Szerencsés, aki a napokban a Tisza mellékfolyóinál, ill. a Közép- és Felső-Tisza környékén jár, mert ritka és lenyűgöző látványban lehet része. Minden évben így június közepe táján járják a kérészek (Palingenia longicauda) különleges násztáncukat. A pontos időpontot a vízállás és az időjárás is befolyásolja, és a jelenség csupán néhány napig, ritkábban egy-két hétig tart. Az idei rajzás megkezdődött, az érdeklődők a késő délutáni óráktól naplementéig csodálhatják a „tiszavirágzást”.

A tiszavirág a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú rovar, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A néhány óráig tartó násztánc kezdetén a három éves lárvák felemelkednek a víz felszínére a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segítségével. A hímek az elsők: a partra repülnek, és vedléssel alakulnak át párzóképes imágóvá. A vedlés alatt a kérész röpképtelen, így könnyen a rovarevő madarak prédájává válik. Az átalakult hímek ezután közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a folyó felett 5-10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkednek a vízre, és lerakják petéiket. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, a dús növényzet közé és az üledékbe. A 10-100 ezres egyedszámú telepek ott élnek a következő három évben. A kérészek a párzás és a petelerakás végzetével feladatukat teljesítették, rövid életük ezzel véget is ér.

A tiszavirág védett faj, hiszen az egykor egész Európában elterjedt rovar mára már jelentős számban csak a Tiszában és vízrendszerében található meg. Kevésbé ismert, hogy valaha a Dunán is voltak kérészek. A „dunavirág” 1974-ben tűnt el, majd 2012 augusztusában – a javuló vízminőségnek köszönhetően – újra megjelent, bár sokkal kisebb számban, mint a Tiszán. A dunavirágról további érdekességek itt olvashatók.

A kérész Magyarországon 1993 óta védett, oltalma élőhelyére és minden alakjára, így a lárvára, a szubimágóra, az imágóra és az elpusztult egyedre is kiterjed. Természetvédelmi értéke jelenleg minden megjelenési formájában, egyedenként tízezer forint.

Aki igyekszik, a napokban még elcsípheti a különleges látványt, a Tiszakürti Arborétum pl. külön túrákat szervez. Részletek itt.

Bár a hivatalos jelentések szerint sok helyen folyik már a szúnyogok gyérítése (szép szó, kifejezi a vérszívókkal folytatott szélmalomharc lényegét…), főleg, aki vízhez közel tölti a nyarat, nem biztos, hogy érzi ennek bármilyen hatását. Szerencsére van jó néhány növény, amelyek illata az emberi orrnak kellemes, a szúnyogok (meg egyéb repülő kellemetlenkedők) viszont utálják, így ezekből érdemes ültetni a bejárathoz, az ablak alá, és/vagy a kertbe, ahol ücsörögni szoktunk.

Az árvacsalánfélék népes családjából kedvünkre válogathatunk: a csombormenta (Mentha pulegium), a borsmenta (Mentha x piperita) vagy a macskamenta (Nepeta) mindegyike jó szolgálatot tesz. Kezdő kertészeknek is sikerélményt nyújtanak, mert viszonylag igénytelenek, ám gyorsan nőnek. Ez utóbbi tulajdonságuk akár hátrány is lehet: ha nem akarjuk, hogy átvegyék az uralmat a kertben, inkább nagyobb cserépbe, edénybe ültessük. A macskamentánál pedig ne csodálkozzunk, ha a növénynek társbérlője akad. Ami a macskáknak élvezet, a szúnyogoknak bosszúság.

A szúnyogok a citromos illatokat sem kedvelik, ezért jó, ha körülvesszük magunkat némi citromfűvel (Melissa officinalis). A hűsítő italok ízesítése mellett a levelekkel bőrünket is bedörzsölhetjük, hogy távol tartsuk a vérszívókat. A citromillatú növények közül a citronella (Cymbopogon nardus) a leghatékonyabb, amely azonban nem áll közeli rokonságban az eddig felsorolt növényekkel. Ez a valódi fűféle inkább a póréhagymára hasonlít, de intenzív citromillata miatt a szúnyogriasztó készítmények alapanyaga. Ha növényt nem is sikerül szereznünk, néhány csepp citronellaolaj is nagyon hatásos.

