Stagnáló búza- és enyhén növekvő kukoricaárak

Továbbra is alig mozdulnak a hazai gabonaárak. Ennek nyomán a Magro Gabonaindex (MGX) átlaga sem változott érdemben a 22. héten. Ha hazánkban nem is, mind Európában , mind az USA-ban történtek olyan események, amik később a hazai viszonyokat is befolyásolhatják. A további részletekről, illetve a hazai és globális változásokról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Bár a Magro.hu fizikai piacán ez nem látszik, de a hazai határidős piacon „tétován” felfelé mozdult a kukorica ára. Igaz ez mindössze egy alig 1 százalékos drágulást jelent a 21. héthez képest, de mégis valami történt az elmúlt hetek csendes eseménytelensége után. Ezzel a júliusi kurzus elérte a 40.500 forintot. Az időben távolabbi lejáratok nem változtak: a szeptemberi kukorica 41.950, a novemberi 41.650 forinton köthető le. A prompt árak átlaga 40.752 forint volt. Európában teljesen normalizálódott a helyzet a kukoricafronton, semmiféle extrém hír nem látott napvilágot. A vetések részben befejeződtek, illetve rendben haladnak a kontinensen. Az Európai Bizottság jelentése alapján a tavalyinál 4,1 %-kal kisebb termőterületen, a mostani becslések alapján 9,2 millió hektárról 66 millió tonna kukorica kerülhet majd betakarításra. Ez majd’ 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ez azonban ismerve a jelenlegi készleteket, egy kis importtal kiegészítve, bőven fedezi majd a belső keresletet. Mindezek hatására Párizsban (MATIF/EURONEXT) nem is változott a júniusi kukorica ára, továbbra is maradt 154,5 euró. Összességében stabilak maradtak a későbbi lejáratok is. Chicagóban (CBOT/CME) ezzel szemben csökkenést láthattunk. A júliusi kukorica 138,34 dolláron zárta a hete azok után, hogy már a 132 dolláros szintet is megközelítette. Az időben távolabbi kurzusok érdemben nem változtak. A hazai piac továbbra is csendes az eladók kivárnak. Aktuálisan 9 ezer tonna kukorica keresi új gazdáját és 2 ezer tonnára van vételi ajánlat a piactéren. 

A hazai búzapiacon nem következett be olyan esemény, ami az árakat akár csak egy kicsit is megmozgatta volna. A 22. héten minden maradt a régiben: a malmi búza prompt ára átlagosan 53.550 forinton, a takarmánybúzáé pedig 44.400 forinton. A BÉT árupiaci szekciójában továbbra is stabilan 47.500 az augusztusi malmi búza és 45.000 forint a takarmánybúza tonnája. A 21. heti „bika” után csökkenni kezdett viszont a búza ára Európában. Párizsban 185-ről 176 euróig ereszkedett vissza a szeptemberi kurzus, de más lejáratoknál csak igen enyhe volt a csökkenés. Chicagóban is korrekció következett be az azt megelőző túlzott(?) erősödés után. A hét végére 175,27 dolláron zárt a júliusi búza, de kisebb mértékben lefelé mozgott a szeptemberi és decemberi jegyzés is. Jelenleg összesen 2 ezer tonna búzát adnának és 4 ezer tonnát vennének a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

A június hónap elnevezése egyesek szerint a régi római "Junius"-nemzetség nevéből ered. Lehetségesnek tűnik, hogy a naptárt megreformáló Caesar fiáról, Marcus Junius Brutusról nevezték el. Amikor azonban Brutus meggyilkolta a saját apját, méltatlanná vált arra, hogy egy hónap névadója legyen, ezért ettől fogva Juno istennőtől származtatták az elnevezést. Ez a magyarázat könnyen beivódott a köztudatba, hiszen Juno istennő, a csillagos égbolt királynője is tagja volt a március, április és május neveket adó isteni családnak (Mars, Vénusz, Jupiter).

A népi megfigyelések szerint a június – bár a nyár kezdete – veszélyes lehet. „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség” – tartja a népi bölcsesség, mert ilyenkor már nem hiányzik az eső a gabonának.

