Idén jó korán csöppentünk bele a trópusi időjárásba, aminek egyetlen pozitívuma eddig, hogy idő előtt és egyszerre élvezhetjük az amúgy egymás után érő gyümölcsöket. A fanyar bogyósok jéggel kombinálva enyhítik a hőség okozta kínt, már a puszta látványuk is felüdülést hoz. Én legalábbis napok óta önkéntelenül ilyen képekbe botlom, úgyhogy meg is osztok néhányat, hátha másnak is segít.

A nagy melegben a megszokottnál is több folyadékot kell inni, ami sokaknak – beleértve magamat is - nem könnyű feladat, mert ez az, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Általában akkor kapunk észbe, amikor már szomjasak vagyunk, pedig jobb lenne azt nem megvárni. Legjobb a sima víz, de az meg unalmas. Viszont feldobhatjuk jégkockába zárt gyümölcsökkel, fűszernövényekkel, és máris egyszerűbben megy az ivás.

A kiszemelt gyümölcsöket (eper, málna, egres, ananász, áfonya stb.) pürésítve vagy darabokban is lefagyaszthatjuk a jégkockatartóban. Külön-külön vagy vegyesen egyaránt finom, és folyamatosan új ízeket próbálhatunk ki egy pohár víznek álcázva.

Limonádé készülhet úgy is, hogy egyszerűen belefacsarjuk a vízbe a citrom levét, de mennyivel mutatósabb, ha mindez citromhéjjal megbolondított jégkocka formájában történik! Ha ehhez még egy kis jégbe zárt mentát, citromfüvet, netalán levendulát is adunk, a siker biztosan nem marad el. Az epres jégkocka bazsalikomos jégkockával társítva szintén nagyon jó páros.

A fűszernövények leveleit, ill. a bogyós gyümölcsöket úgy tudjuk szépen megfagyasztani, ha a jégkockatartót félig töltjük vízzel, 1-2 órát fagyasztjuk, majd a még nem teljesen szilárd tetejét megbontjuk, és úgy rakjuk bele az anyagot. Ilyenkor már nem tud lesüllyedni az aljára. Feltöltjük vízzel, visszatoljuk a fagyasztóba, és néhány óra múlva már kortyolhatjuk is teljesen egyedi vizünket.

Ugyanez a helyzet a virágokkal is: az ibolya (most már arról lekéstünk, de legközelebb…), a rózsa, a muskátli vagy a levendula virága – persze csak olyané, amit nem ért permetlé) rendkívül mutatós, ráadásul finom is. A rózsát szirmonként, de a kisebb fejeket akár egészben is lefagyaszthatjuk: a romantikus nyári pezsgős vacsora garantáltan felejthetetlen élmény lesz!

Aki pedig a családot vagy a vendégeket még jobban le akarja nyűgözni, készíthet virágos és/vagy gyümölcsös jégkoszorút. Ehhez jó szolgálatot tesz a kuglófsütő vagy két különböző méretű, egymásba helyezett, egyenes falú edény. A jégkoszorún tálalt gyümölcssaláta, bólé, akármi szintén nagy sikert fog aratni, akárcsak a jégből készült bor- vagy pezsgőhűtő. Nagy melegben ugyan nem marad meg sokáig, de addigra már bezsebelhettük az elismeréseket és kézcsókokat…

Ugyanezzel a módszerrel tej- és cukormentes "jégkrémet" is készíthetünk.

Ha hinni lehet a Medárd-napi jóslatnak, mely szerint 40 napig olyan marad az idő, amilyen akkor volt, bizony hosszú, forró nyárra kell berendezkednünk. Lesz alkalmunk kísérletezni, hisz a variációk száma végtelen, jégkockatartóból is rengeteg féle kapható már, úgyhogy máris kezdhetjük! Én mindenesetre most kiszedem a petrezselyemkockákat a jégkockatartókból...

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Tudta? Magyarországon 12 bagolyfaj fordul elő

Erdei fülesbagoly fiókája

A leggyakoribb hazai költőfajok az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco), a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua). Ritkább fészkelők az uhu (Bubo bubo), a füleskuvik (Otus scops), a réti fülesbagoly (Asio flammeus) és az uráli bagoly (Strix uralensis), valamint néhány nagyon ritkán előforduló faj (pl. törpekuvik).