A közkedvelt fűszernövények közül a bazsalikom, a rozmaring és a levendula is távol tartja a szúnyogokat (meg állítólag a legyeket is, de ez utóbbit nem tudom megerősíteni, mert nálunk a konyhaablakban a legnagyobb példányok éppen a bazsalikomlevelek között szoktak élvezkedni). A teraszra, a kerti utak mellé mindenképpen érdemes ültetni belőlük akár 1-1 cserépnyit, akár szegélynek is. Szépek, illatosak, és a szúnyogokon kívül egyéb kártevőket is elriasztanak (pl. a levéltetveket).

A fokhagyma hasznosságát nem kell bemutatni; jó hír, hogy szúnyogok ellen is hatásos. Mármint a növény. Fogyasszuk lelkesen, de nem a szájszagunk, hanem a levelek illata fogja elriasztani a kellemetlenkedő rovarokat.

A virágok közül a bársonyvirág (Tagetes) az egyik leghatékonyabb rovarriasztó. Az általa termelt piretrin természetes rovarölő szer, ezért nemcsak a virágoskertben, de a veteményes szegélyeként és a balkonon, teraszon is érdemes neki helyet találni.

Aki szereti a vanília illatát, szintén nyerésre állhat a szúnyogokkal szemben, mert ők állítólag nem. A kertben egy szép nyári orgona (Buddleia) lehet a megoldás, míg a teraszon a vaníliavirág (Heliotropium arborescens) veheti fel a harcot a vérszívókkal. Ezekről a növényekről korábban már írtunk itt.

Mivel a felsorolt növények mindegyike amúgy is szép és/vagy hasznos, egy próbát mindenképpen megér, hogy körbevegyük magunkat velük. Sok sikert!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Apró változások belföldön, míg külföldön csökkentek a gabonaárak

Szűk 1 százalékkal emelkedett ugyan a Magro Gabonaindex (MGX) átlaga a 24. héten, de összességében a változások nem voltak jelentősek a fizikai piacon. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Bár ez a Magro.hu prompt árain nem látszik, de a hazai határidős piacon lassú ütemben tovább drágult a kukorica. Az azonnali ár áfa és szállítási költség nélküli átlaga továbbra is valamivel 40 ezer forint felett állt a 24. héten. 40.532 forint volt. Nem így a Budapesti Értéktőzsdén, ahol újabb, ezúttal 2 százalékos emelkedés után 41.700 forint lett a takarmánykukorica ára, júliusi lejáratra. Kisebb mértékben a szeptemberi és novemberi kukorica is drágább lett.

Európában a hét eleji drágulás után lejtmenetbe kapcsolt a kukorica és összességében mindegyik kurzus a 23. heti záróár alatt fejezte be a hetet. Igaz, a csökkenés szűk 1 százalék volt.

Csökkentek az árak Chicagóban (CBOT/CME) is. Ott is egységesen mintegy 1 százalékkal lett olcsóbb a kukorica, bármelyik lejáratot is nézzük.

A hazai fizikai piac továbbra is nyugodt, kevés az üzletkötés. Az eladók továbbra is az alkalmas pillanatra várnak, ami a többség számára még nem jött el. Ám idén, mivel várhatóan a szokásosnál korábban kezdődik el az aratás, többen hamarosan rákényszerülhetnek az eladásokra. Aktuálisan 6 ezer tonna kukorica keresi új gazdáját és 2 ezer tonnát vennének a piactéren.

Egyre kisebb a különbség a malmi és a takarmánybúza ára között. Előbbié csökkent, utóbbié stagnált, illetve enyhén emelkedett. Így a malmi búza azonnali ára minőségtől függően 46.000 és 51.250 forint között szóródott, a takarmánybúza ára pedig 43.900 forint lett a 24. héten. Megmozdult a búza határidős ára is. A malmi búza augusztusi jegyzése a korábbi 47.500 forintos szintről elérte a 48 ezer forintos tonnánkénti árat. A takarmánybúza szintén drágult 3-500 forintot, így a legközelebbi, augusztusi kurzus 45.300 forint lett.