23. hét:

Június első hete Bulgáriában a rózsák ünnepe. Kazanlakban több napos fesztivált szerveznek a damaszkuszi rózsa (Rosa x damascena) tiszteletére, amely 2013-ban az év gyógynövénye volt Németországban. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha a tiszafa egyetlen szépséghibája – nevezetesen: a mérgezők listáján előkelő helyre került – nem lenne, a kert legtöbb módon hasznosítható növénye lehetne. Piros magköpenye (terméshúsa) kivételével minden porcikája mérgező. Nem kell tehát lemondani a tiszafáról, csupán nem kell enni. A melegvérűeket fenyegető növény leginkább az emberekre lehet veszélyes, hiszen a négylábúak és a madarak már fiatalon megtanulják – ez igaz a hobbiállatokra is –, hogy a tiszafafélékből nem ajánlatos falatozni. A madarak egyébként szívesen csipegetik piros bogyóit: a termés húsa táplálék, a mag pedig, miután áthalad tápcsatornájukon, és trágyaburokban a földre pottyan, még csírázik is.

A tiszafafélékről általában elég annyit tudni, hogy a közvetlen rokonságba szűk kéttucatnyi faj tartozik. A legismertebb tiszafa (Taxus baccata) a szabad természetben, bárhol is éljen, mindenütt azonos formát mutat, ami különlegességnek számít. A nemesítők azonban sok kertészeti változatot állítottak elő, ezért van magasra törő, terülő, világosabb, sötétebb levelű.

A fenyőalakúak között egyedinek számít, bár lassan növekszik, de ágrendszere könnyedén megújul, nagy a sarjadzó képessége. Ezért alkalmas tömött, egész évben zöld sövénynek. Ha ügyesen ültetjük, és van időnk kivárni, akkor 0,8-3 méter széles és akár 6 méter magas áthatolhatatlan zöld fal készíthető segítségével.

Ide tartozik az is, hogy legalább húsz évet kell várni, hogy először virágozzon, ráadásul kétlaki, vagyis a porzós és termős virágok nem egy egyeden vannak. Tehát előfordul, hogy akinek egyetlen tiszafája van, lehet, hogy fiú, s annak nem lesz soha piros bogyója.

A tiszafát állandóan lehetne metszeni, de legjobb, ha tavasz végén és kora ősszel vágjuk, mert ezután nyáron, illetve ősszel a hidegek beállta előtt képes regenerálódni.

Ültetésekor tápanyagban gazdag földbe kell telepíteni. Tiszafánkat metszeni alapvetően nem szükséges, de nyírott sövény is kialakítható belőle; ha ez a cél, akkor évente kétszer is metszhetjük.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

És egyszerűen! Bár a népi megfigyelések szerint kendermagot a mai naptól már nem lehet vetni, de sok mindent mást igen: pl. répát, salátát, zsázsát, babot, de akár paradicsomot is.

A magoknak való barázdahúzás vagy lyukfúrás ugyan nem a legnehezebb kerti munka, de miért ne könnyítenénk meg a dolgunkat, ha lehet. Találtunk egy nagyszerű, könnyen elkészíthető célszerszámot, amellyel sokkal  egyszerűbb lesz a magvetés. Borimádók előnyben!

Nem kell hozzá más, csak egy falap, csavarok, parafa dugók és valamilyen fogantyú (pl. fióké). A vetéshez szükséges távolságra betekerjük a csavarokat, a vetési mélységhez igazítjuk a dugókat (maradhatnak egészben, de félbe is vághatjuk).

Kevés ragasztóval is rásegítünk, hogy stabil legyen az eszköz, rögzítjük a fogantyút, majd irány a kert, kezdődhet a lyuggatás!

