Június - Szent Iván hava

26. hét:

- június 24. (Iván): Nyári napforduló, tűzgyújtás és tűzugrás egészségmegőrzés és szerelemvarázslás céljával. Ilyenkor az örömtüzekkel ünneplik a fényt, elűzik a sötétséget. A gonosz elűzésére a tűzbe sok helyen gyógyfüveket, gyümölcsöt dobnak. Magyar népszokás a tűzbe vetett alma evése, mert aki azt elfogyasztja, nem lesz beteg. A Szent Iván éji tűzből parazsat vittek a kertbe meg a földekre, nehogy a káposztát megrágja a hernyó vagy a búza üszkös legyen.

- június 27. (László): „Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!”

- június 29. (Péter, majd rá egy napra Pál): „Kaszát, sarlót készíts, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!” E napon a búza töve „megszakad”, azaz ideje aratni. Ugyanakkor Péter-Pál dologtiltó nap is volt, az aratást csak jelképesen kezdték meg. Az aratókat és a napszámosokat általában e napon fogadták fel.

Aki már nagyon szeretne férjhez menni, legyen éber: az a hajadon, aki elsőként hallja meg a harangszót, az év végéig biztosan elkel.

Kép forrásához katt a fotóra!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Harkályok és fakopácsok kártételéről olvashattak legutóbb, melyek kikezdik a hőszigetelést. Orbán Zoltán "Madárbarátok nagykönyve"  című kötetéből merítünk néhány ötletet, hogy távol tartsuk őket. Rémzsinór, ragadozó madarak sziluettje vagy fotója és a ház növénytakaróba burkolása a menü. Ezek passzív védelmek, netes kereséskor az első szembejövő tematikus webáruház kínálatát bemutatva kürtök, ultrahangos riasztók sorakoznak. Nem egy szomszédbarát megoldás, próbálkozzunk először csendesebb kísérletekkel.

A következőkben bemutatott eszközök és módszerek elvileg hatásos madárriasztók, hatékonyságukat azonban nagyban befolyásolja a védendő falfelület mérete és a harkályok egyéni érzékenysége. Egyszintes családi házak esetén akár megfelelő védelmet is jelenthetnek, a többségében érintett többemeletes épületeknél azonban szinte biztosan hatástalanok.

Mire kiértem a cseresznyefához, a rigók egy maréknyi kóstoló kivételével akkurátusan lezabálták a termést és még össze is potyogtatták. Humánus madárriasztót keresve fordultam a szakirodalomhoz és egy sokkal érdekesebb (már amennyiben a nagyobb, hosszú távú kártételt lehet így nevezni) jelenség leírására, okainak feltárására bukkantam. Nevezetesen a hőszigetelésbe belevéső harkályok, fakopácsok bosszantó és drága munkálkodásról lesz szó.

Címlapon egyik nagyáruházunk reklámújságjából ollózott, három közkedvelt erdei gyümölcsöt hirdető árajánlat. Az áfonyának speciális talajigénye, a málna-szedernek pedig élőerőt követelő szüretelése miatt kerül felső kategóriás árkategóriába. Pedig egyszerű növények ezek, termesztésük a kerti meghonosodás után javarészt kimerül az intenzív elterjedés megakadályozása és betakarítás munkálataiban. A szeder és málna nyugodtan lefagyasztható, így nem jelent problémát részletekben szüretelni.

Június - Szent Iván hava

23. hét:

- június 8. (Medárd): Ha ezen a napon esik, 40 napig esni fog, ha süt a nap, 40 napos szárazság jön. Ilyenkor általában erős lehűlés várható. Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, szépen kihajt a fű, bő lesz a szőlőtermés, de gyenge a bor.

Egy sokoldalú gyógynövényt ismerhetünk meg a sárga virágokkal pompázó gilisztaűző varádicsban. A biokertészetben vegyszermentesen használható hatóanya érdemel figyelmet. A Nagyanyáink házi patikája című kötetben a csalánlé mellett említi a kellemetlen és levakarhatatlanul újratenyésző szívós levéltetvek elleni védekezés legjobb eszközéül. Forrázatának receptje mellett a növény ismertetése és nemrégiben felfedezett, herpesz elleni hatása is sorra kerül mai írásunkban.

„Mexikó szúrós csodái” - tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár

A Közép-Amerika keleti oldalát átszelő hegylánc, a Sierrre Madre Oriental nyugati oldalán, a
Sierra Madre Occidental 3000-4000 m magas hegycsúcsokkal, felföldekkel és a hegység
lábánál trópusi esőerdőkkel a piramisok, az orchideák, broméliák és kaktuszok otthona. A
hegység Észak- Mexikótól Dél-Mexikóig terjed, a felföldek és magas hegyek völgyei adnak
otthont az egzotikus külsejű oszlopkaktuszok, arany gömbkaktuszok és a kövek közt
rejtőzködő papsapkakaktuszok világának, amelyek a bennszülötteknek élelmet, vizet és
építőanyagot is adnak.

A talajművelés hatására javul a talajszerkezet, nő a tápanyagtartalom, csökkenthetjük az erózió, a víz és szél talajromboló hatása által okozott károkat, emellett növényvédelmi jelentősége is van. Hatására a talaj termőképessége, azaz értéke megnő. Közvetlenül nem a mezőgazdaságban dolgozók számára a talajművelési fogalmak csak nagyjából ismerősek. Szántás, mélyszántás még rémlik, de mi van az ágyekés szántással és a kultivátorral?

Mai összeállításunk nem vállalkozhat a talajművelési metódusok szabatos, részletes bemutatására, hiszen tág fogalom mindegyik. Azonban a munkálatokat bemutató filmecskékkel illusztrált linkgyűjtemény talán hasznos lesz a további kutakodáshoz.

Május - Pünkösd hava

21. hét

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, bort visznek neki, de ha rosszat, akkor besározzák, megvesszőzik, mert ha hűvösebb ilyenkor az idő, az árthat a virágzó szőlőnek. Van, ahol az a mondás járja: „Azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.”

Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

Forrásért katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Elmondhatjuk, hogy a rovarporozta mezőgazdasági növények csak akkor termeszthetők nagy biztonsággal, ha vannak a környezetében méhészetek. Magyarország ebből a szempontból a világ élvonalában áll, hiszen itt 1,2 millió méhcsaládot tart kb. 20.000 méhész.Világszerte érkeznek a riasztó hírek és hazánkban is aggasztóan megsokasodtak a méhpusztulásokról szóló tudósítások. Sokszor még az okát sem sikerül hivatalosan felfedni, bár érdemes lenne (még) aprólékosabban a környéken gazdálkodók viselt dolgainak.

Néha kiderül, hogy a bizonyítottan méhpusztító hatású, már illegálisnak számító növényvédő szereket még azért kiszórják, hogy ne vesszen kárba. Mindez feltételezés, de inkább olvassanak a méhek és méhészet hazai kilátásairól egy rövid(ített) cikket Csuja László biológus méhész tollából, aki a "Méhek,mézek nagykönyve" című kötetben vázolta fel az eléggé borús helyzetet.