Tudta? A baglyok nem építenek fészket

A baglyok a ragadozó madarak egy különleges, markáns küllemi jegyeket hordozó csoportja. Számos érdekes tulajdonsággal rendelkeznek: az egyik, hogy nem építenek fészket, hanem más madarakét foglalják el (erdei fülesbagoly), sziklamélyedésben (uhu), fa odvában költenek (macskabagoly). Utóbbiak még fészekanyagot sem hordanak, a puszta sziklára, odú aljára rakják a tojásokat. Az éveken keresztül használt költőhelyen az etetéskor behordott rágcsálók maradványai alkothatják a bélelést.

Macskabagoly fiókája

Tudta? A réti fülesbagoly földön fészkel

A réti fülesbagoly a nagy síkságok madara, ehhez minden téren alkalmazkodott. Mivel az ilyen területeken gyakran egyáltalán nincs fa, ez a bagoly a földre rakja a fészkét. Ő az egyedüli bagoly, aki aktívan készíti el fészkét, bár nagy túlzásokba nem esik ezen a téren. A földön fészkelés egyébként nem egyedülálló a ragadozóknál, a tundra madara, a hóbagoly is (kényszerből) ezt a fészekrakási formát alkalmazza.

Tudta? A baglyok nappal is tökéletesen látnak

Bár a baglyok alapvetően éjszakai madarak, érzékszerveik nappal is kiválóan működnek. A hazánkban költő fajok nappal szunyókálnak (szeretnek reggeli fényben napozni) és csak szürkületkor válnak aktívvá (idomított baglyok minden további nélkül „dolgoznak” nappali fénynél is). Észak-Európában viszont kénytelenek nappali fényviszonyok mellett is zsákmányt szerezni, hiszen a nyári időszakban a nap folyamatosan az égen van. A baglyok legfontosabb érzékszerve azonban nem a szem, amit esetleg zavarhat a nappali fény, hanem a hallásukkal tájékozódnak. A baglyok fülnyílása óriási, ráadásul aszimmetrikusan helyezkedik el a fej két oldalán. Ennek segítségével milliméter pontosan be tudják határolni, hol mozog a préda. A szakállas bagoly a tajgaövezet madara, táplálékállatai télen a hó alatt mozognak és táplálkoznak. A látásával nem sokra menne, ha meg akarná fogni őket, kiváló hallása nélkül biztosan éhen halna.

Tudta? A kuvikot régen halálmadárként üldözték

A kuvik a tanyák madara. A régi, falusi környezet, ahol minden portán nyüzsögtek az állatok, ideális fészkelési feltételeket nyújtott neki. Ezek a kistermetű madarak a rágcsálók mellett nagy mennyiségben fogyasztanak rovarokat. Jól ismert, hogy a nagy teljesítményű lámpák éjszaka milyen vonzó hatással vannak a rovarokra. Ezt manapság is kihasználják az éjszaka vadászó állatok: gyakran látni denevéreket az ilyen lámpák körül, de még a varangyok is sűrűn látogatják a lepottyanó rovarok által nyújtott ingyen konyhát. Régen azonban éjszaka csak azokban a házakban világítottak a petróleumlámpák, ahol beteget ápoltak. Az ablak fénye által vonzott rovarokra odarepültek a baglyok, az emberek pedig tévesen összekapcsolták a véletlen egybeeséseket: ha megjelenik a bagoly, akkor ott hamarosan meghal valaki. Ártatlan madaraknak ez lett a veszte, évszázadokon keresztül halálhozóként üldözték őket, pedig ha ismerték volna az összefüggéseket és a kis bagoly hasznosságát, bizonyára másként néztek volna a kuvikra.

Tudta? A baglyok beköltözhetnek a városokba

Jól ismert folyamat, hogy a természetes élőhelyek szűkülésével fajok eltűnnek, vagy alkalmazkodnak az új környezethez. A madarak esetében is számos példát láthatunk arra, hogyan válnak városlakókká pl. a feketerigók, vörösbegyek, cinegék. Kevésbé feltűnő, de a baglyok között is vannak olyan fajok, amelyek jól feltalálják magukat az emberlakta környezetben. Az erdei fülesbagoly főleg télen húzódik lakott települések közelébe, amikor csapatosan töltik a nappalt egy-egy örökzöld facsoportban. A nyílt területek közelében lévő parkokban azonban nem ritka, hogy a fiókáikat is felnevelik egy-egy szarkafészekben. Történt már extrém fészkelés is, amikor is egy panellakás virágládájában rakta le tojásait egy fülesbagoly és sikeresen ki is repítette fiókáit. A másik városlakó a macskabagoly, Budapesten is jól ismertek a Margit-szigeten költő példányok. A macskabagoly nagyon ragaszkodik fészkelő helyéhez, így ha ismerjük azt, rendszeresen megfigyelhetjük ott akár nappal is, amint az odú bejáratában sütteti magát a napon.