A kukoricához hasonlóan, Párizsban csökkent a búza ára is. A legközelebbi, szeptemberi lejáratra megközelített a 180 eurós szintet, míg a decemberi kurzus 182 euró lett.

Úgy látszik, a 23. héten túlreagálta az amerikai piac a rossz időjárás okozta félelmeket, így a 24. héten ott is csökkenni kezdtek az árfolyamok. Chicagóban (CBOT/CME) a júliusi kurzus 185, a szeptemberi pedig 188 dollár közelébe ereszkedett.

Jelenleg összesen 2 ezer tonna búzára található publikus eladási ajánlat és 4 ezer tonnát vennének a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

25. hét:

- június 15. (Jolán, Vid): Vitus vagy Vid napja is, aki a vitustánc, hisztérikus rohamok, őrjöngés, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Úgy tartják, ilyenkor fordul meg az időjárás, amely egyben termésjósló is: jó idő esetén jó, rossz időben pedig rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa. A megfigyelések szerint e napon gyakran zivataros, viharos az idő.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Nem kell feltétlenül mindent felfalni és meginni, ami a kertben termett, dísznek is szépek a megszáradt bogyók, vagy az iszalagok mini kosárkái. Számtalan trükkre van szükségünk ahhoz, hogy dobozba, vagy palackba zárva a bogyók, gyümölcsök, levelek frissek maradjanak, és a jégkásától a pálinkáig valamilyen formában túléljék a szezon zárását.

A kerti termények életének meghosszabbítására évezredes furfangok léteznek. Az ügyes hobbikertész megtakaríthatja a díszkertre fordított költségek egy részét, ha haszonnövényeknek is hagyott helyet. Viszont nem elég az ültetés, öntözés, hogy ne kukacjárta, rothadó gyümölcsökből, zöldségekből, foltos fűszernövényekből készüljön a lekvár, püré vagy az aromakoszorú. A növényt egész évben szakszerűen kell gondozni, metszeni, permetezni. Aki nem érez magában ehhez elég elhivatottságot és energiát, jobb, ha a piacon vásárolja meg a lekvárnak, szárítmánynak valót.

A nyári lédús és puha gyümölcsök, zöldségek többségéből valamilyen lé, pép, szörp, bor vagy lekvár készíthető. Ha a gyümölcsöket és zöldségeket gyümölcscentrifugával, botmixerrel, darálóval stb. zúzzuk, törjük, passzírozzuk, előbb-utóbb egységes anyaggá vagy lévé és valamilyen kidobandó sűrűséggé válnak. A hasznos anyagot lehet nyersen üvegbe vagy valamilyen edénybe tölteni és lezárni. Az ilyeneknek a hűtőben a helyük, és - ipari terminológiával szólva- fogyaszthatósági idejük néhány nap.

A nyári, különösen a bogyós gyümölcsök fagyasztásos tartósítása is ajánlott. Érdemes akkora mennyiségeket porciózni, amekkorák az egyszeri felhasználáshoz, egy gyümölcsleveles, torta készítéséhez, vagy egy családi fagylaltozás felturbózásához szükségesek.

Arra azonban számítani kell, hogy a legtöbb otthon fagyasztott gyümölcsből tömb lesz, és nem hasonlít a bolti mirelitpultból elővett „gurulós” termékhez. Persze ilyet is lehet otthon készíteni, de a siker érdekében modellezni kell a feldolgozók gyorsfagyasztó alagútját. Az első menetben egy műanyag szitahálóra kell ügyeskedni a gyümölcsöt úgy, hogy az egyes szemek ne érjenek össze. Ha ezek külön-külön kopogósra fagytak, villámgyorsan át lehet önteni egy műanyag dobozba, s így már „gurulósként” folytatják a fagyasztóéletet.

