A tömegnövényekre kár sok pénzt költeni, a meleg nyárban házilag is sokszorosíthatjuk őket. Az eljárások többsége egyszerű, és aki próbálkozik, nem sokat veszíthet, ha esetleg a fióka életre keltése nem sikerül.

A folyamatosan nyíló egynyári virágokról már lehet magot gyűjteni.  Azt azonban tudni illik, hogy nem hibrid-e a szaporításra kiszemelt növény. Ha igen, akkor felesleges a magfogás, mert nem biztos, hogy az utód hasonlítani fog.

A szaporítás másik nagy csoportja a vegetatív módszer. Ilyenkor a növényi részek reprodukálják az eredeti növényt. Genetikai értelemben ez a klónozás. Ha a dugvány egészséges növénytől származik, és biztosítjuk a növekedéshez szükséges feltételeket, ingyen jutunk új növényhez.

Többféle dugványozási technika létezik. A lelkes dugványozókat segíti a tégelyekben kapható gyökereztető hormonpor is. Az ezer forintba se kerülő, sok tucat növény szaporítására való segédlet legalább duplájára növeli az eredési esélyt. Azonban alaposan el kell olvasni a használati útmutatót, mert többféle – a növénycsoportoknak más és más – hormont árusítanak. Csak a dugvány tövét kell porba mártani, amely levél- és gyökérdugványokhoz nem használható.

A szárat fel kell kopaszítani, mielőtt a földbe kerül

A szobanövények, félig edzett évelők többsége zöld dugvánnyal szaporítható. Kora tavasztól a nyár végéig, hosszabb szárral szedett leveleket úgy is lehet gyökereztetni, hogy vizes edénybe állítjuk őket. Soha ne használjunk fémedényt! A mindig friss vízbe legalább 3-5 centire lógjon be a szár. Ha megjelennek a gyökerek, a zsenge dugványokat gyakorta öntözött virágföldbe kell ültetni. Az eljárás rendkívül egyszerű, ám hosszadalmas, ugyanis a vízben gyökeret eresztett dugványok általában lassan kapaszkodnak meg a földben.

Tökéletes dugványok

A különböző pozsgás és vastag, lágy szárú évelőket levéldugvánnyal lehet a szabadban, hidegebb időben pedig a lakásban fiasítani. A kiválasztott levelet éles késsel kell levágni, és a levelet vagy a levélnyelet a cserép földjébe ferdén be kell dugni, úgy, hogy egy kevéske a levegőben maradjon. Aztán jön a locsolás, a párásítás. Tízből hat megered. A szabadban vagy nyáron megerősödött szobanövényeket, ha erre alkalmasak, tőosztással lehet sokszorozni.

A dugványok ne kerüljenek tűző napra, még ha az anyanövény ott is él. Jó, ha a zsenge növényeket ellátjuk valamilyen párologtatást csökkentő védelemmel: a legegyszerűbb, ha nejlonzacskóba húzzuk.

A cserjék gyökérből előtörő hajtásait kisebb-nagyobb gyökérdarabbal együtt le lehet választani, és új helyre lehet ültetni. Ez a módszer alkalmas sövényfoghíjak pótlására. Ahogy a szőlőnél is gyakorlat a porbujtás, egy-egy ágat, vesszőt a földbe ásott 30-50 centi hosszú vályúba kell húzni, és úgy visszatemetni, hogy a növénytől távolabbi, leveles része kilógjon. Ezt alá is lehet pöckölni, hogy függőlegeshez közeli állapotba kerüljön. Tízből 7-8 esetben gyökeret ereszt a föld alá került rész. Ilyenkor az anyanövényről egy vágással le kell választani.