Öreg macskabagoly

Tudta? A köpetek vizsgálatából kiderül, mivel táplálkoznak a baglyok

A baglyokról köztudott, hogy táplálékuk emészthetetlen részeit, a csontokat és a szőrt kis gombócok formájában visszaöklendezik. Ezek vizsgálatával megállapítható, mivel táplálkoznak, de a környék kisemlős faunájába is bepillantást nyerhetünk. (Sok esetben kerültek meg olyan ritka fajok köpetekből, mint pl. a patkányfejű pocok). Ilyen vizsgálatokat magam is végeztem, meglehetősen érdekes és izgalmas tevékenység volt. A vizsgálatkor a köpetekben lévő koponyamaradványokat (rovaroknál kitin, madaraknál toll is) kell megkeresni, a csonttani bélyegek alapján (pl.fogazat) lehet meghatározni a fajokat.  Nagy különbségek mutatkoznak az egyes fajok között, de az évszak vagy az élőhely függvényében is változhat a táplálékbázis. Az erdei fülesbagoly nyílt területeken, kaszálókon, mezőgazdasági területeken vadászik, fő tápláléka a mezei pocok. A rovarevő cickányok a gyöngybagoly táplálékából kerülnek elő leggyakrabban, a kuviknak és a füleskuviknak jelentős a rovarfogyasztása. Az egyik legváltozatosabb táplálékbázisa a macskabagolynak van. A kisrágcsálók mellett a patkányokat, denevéreket, peléket is elfogyasztja, télen pedig jelentős számban zsákmányol madarakat, sőt elkapja más baglyok frissen kirepült fiókáit is!

Tudta? Az uhut az angolok sasbagolynak hívják

A legnagyobb hazai bagolyfaj, az uhu kemény ragadozó. Tudományos neve (Bubo bubo) szolgáltatta az egyik legnépszerűbb rajzfilmfigura, dr. Bubó nevét. Az uhu hangutánzó név, tavasszal a hím madár kiáltását hallhatjuk így. Beszédes azonban angol neve, az ”Eagle Owl”, ami sasbaglyot jelent. Gyakorlatilag mindent elfog, amit képes legyűrni, találtak már rókát is a fészkében, de vannak párok, amelyek más bagolyfiókákkal etették fiókáikat. Leggyakrabban elhagyott bányákban, sziklafalak üregeiben költ. Érdekes, hogy újabban egyre gyakrabban kerülnek elő olyan párok, amelyek gémtelepek közelében költenek. Itt persze nem kell messzire menni a szülőknek ahhoz, hogy a kicsinyeik jóllakjanak.

Tudta? Az uhu a sünt is elkapja

Az egyetlen ragadozó, amelyik rendszeresen fogyaszt sünt, az uhu. Hatalmas lábával kifordítja a sünöket és úgy falja fel, a tüskés bőrök pedig ott maradnak a helyszínen. Ha egy bánya közelében kifordított sünbőrökre bukkanunk, biztosak lehetünk abban, hogy a közelben uhu költ.

Tudta? A baglyok fiókanevelésüket a táplálék mennyiségéhez igazítják

A fiókanevelésbe a baglyoknál több szabályozó pont is beépült az évezredek során. A lerakott tojások száma attól függ, hogy adott évben milyen táplálékmennyiség állt a szülők rendelkezésére. Bő esztendőkben a felnőtt madarak jó kondícióban állnak neki a költésnek, ilyenkor pl. a gyöngybagoly akár 6-7 tojást is rakhat. Szűkös évben viszont a tojásrakás teljesen elmaradhat, így abban az évben nem nevelnek fiókákat. Olyan is előfordulhat, hogy a sok tojás lerakása után kedvezőtlenek lesznek a feltételek a fiókák felneveléséhez. Ilyenkor lép be a következő önszabályozó lépés. A legtöbb madárnál az összes tojás lerakása után kezdődik a kotlás, így a tojásból a fiókák nagyjából egy időben kelnek ki. A baglyoknál ez nem így van. Már az első tojás lerakása után kotlani kezdenek, így a kelés elhúzódik, a fiókák olyanok lesznek, mint az orgonasípok. Ha van bőven táplálék, akkor felnő az összes fióka, ha viszont nincs, akkor csak a legerősebbek jutnak elegendő táplálékhoz, a kisebbek elpusztulnak… és ők is táplálékként végzik.

