Az ilyen frontokkal terhes időszakban az ember lánya a többedik álmatlan éjszakát követő fejfájós nappal után valamilyen gyógyír után kiált. Lehetne az néhány tabletta is akár, de minek mérgezné magát, ha a virágládában ott illatozik az élénkzöld citromfű.

Az orvosi citromfű (Melissa officinalis) egy kisebb házi patikával felér, nem is csoda hát, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2014-ben az Év gyógynövényének választotta.

Az egyik legrégebben ismert és használt gyógynövény sikerrel alkalmazható fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén, azaz mostanság. Kiváló idegerősítő, de javítja az emésztést, serkenti az epeműködést, csökkenti a vérnyomást és gyomorpanaszokra is gyógyírt jelent.

Vírusölő tulajdonsága miatt olajával ősidők óta fertőtlenítik a csípéseket és sebeket, de használják ajakherpesz kezelésére is. Teája akkor is kiváló üdítő ital, ha egyébként nincs semmi panaszunk, de már a levelek illata is nyugtatólag hat, amit illóolajának citrál-, citronellál- és geranioltartalmának köszönhet.

Dél-Európában őshonos, hiszen kedveli a meleget és a fényt, ugyanakkor jól tűri a szárazságot. A kemény fagyokat már kevésbé: nagyon hideg teleken könnyen kipusztulnak a tövek. Meszes talajon érzi jól magát, ahol csak nagy szárazság esetén kell gyakrabban öntözni.

Magról is vethető, de aki biztosra akar menni, mostanában ültessen palántát. Mivel tőből gyorsan terjed, érdemes legalább 30 cm-es távolságot hagyni a palánták között, hogy kedvükre bokrosodhassanak. Jó méhcsalogató, ezt egyéb nevei is bizonyítják: méhfű vagy mézfű. Ezért minden gyümölcsös, virágos kertben jó, ha van belőle néhány bokor.

Némi kapálgatáson kívül nem sok gond van vele, bár a szeptóriás levélfoltosság (Septoria melissae) miatt ledobhatja leveleit. Ha gombaölő szert használunk, alkalmazása után legalább 2 hétnek el kell telni (vagy amennyit a csomagoláson írnak), mielőtt a leveleket fogyasztanánk. A kártevők közül a levéltetvek, a földibolhák és a kabócák megjelenésére lehet számítani.

Az árvacsalánfélék családjának tagjaként bátran használható a rokonokkal, pl. a mentával együtt. Bár inkább gyógynövényként ismert, bármibe tehetjük, amihez illik a citrom: halételek, édességek, gyümölcssaláták, hogy csak néhányat említsünk. Nálunk egy rendkívül egyszerű felhasználási módja dívik: nagy nyári melegekben egy 1,5 literes ásványvízbe beletuszkolunk néhány menta- és citromfűlevelet, lehűtjük, majd jól megisszuk.

Ha a leszüretelt leveleket el szeretnénk rakni ínségesebb időkre, érdemes gyorsan megszárítani, mert hamar foltosodni kezdenek. Bár mellékhatásai nem ismertek, terápiás célra – ahogy más gyógynövényeket is - csak szakember tanácsára és adagolása szerint fogyasszuk. Napi 1-2 csésze citromfűtea azonban biztosan nem árt meg.

Forrás itt, itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az ágyásszegély több funkciót is betölthet a kertben: egyrészt szerkezetileg és optikailag részekre bontja azt, segítségével több látványos pontot alakíthatunk ki. Másrészt megkönnyítheti a gyepgondozást, hiszen a fűnyíróval nem sértjük meg az ágyás növényeit.

A leginkább fűnyíróbarát megoldás a talajszintben lerakott tégla vagy térkő. Az ilyen szegélyre nyugodt szívvel rátolhatjuk a gépet, főleg, ha minden tégla tökéletesen egy szintben van. Ellenkező esetben a kicsit is kiemelkedő kő tönkreteheti a fűnyírót, a felpattanó darabok pedig sérülést okozhatnak. 

