Idén betartottuk a népi kalendárium útmutatását, és a balkonládák beültetésével megvártuk még Orbánt is, nehogy az utolsó fagyosszent keresztülhúzza a számításainkat. 

Déli fekvésű balkonunkon (igazából gangunk, csak az nem hangzik olyan jól…) az évek során mindenféle egynyári virágot kipróbáltunk már. Vannak, amelyekről a szakirodalom is állítja, hogy bírják a sok és erős napsütést, mások a papírforma szerint inkább a félárnyékot kedvelik, nálunk mégis jól voltak/vannak.

Nézzük hát a legmegbízhatóbb napimádókat, akikkel nem nagyon lehet melléfogni: az első számú versenyző a petúnia (Petunia hybrida L.). Rengeteg színben kapható, kis-és nagyfejű, illatos, álló és futó fajtája is van, így mindenki kedvére válogathat. Nálunk mostanában a csajos-barbis rózsaszín-lila-bíbor-vonal jön be.

A másik megbízható kedvenc a lobélia: szintén van álló és csüngő fajtája, a kék, lila különböző árnyalataiban, ill. fehérben is kapható. Szépen bokrosodik, és tényleg nagyon bírja a napot.

Akárcsak a mindignyíló begónia (Begonia semperflorens), amely fehér, rózsaszín, piros vagy cirmos virágú változatokban, világoszöld vagy barnás színű levelekkel kapható – mindenki az elképzelt kompozíció szerint választhat. Elég igénytelen növényke, egyetlen „baja”, hogy minden része mérgező, de nem enni vesszük, ugye…

Ragyogó színfolt minden napos virágládában a balkon aranya (Bidens ferulifolia), amelyről már korábban írtunk itt.  Idén sikerült egy telt virágú változatot is beszerezni. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert igénytelen, egész nyáron ontja virágait, a méhek is szeretik, kártevője pedig nem nagyon akad (állítólag a levéltetű támadhatja, de nálunk még nem fordult elő).

Ha napsütés, akkor napvirág! A záporvirág (Gazania x) néven is ismert egynyári virág a tűző napon nyílik ki teljesen. Rendkívül sok színben kapható, így akár csak vele is meg lehet tölteni néhány virágládát.

Idén már nem kaptunk, de minden évben hálás lakótárs az illatosternye (vagy az illata alapján mézvirág) (Lobularia maritima), amely amellett, hogy igénytelen, szépen kitölti a teret a virágládában, de akinek kertje van, nagyobb felületeket, szegélyeket is beteríthet vele.

A bársonyvirág (Tagetes), vagy közismertebb nevén büdöske, szintén üde színfolt lehet a virágládákban. Egyrészt távol tartja a többi növénytől a kártevőket, másrészt egész nyáron folyamatosan virágzik. Sajnos nyár vége felé van, hogy leteríti a kabócák által terjesztett fitoplazmás betegség: ilyenkor a virágok elsatnyulnak, a levelek elszáradnak, de előfordul, hogy a takácsatka is meglátogatja nálunk, a második emeleten. Enyhébb esetben csalánlével lehet edzeni a növényt, de ha komoly a fertőzés, ne legyünk restek kidobni.

Aki szereti, hogy a ládákból itt-ott lecsüngenek, futnak a növények, mindenképpen ültessen bakopát (hópehelyvirágot) (Bacopa cabana). Fehér, lila vagy rózsaszín változatai igazán szép látványt nyújtanak akár ládába, akár ámpolnába ültetve.

A verbéna (Verbena x hybrida) is jó választás, akár álló, akár csüngő fajtát szeretnénk. A gazdag színválaszték megkönnyíti, hogy bármilyen színösszeállításhoz találjunk odaillőt. 

A fenti növények mindegyikére jellemző, hogy szeretik a jó vízáteresztő talajt (a virágládát mindenképpen lyukasszuk ki, és tegyünk az aljára drénrétegnek pl. összetört cserépdarabokat), a napfényt. Egyiket sem szabad túllocsolni, de nyáron a heti-kétheti tápoldatozást meghálálják. Ha az elhervadt virágokat, magtokokat folyamatosan eltávolítjuk, nyár végéig, kora őszig gyönyörködhetünk az újabb virágokban.

Akinek ezeken kívül más növény is bevált déli fekvésű erkélyen, teraszon, ne habozzon megosztani velünk tapasztalatait!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!