Tudta? Az erdei fülesbagoly fiókái korán kimászkálnak a fészekből

A bagolyfiókák jóval a röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből és szétkóborolnak. A szülők az önállóság eléréséig tovább etetik őket, a szétmászkált fiókák hívóhanggal jelzik, merre vannak. Gyakran megesik, hogy a kis madarak leesnek a fáról, de ez hozzátartozik az önállósodásukhoz. Sajnos sok ilyen lepottyant fiókát összeszednek jó szándékú emberek, pedig ilyenkor maximum az a teendő, hogy fel kell tenni őket egy közeli fára. Megjegyzem, a bagolyfiókák nagyon esetlennek tűnnek, valószínűleg ez a tény is ösztönözheti arra a megtalálókat, hogy segítsenek rajtuk.

Tudta? Az uráli bagoly fészkét csak védő felszerelésben lehet megközelíteni

A nagytestű uráli bagoly Magyarországon főleg a Zemplén-hegységben fordul elő, állománya erősen változik a táplálék függvényében. Főleg más, nagytestű madarak gallyfészkeiben költ, de nagyon jól telepíthető mesterséges odúkkal is.

Ragadozó madarak esetében rendszeresen gyűrűznek fiókákat, mivel a felnőtt madarakat körülményes befogni és jelölni. Réti sas, egerészölyv és más ragadozó fiókáinak gyűrűzésénél minden előkészület nélkül megközelíthető a fészek, a fiókák védekezésére kell csak leginkább számítani, a szülők a közelből követik az eseményeket. Az uráli bagolynál azonban nem ez a helyzet. Védősisak és bőrkabát nélkül könnyelműség lenne megközelíteni a fészket, az öreg madarak ugyanis komoly támadásba lendülnek a betolakodóval szemben. A fejre és a hátra támadnak, olyan szögből, amit nehéz kontrollálni. A támadások annyira hevesek lehetnek, hogy még a védőruházatban is kárt tesznek.

Szöveg: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep a húsvétot követő 50. napon kezdődik. Ráadásul idén egybeesik az időjós Medárd-nappal, amikor is ha esik, negyven napig esik, de ha süt a nap, 40 napig jó idő lesz és édes lesz a bor. Most úgy tűnik, az utóbbi a valószínűbb...

Európában, így Magyarországon is pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, ezért fontos szerepet kapnak a virágok: a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A házakra, kerítésekre ilyenkor leginkább ez utóbbi ágait tűzték, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, megelőzzék a villámcsapást, ill. megjelöljék a lányos házakat. Sok helyen ilyenkor is állítanak májusfát, vagy ekkor bontják le a májusban állítottat.

A pünkösdi rózsa idén nem várta be névadóját, jóval hamarabb elnyílt

Pünkösd a legényavatás ideje is: aki kiállta a próbát, vagyis kibírta a sok verést, az a legény már udvarolhatott, járhatott kocsmába és bálba, azaz férfivá érett.

A kislányok ezen a napon pünkösdkirálynő-járást, pünkösdölést tartanak. A legkisebbet zöld ágakkal, pünkösdi rózsával díszítik fel királynőnek, és házról házra járnak köszönteni.

A hesspávázás főleg a székelyeknél volt jellemző: a gyerekek a maguk közül választott királlyal és királynéval az élen kora reggel énekelve ébresztették a falut. Házról házra jártak, ahol ajándékokat kaptak.

Sokfelé pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása is. Ilyenkor kapták meg az úgynevezett pünkösdi garast, és sok helyen a pénzen kívül ajándékot – leginkább kalácsot és bort – is adtak nekik.

A talán legközismertebb szokás a pünkösdi királyválasztás is fontos esemény volt. A lóversenyben, bikafékezésben, bothúzásban, kakasütésben vagy más ügyességi próbában jeleskedők közül választott pünkösdi király hatalma legfeljebb egy évig tartott. Ez idő alatt minden lakodalomba, ünnepélyre meghívták, a kocsmában ingyen ihatott, lovát, jószágát társai őrizték, apró vétségekért nem büntették meg.

Ez a skót fiatalember is méltán lehetne pünkösdi király

Pünkösd egyházi vonatkozásairól itt olvashattok bővebben.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Egy romantikus stílusú kert első látásra olyan, mint a lusta kertész portája: minden burjánzik, boldog összevisszaságban nő, akárhova lépünk, mindig valami vártalan, izgalmas dologba csöppenünk, ugyanakkor béke és nyugalom vesz körül.

Ez a „hanyagság” azonban csak látszólagos, hiszen a romantikus környezet alapja mindenféle futó, bokrosodó, kúszó, csüngő rózsa, amely semmiképpen nem tartozik az igénytelen növények közé. Egy szemet gyönyörködtető, illatozó rózsakert nem a véletlen műve.