Az így lerakott szegélykövek ráadásul távol tarják a gyomokat is, vagy legalább megnehezítik a dolgukat. Hasonlóan jó szolgálatot tesznek a terméskövek is, ráadásul látványnak sem utolsó az így szegélyezett ágyás.

A virág- vagy zöldségágyak szegélyét alacsony növésű növényekkel is kijelölhetjük. A gyors terjedésű egynyári vagy évelő virágok egyaránt alkalmasak e célra, pl. az illatos ternye (mézvirág) vagy a törpe harangvirág.

Az ágyásszegély kialakításánál a szépet összeköthetjük a hasznossal is, ha betegségeket és kártevőket távol tartó fűszernövényeket, virágokat választunk. Rózsaágyás köré levéltetvek ellen érdemes levendulát, gombabetegségek megelőzésére pedig metélőhagymát ültetni. A bársonyvirág - lánykori nevén büdöske - hatásos lótücsök, csigák és drótférgek ellen, az orvosi zsálya elűzi a hernyókat, tetveket, csigákat, míg a menta a levéltetveket tartja távol.

Végül, de nem utolsósorban az ágyásszegély kialakítása történhet az újrahasznosítás jegyében is: a kertben keletkező "hulladék" (pl. faágak), az építkezésből/bontásból visszamaradt tégla, csempe vagy padlólap, csődarabok, de az idők folyamán összegyűlt üres üvegek, vásott tányérok, egyéb "lomok" mind-mind felhasználhatók egy saját készítésű kerethez.

A fenyőtoboz a kutyát, macskát is távol tartja az ágyástól

A hétvégéig van idő összeszedni a hozzávalókat, ki-ki kézügyessége, ízlése, pénztárcája, na meg a sufni tartalma szerint választhat kedvére.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

 Május - Pünkösd hava

19. hét

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel  már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját. 

Holnap anyák napja, amit elintézhetünk úgy is, hogy elszaladunk a virágoshoz (örülni fog), de egy picivel több energia-befektetéssel egyedivé és emlékezetessé tehetjük május első vasárnapját. Mi lenne, ha reggel a család anyatagja az ablakon kinézve meglátná a saját monogramját? Virágokkal beültetve?

Ehhez nem kell más, csak a betű(k) 3D-s változatban. Kreatív hobbiboltban készen is kapható, de néhány doboz feláldozásával magunk is elkészíthetjük. Ha elég vastag a karton, bírja a nedvességet, de óvatosságból ki is bélelhetjük fóliával (folpack vagy nejlonzacskó biztos akad otthon). És már mehetnek is bele a virágpalánták!

A fenti megoldás kert hiányában is megvalósítható, de ha boldog kerttulajdonosok vagyunk, még egyszerűbb a helyzet: a palántákból rögtön a virágágyba ültethetjük a „betűket”.

Ügyes kezű férfiak lécekből is barkácsolhatnak betűket: ha van otthon alapanyag, pillanatok alatt össze lehet szögelni a megfelelő monogramot vagy akár hosszabb szöveg betűit is. Ilyet nemrég általános iskolások készítettek - igaz, nem anyák, hanem a föld napja alkalmából - a Ferenciek terén.

A fakeretből lehet akár falikép is, főleg, ha kis pozsgásokkal ültetjük be.

Kert- és ékszerkedvelő anyukáknak nagy örömet szerezhetünk az alábbi nyaklánccal és/vagy gyűrűvel. Hozzávalók szintén kreatív hobbiboltokban, de akár a kamrában vagy az ékszeres dobozban is fellelhetők.

Ha pedig egyik fenti ötletnek sem merünk nekiállni, egyszerűen kössünk virágkoszorút. Biztosan nagy sikere lesz!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A minap a kecskeméti bolhapiacon valószínűleg az otthoni büdösnövény-verseny első helyezettjére sikerült szert tennem. Az egyik árus úr portékái között lapult néhány apró és egy férfitenyérnyi csodagumó (Sauromatum venosum). Aki nem ismeri e remeket, annak csak egy lapított és kiszáradt sárdarab. Az biztos, a csupasz gumó nem emlékeztet növényi mivoltára, különösen arra, hogy mire képes.