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Itthon stagnáltak a gabonaárak, de globálisan drágulni kezdett a búza

A hazai gabonapiac dermedtségének köszönhetően nem változott a Magro Gabonaindex (MGX) átlaga a 21. héten. Mind a kukorica, mind a búza, mind az árpa ára stabilan alakult. A további részletekről, illetve a hazai és globális változásokról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A hazai kukoricapiac a 20. heti lassú ereszkedés után stabilra váltott. A 21. héten nem történt érdemi változás sem a Magro.hu mezőgazdasági piactéren, sem a BÉT áruszekciójában. A fizikai piacon 40.918 forint volt a prompt, a határidős piacon pedig 40.200 Ft volt a júliusi kukorica átlagára egész héten, különösebb ingadozás nélkül. A jegyzett árutőzsdéken is kezd normalizálódni a helyzet, lassult, illetve megállt a korábbi csökkenés. Párizsban (MATIF/EURONEXT) a júniusi kukorica ára továbbra is 154,5 euró, míg Chicagóban a júliusi kukorica megközelítette a 131 eurót. A magas raktárkészletek és a várható jó termés ígérete továbbra is nyomja az árfolyamot, de úgy tűnik, a piac kezdi beárazni ezt a tényt. Friss hírként a várható brazil kukoricatermésről publikáltak legutóbb adatokat. Eszerint, bár a tavalyinál kevesebb, de még mindig jó sok kukorica várható ott. Egyes vélemények szerint a nyári betakarításkor 29,1 millió tonna tengerit takaríthatnak majd be. A hazai piacról továbbra is hiányoznak a vevők: jelenleg 31 ezer tonna kukoricát adnának el és 2 ezer tonnát vennének a piactéren.

A hazai búzaárak is többé-kevésbé megtartották a korábbi árszintet. A malmi búzát átlagosan 53.650 forintért, a takarmánybúzát pedig 44.700 forinton adták-vették a piactéren. A magyar határidős „parketten” az augusztusi lejáratú malmi búza ára meg sem mozdult, továbbra is 47.500 Ft. Az augusztusi takarmánybúza ára némi kilengés után szinte visszatért a kiinduló árára, 44.300 forinton zárta a hetet. Felfelé indultak viszont az árak a világban. A május elején kialakult értékek lokális mélypontnak bizonyultak. Azóta kisebb-nagyon intenzitással emelkednek az árak. Mintegy 10 százalékos erősödés után ez a folyamat Párizsban 185, Chicagóban 172 eurós záróárat eredményezett a 21. héten a legközelebbi jegyzések tekintetében. Az elemzés írásának időpontjában összesen 4-4 ezer tonna búzát kínálnak, illetve keresnek.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Idén betartottuk a népi kalendárium útmutatását, és a balkonládák beültetésével megvártuk még Orbánt is, nehogy az utolsó fagyosszent keresztülhúzza a számításainkat. 

Déli fekvésű balkonunkon (igazából gangunk, csak az nem hangzik olyan jól…) az évek során mindenféle egynyári virágot kipróbáltunk már. Vannak, amelyekről a szakirodalom is állítja, hogy bírják a sok és erős napsütést, mások a papírforma szerint inkább a félárnyékot kedvelik, nálunk mégis jól voltak/vannak.

Nézzük hát a legmegbízhatóbb napimádókat, akikkel nem nagyon lehet melléfogni: az első számú versenyző a petúnia (Petunia hybrida L.). Rengeteg színben kapható, kis-és nagyfejű, illatos, álló és futó fajtája is van, így mindenki kedvére válogathat. Nálunk mostanában a csajos-barbis rózsaszín-lila-bíbor-vonal jön be.

A másik megbízható kedvenc a lobélia: szintén van álló és csüngő fajtája, a kék, lila különböző árnyalataiban, ill. fehérben is kapható. Szépen bokrosodik, és tényleg nagyon bírja a napot.

Akárcsak a mindignyíló begónia (Begonia semperflorens), amely fehér, rózsaszín, piros vagy cirmos virágú változatokban, világoszöld vagy barnás színű levelekkel kapható – mindenki az elképzelt kompozíció szerint választhat. Elég igénytelen növényke, egyetlen „baja”, hogy minden része mérgező, de nem enni vesszük, ugye…

Ragyogó színfolt minden napos virágládában a balkon aranya (Bidens ferulifolia), amelyről már korábban írtunk itt.  Idén sikerült egy telt virágú változatot is beszerezni. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert igénytelen, egész nyáron ontja virágait, a méhek is szeretik, kártevője pedig nem nagyon akad (állítólag a levéltetű támadhatja, de nálunk még nem fordult elő).

