyarázhatatlan okok miatt vesztik el zöld színüket, később egészen ki is fehérednek, végül idejekorán lehullnak. Mindez az adott fa, cserje legyengüléséhez, pusztulásához vezet. A szilvásomban egy csapadékos időszak után a klorózison nem segített a lombtrágya, csak a meszezés.

Persze a gyakorlott és rutinos kertészt nem éri váratlanul az ilyen erősen csapadékos időjárás.

Az edényes növényeknek éppen ezért kell jó vízelvezetésű, humuszban és tápanyagban gazdag talajt készíteni. Nem árt, ha ebben a talajban zeolit és apróbb kavics is bőven van. Ahol sok a növény, fel kell készülni a szél elleni védelemre is. Akkor már eshet eső, fújhat szél!

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Pongrác, Szervác, Bonifác és Zsófia

Május – Pünkösd hava

20. hét

Ez a hét a fagyosszentekről szól, és az időjárás-előrejelzés szerint idén sem tétlenkednek majd. Bár ezen időszak lehűlését hideg sarkvidéki légtömegek okozzák, és a derült éjszakák kedveznek a fagyok kialakulásának is, a népi megfigyelések e három vértanú, valamint Zsófia és Orbán nyakába varrják a zord időjárást.

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja. A népi rigmus szerint:

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültettek uborkát, babot, paradicsomot.

Természetesen kellett valami magyarázatot találni, miért pont május ezen napjai környékén fordul rosszra az idő. A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

Ha valamilyen szerencse folytán mégsem esik az eső, sőt szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:
"Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak: Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

Szép hetet!

A jeles nap története a múlt század elejére nyúlik vissza, amikor 1902-ben a hasznos madarak védelmében megszületett párizsi egyezmény alapján Chernel István, lelkes ornitológus szülővárosában, Kőszegen megszervezte az első Madarak és Fák Napját.

Az ünnep 1906-ban, Herman Ottó közreműködésével vált hivatalossá, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben.Az első világháború alatt és után kicsit megkopott ez az ünnep, de Klebelsberg Kunó 1931-ben rendelettel élesztette fel: előírta, hogy a tanító ezen a napon “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy minden gyermek ültessen egyet, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

A Madarak és Fák Napját minden év május 10-én ünnepeljük: az iskolákban, közösségekben országszerte sok program szól az „ünnepeltekről”. A teljesség igénye nélkül néhány mai esemény:

Jókai-kert

Budapesten a Jókai-kertben madárgyűrűzés, nyomozás Helicon, a sas után, fiókamustra, totó az Év madaráról, a túzokról, és persze a kert fáival is megismerkedhetnek a látogatók. További részletek itt.

Az Év madara

A Füvészkertben sok egyéb mellett galambröptetés és ismerkedés a kert különleges fáival. További részletek itt.

A mai napra a budapesti Kazinczy utca sétálóutcává válik. Az egész napos programban természetesen szerepel faültetés és madárbemutató, de átadnak egy tűzfalra festett utcatérképet is, és a gyerekek délután kígyót rajzolhatnak végig az utcán. További részletek itt.

Jó szórakozást, szép hétvégét!

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A szobanövények átültetésének is vannak szabályai: a figyelmes kertészek már tapasztalatból tudják, melyik mikor szereti, ha friss földet kap. Szerencsére a zöld kedvencek eléggé toleránsak, nem pusztulnak bele, ha nem ősszel, hanem tavasszal kapnak új földet. Az átültetés, különösen a nagyobb növényeké, férfimunka. A megfelelő talajválasztásnál is fontosabb, hogy nem szabad nagy piszkot csinálni.

Ha a pálma kinövi a lakást, új helyet kell keresni, vagy marad a csonkítás és az átültetés

Az apróbb növényekkel nincs is sok baj, de ha egy testesebb filodendron, leander, netán valamilyen pálma kerül sorra, akkor kezdődnek a bajok. A pálmák esetében nincs minden esztendőben szükség új földre. A növény - fajától függetlenül - biztos jeleket küld, ha kinőtte az edényt. Ilyenek, ha a gyökér felül kinő a földből, ennél is nagyobb bajt okoz, ha alul, a túlfolyó nyíláson próbál menekülni. Ilyenkor eltömíti a felesleges víz elvezetésére szolgáló nyílást, és máris pangó vízben áll, ami egyenes út a gyors pálmahalálhoz.

A pálmák nem nagyon kedvelik, ha matatnak a gyökereik mellett, a nagy pálmatudorok szerint az átültetés legjobb ideje az új hajtások megjelenésével esik egybe. Ennek ideje a tavasz. Nem szabad késlekedni, mert őszre, a téliesítés kezdetéig a gyökerek növekedésének le kell állni.

A csúf edényen segít a kaspó

Igaz, aranyáron, de már lehet pálmaföldet is vásárolni, viszont sokkal olcsóbb a házi keverék gyártása. Valamilyen kötött (agyagos) virágföldhöz kell keverni 1/3 -1/3 arányban semleges tőzeget és durva homokot, vagy egészen apró kavicsot. Egy 15 literes festékes vödörnyi keverékhez hozzá lehet adni kétmaroknyi, 15 dekányi nedves trágyát. Ha ezt – gumikesztyűs kézzel – egyenletesen elkeverjük, ebből évekig elél a pálma.

Az eredeti élőhelyen trágyára és új földre nincs szükség

Az átültetés után, ahogy a hosszú életű növényeknél ez természetes, a pálma is hálás, ha ugyanúgy állhat, ugyanott, ahol korábban. Ezért nem árt nem csak az emlékezetben bízni, hanem jeleket kell hagyni a növényen és a helyen is. Az átültetés utókezeléséhez tartozik, hogy csak állott vízzel szabad öntözni, és nincs szükség tápoldatozásra, még akkor sem, ha a pálma növekedésbe kezd.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!