A virág még csak készülődik

Családomat és ragyogó szaglású ebünket korábban néhány dögvirággal (Stapelia) már sikerült megörvendeztetni. Felénk legyek ugyan ritkán járnak, de pozsgásaim illata nevükhöz méltó lehet, mert jó orrú pointerünk az éppen virágzó egyedeket se szétrágni, se letépni, se elásni nem akarja, így nem tudom, hogy ami bennünket a romló hús illatára emlékeztet, mit jelent az állatoknak.

Ha igazak a hírek, akkor a piaci zsákmány csodagumóm, e különleges liliomfajta, még ezeket is felülmúlja, viszont állítólag az egzotikus, tarka levelek közül kinövő hegyes, bordó-pettyes virága kárpótol a keserves illatért.

Sokan képről, videómegosztókról ismerhetik közeli rokonát, a Kelet-Ázsiában élő Voodoo-liliomot (Amorphophallus konjac), amely méteres virágával néhány napig hektárnyi erdőt büdösít. Egyébként a bűz a számtalan növényi trükk egyike. A fura ízlésű bűznövények azt szeretik, ha a becsapott döglegyek végzik megporzásukat.

De visszakanyarodva a csodagumóhoz, e növényi gyík – tudományos neve a gyíkfélékre (Sauria) utal – a virágját tavasszal csupaszon, víz és föld nélkül hozza, a többi időt viszont komposzt, kerti föld és homok egyenlő arányú keverékében a tűző naptól védett helyen szereti tölteni.

Eredeti gazdája szerint, miután elvirágzott, elkezd fejlődni maga a növény. A fagyok beálltával ellankadnak a levelei, amelyeket vissza kell vágni. Ha a levélmaradványokat „elengedi" a gumó, akkor kell kivenni a földből, papírba csavarni és a téli szálláshelyére szállítani.

Nem biztos, hogy anyák napjára a legjobb választás...

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Nyílik a zsályám a gangon, ami kicsit korai, akárcsak idén sok más növénynél, de a virágokról legalább eszembe jutott, milyen régen használtam. Pedig nagyon sok mindenre jó: ételben, veteményesben, házi patikában egyaránt. Ez utóbbit bizonyítja tudományos neve is, a Salvia officinalis (salvia= gyógyítani).

Locsoláskor is érezni erős, aromás illatát, ami nem csoda, hisz illóolaja többek között tujont, kámfort, eukaliptolt, linaloolt tartalmaz, de hatóanyagai között találjuk a rozmaring- és oleánolsavat vagy flavonoidokat is. Az egyik legrégebbi gyógynövényünk forrázatával  öblögetve enyhíthetők a torokgyulladás vagy szájbetegségek tünetei, teaként pedig izzadás és bélhurut, köhögés és rekedtség ellen javasolják. Étkezés után egy csésze zsályatea serkenti az emésztést. Levele nyugtató, vérzéscsillapító hatású, a levél nedvével pedig rovarcsípéseket és kisebb duzzanatokat kezelhetünk. Fürdőként aranyérbántalmak ellen hatásos.

Bár nagyon sok jó hatása van, napi 6 grammnál többet nem szabad belőle fogyasztani, mert túladagolás esetén epilepsziás görcsök, szédülés, szívpanaszok, gyomorproblémák jelentkezhetnek. Magas tujontartalma miatt terhesség és szoptatás alatt, valamint alacsony vérnyomásúaknak sem javasolt!

A kertben viszont annál inkább! Kb. 700 fajával a zsálya az ajakosok családjának legnépesebb nemzetsége, úgyhogy mindenképpen helyet kell kapnia kertünkben. Egyrészt, mert az akár 80 cm magasra növő örökzöld félcserje nagyon mutatós hosszúkás vagy kissé ovális szőrös leveleivel és világoskék, rózsaszín vagy ibolyakék virágaival.