Ha napsütés, akkor napvirág! A záporvirág (Gazania x) néven is ismert egynyári virág a tűző napon nyílik ki teljesen. Rendkívül sok színben kapható, így akár csak vele is meg lehet tölteni néhány virágládát.

Idén már nem kaptunk, de minden évben hálás lakótárs az illatosternye (vagy az illata alapján mézvirág) (Lobularia maritima), amely amellett, hogy igénytelen, szépen kitölti a teret a virágládában, de akinek kertje van, nagyobb felületeket, szegélyeket is beteríthet vele.

A bársonyvirág (Tagetes), vagy közismertebb nevén büdöske, szintén üde színfolt lehet a virágládákban. Egyrészt távol tartja a többi növénytől a kártevőket, másrészt egész nyáron folyamatosan virágzik. Sajnos nyár vége felé van, hogy leteríti a kabócák által terjesztett fitoplazmás betegség: ilyenkor a virágok elsatnyulnak, a levelek elszáradnak, de előfordul, hogy a takácsatka is meglátogatja nálunk, a második emeleten. Enyhébb esetben csalánlével lehet edzeni a növényt, de ha komoly a fertőzés, ne legyünk restek kidobni.

Aki szereti, hogy a ládákból itt-ott lecsüngenek, futnak a növények, mindenképpen ültessen bakopát (hópehelyvirágot) (Bacopa cabana). Fehér, lila vagy rózsaszín változatai igazán szép látványt nyújtanak akár ládába, akár ámpolnába ültetve.

A verbéna (Verbena x hybrida) is jó választás, akár álló, akár csüngő fajtát szeretnénk. A gazdag színválaszték megkönnyíti, hogy bármilyen színösszeállításhoz találjunk odaillőt. 

A fenti növények mindegyikére jellemző, hogy szeretik a jó vízáteresztő talajt (a virágládát mindenképpen lyukasszuk ki, és tegyünk az aljára drénrétegnek pl. összetört cserépdarabokat), a napfényt. Egyiket sem szabad túllocsolni, de nyáron a heti-kétheti tápoldatozást meghálálják. Ha az elhervadt virágokat, magtokokat folyamatosan eltávolítjuk, nyár végéig, kora őszig gyönyörködhetünk az újabb virágokban.

Akinek ezeken kívül más növény is bevált déli fekvésű erkélyen, teraszon, ne habozzon megosztani velünk tapasztalatait!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A Bidens ferulifolia nem véletlenül kapta a magyar keresztségben a balkon aranya nevet, mert ez mindent elárul róla. A Közép- és Észak-Amerikából származó növény a napos erkélyek, virágágyak hálás lakója. Viszonylag igénytelen, ha jól érzi magát, májustól a fagyokig ontja aranysárga, csillag alakú, illatos virágait.

Világszerte 250 különböző faja ismert, nálunk leginkább az egynyáriként nevelt változata kapható.

Alacsony növése (20-30 cm) miatt kiváló balkonládába, dús virágzása pedig függő kosárban is nagyon szépen érvényesül. Virágágyba ültetve gyorsan bokrosodik, és ha vízigényét kielégítjük, sziklakertben is gyönyörű színfolt.

Déli fekvésű balkonon mindenképpen érdemes kipróbálni. Bár gyors bokrosodása miatt elnyomhatja szomszédait, nálam minden évben jól megfér a petúnia, lobélia vagy a begónia társaságában.

Balkonládában, nagy melegben a rendszeres öntözést, a kétheti tápoldatozást meghálálja. Az elvirágzott fejeket érdemes lecsípkedni, de akkor is dúsan virágzik, ha ezt nem tesszük. Finom illatára a méhek is előszeretettel jönnek: nagyon jól állnak egymásnak.