A növényi részek bármilyen tartósításának alapja, hogy csak egészséges alapanyaggal szabad dolgozni. Hiába mindenféle konzerválási trükk, a konkurencia – a gombák, baktériumok – ügyesebbek. Persze támadásaikat ki lehet védeni, le lehet őket győzni, de ennek ára van, mert nagyobb hőmérsékletre, hosszabb feldolgozásra, kémiai segédanyagokra van szükség. Ezek viszont apasztják az íz és aromaanyagokat.

A házilagos tartósításánál a legfontosabb a gyorsaság, ugyanis a nyári melegben a cukrok hamar erjedni kezdenek. A pálinkával azonban nem szabad kapkodni. Kihasználva a még most kedvező adózású lehetőséget, néhány szilva- és körtefa terméséből az idén is érdemes pálinkát készíteni. Nem érdemes bíbelődnünk a saját főzéssel, ugyanis ez tudomány, amit drága tanulópénzt megfizetve lehet elsajátítani. A pálinkakészítésre készülve a kijelölt fákon érdemes termésritkítást végezni, így nagyobbra nőhetnek a gyümölcsök, vagyis darabra kevesebbet kell kézbe venni.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A retek (Raphanus sativus subsp. sativus) az egyik leghálásabb zöldségféle a veteményesben: az évszaknak megfelelő fajta kiválasztásával kora tavasztól őszig vethető, nem túl igényes, és ahogy a „hónapos” jelző is mutatja, néhány hét után szüretelhető. Nevét a latin radix=gyökér szóból kapta. Bár pontosan nem tudni, vélhetően Ázsiából származik, a Wikipédia szerint Európába Marco Polo hozta be Kínából. Először a francia konyha fedezte fel magának, aztán egész Európát meghódította a friss ropogtatni való.

Ha a kertben van 1-2 szabad sor, már vethetünk is bele retekmagot. Ha csak erkélyünk van, az se baj; virágláda vagy nagyobb cserép is megteszi. A magokat szórjuk laza talajba, inkább kicsit árnyékos helyre, egymástól kb. 5 cm-re, 1 cm-nél nem mélyebbre. Földdel kicsit betakar, finoman meglocsol, ennyi.

A szerves trágyát nem, de a kapálást és a locsolást szereti. Kb. 1 hónap múlva már kezdhetjük is felszedni a gömbölyű vagy hosszúkás, piros vagy rózsaszín, esetleg felül piros, alul fehér fejeket, de a 100-nál is több fajta között létezik sárga vagy lila is. Mivel nem egyformán fejlődik, ha mindig a legnagyobbakat szedjük fel, folyamatosan szüretelhetünk.

A zsenge hónapos retek sok vitamint (főleg C- és B-vitaminokat), vasat, folsavat, magnéziumot és káliumot is tartalmaz, ezért fogyasztása – természetesen nyersen – igencsak javallott. Sajnos a meztelen csiga és a földibolha is szeretik, de ez csak a jó ízlésüket bizonyítja.

Zöldségeskerti szomszédjaival általában jól megfér; sárgarépa, borsó, bab, paradicsom, spenót, petrezselyem mellé bátran ültethető, viszont az uborka, vöröshagyma és bazsalikom társaságát inkább kerülné, így ne kényszerítsük ezekkel társbérletre.

A nép megfigyelések szerint Margit napja, azaz a mai, nagyon is alkalmas retekvetésre, mert így gyenge és finom lesz. Vessetek retket!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Stagnáló hazai és növekvő külföldi gabonaárak

Magyarországon még mindig alig mozdultak a hazai gabonaárak. Így aztán a Magro Gabonaindex (MGX) átlaga is csak enyhén növekedett a 23. héten. A világban – ezzel szemben – jelentős változások zajlottak a kukorica-, de különösen a búzapiacon. A további részletekről, illetve a globális változásokról az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Továbbra sem mozdul a Magro.hu fizikai piacán a kukorica ára. Így a termény áfa és szállítási költség nélküli átlagára 40.621 forint lett a múlt héten. Ezzel szemben a Budapesti Értéktőzsdén folytatódott a lassú emelkedés és újabb 1 százalékos drágulást figyelhettünk a júliusi kurzus esetében a 22. héthez képest. A kukorica így 40.800 forinton zárta a hetet. A szeptemberi lejárat ára nem változott, míg a novemberi szintén 1 százalékot erősödött.