Másrészt, mert viszonylag igénytelen, ha túljutott a kezdeti időszakon, amikor még viszonylag sok nedvesség kell neki. A már fásodó szárú növény jól bírja a szárazságot, és szinte bármilyen talajban szépen fejlődik. Dél-Európában vadon is bárhol megél, hiszen ott fény- és hőigényét a környezet maradéktalanul kielégíti. Ezért a kertben is napos helyet kell keresni neki, különben hajtásai felnyurgulnak, levelei halványabbak lesznek, és illóolajtartalma is csökken.

Tápanyagigényes növény, talaját ősszel érdemes „feltölteni” érett trágyával, komposzttal, mert kb. 1 év alatt feléli a tartalékokat.

Egyszerűen szaporítható dugvánnyal vagy tőosztással, mely utóbbit télen, a nyugalmi időszakban érdemes elvégezni. Zölddugványozással is lehet próbálkozni: a kora nyári virágzás előtt vágjunk le 3-4 rügypáros hajtásokat, az alsó leveleket szedjük le, és tegyük vagy vízbe, vagy komposzt-tőzeg keverékbe. Állandóan nedvesen tartva ezekből is szép palánták lesznek.

A veteményesben nagy hasznát vesszük, mert elűzi a sárgarépalegyet, és véd hernyók, csigák, tetvek ellen is. Az ágyás szélére – akár szegélynek – érdemes ültetni, mert gyorsan terjed, így könnyen elnyomhatja a haszonnövényeket.

Lépcsősor mentén

Rovarűző hatását szárítva is megőrzi: a ruhásszekrénybe téve távol tartja a molyokat, szabadtéri sütögetésnél a tűzbe dobva pedig a repülő közellenségeket.

A konyhában is jó szolgálatot tesz: már az ókori görögök és rómaiak is használták húsok tartósítására (a rozmaringgal együtt), amit manapság is bevethetünk, ha éppen hűtőszekrény nélkül maradunk egy kis időre. Húsokhoz, tésztákhoz nagyon finom, friss salátába a virágát is belerakhatjuk. Viszont nagyon intenzív az íze, érdemes csínján bánni vele. Nálunk a baconba tekert zsályás és/vagy rozmaringos csirkemáj az abszolút kedvenc. Nálatok?

Forrásokhoz katt a képekre.

Még több zsálya itt.

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható.

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 4. (Mónika, Flórián): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.

A fecskékről szóló előző posztunkban megismerkedhettünk a füsti és a molnárfecskével, a folytatásban további közlei és távoli rokonok jönnek.

Tudta? A partifecske minden alkalmat kihasznál a fészkelésre

A partifecske kolóniában költő madár. Eredeti élőhelye a szabályozatlan folyók által szabdalt, merőlegesen leszakadt partfalak. Ebbe kaparják a madarak a fél méter hosszú lukakat, amelyek végén egy üreget alakítanak ki a fészeknek. A partfalak azonban folyamatosan változnak, ahogyan a folyó alakítja azokat: ahol az egyik évben fészkelésre alkalmas volt a terület, ott a következő évben már egy lecsúszott vagy benövényesedett felszín várja őket. Ezért a madarak már vonulás közben keresik a megfelelő helyeket, és alkalmasint azonnal be is népesítik azokat. Egy emlékezetes eset, amikor egy mezőgazdasági tevékenységet folytató cég 2000-ben tározó tavat kezdett építeni. 2001 tavaszára a területen egy 2 méter mély, a hosszanti oldalon több mint 100 méteres függőleges partfal várta az építkezés folytatását. Április végén azonban partifecskék lepték el az ideális fészkelőhelyet, és a számuk csak egyre nőtt. Végül összesen közel 1200 pár fecske kezdett fészkelésbe, ami abban az időben az egész Dunántúl legnagyobb telepe volt, a beruházást pedig a fiókák kirepüléséig fel kellett függeszteni.