Az éles kacor fél siker

A sövénynövények szaporítására is ajánlható a dugványozás. Cserjéket, fákat, fenyőket a nyár derekától kora őszig szedett félfás dugványokkal lehet szaporítani. Ezzel a módszerrel az kísérletezzen, aki képes kalapácsos dugványt készíteni. Ennek lényege, hogy a kiválasztott kicsi, de teljes értékű hajtáshoz, egy kis, 2-3 centis fás részt is kell a főszárból nyesni. Innen a kalapácsos elnevezés. A hajtás fás részhez közeli alsó leveleit el kell távolítani, és a meghagyott fás ágrészt hosszában ketté kell vágni. A cserépbe ültetett dugványt fóliazacskóval kell borítani.

Sikeres szaporítást!

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Kb. 10 éve történt, hogy a szomszéd néni a kezembe nyomott egy nagy csokor zeller kinézetű zöld levelet, mondván, ez maggi, és elég belőle egy szál a húslevesbe. Előtte soha nem hallottam ilyen nevű növényről, csak az ételízesítő Maggiról, ami gyerekkorom nagy kedvence volt. Hollandiában élő nagybátyámnak köszönhetően a nagymamánál mindig volt jó pár üveggel, és annyira szerettük, hogy a gyümölcslevesen kívül mindenbe löttyintettünk belőle.

Azóta már tudom, hogy az illető növény a zellerfélék családjába tartozó lestyán (Levisticum officinale), melyet népiesen pl. levescsík, levestököm, löböstök, lóstya névvel is illetnek, sőt a fent említett ételízesítő fő alkotórészeként maggifűnek is ismerhetjük.

A Magyar Gazdasszony Teendői (1864) című könyvben, A tavasz- vagy füvesleves receptjében (210. o.) valószínűleg a „leves fű” lehet a lestyán: „Végy leves füvet, fiatal porét, zöld petrezselymet, gyenge bécsi párét, turbolyát, sóskát, kerti zsázsát. Mosd meg jól, vagdald apróra és vajas rántásban párold meg. Ereszd fel borsólével, s csak egy forrást engedj neki, hogy a füvek zöldek maradjanak. Egy pint ily levesre végy 4 tojás sárgáját, habard össze tejfellel és e levesbe még kevés vajat téve habard bele, s addig kavard míg megsűrűdik, s úgy pirított zsemlyére tálald be.”

A középkorban közkedvelt és manapság újra egyre népszerűbb fűszernövényt is a rómaiaknak köszönhetjük: közvetítésükkel került Délnyugat-Ázsiából Európába. Termesztése elég egyszerű, mert igénytelen növény: bármilyen talajon megél, igaz, a humuszban gazdag közeget jobban kedveli. Ha jó meleg, napos helyet találunk neki a kertben, magassága az 1 métert is meghaladhatja. Ilyen körülmények között még intenzívebb az aromája, amelyet az illóolajában található butilftalid származékok adnak.

Bár magról is szaporítható, aki biztosra akar menni, inkább palántával próbálkozzon tavasszal vagy ősszel. A meglévő lestyánbokrokat 4-5 évenként érdemes tőosztással megújítani, a  és az idősebb példányok tőosztását is olyankor érdemes elvégezni. Némi locsoláson és kapáláson kívül sok gond nincs vele, de peronoszpóra, szeptóriás levélfoltosság és levéltetvek is megtámadhatják.

Ha inkább a gyökeréért termesztjük, törjük ki tőből a fejlődő magszárakat. Ha magot akarunk gyűjteni, ne hagyjuk a termést teljesen beérni, hanem vágjuk le az ernyőket, amint barnulni kezdenek és tároljuk száraz helyen a teljes beérésig.

Levelét frissen vagy szárítva levesek, húsok ízesítésére használhatjuk, húsos szára a zelleréhez hasonlóan alkalmazható. Meghámozott gyökere mehet a hús- vagy zöldséglevesbe, magjait tehetjük sajtkrémbe, fűszervajba, de a kenyértésztába is.

Nem csak remek fűszernövény, de gyógyhatásai is ismertek már a középkor óta. A kb. 1,0% illóolajon kívül szerves savakat (angelikasav), cukrokat, gyökere pedig főleg kumarinokat tartalmaz.