A kert titokzatosságát leginkább az adja, hogy nincsenek benne áttekinthető, egyenes vonalak, szépen egymás mellett sorakozó virágágyak. Mint ahogy nincsenek csupasz felületek sem. Helyettük vannak viszont árnyékot adó fák, melyek alá vissza lehet vonulni, ha egy kis nyugalomra vágyunk. Az árnyékos részeket naposak váltják, így egész nap élvezhetjük a kertben a fény-árnyék-játékot. A sűrűn ültetett, leginkább visszafogott pasztellszínű virágok, fűszernövények vonzzák a madarakat, méheket, illatukkal és színeikkel teljesen ki tudják szakítani a boldog tulajdonost a sűrű hétköznapokból.

Egy romantikus kertbe bármit ültethetünk, ami szereti az adott talajt, de nem harsány színű. Játszhatunk a rózsaszín, fehér, halványlila és -sárga árnyalatokkal. A már említett rózsákon kívül nem hiányozhat a klemátisz, a borostyán és a vadszőlő sem, amelyek a futórózsák mellett zabolátlanul futnak fel falakra, pergolákra, fatörzsre. Az árnyékosabb részek kedvelt növényei a gyöngyvirág, a hortenzia, de szép színfoltokat ültethetünk pünkösdi rózsából, harangvirágból, haranglábból, sarkantyúfűből vagy közeli rokonából, a szarkalábból. A halvány árnyalatú orgonabokrok sem maradhatnak el, az utakat pedig szegélyezhetik fűszernövények, pl. macskamenta, levendula, kakukkfű.

A fák alatt, a burjánzó virágok között pedig mindenképpen kell hogy legyen egy pihenősarok, amit berendezhetünk régi bútorokkal: a nagyi kidobni sajnált fotelje, lócája szépen érvényesülhet a rózsalugas alatt. A fehér kovácsoltvas székek, asztalok, kiegészítők is stílusosak egy ilyen helyen. Tovább fokozhatjuk a mesés hangulatot, ha kis madáritatót is elhelyezünk, esetleg szobrocskákkal is ékesítjük a környezetet. Természetesen nem a kerti törpékre gondolunk…

Akinek még nem egészen ilyen a kertje, ültessen, futtasson virágokat, minél többet! Ha jó helyre jó növények kerülnek, nem is kell sok idő, hogy élvezhessük a madárcsicsergős, szemet és lelket gyönyörködtető "magányt".

Ötlet innen, képek forrásai itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Egyetlen nagyobbacska levendulabokor elég, hogy a családi molyfészkeket saját irtószerrel felszámolhassuk. Ráadásul a gyógyító hatásáról is híres levendula nagyon kellemes társ a kertben, balkonon.

A mediterrán félcserje igénytelennek számít. Lehet nagyobb edénybe, vagy akár gyepszegélynek ültetni. A szegélynövényt rendszeresen formára kell igazítani. A talajra nem igényes, de edényben rendszeresen kell öntözni, ám a gazda egy-két napos távollétét is túléli. A cserép megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy fürge gyökere elférjen, ajánlatos a növény méretének két-háromszorosát befogadó edényt választani.

A népszerű növénynek két tucatnyi fajtája van. A nemesítők célja a virág színének, formájának változtatása, valamint a levendulaillat (illóolaj) intenzitásának fokozása volt. Vannak fehér, rózsa-, mályvaszín, lila és kék szirmú levendulák.

Többféle csoportosítása létezik. Az angol levendulák (Hidcote, Sawyers hibrid, Old English Group) jellemzője a téltűrés, vízigény, ás a félárnyékos élőhely. E növénycsoport virágai kékes, lilás színűek, leveleik keskenyek.

A francia levendulákat (Kew Red, Stoechas, Helmsdale) fülesnek is mondják, ugyanis a virágzatuk két részből áll: a füzérek zömét alkotó apró tömör szirmokon kívül felül a légies fellevelek, mint a fülek, külön állnak. Csak az enyhe teleket bírják a szabadban, mert mínusz öt fok alatt elfagynak. Viszont az angol csoportnál sokkal illatosabbak, és valljuk be, szebbek is.

Messze földön híres a provence-i levendula

A levendulák primadonnái a trópusiak. Őket csak tavasztól őszig lehet a szabadban tartani. Plusz öt fokig bírják kint, ha ennél hidegebbre fordul, védett helyre vágynak. Ezek a növények már csak részben levendulák, ugyanis fő erényük szépségükben, s nem az illatban rejlik. Általában hibridek, és a nemesítők célja velük a folyamatos virágzás elérése volt.