Tudta? A partifecskénél a kotlási időszakban lehet csak az ivarokat elkülöníteni

A partifecske esetében a tollazat alapján nem lehet az ivarokat elkülöníteni, kivéve a költési időszakot. Akkor ugyanis a kotló madár fokozatosan elveszti hasáról a tollait, a bőr megvastagszik, végül kialakul egy teljesen csupasz, vérerekkel sűrűn átjárt hőleadó felület, az ún. kotlófolt. Mivel a partifecske esetében csak a tojó kotlik, csak neki van kotlófoltja, így lehet megkülönböztetni a hímtől.

Tudta? A fecskefajok a költés végeztével nádasokban gyülekeznek

Irodalmi alkotásokban az ősz eljövetelére gyakori képként használják a villanydróton gyülekező fecskéket, amit mi is megfigyelhettünk már, főleg faluhelyen. Ez azonban még nem az igazi őszi gyülekezés. A költést befejező madarak ugyanis a nagyobb nádasok környékén jelennek meg az ott rajzó szúnyogok miatt. A vonulás megkezdése előtt szükségük van arra, hogy tartalék üzemanyagot (azaz a bőr alá felhalmozott zsiradékot) gyűjtsenek, felhízzanak. A Kárpát-medencében olyan kiváló adottságú területek vonzzák a fecskéket, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, vagy Sumony. 2013 szeptemberére a Sumonyi nádasban gyülekező fecskék számát 1,5 millióra becsülték! Persze ezeken a helyeken állandóan cserélődik az állomány, érkeznek északról a nagy csapatok, hogy feltöltsék tartalékaikat. A gyűrűzések tanúsága szerint azonban dél felől is (Szlovénia, Horvátország) a régióba áramlanak a fecskék a rajzó rovartáplálék miatt.

Tudta? A telelőhely állapota nagymértékben befolyásolja a fecskék állományát

Partifecske

Szeptember végén, október elején elindulnak fecskéink, hogy Afrika Szaharától délre eső területein töltsék a telet. Könnyen gondolhatnánk, hogy Afrikában semmi gondjuk madarainknak; nyaralnak, kikapcsolódnak, kipihenik a fiókanevelés fáradalmait. Ez azonban óriási tévedés! Partifecskéknél mutatták ki, hogy a telelőhelyükön (Száhel-övezet) bekövetkező változások alapvetően befolyásolják a költőhelyre visszatérő madarak mennyiségét. Az 5-6 ezer kilométert repülő elcsigázott madarak egyre többször találják magukat szembe a szárazság miatti táplálékhiánnyal, aminek a legyengült madarak tömeges pusztulása lesz a következménye.

Tudta? A sarlósfecske csak távoli rokona a fecskeféléknek

A sarlósfecske olyannyira nem közeli rokona a fecskéknek, hogy még csak nem is énekesmadár. A verébalakúak (Passeriformes) rendjébe nagyon sok család tartozik (ezek a tulajdonképpeni énekes madarak), többek között a fecskefélék (Hirundidae) is. A sarlósfecskék ellenben a sarlósfecske-alakúak (Apidiformes) rendjébe tartoznak.

Tudta? A sarlósfecske tudományos neve „lábatlant” jelent

A sarlósfecske tudományos neve (Apus apus) a görög apous= lábatlan szóból eredeztethető. Ez a madár végletesen alkalmazkodott a repüléshez, hosszú szárnyaival képtelen a földről felszállni. A fiókanevelési időszak kivételével nem is érinti a lába a talajt, akkor is az épületek tetején lévő fészekhez száll csak be, ahonnan könnyen újra szárnyra tud kapni. Több helyen is úgy írják le a lábát, mint egy csökevényes, gyenge végtagot, abból kiindulva, hogy nem használja sokat. Ezúton jelzem, hogy ez fatális tévedés! Amikor gyűrűzés alkalmával először volt a kezemben egy kifejlett példány, megtapasztalhattam, mit is tud ez a „csökevényes láb”. A madár testéhez képest valóban kicsi, de igen komoly karmokkal ellátott végtaggal – kapaszkodás gyanánt - olyat szorított az ujjamon, amilyenhez hasonlót ragadozó madaraknál tapasztaltam korábban.