Levéltetvek támadhatják (nálam még nem fordult elő), érdemes résen lenni, és időben kezelni a problémát.

Ha véletlenül a ládában maradnak, sok egynyári növényről derül ki, hogy simán kihajtanak a következő évben is. A balkon aranyát is megpróbálhatjuk átteleltetni, ha erősen visszavágva, nem túl sötét helyen, kb. 15ºC-on tartjuk. Ha túléli, tavasszal megint érdemes visszavágni, aztán hadd virágozzon!

Ha valaki most tervezi beültetni erkélyét, teraszát, mindenképpen gondoljon erre a kecses növénykére. Palántája már májusban kapható. Ráadásul most ország-világ előtt dicsekedhet balkonkertjével (sajnos csak budapesti lakosok), aki a kis sárga virágról elnevezett pályázatra beküldi a felvirágoztatás előtti és utáni fotókat. A pályázat részletei itt.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, bort visznek neki, de ha rosszat, akkor besározzák, megvesszőzik, mert ha hűvösebb ilyenkor az idő, az árthat a virágzó szőlőnek. Van, ahol az a mondás járja: „Azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.”

Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is. 

A háziasszonyok a mák virágzását is figyelték. Tapasztalataik szerint, ha bőven virágzik a mák, lesz bőven szalonna és zsír is a főzéshez.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Nagy igyekezettel folyik a keszthelyi Festetics-kastély felújítása. A bezárt kapura aggatott ragacsokból és az ilyenkor megszokott plakátokról kiderül, hogy a látogathatóság zavartalan, viszont egy-másfél év alatt elkészülnek a kétmilliárdos munkával. A tervek szerint beruházás várhatóan 2015 végéig fejeződik be.

Hogy a kastélyban mi történik, nem tudom, mert az idén tavasszal csak a parkban vizitáltam. A nyilvános pályázati közleményeket olvasgatva kiderül, az intézményen belül három fő helyszínen zajlanak a munkálatok. A kastély főépületében megújul a főbejárat és környéke, az emeleti kiállítás, a pincében található bormúzeum területe, az irodaszárny, a gazdasági bejárat és a hűtőgépház, valamint az ideiglenes kiállítótér, összesen több mint 1500 négyzetméteren. A fejlesztések legjelentősebb eleme mintegy 1,1 milliárd forintos építési költséggel az egykori Amazon Szálló turisztikai hasznosítása, a leromlott műemlék megmentése. A felújított épületben „Főúri utazások” címmel nyílik majd állandó kiállítás, valamint veteránautó-látogatóközpont is helyet kap, gondolom ez amolyan időjárás független csalogató, izgalmasabb, mint a lovaskocsi-kiállítás.

A beruházás harmadik elemeként megújul a kastély pálmaháza, új látnivalóként a lepkeház és a növényház is része lesz a látogatási útvonalnak. A fejlesztés legfőbb célja a keszthelyi Festetics-kastély vonzerejének növelése, a Festetics-örökség hatékonyabb kiaknázása.

A keszthelyi kastélypark az ország kevés történeti kertjeinek egyike, amely jelenlegi szétszabdalt és csonka formájában is párját ritkítja, nemcsak változatosan és gazdagon kialakított részletei, egzotikus növényfajai és kertépítészeti különlegességei okán, hanem széleskörű ismertsége miatt is. A park 1945 után súlyos károkat szenvedett: területét felosztották, majd 1986-ban közúttal szelték ketté. Ugyanebben az évben elkészült a park felújítása is, ám az akkori jó szándékú beavatkozások nem a történeti hitelesség jegyében történtek.

Most a rekonstrukció keretében mintegy nyolchektáros területen állítják helyre a veszélyeztetett vagy már teljesen eltűnt kertépítészeti elemeket: a hercegnői kamarakertet, valamint a tavat és a hidat. A beruházás keretében több száz idős fa ápolását és újak ültetését, cserjék, rózsák, talajtakaró és évelők telepítését, a tó helyreállítását, padok kihelyezését, szórt burkolat építését és gyepesítést tervez a kastélymúzeum.