Neve valószínűleg a latin levare = könnyíteni szóból ered, hiszen a gyógyászatban vizelet, vesekő és –homok hajtására használják. Megszünteti az ödémákat, a gyomorégést, serkenti az emésztést, de kismamáknak nem ajánlott!

Ha levelét frissen használjuk, a többi zöldfűszerhez hasonlóan csak a főzés végén adjuk az ételhez. Akárcsak a zellert vagy a petrezselymet, le is fagyaszthatjuk, vagy szárítva jól záródó üvegben tárolhatjuk, hogy jellegzetes aromájából ne veszítsen.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az enyhe télnek már eddig is sok kellemetlen dolgot köszönhettünk, most itt az éppen aktuális szúnyogprobléma. A szakértők szerint idén rekordmennyiségű rovar fogja szívni a vérünket, ráadásul nem csak az eddig megszokott dögök, hanem a napközben is támadó és több veszélyes trópusi betegséget is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, vagy az észrevétlenül csípő, ámde nehezen gyógyuló fekélyeket okozó lepkeszúnyog. Ezért a héten elkezdik az összehangolt irtást, amit mostanában már csak gyérítésnek hívnak…

Lepkeszúnyog

A 2013-as nagy árvíz után állítólag jól működött az összehangolt központi szúnyogirtás, ezért idén sem bízzák ezt az önkormányzatokra. Földön, vízen, levegőben 1,5 milliárd forintból 2-6 alkalommal végeznek majd szúnyogirtást kémiai és biológiai módszerrel (450 ezer hektáron légi kémiai, 350 ezer hektáron földi kémiai és csupán 20 ezer hektáron biológiai gyérítést terveznek).

Irtás/gyérítés ide vagy oda, nem árt, ha magunk is megpróbálunk védekezni a vérszívók ellen. Egyrészt úgy, hogy megnehezítjük a megtelepedésüket: minél kevesebb vízfelületet hagyunk szabadon, annál jobb. Mondjuk, akinek kerti tava van, nehezebb a dolga, de pl. halakkal, békákkal sokat javíthat a helyzeten. Békakoncertet hallgatni mégiscsak jobb, mint vakarózni. A madár- (és egyéb állat)itatóban rendszeresen cseréljük a vizet, az esővízgyűjtőt pedig ne hagyjuk fedetlenül.

Sok víz - több szúnyog

Kertünkben szúnyog- és más rovarokat is riasztó növényekkel védekezhetünk. Ha ilyeneket ültetünk a terasz vagy a kerti ücsörgőhely közelébe, esélyünk lehet a csípések megúszására. A szúnyogok nem kedvelik a túl aromás, citromos illatokat, ezért ha ilyen virágokkal, fűszernövényekkel vesszük körbe magunkat, az biztosan nem árt. Néhány a teljesség igénye nélkül: bazsalikom, rozmaring, levendula, büdöske, citromfű, citromillatú kakukkfű, zsálya, citrommuskátli, macskamenta, citronella. Ezenkívül a vanília illatát sem csípik, úgyhogy ilyen illatú növényekkel is próbálkozhatunk. A nyári orgona (Buddleia) vagy a vaníliavirág (Heliotropium arborescens) egyszerűen gondozható, igénytelen és még szép is.

Nyári orgona

Ha nem akarjuk magunkat csak a növényekre bízni, rásegíthetünk a védelemre úgy is, hogy a fent felsorolt növények illóolaját használjuk pl. olajmécsesbe csepegtetve. Az asztalra tett citrom- és narancskarikák szegfűszeggel spékelve szintén jó szolgálatot tesznek.

Van, aki az ecetre esküszik, bőrre kenve vagy tálkában kitéve egyaránt. Másnak a B-vitamin vált be: nyilván sokan szedtek már Polybét egy-egy erdei tábor előtt szúnyogok és kullancsok ellen. Van, aki arra esküszik, hogy a B-vitamint sörrel kell külsőleg és belsőleg is a szervezetbe juttatni, azaz miután jól bekentük a szabadon lévő bőrfelületet, a maradék sört egyszerűen behörpöljük.