Tudta? A sarlósfecske az éjszakát is a levegőben töltheti

A sarlósfecskék gyakorlatilag mindent a levegőből szednek össze, a tápláléktól kezdve a fészekanyagig, szélsőségesen alkalmazkodtak a repülő életmódhoz. Nagyon érdekes felfedezés volt, amikor radar segítségével kimutatták, hogy az éjszakát is képesek a levegőben tölteni.

Tudta? A sarlósfecske nyállal készíti a fészkét

Ez a amdár különc a fészeképítésben is. Tulajdonképpen fészeknek nem is nevezhető az az amorf valami, amit úgy hoz létre, hogy a levegőben összegyűjthető alapanyagokat a nyálával ragasztja össze.

Tudta? A sarlósfecske fiókái akár 4 napig is kibírják étlen

A sarlósfecske nagy távolságokat is bejár táplálékszerzés reményében, Sopronból például rendszeresen eljár a Fertőre vadászni. Emiatt ritkábban etet, viszont nagyobb mennyiségű táplálékot képes a torokzacskójában szállítani.

A sebes reptű madarak észlelik az időjárási frontokat, azokat kikerülik, emiatt előfordul, hogy napokig nem jutnak vissza a fészekbe etetni. Hogy mennyit bírnak ki a fiókák, arra egy véletlen folytán derült fény. Egy alkalommal tetőfelújítás alatt figyelmetlenségből eltorlaszolták a sarlósfecske berepülő nyílását, így az öreg madár nem tudott etetni. Ezt csak 4 nap múltán vették észre és akkor korrigálták a hibát. A fészekben lévő fiókák nemcsak hogy nem pusztultak el, de ugyanolyan fejlettségben, ugyanazon időszakban repültek ki, mint kortársaik, magyarán, meg sem kottyant nekik ez az éhezés. A sarlósfecske fiókák szokatlanul lassan fejlődnek, 7 hetes korukban is még a fészekben tartózkodnak. Képesek arra, hogy anyagcsere- folyamataikat lelassítva vészeljék át az ínséges időszakokat.

Az ilyenfajta védekező mechanizmus nem példa nélküli a madárvilágban. Dél-Amerika hegyvidéki részein élő kolibrik (ezeknek a madaraknak rendkívül gyors az anyagcseréje) az éjszakát vészelik át hasonló állapotban, de képes erre az Észak-Európában élő északi szajkó is. Ez a madár nem költözik délebbre a zord tél elől, de nagyon rossz időjárás esetén lecsökkenti testhőmérsékletét és visszafogja anyagcseréjét.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A nagy sikerű Corvinus Díszkert Kertészeti és Gasztronómiai Szakkiállítás és Vásár 2014-ben 27. alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétumában.

Az április 25-27. között megrendezésre kerülő kiállítás és vásár három napján idén is gyönyörű környezetben szerezhetjük be az egynyári és évelő virágokat, fűszernövényeket, cserjéket. Péntekre ugyan sok esőt jósolnak, de aki aznap látogat el a kiállításra, előadásokon, bemutatókon mindent megtudhat a faápolásról.

A hétvégére viszont már kisüt a nap, így nem csak a fedett helyeken látogatható bonszáj, kaktusz, orchidea és bromélia kiállításokat lehet megnézni, de naponta többször szakvezetéssel egybekötött sétát tehetünk az arborétum területén. Idén is több érdekes előadás lesz kertészeti témában, pl. a biokertről és a permakultúráról, valamint növényápolási szaktanácsokat is kaphatnak az érdeklődők.