Az Európai Bizottság újabb, június eleji becslése szerint a korábban vártnál több, 68,1 millió tonna kukorica terem majd az unióban ebben a gazdasági évben. Ennek ellenére újra drágulni kezdett a kukorica Európában. Párizsban (MATIF/EURONEXT) 2 százalékos emelkedés után 157,5 euró lett a júniusi és 3 százalékos növekedés után 165 euró az augusztusi árfolyam. Ennél kisebb mértékben, de a későbbi lejáratú termények is drágultak.

Valószínűleg a friss becslésnél nagyobb hatást gyakorolt az európai árakra Észak-Amerika gabonatermesztés szempontjából kedvezőtlen időjárása. Ennek eredményeként az európaihoz hasonló volt a tendencia Chicagóban (CBOT/CME) is. A mind a júliusi, mind a szeptemberi, mind a decemberi kurzus 2,5 százalékot nőtt. Így a júliusi kukorica már 141,88 dolláron állt, de múlt hét közben 143 dollár fölött is járt. A hazai fizikai csendes. Aki akarta, már jóval korábban értékesített terményét, mások pedig még mindig bíznak a „csodában”, a drágulásban és kivárnak. Az elemzés írásának idején 9 ezer tonna kukoricát kínálnak és 2 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Túlsúlyba került a takarmánybúza a prompt piacon, ami az összesített átlagárat kissé „lehúzta”, de önmagukban is csökkentek a búzaárak, ha csak kismértékben is. Ezzel a malmi búza azonnali ára átlagosan 53.250 forint, a takarmánybúzáé pedig 43.900 forint lett a 23. héten. A hazai határidős árakban egyáltalán semmi változást nem láthattunk. Az augusztusi malmi búza ára továbbra is 47.500, míg a takarmánybúza 45.000 forintba került. Ismét emelkedni kezdett viszont Európában a búza ára. A szeptemberi kurzus visszatért a két héttel korábbi 185 eurós szint közelébe, de a többi lejárat is jelentősen erősödött. Újra az emelkedés útjára lépet a búza ára Chicagóban is. Közel 15 dollárral drágultak az árfolyamok, amivel a júliusi búza tonnája 189,96 dollár lett, de „benézett” már 192 dollár fölé is. Egyre erősebbek ugyanis a félelmek, hogy az USA-beli viharok és heves esőzések mennyiségi és minőségi károkat okoznak a betakarítás előtt álló búzánál. Aktuálisan összesen 2 ezer tonna búza vár eladásra és 4 ezer tonnát keresnek a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 8. (Medárd): Ha ezen a napon esik, 40 napig esni fog, ha süt a nap, 40 napos szárazság jön. Ezen a napon általában erős lehűlés várható. Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, szépen kihajt a fű, bő lesz a szőlőtermés, de gyenge a bor.

- június 10. (Margit): Legyes Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz. Retkes Margitnak is hívják, mert az ilyenkor vetett retek finom gyenge marad. Általában esős nap.

- június 11. (Barnabás): Szénakaszáló és gyógyfűgyűjtő nap.

- június 13. (Antal): Dologtiltó nap; ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén. Ha nagy esők jönnek, "Szent Antal elviszi a szénát!"

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Júniusban át lehet térni a nyári gyepápolási metódusra. Aki szép és egészséges gyepet szeretne, érdemes néhány finomhangolást végrehajtani az eddigi fogásokon. Persze sok múlik az időjáráson és a meglévő gyep állapotán. De, ha lehet, próbáljunk a tökéletesre törekedni, arra, ami a fűnövénynek is jó.