Az interneten kering egy PET-palackból készített csapda "receptje", de erről a módszerről nagyon megoszlanak a vélemények, mert állítólag nem annyira hatékony, mint amilyen büdös. Azért talán egy próbát megér.

A füst is segíthet a szúnyogok ellen, főleg, ha nincsenek sokan. Ezért jó, ha nyáron minél több grillpartit szervezünk, vagy legalább esténként szalonnát sütünk. A tűzbe dobott zsálya – friss vagy szárított – szintén nem kedves a kellemetlen rovaroknak.

A lakásban sem árt óvatosnak lenni: a szúnyogháló légycsapóval kombinálva nem rossz megoldás. A fenti illatokat a lakásban is terjeszthetjük: egy-egy célirányosan elhelyezett vaníliarúd (esetleg vaníliás cukor), illóolajjal átitatott illatpárna, szárított levendula vagy zsálya segíthet. Ha mégse, legalább finom illat terjeng a szobá(k)ban.

Természetesen mindegyik módszernél figyelembe kell venni, hogy vannak szúnyogok, akik nem tudják, hogy utálják a fent nevezett illatokat, illetve vannak olyan szenvedő alanyok, akiken semmi sem segít. Ezzel együtt érdemes próbálkozni, a lehetőségeket kombinálni, és ha valami nagyon bevált, nekünk megírni.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 23. (Zoltán): a június 23-ról 24-re virradó éjszaka Szentivánéj, azaz Szent Iván (Keresztelő Szent János) napjának előestéje.

- június 24. (Iván): Nyári napforduló, tűzgyújtás és tűzugrás egészségmegőrzés és szerelemvarázslás céljával. Ilyenkor az örömtüzekkel ünneplik a fényt, elűzik a sötétséget. A gonosz elűzésére a tűzbe sok helyen gyógyfüveket, gyümölcsöt dobnak. Magyar népszokás a a tűzbe vetett alma evése, mert aki azt elfogyasztja, nem lesz beteg. A Szent Iván éji tűzből parazsat vittek a kertbe meg a földekre, nehogy a káposztát megrágja a hernyó vagy a búza üszkös legyen.

- június 27. (László): „Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!”

- június 29. (Péter, majd rá egy napra Pál): „Kaszát, sarlót készíts, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!”

Lehet, hogy megköveznek, de szerintem egyetlen cseresznyefánk kertünk legkevésbé hasznosítható gyümölcsét adja. Annyit sejtek róla, hogy valamelyik Germersdorfi, de azt nem, hogy pontosan melyik. Fő előnye az árnyék és az, hogy az érés idején kisgyerekes városi barátaink porontyait rövid időre leköti a cseresznyefalás. Az idén a sárga lapok jelzéseinek köszönhetően bőséges termését sikerült kukactalanul megtartani, igaz most magyarázkodnom kell, hogy mitől maradt bio.

A fával amúgy semmi baj, mert nagy árnyat adó óriássá növekedett, szépen virágzik és általában terem is. Az idén huszonöt év rekordtermését produkálta, több kisgyermekes vendégséget szerveztünk, hogy az apróságok a földről falhassák a finom gyümölcsöt. A cseresznye sajátossága ugyanis, hogy a legjobb frissen elkölteni, mert amúgy jobbára csak íztelen készítményekben menthető át a termés. Voltak próbálkozásaink kompóttal, de a kifakult golyócskákat nem sok kedvvel szopogattuk. Készült belőle ivólé is, de erre sem emlékeztünk jó szívvel, csak azért ittuk meg, hogy ne vesszen kárba a munka.