Pannonhalmi levendula

A levendula, ha jó helyre kerül és évente többszöri fazonírozáson esik át, akkor évtizedekig is elél. Kordában tartásához viszont rendszeres metszésre van szükség. Ha az alapnövényt, az orvosi levendulát magára hagyják, néhány év alatt nyurga, csúf zöld bóbitás bokorrá fejlődik.

A fás részt nem szabad bántani

A levendulaév a tavaszi igazítómetszéssel indul. Ekkor a kajla, a bokrocskából kiálló hajtásokat erőteljesen vissza kell vágni. Ez új elágazások, hajtások nevelésére serkenti a növényt. A virágok betakarítása egyfajta finom metszés. Ha a növénynek is jót akarunk tenni, akkor a virág szárát a legfelső levélbóbitával együtt kell precíziós metszéssel eltávolítani. Lehet a leveleket is szedegetni, ami szintén egyfajta metszésnek számít.

A levendula metszésekor alapszabály, hogy a fás részeket nem szabad bántani – azért fontos a rendszeres metszés, hogy minél kevesebb ilyen fás rész alakuljon ki –, ugyanis az elfásodott ágacska, ha magára marad, már nem hajt ki. A jó kondícióban lévő növénynek meg sem kottyan a virágszedés és a levélszüret. A virágokat és a leveleket levegős, árnyékos helyen kell megszárítani, füzérbe kötve és zacskózva lehet az illatozó rovarűző szárítmányt a ruhák közé rakni, spájzba akasztani. Nyár végén az egész növényt gyengén vissza kell vágni.

A rutinosabbak már így csattogtathatják az ollót

Aki sövényt akar ültetni belőle, sokat spórolhat, ha egyetlen példányról, vagy közterületeken lévő növényekről vesz hajtást. A levendulát 8-8 centis fás dugványokról, nyár végén házilagosan is lehet szaporítani. A kis növényeket fagypont feletti hőmérsékleten, világos helyen lehet átteleltetni. Az első nyáron a fejlődő virágszárakat el kell távolítani, mert a virág kinevelése gyengítheti a kis levendulát.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Aki volt már a Debreceni Virágkarneválon, vagy legalább képeket látott róla, tudja, milyen lenyűgöző, amikor hatalmas szobrok, tárgyak virágba borulnak. Az így megelevenedett jelenetek azonban csak ideig-óráig látványosak, mert a vágott virágok hamar tönkremennek.

Ezek a pillangók nem Debrecenben röpködnek

A kertművészetnek létezik egy másik változata, az ún. „Mosaiculture”, amikor a szobrok nem hungarocellből készülnek, hanem egy acélháló vázat borít ültetőközeg, amibe egynyári virágokat, moha- és fűféléket, pozsgás növényeket ültetnek, így mozaikszerűen takarják be a felületet. A felszín alá rejtett komplex öntözőrendszer biztosítja, hogy az alkotások mindig üdén és frissen pompázzanak, bármilyen legyen is az időjárás. Az irányzat jeles képviselője az International Mosaiculture of Montreal  nevű nonprofit szervezet, akik világszerte sikeres kiállításokon mutatják be nem mindennapi alkotásaikat.

Aki mostanában Atlantában jár, az ottani botanikus kertben láthatja a kanadai csoport monumentális „élő” szobrait. Az Imaginary Worlds című kiállítás idén már 28 alkotásnak ad helyet: a látogató egyszer csak csavargó gorillák, orángutánok között találhatja magát, de találkozhat gigantikus pillangókkal, kobrával, békával is.

A legnagyobb szobor a 25 méter magas Földistennő, aki a Cascades Garden (Vízesések kertje) bejáratánál már tavaly is fogadta a látogatókat.

Aki tehát az Egyesült Államokban, esetleg éppen Atlantában jár, ne hagyja ki a lehetőséget, hogy Montrálból helybe vitték a szobrokat, mert különben Kanadába kell menni, hogy élőben láthassa ezeket a gyönyörűségeket. Mi pedig, akik októberig, a kiállítás végéig biztosan nem megyünk arrafelé, nézegessünk képeket!

