Egy sokoldalú gyógynövényt ismerhetünk meg a sárga virágokkal pompázó gilisztaűző varádicsban. A biokertészetben vegyszermentesen használható hatóanya érdemel figyelmet. A Nagyanyáink házi patikája című kötetben a csalánlé mellett említi a kellemetlen és levakarhatatlanul újratenyésző szívós levéltetvek elleni védekezés legjobb eszközéül. Forrázatának receptje mellett a növény ismertetése és nemrégiben felfedezett, herpesz elleni hatása is sorra kerül mai írásunkban.
A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) magas termetű, gyöktörzsével folyamatosan terjedő évelő növény, mely Európa szerte elterjedt. A kertben erőteljes terjedése miatt, elnyomhat más, kevésbé erőteljesen növekedő növényeket, ezt vegyük figyelembe az ültetésekor. A gilisztaűző varádics napos, világos helyen, szinte bármilyen átlagos kerti talajba ültetve jól fejlődik, igaz legjobban a humuszos, nyirkos talajokat szereti. Bár fényigényes növény, a délutáni árnyékot időnként kifejezetten igényli. Betegségekre és kártevőkre nem kimondottan érzékeny, de időnként károsíthatják takácsatkák. Tőosztással és magról egyaránt szaporítható. - Citygreen.hu
A fűszerkert növényvédelme során nagyon körültekintően kell eljárnunk, hiszen a fűszer- és gyógynövényeket fogyasztásra vagy gyógyításra termesztjük. Megelőzésként legjobb, ha növényeinket naponta ellenőrizzük, mert így azonnal észrevesszük, ha kártevők jelennek meg. Ha minden elővigyázatosságunk ellenére ellepik a növényeket, ellenlépéseket kell tenni. Ha a növénynek csak egy-egy részét támadták meg tetvek vagy gombák, azt egyszerűen levágjuk. Gombás vagy baktériumos fertőzésnél a vágóeszközt alaposan tisztítsuk meg, különben a fertőzést átvisszük más növényekre is. Sokszor elég, ha erős vízsugárral lemossuk a fertőzött növényeket.
Gilisztaűző varádics forrázata Levéltetvek és más szívogató rovarok ellen nagyon hatásos és természetes szer a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) forrázata. Ha nincs a kertünkben, szárított formában kapható patikában vagy gyógynövény-szaküzletekben, nagyobb drogériákban. 1 L vízhez 30 g szárított növény kell, amelyet forrásban lévő vízzel leöntünk, lefedve 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Amikor kihűlt, 1:3 arányban hígítva a növényekre öntjük. Ha friss növényből készítjük, 1 L vízhez 300–500 g virágos növény szükséges.
A varádicsot évszázadokon át használta a népi gyógyászat. Melius Péter az 1578-ban megjelent Herbáriumában ezt írta a varádicsról: "Próbált dolog. Levelét főzd meg borban, vagy tejben add innya, a gilisztát kiűzi." Nevéhez híven napjainkig gyakorta használták az ember és a háziállatok bélférgeinek elpusztítására, kiűzésére, külsőleg ízületi fájdalmak enyhítésére. Mérgező hatása miatt azonban házi szerként ma már nem ajánlott.
Brit és spanyol tudósok újabban úgy gondolják, a növény orvosi szempontból is hasznos lehet a herpesz kezelésére. - tudjuk meg a Varádicskóróval a herpesz ellen című cikkből.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