A cseresznyeszedés kellékei: színben illó felsőruházat, ágigazító kapanyél, vödör, létra és a biztos lépéshez bakancs 

Az idén próbaképpen pálinka készül az utolsó pillanatig a fán hagyott termés jó részéből. Túl a szedésen, már tudom, hogy a legérettebb szemekért a fa csúcsán kihízott legyekkel kellett küzdeni, akik vadul szívogatták a madárcsípések környékét.

A szomjas legyek és madarak odavannak a cseresznyéért

Amikor barátaimnak említettem a próbát, fanyalogtak; persze a többségből a rossz emlékű „fekete címkés” beszélt. A mai fiatalok nem is tudják, hogy néhány évtizede emblematikus ital volt a fekete címkés cseresznyepálinka, ami tulajdonképpen nem sok cseresznyét látott.

Házi cefrekészítési technológiám lényege a precíziós szedés: se kocsány, se levél. Elfelejtettem említeni, hogy a fa a tervezett szüret előtt időben rothadás elleni permetet kapott. Mezítláb a hordóba ugrottam, mivel két napig semmi nem történt, csak hevertek egymás mellett a kőkemény szemek. Rövidke tapodás után a magoktól kezdett elválni a gyümölcshús. Hamar mertem a léből egy kis fazéknyit, és szolid langyosítás közben egy kis zacskónyi fajtaélesztőt kevertem hozzá. Majd ezt eloszlatva elegyítettem a trutyihoz, gondoskodtam az egyirányú levegőztetésről. Innentől a parányok dolga az alkoholgyártás. Később egy „hetes” zöldséges rekesz segítségével sort kerítek a magok eltávolítására, és azután mehet a cefre a főzdébe.

Zúzás

Ezzel együtt senki kedvét nem szeretném szegni, telepítsenek cseresznyét, hatalmas a külföldi és hazai fajtaválaszték, arra azonban érdemes figyelni, hogy sok fajta önállóan nem képest termést hozni, kísérő porzófajtára van szükség.

A Münchebergi fajtaválasztékunk a legkorábbi, május második felének elején érő tagja. A Rita is nagyon korai. Az érés kezdetén piros, később bordó lesz. A Bigarreau Burlat fajta francia származású, Európában, Észak- és Dél Amerikában is igen elterjedt, a legkorábban érő, már igazán jó minőségű gyümölcsöt adó fajták egyike. A Krupnoplodnaja a volt Szovjetunióból, a mai Ukrajna területén a Krimben lévő Melitopolból, származik. Igen nagy termőképessége, termésbiztonsága és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.

A Van fajtát Kanadában állították elő. Az egész világon elterjedt fajta. Korán és hosszan virágzik, virágpora sok termesztett cseresznyefajával kompatibilis, ezért a korai és a középidőben virágzó fajták jó pollenadójaként tartják számon. Kiválóan alkalmas befőtt készítésére, de friss fogyasztásra is. A Stella is kanadai, különlegessége, hogy az első a termesztésbe bevezetett, gazdasági szempontból is értékes öntermékeny cseresznyefajta. Gyümölcsének repedésre és rothadásra való érzékenysége ellenére öntermékenysége, középkései érése és elfogadható gyümölcsminősége teszi értékessé. A Sunburst is onnan érkezett, öntermékeny, középidejű érése és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.

A Vera június közepén rendszeresen és bőven termő fajtaújdonság. A Linda magyar nemesítésű, középérésű, (június közepe) fajta. Néhány tulajdonságban a Germersdorfinál is jobbnak mutatkozott. A Germersdorfiak általában június közepén érnek, gyümölcseik kiválóak, nagyok, fényesek, sötétbordók. A szomolyai fekete gyümölcsének mérete nem túl nagy, de nagyon ízletes, édes, egyedi zamatú. A Margit a friss fogyasztás és export mellett befőtt készítésére is alkalmas.

