Idén is bebizonyosodik, igaz a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér. Persze az is biztos, hogy a szabadföldi szamócások nem örülnek, de mi vásárlók sem, mert ezen a héten az eső áztatta ágyások termése biztosan elrothad. A hiány pedig megint áremelést hoz, pedig éppen zuhanni kezdett az eper ára.

Az ágtördelő széltől eltekintve a bőséges csapadék a szabadban élő növények többségének jól jött. Több kellemetlenséget okoz a vihar a virágágyások zsendülő népének és a balkonlakóknak. A borogatáson, zsenge hajtások letörésén túl az erkélyen bajt is okozhat. Akinek erejéből futja és képes dacolni a viharos széllel, annak érdemes az edényalátéteket kivenni a cserepek alól. A levegőben lévő balkonládákkal ilyenkor már nem kell vesződni, mert teljesen átázva igen súlyosak. Tudok olyan esetről is, amikor valaki túlságosan áthajolt egy korláton, és a mélybe rántotta a súly, igaz nem a virágládáé, hanem a pocaké. Az illető életben maradt, de a gerinctörés miatt sok mindene megbénult.

A mostani eső, amikor egyhavi víz hullik alá néhány nap alatt, ugyanolyan hatású, mint a túlzott öntözés. Ez pedig gyengíti a növények ellenálló képességét. Ezért legyen szó gyepről, muskátliról, vagy éppen törzses növényről, a hőség, fagy, szárazság, sok víz megviseli őket, hiszen a bőséges öntözés kimossa a talajt, kiszorítja a gyökerek mellől a levegőt, és ezzel egy időben gyengíti a sejtfal szövetét.

A túlzott öntözés káros hatásai közé tartozik a talaj szerkezetének, minőségének romlása is, amely ezután könnyen láposodásnak indul, vagy bármilyen furcsa, a sok víz szikesedéshez vezet. Ilyenkor a humusz is kimosódhat. Ezért a törzses növények nem tudják felvenni a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, és helyüket átveszik a magukat vizes közegben jobban érzők. Ezek az esetek többségében gyomok. A bőséges öntözés vagy sok csapadék a homokos talajokon klorózisos tüneteket is okoz.

Az ilyesmi faiskolákban szokott foltszerű tüneteket okozni: ilyenkor a viszonylag sűrű növényállományban foltok jelennek meg az egymás melletti növények levelein, megmagyarázhatatlan okok miatt vesztik el zöld színüket, később egészen ki is fehérednek, végül idejekorán lehullnak. Mindez az adott fa, cserje legyengüléséhez, pusztulásához vezet. A szilvásomban egy csapadékos időszak után a klorózison nem segített a lombtrágya, csak a meszezés.

Persze a gyakorlott és rutinos kertészt nem éri váratlanul az ilyen erősen csapadékos időjárás.

Az edényes növényeknek éppen ezért kell jó vízelvezetésű, humuszban és tápanyagban gazdag talajt készíteni. Nem árt, ha ebben a talajban zeolit és apróbb kavics is bőven van. Ahol sok a növény, fel kell készülni a szél elleni védelemre is. Akkor már eshet eső, fújhat szél!

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!