Ilyenkor át lehet térni a nyári fűnyírási technikára, ami a ritkábban öntözött gyepek esetében kéthetes periódust jelent. Ha viszont rendszeres az öntözés, akkor bizony szükség van a heti egyszeri vágásra. Az egészséges fű ilyenkor elviseli, ha a fűnyíró kése 3,5 centis magasságban forog. Ha nagy a szárazság, vagy ritkább az öntözés, akkor inkább a 4,5 centiméter az a magasság, amelynél a fűcsomók jobban elviselik a cudar napokat. Ilyenkor ajánlott a levágott füvet a gyepen hagyni, ez a tövekhez jutva segít a hajnali harmatot, illetve a talaj nedvességét megtartani. A hagyományos fűnyírókkal ajánlott a vágási sebességet csökkenteni, hogy a késnek legyen ideje a hosszabb kaszálékot jobban feldarabolni. Az önjáró berendezésekkel pedig, ahogy a gyepen maradt kaszálék „adja”, feles, harmados átfedésben az előző nyírási szélességet újra kell fogni. Így ez is jobban fog darálni.

Sokan használnak mulcsozó gépet, ennél az egész gyepápolási technológia más. Ez nem tévesztendő össze azzal, hogy a hagyományos gép kaszálékát csak úgy otthagyják. Ilyenkor ugyanis a nagy tömegű, levágott széna alatt a gyep kipusztulhat. A mulcsozás lényege, hogy a speciális fűnyíró a levágott fűszálakat egy centis, vagy még annál is sokkal kisebb darabokra aprítja, s ez hullik a fűcsomók tövéhez, ahol a hasznos talajlakók már a szezon közben humifikálják. Ehhez persze szükség van e parányok hadára. Azonban, ha a mulcsozó gép a gyepen a felesleget, csíkot húzva otthagyja, akkor ezt össze kell gereblyézni, és ajánlott eltávolítani.

Júniusra már megerősödtek a gyomok is, ilyenkor szükség lehet – ebben a sorrendben – a szelektív gyomirtásra és a nyári tápanyagpótlásra. Ha maradnak túlélő gyomok, akkor ezeket helyi kezeléssel kell pusztítani. Ha fakó a gyep, akkor ajánlott egy adag gyorsan felszívódó nitrogénes műtrágyázást is beiktatni.

A nyári öntözésnél leginkább két kérdésre kell megtalálni a választ: mikor és mennyit. A fűfélék óriási előnye a megújulási képességükben rejlik, de ez sem megy vég nélkül. A közelgő kiszáradás első jele a rugalmasság elveszítése, ezt követi a színváltás. Ekkor a zöld szürkés árnyalatúvá válik. Ez a végső határidő az öntözőberendezés megindításához.

A mennyit kérdésre adandó válaszhoz egy órára, vonalzóra és néhány befőttes üvegre van szükség. Általánosságban elmondható, ahhoz, hogy a nagy melegben, életben maradjon a fű, laza talajon hetente egyszer legalább 10-20 milliméteres éjszakai öntözésre van szükség. A kötött talajokon kéthetente 30-40 milliméter a minimális mennyiség. Persze ennél lehet többször is öntözni. A mennyiséget pedig úgy lehet megsaccolni, hogy a széles szájú befőttes üveget a gyep különböző pontjaira kell helyezni. A bennük összegyűlt minden centi víz nagyjából 10 milliméternyi öntözésnek fel meg. Ha a költségeket is számolni akarjuk, akkor tudni kell, hogy 10 milliméter víz négyzetméterenként 10 liternek felel meg, vagyis egy 100 négyzetméteres gyepfelület 30 milliméteres öntözéséhez 3 köbméter vízre van szükség. Ezt a számot már a csak a vízdíjjal, és - ahol szükséges - a csatornadíjjal is meg kell szorozni. 

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Előfordulhat, hogy a kertünket valaha ékesítő fák némelyike elfárad: megbetegszik, kiszárad, szél csavarja. Kisebb fák esetében könnyen megoldható a dolog fejszével, fűrésszel, ásóval, de egy élemedett korú példánynál jó eséllyel az egész kertet is feláshatjuk, ha meg akarunk szabadulni a gyökerektől. Marad tehát a tuskó, amelybe azonban könnyedén új életet lehelhetünk, így ismét éke lehet a kertnek. Gyűjtöttünk néhány ötletet, hogy lehet a kivájt vagy kilyuggatott tuskóból a porta üde színfoltja.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!