Késői érésű magyar nemesítésű fajta a Katalin. Nagy, igen nagy gyümölcsei ropogósak, kellemes ízűek. Bőven, rendszeresen terem. Friss fogyasztásra, konzervipari, hűtőházi feldolgozásra egyaránt alkalmas. A Carmen a Germersdorfi óriás érési idejében érő, feltűnően nagy gyümölcsű fajtaújdonság. A Solymári  gömbölyű gyümölcse nagy, szív alakú, bordópiros színű, középhosszú kocsányú. Nagyon kései a Regina. Porzása nem egyszerű, több vele azonos időben virágzó fajtával kell társítani. A Hedelfingeni óriás a legkésőbbi fajták egyikeként június végén-július elején szüretelhető.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Akinek kertje van, bátran ültethet kedvére bármilyen fűszernövényt, hiszen bőven van hely a terjeszkedésre. Telepítheti a kerti út mellé, elkeríthet külön kis fűszerkertet vagy építhet fűszerspirált is.

Nyilván irigykedve nézi az ilyen fotókat, akinek csak egy ablakpárkányt, a bejárati ajtó mellett egy kis sarkot, erkélyt vagy tűzvédelmi szabályokkal terhelt gangszakaszt dobott a gép a sorsolásnál. Csüggedésre azonban semmi ok, mert - ahogy már többször kifejtettük – kis túlzással ugyan, de ültetni bármit, bárhova és bármibe lehet. Akár fűszernövényt is.

A legkisebb helyet a falra akasztott fűszerfüzér foglalja, amelyhez régi bögréket, konzervdobozokat hasznosíthatunk újra. Csak ki kell lyukasztani az edényeket a vízelvezetéshez és az összefűzéshez. Nyilván ilyen kis helyre kevés növényke fér, de akinek nincs más, hálás már néhány levélért is. A kiválasztásnál persze jó, ha kevésbé burjánzó fűszernövényeket választunk, pl. petrezselyem, oregánó, majoranna vagy a képen látható kapor, ami kertekben szinte kiirthatatlan, cserépben viszont nálam még soha nem maradt meg…

A lelógatható zöldség-gyümölcstárolót is beültethetjük

Ha kicsit több a hely, egymásba rakott edényekkel imitálhatjuk a fűszerspirált is. Ha sok nap éri a kompozíciót, elláthatja nyári bazsalikom-, menta-, citrom- és kakukkfű-, rozmaring- vagy zsályaigényünket.

Egy régi fonott bevásárlókosár is jó szolgálatot tehet, ha fóliával kibéleljük, esetleg lefestjük, majd tetszés szerint beültetjük. Ajándéknak is nagyszerű, bár, ha elkészítjük, valószínűleg nem lesz szívünk továbbadni. Ha több fűszernövény kerül egymás mellé, érdemes hasonló igényűeket választani, mert pl. a vízigényes bazsalikom mellett nem sokáig él meg a sziklakerti körülményeket kedvelő rozmaring. (Bár a fotón pont ezek kerültek párba, de ajándék lónak meg nem nézzük, ugye...)

Természetesen tudni kell, hogy a kis helyre összezsúfolt fűszernövények nem felhőtlenül boldogok, hiszen természetüknél fogva terjeszkednének, akár a gyomok. Viszont ugyanezen okból elég igénytelenek is, úgyhogy jó eséllyel megmaradnak legalább a nyár végéig. Igaz, nem fogunk belőlük sokat megszárítani vagy pestót keverni, de már néhány saját termesztésű bazsalikomlevéltől is jobban csúszik a saláta. Úgyhogy fűszerkertet mindenhova!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Találtunk egy nagyon érdekes mezőgazdasági portált, melynek információira talán több olvasónak is szüksége lehet. A Magro.hu igazából egy mezőgazdasági piactér, ahol eladó és vevő könnyen egymásra találhat, akár búzát, akár zöldséget vagy haszonállatot keres-kínál.

Az alábbiakban friss gabonapiaci információkat teszünk közzé a Magro.hu piaci elemzőjének tollából.