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

A június hónap elnevezése egyesek szerint a régi római "Junius"-nemzetség nevéből ered. Lehetségesnek tűnik, hogy a naptárt megreformáló Caesar fiáról, Marcus Junius Brutusról nevezték el. Amikor azonban Brutus meggyilkolta a saját apját, méltatlanná vált arra, hogy egy hónap névadója legyen, ezért ettől fogva Juno istennőtől származtatták az elnevezést. Ez a magyarázat könnyen beivódott a köztudatba, hiszen Juno istennő, a csillagos égbolt királynője is tagja volt a március, április és május neveket adó isteni családnak (Mars, Vénusz, Jupiter).

A népi megfigyelések szerint a június – bár a nyár kezdete – veszélyes lehet. „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség” – tartja a népi bölcsesség, mert ilyenkor már nem hiányzik az eső a gabonának.

23. hét:

- június 8. (Medárd): Ha ezen a napon esik, 40 napig esni fog, ha süt a nap, 40 napos szárazság jön. Általában erős lehűlés várható. Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, szépen kihajt a fű, bő lesz a szőlőtermés, de gyenge a bor.

Aki Kelet-Angliában (Norfolk) Kings Lynn környékén éppen a Frizzleton Farm felé téved, ne lepődjön meg, ha egyszer csak egy hatalmas sárkányba botlik. Megijedni nem kell, csak ámulni, mert ilyen sövényt nem sűrűn lát az ember.

A hobbikertész John Brooker 10 éve kezdte el formára nyírni a kb. 30 méter hosszú sövényt.

 Szakállát is, sövényét is rendben tartja

Minden évben újabb részleteket dolgozott ki a hatalmas „házőrzőn”, így mára minden a helyén van, ami egy sárkányhoz szükségeltetik: hat láb, szárnyak, hegyes fogak, hatalmas orrlyukak.  

Vállalkozó szellemű kertészek követhetik a példáját: aki szerényebb méretű állattal is beéri, még 10 évet sem kell rászánnia. Elő a sövényvágó ollókkal!

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha van a növényeknek lelke, akkor a rózsáké a legbonyolultabb. Ki kell őket ismerni, és ha a gazda és a növény között teljes az összhang, az utcán járó megáll megcsodálni a kerti gyönyörűséget.

Trágya+meleg+napfürdő+víz=virágözön

A rendkívül kényes, ám gyönyörű rózsa hamar áthatolhatatlan, tüskés bokorrá válik, ha nem ápolják állandóan. Az automata öntözőberendezések, a jól és gyorsan nyírható gyepek, színpompás sövények, az évelő és egynyári virágfoltok korszakában sok kertből ezért is tűnt el. Holott a közelmúltig alig volt olyan zöld felület, ahol ne pompázott - vagy éppen sínylődött - volna néhány tő, mutatva gazdája hozzáértését, mert a rózsa szépen tartásához többre van szükség az átlagos növényápolási ismereteknél.A növény a több szabadidővel rendelkező kertészkedők körében változatlanul népszerű, de az újonnan berendezett, a birtokra kevés időt szánóknak tervezett kertekből hiányzik. A rózsával ugyanis valóban törődni kell, és két-három naponta illik közelről ránézni. Ilyenkor egy-egy nyisszantással kell eligazítani az egymással versengő hajtások közötti sorrendet. Ha kell, a növényt kedvelő élősködő rovarokat könnyen el lehet pusztítani a locsolótömlő erőteljesebb sugarával vagy a porzással, és csak végső esetben kell a durvább permetezőszerekhez nyúlni. De talán a legfontosabb rózsanevelő munka a táplálás és a rendszeres metszés.

A növény, ha magára marad, kétméteresre megnövő cserjévé válik. Ha rendszeresen elmarad a metszés, akkor a kerti nemes rózsák többsége hamar elöregszik, felkopaszodik, satnya virágokat hoz. A helyes metszés sokat segíthet a kívánatos növekedés/virághozás arány kialakításában. A túlzó metszésre a jó kondícióban lévő növények vad növekedéssel válaszolnak, és az így metszett kecses rózsából dzsungelnövény lesz. Aki maga akarja a rózsametszés fortélyát kitanulni, jobb, ha tapasztaltabb mesterhez fordul. Vannak jó rózsás és általános szakkönyvek is.

Parc de Bagatelle, Párizs

Tehát a rózsametszésre szükség van, azonban fontos a mértékletesség. A munkához elengedhetetlen szakismeret megfigyeléssel és némi gyakorlással hamar elsajátítható, azonban ezt a tudást néha nem árt felfrissíteni, ugyanis az apró pontatlanság - egy rossz állású rügy vagy a hajtásválogatás időpontjának eltévesztése - hibákat okozhat. Ahogy más fás szárú növényeknél, a rózsáknál is többféle metszés létezik. Ha bő virághozamot várunk, akkor ezek mindegyikére szükség van.