A kertészeti termékek mellett borászok, pálinka- és sörfőzdék képviselői, sajtkészítők, mézek és egyéb finomságok előállítói is ott lesznek. El lehet majd lesni a sajt- és a csokoládékészítés csínját-bínját, vasárnap pedig a sör- és pálinkafőzés rejtelmeibe nyerhetünk betekintést.

A belépőjeggyel naponta többször ki-be lehet mászkálni, a kiállítás péntektől vasárnapig 9.00-19.00 óráig látogatható. További tudnivalók és a 3 nap részletes programja itt.

Aki pedig 2 kérdésre helyesen válaszol, páros belépőjegyet nyerhet a kiállításra!

1. Hányadik alkalommal rendezik meg 2014-ben a Corvinus Díszkert kiállítást?

2. Hol lesz a kiállítás?

A válaszokat 2014. április 24. csütörtök 12.00 óráig (délig) várjuk a kapanyelinfo@gmail.com címre. A helyes válaszokat beküldők között 5 páros belépőt sorsolunk ki.

Sok sikert, a kiállításon pedig jó szórakozást!

Az állandó helyszűkével küszködő városi hobbikertésznek nagy csapás, ha birodalmát házi kedvencekkel is meg kell osztani. Az ebekkel egyszerűbb a helyzet: legtöbbjüknek egy kerítés vagy kennel megálljt parancsol. A macskák viszont amolyan 3D-s jószágok, nemcsak a talajon szaladgálnak, ügyesen másznak fára, kerítésre, őket sokkal nehezebben lehet kordába kényszeríteni.

Ugyanakkor a macskák mellett szól, hogy egy kis illatos pisi, kevéske kaka mellett kevesebb pusztítást végeznek a kertben, mint az ebek. Ezért meg is érdemlik, hogy kedveskedjünk nekik. Persze ez inkább csak a saját macskával rendelkezőknek ajánlható, mert a macskamenta (Nepeta cataria) sikeres telepítése után hamar megtelhet a kerti zug a környék narkós macskáival. Viszont saját macskánknak örömet okozunk vele, ha a kert valamelyik sarkában él egy ilyen.

A növényben képződő illatos olaj egyes macskáknak valóságos szexnarkó. Ne szegje kedvünket, ha a cicusnak telepített macskamenta hidegen hagyja kedvencünket. Az erre is kíváncsi kutatók megfigyelték, hogy genetikai alapon öröklődik az érzékenység. A lényeg, hogy a macskamenta aktív vegyülete, a nepetalakton a morfinhoz hasonló reakciókat, boldogságérzetet és ivarzási kedvet válthat ki belőlük. Ezért heverésznek benne, tépik, rágják, pofozzák a kék virágú növényt.

Szárított levelével meg lehet tömni a csavargó macska párnáját: soha többé nem megy el otthonról

Az árvacsalánfélék családjába tartozó macskamentának számos változata létezik. Hálás, igénytelen növény, és úgy kell vele bánni, ahogy a levendulával. Bőven nyíló kék virágával, laza hajtásrendszerével kiváló hátteret teremt magas virágoknak. Igaz, így ezek is ki vannak téve egy-egy önfeledt macskativornyának.

Macskamentes környezetben pompás, hosszan virágzó bokrocska

Ha e menta macskamentes környezetben él, akkor fél méter magasra nő, ha macskák is vannak a közelben, akkor egyméteres átmérőjű talajtakaró, ugyanis a rajta heverésző cirmosok szétlapítják az ezüstös árnyalatú, illatos levelű növényt. Kora nyártól őszig virágzik. A virágzás elnyújtható, ha az elnyílt virágokat folyamatosan eltávolítjuk. A metszésre néha úgy reagál, hogy nem hoz második virágot. Ezért a nagyobb visszavágást a szezon végére érdemes hagyni. A felnyurgult bokrot nyáron nem érdemes nagyon piszkálni, mert még jobban felkopaszodhat. Növekedéséhez melegre van szükség, szaporítható magról, vagy tavasszal tőosztással, ill. sikeresek a zöldhajtásos ültetések is.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!