A 24. héten stagnált a kukorica és a búza ára is

A kukorica és a búza stagnáló ára miatt a 24. héten nem változott a Magro Gabonaindex (MGX) és az elemzés írásakor (2014. 06. 16.) 10770,80 ponton áll. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Nem változott érdemben a kukorica ára 24. héten a Magro.hu piactéren, így átlagára továbbra is az 50 ezer Ft alatt „parkol”. Hasonlóan, viszonylag eseménytelenül telt a hét szerte világ terménypiacain a kukoricát illetően. Változást az hozhat a folytatásban, hogy nagyon egyenetlenül alakul a kereslet és kínálat aránya. Nagyon erős a keresleti nyomás, ami azon túl, hogy árfelhajtó hatású, a kínálati oldalt is aktivizálhatja. Jelenleg a piactéren 3 ezer tonna kukoricát kínálnak megvételre és 112 ezer tonnát keresnek.

A búza árának csökkenése megállt a 24. héten és átlagban 58 ezer Ft felett stabilizálódott. Az étkezési búzát továbbra is 59 000 forinton, a takarmány búzát pedig 50 ezer forinton adták-vették a piactéren. A magyarországi stagnálással ellentétben a világ árutőzsdéin inkább csökkentek az árak, 3-4 százalékkal. Úgy tűnik, hazánkban már nincsen jelentősebb kínálat a termelők kezében és már mindenki az aratást várja. Idén 5 millió tonna körül várható az újbúza országos mennyisége. Jelenleg összesen 1 ezer tonna búzát kínálnak megvételre, valamint 22 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző:

Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

A természetben a kúszónövények mindig megtalálják a módját, hogy kedvükre kapaszkodjanak felfelé. Ugyanezt a kertben is megteszik, ha módjuk van rá: egy fa vagy fal mellé ültetett, esetleg véletlenül megeredt borostyán, vadszőlő, lonc vagy futórózsa akár segítség nélkül is képes megkapaszkodni.

A konyhakertben is elkelhet a segítség, hogy pl. az uborka vagy a bab ne a kerítésre fusson fel jobb híján. Ha van elég helyünk, a kukorica jó támasztékot nyújt a futóbabnak, de kis kertekben helytakarékosság céljából magunk is rásegíthetünk, hogy a növények megtalálják a helyüket. Túl nagy kézügyesség sem kell hozzá, a legegyszerűbb madzagtól kezdve a dróton át a tyúkhálóig sok minden felhasználható.

Sima madzag is megteszi

Néhány léc, deszka és háló: még csak nagyon ügyesnek sem kell lenni hozzá

A bambusz-szizál párosítás nagyon mutatós, bár nálunk nem túl gyakori

A rózsának elég egy könnyű fémváz, ...

..., de aki a trombitafolyondárt beengedi a kertjébe, atombiztos támasztékot kell építenie, mert ez a látszólag bájos növényke a kerítést is képes kidönteni.

Nem kell feltétlenül új dolgokban gondolkodni, a támrendszereket készíthetjük az újrahasznosítás jegyében is...

...napernyő vázából

régi ablakkeretből

kiszuperált ágyrugózatból

bicikliabroncsból

Ha csak teraszunk, erkélyünk van, az sem baj: a cserepes, dézsás futónövénynek is utat mutathatunk a melléjük ültetett támasztékkal.

Ha van elég helyünk a teraszon, akár térbeli rácsot is építhetünk anélkül, hogy a falba be kellene fúrni. Az elkészítés lépéseihez katt a fotóra:

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 9. (Pünkösd)

- június 10. (Margit): Legyes Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz. Retkes Margitnak is hívják, mert az ilyenkor vetett retek finom gyenge marad. Általában esős nap.

- június 11. (Barnabás): Szénakaszáló és gyógyfűgyűjtő nap

- június 13. (Antal): Dologtiltó nap: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén. Ha nagy esők jönnek, "Szent Antal elviszi a szénát!"