Most a nyári metszéssel foglalkozunk, de az általában korán kihajtó rózsákat a tél végén kell metszeni. Nem szabad késlekedni, mert a kihajtás utáni metszéssel sok értékes tápanyag kerül a tűzbe vagy a komposztba. A tél végi, nyári metszéskor, hajtásválogatáskor és a virág(zat) eltávolításakor is a rózsát pontosan megválasztott rügyre, levélre, hajtásra illik metszeni. A helyes metszéskor a továbbnövekedés szempontjából kiszemelt rügytől legalább egy centire ferde metszlappal kell eltávolítani a nemkívánatos részt. Így a beszáradás nem károsítja a rügyet.

A nyár elejei virágzás után az ismétlődően virágzó rózsákat közvetlenül az (el) virágzat alatt vágjuk vissza. Ha sikeres az akció, akkor másfél hónap múlva újra megjelennek a virágok.

Az elvirágzás után érdemes eltávolítani a virágot

A bonyolult rózsaosztályozást némiképpen egyszerűsítve említjük a nagy virágú (teahibrid) és a csoportos virágot hozó (floribunda) rózsákat.

A teahibrid rózsákról nyáron a virágszedéssel csak az éppen szükséges szárat szabad levágni, amekkora az elnyílt vagy éppen vázába szánt virág eltávolításakor feltétlenül szükséges. Ilyenkor a már kialakult lombfelületet nem szabad csökkenteni. Azt is tudni kell, hogy sorrendben a következő, teljes értékű, szép virág az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik. (Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki.) Ezért mostanában, az első virágzás után, valamelyik felső rügyre kell a vesszőt visszavágni. Ha nem kívánnak vázába való virágot szedni, akkor nincs szükség a teahibridek nyári metszésére, de az elnyílt virágokat a következő (első) öt levélből álló levélegyüttes felett le kell vágni, hogy a rózsa ne érleljen - nagy energiákat lekötve - termést.

Parc Monceau, Párizs

A csoportosan virágot hozók nyári nyesegetésekor azzal is számolni kell, hogy a park- és vadrózsák erős növésűek, többségük általában egyszer, de akkor dúsan virágzik. Az ilyeneket alig kell metszeni, kialakításuk és fenntartásuk nagyjából abból áll, hogy tél végén az elöregedett, elfagyott részeket el kell távolítani. A termés dísznek megmaradhat. A többször virágzó fajták is kevés metszést kívánnak. A metszés főleg az oldalhajtások eltávolítására korlátozódjon.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Bár mostanában szamócát eszünk eperrel és fordítva, a változatosság kedvéért azért veszünk néha banánt is. Igaz, nem magyar gyümölcs, de egész évben kapható, ráadásul nem is túl drága, főleg, ha meggondoljuk, hogy szőröstül-bőröstül felhasználhatjuk.

Kalóriadús, de zsírszegény, rostokban gazdag, könnyen emészthető. A gyomrot megvédi a gyomorsavtól, kedélyjavító, erősíti immunrendszerünket. Káliumban és magnéziumban gazdag, ami jó hatással van a szívre, a vérnyomásra és a csontokat is védi. Hasmenés esetén gyorsan visszajuttatja a szervezetbe a kiürült káliumot. Fontos C- és B₆ –vitaminforrás.

Mindezen jótékony tulajdonságok nagy része a héjban is ott rejtőzik, de azt azért nem ajánlanánk, hogy héjastul együk a banánt. Viszont ha megszárítva, ledarálva cserepes növényeinknek adjuk, nagyon boldogok lesznek.

A banán héját tegyük papírtörlőre, és szellős helyen hagyjuk megszáradni. Utána daráljuk le, és amikor eszünkbe jut, szórjunk belőle növényeink talajára. A satnya hajtásokat és kevés virágot vagy gyümölcsöt hozó növényeket foszfortartalma miatt gyorsan helyrehozza.

A kálium segíti az erőteljes növekedést és ellenállóbbá teszi a növényeket a betegségek ellen.

A banánhéjban található ásványi anyagok (réz, magnézium és mangán) felturbózzák a fáradt talajt is, ami szintén jót tesz a benne fejlődő növényeknek.

Ipari mennyiségű banánt fogyasztók a kertben is próbálkozhatnak a banánhéjjal, de ha csak egy-egy rózsatőre elég az anyag, már azzal is látványos eredményeket érhetünk el.

Úgyhogy ne dobjuk az összes banánhéjat haragosunk ajtaja elé vagy a komposztra, inkább szárítsuk meg!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!