Az ígéretek szerint műemléki, művészettörténeti, kerttörténeti és kertépítészeti szempontból is az 1885-89 között megvalósult állapot lehető legpontosabb helyreállítására törekszik. A kastélypark ekkori kinézete az angol Henry Ernest Milner nevéhez fűződik, aki a viktoriánus kertművészet példáihoz méltó kertet alkotott Keszthelyen. A park akkori stílusjegyeinek, térszerkezetének, növényállományának helyreállítása mellett a beruházás a védett növény- és állatfajok létfeltételeinek biztosítására és a sajátos élőhelyek védelmére is törekszik. Az alapos történeti és kertrégészeti kutatáson alapuló tervek elkészítését geodéziai és növényállapot-felmérés is segítette.

A parkban folyó munkára következtetni lehet néhány adatból, amelyet a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0042 pályázati azonosítóhoz tartozó dokumentumból másoltam.

A keszthelyi kastélypark projektszámokban:

• megújuló kastélypark: 7,9 ha

• idős fák ápolása: 231 db

• cserjék ifjító metszése: 250 db

• szórt burkolat építése: 13 119 m2

• tó rekonstrukció: 851 m2

• előnevelt fák telepítése: 147 db

• cserje-, rózsa-, talajtakaró-, és évelőtelepítés: 3 281 db

• gyepesítés és meglévő gyepfelületek felújítása: 4,1 ha

• parter és a díszudvar zöldfelület-rekonstrukciója: 4 835 m2

• hercegnői kamarakert teljes rekonstrukciója: 843 m2

• padok telepítése: 36 db 

Szerző: Czauner Péter

Saját fotók, ill. forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A májusban már szinte teljes pompában virító kert nem csak a gazda szemét gyönyörködteti, de a csigák fantáziáját is megmozgatja. A mostani nedves idő a zsenge zöldségekkel, virágokkal igazi Kánaán a csúszómászóknak. Szerencsére vannak azért növények, melyeket még ők sem kedvelnek, ezért érdemes néhányat kipróbálni a csigák elleni hadjáratban.

Az intenzív illatú és ízű növények, mint a vörös- vagy a fokhagyma, valamint sok fűszernövény (kakukkfű, rozmaring, levendula, menta) általában távol tartják a csigákat. A bazsalikomért viszont versenyeznünk kell velük, és bizony sokszor ők győznek. Míg a bársonyvirágot, a dáliát vagy az árnyékliliomot sokunkhoz hasonlóan imádják, a sarkantyúkát kerülik, ezért a virág- és zöldségágyást érdemes ezzel, díszhagymafélékkel és fűszernövényekkel keretezni.

A mérgező növények sem szerepelnek a csigák kedvencei között: pl. a gyöngyvirág, a sisakvirág vagy a piros gyűszűvirág biztonságban érezheti magát a kertben. Viszont gyerekes családoknál érdemes inkább más megoldást keresni.

A húsos, bőrszerű leveleket szintén nem csípik, úgyhogy varjúhájfélékkel (Sedum), kövirózsával, kutyatejfélékkel vagy bőrlevéllel beültetett sziklakertünkért nem kell aggódnunk.

A bolyhos levelű, erős illatú virágokkal sem bajlódnak: a muskátli vagy a gólyaorr nem hozza őket lázba.

A salátaágyás állandó felügyeletet igényel, de állítólag a piros levelű fajtákat nem legelik le a hajléktalan puhatestűek, úgyhogy érdemes kipróbálni.

A fenti ötletekhez azért hozzá kell tenni, hogy kivételek mindig vannak. Nem minden csiga ismeri a szakirodalmat, így előfordul, hogy a felsorolt csigaűző növények némelyike mégis áldozatul esik. Ezért érdemes több módszert egyszerre is kipróbálni: sörcsapdát, korpát, rézszalagot, összetört tojáshéjat – hogy csak néhányat említsünk.

A csigák elleni védekezés egyéb módszereiről korábban már írtunk itt.

Akinek bevált módszere van, ne habozzon megosztani velünk!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!