- június 15. (Jolán, Vid): Vitus vagy Vid napja is, aki a vitustánc, hisztérikus rohamok, őrjöngés, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Úgy tartják, ilyenkor fordul meg az időjárás, amely egyben termésjósló is: jó idő esetén jó, rossz időben pedig rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa. A megfigyelések szerint e napon gyakran zivataros, viharos az idő.

A lassan megszokottá váló kánikulahullámok nagy mértékben átalakítják a nyári gyümölcsök életét, ezzel a termés használhatóságát. A tudósok képesek pontosan meghatározni, milyen hatással lehet a termésérleléssel ebben az időszakban bajlódó gyümölcsfákra a hosszabb, rövidebb tartó száraz forróság. A magukra hagyott növények ilyenkor az utódlást szolgáló magra koncentrálva minden mást háttérbe szorítanak. Ezek a gyümölcsök inkább magosak, mint húsosak lesznek.

A melegedő időjárás miatt a nagyobb kertekkel rendelkezők kénytelenek a technológiát átalakítani; nem kevés ráfordítással lehet a növények stressztűrését növelni. Ennek része a fajtaváltás, növénytáplálás, öntözés változtatása, az árnyékolás lehetőségének megteremtése és még sorolhatnánk. A nagy melegtől az egy-két fás hobbikertészek is menthetik növényeiket, gyümölcseiket. Mert a lényeg, hogy a gyümölcs minél tovább a fán maradjon. A növények ugyanis a saját túlélésük reményében gyorsabb érleléssel, a szezon rövidítésével próbálnak védekezni, ami a gyümölcshús súlyának, az íz- és aromaanyagok kiválasztásának csökkenésével járhat. 

Most már biztos, hogy az elkövetkező években a rendszeresen jelentkező száraz, forró ciklusokra fel kell készülni. A metszéskor érdemesebb a gyümölcsfáknak nagyobb zöldfelületet hagyni, hogy a lomb alá tudjanak bújni a gyümölcsök. Ezzel csökken a napégés kockázata. A lombtrágyák kiválasztásakor olyan anyagokat kell választani, amelyek a lombozat fejlődését, a zöld szín megtartását segítik. Hozzá kell tenni, hogy az ápolatlan, gyengébb kondíciójú fák élete jelentősen rövidülhet.

Sokat segíthet az öntözés: egy átlagosnak mondható, 100-150 kiló gyümölcsöt termő fa heti extra vízigénye nagyjából 60-80 literre tehető; ez annak a nettó víznek a mennyisége, amelyhez a növény hozzáférhet. Vagyis azzal kell számolni, hogy az esőztető (hagyományos szórófejes) öntözéskor ennek jó része a csupasz, vagy a növényekkel borított talajfelszínről elpárolog. Persze ezzel is hasznot hajt, hiszen növeli a levegő páratartalmát.

Reggel, késő délután, kora este lehet a fák koronáját is locsolni, ezzel a hűtéssel, egy-két órával csökkenthető a forró periódus.

A nyári gyümölcsök nem tartoznak a hosszan tárolható és utóérők közé, ezért viszonylag pontosan kell azt a szedési időpontot meghatározni, amikor a gyümölcs cukortartalma a legmagasabb. A melegben a hagyományos érésnaptárak megbízhatatlanokká válnak. Marad az ízlelés. A baj csak akkor van, ha a hétvégi kertek tulajdonosainak szabadideje és a rövid szedhetőségi idő nem esik egybe. Ilyenkor segíthet a szabadság vagy a - talán nem véletlenül drága - rothadást gátló vegyszer. Ez utóbbi mellett szól, hogy élelmezésügyi várakozási határideje rendkívül rövid, viszont a rothasztó gombákat távol tartja a nekik csemegének számító érő gyümölcstől. Hozzáteszem, ilyenkor duplán jól járhat az a kertész, aki a tavaszi lemosó permezéskor bóros szert juttatott a fára, a bór ugyanis a kocsány kapaszkodását serkeni.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!