A Magyar Orchidea Társaság ezen az őszön is elhozza legszebb orchideáit és broméliáit a Vajdahunyadvárba, hogy egy látványos kiállítás keretében megmutassa mindazoknak, akik szeretik ezeket a különleges és titokzatos növényeket, vagy csak szeretnének kikapcsolódni, és gyönyörködni a természet csodáiban.

A Masdevalliák látványos, színes virágaikkal valódi gyöngyszemei a dél-amerikai köderdőknek. Élőhelyük Ecuador, Kolumbia, és Peru. A virágok formája különleges, nem hasonlít azokra az orchideavirágokra, amelyeket a látogatók ismernek. Egyik fajuk csillogó, piros virágaival a perui Machu Pichu körüli mezőkön élt nagy számban, és ragyogó színével elkápráztatta az arra járókat.

Ma már ezek az orchideák nem találhatók meg ott, a túlzott begyűjtés következtében eltűntek. A nedves köderdők legeldugottabb, ember nem járta helyein élnek már csak a természetnek ezek a ritka gyöngyszemei.

A 18-19. században még nem volt ritkaság tömegével találkozni ezekkel a különleges orchideákkal, amelyek hozzátartoztak az ott élők mindennapjaihoz. Templomaikat is díszítették vele, és sok egyéb célra felhasználták az orchideákat a mindennapi életük során.

Ezeket a kipusztulás szélén álló különleges és egzotikus orchideákat mutatja be látogatóinak a Magyar Orchidea Társaság ez évi őszi kiállításán.

A kiállítás időpontja: 2015. november 6-8.

Nyitva tartás: 10-18 óráig

Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Vajdahunyadvár

Jegyek elővételben is kaphatók a Múzeum pénztáránál, illetve a kiállítás ideje alatt.

Bővebb információ: www.orchideatarsasag.hu

Aki szeretne ingyen belépőt nyerni a kiállításra, nincs más dolga, mint az alábbi 2 kérdésre helyesen válaszolni.

1.) Hol élnek a Masdevalliak?
a.) Dél-Amerika
b.) Dél-Ázsia
c.) Európa

2.) Évente hány kiállítást tart a Magyar Orchidea Társaság a Vajdahunyadvárban?
a.) Csak tavasszal
b.) Csak ősszel
c.) Tavasszal és ősszel

A válaszokat a kapanyelinfo@gmail.com címre várjuk.

Beküldési határidő: 2015. november 3.

A beküldők között 2 páros belépőt sorsolunk ki. Jó játékot!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az apró ármozgásokról szólt a múlt hét a gabonapiacokon

Továbbra is csak kis mértékben változik a gabonafélék ára, akár a hazai, akár az európai, akár a világpiaci árakat is nézzük. Ezeket a folyamatokat lekövetve a Magro Gabonaindex (MGX) értéke sem változott érdemben a 43. héten. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A nagy sár miatt még lábon áll a kukorica egy jó része a földeken, de az időjárás az elmúlt napokban már kegyes volt a termelőkhöz. Hasonlóan jónak ígérkezik a folytatás is, így gőzerővel haladhat tovább a betakarítás. A Magro.hu fizikai piacterén 1 százalékot alig elérő mértékben olcsóbb lett a kukorica a 43. héten és így átlagosan 41.397 forintért adták, illetve vették.

Az ünnep és a munkaszüneti nap miatt a szokásosnál rövidebb volt a múlt hét a budapesti árutőzsdén. E rövid időszak pedig nem volt elégséges, hogy változásokat láthassunk az időben hozzánk közeli árfolyamok esetében. Ennek megfelelően – alacsony forgalom mellett - a novemberi kurzus maradt 46.500 forint, a decemberi pedig 47 ezer forint. A márciusi és májusi árfolyam viszont hozzávetőlegesen 1 százalékot emelkedett. Előbbi 48.400 forinton, utóbbi pedig 49 ezer forinton zárta a hetet.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) folytatódott a sorminta. Most újra az emelkedés következett. Bár először lefelé indultak el az árak, a hét második felében már összességében pluszban jártak. A novemberi árfolyam 163,5 eurón, a januári pedig 171 eurón állt meg.

Drágult a kukorica Chicagóban (CBOT/CME) is hozzávetőlegesen 1 százalékkal. Ezzel a decemberi lejárat megközelítette a 150 dollárt és 153,61 dollár lett a márciusi lejáratú.

Jelenleg 6 ezer tonna kukorica eladó a piactéren és összesen 6 ezer tonnára van vételi ajánlat. 

Minimálisan csökkentek az árak a hazai fizikai piacon. A malmi búza prompt átlagára ezzel 47.900 forint, míg a takarmánybúzát 44.800 forint lett a 43. héten.

Az elmúlt hetek történéseinek megfelelően gyakorlatilag nem láthattunk ármozgásokat a magyar határidős búzapiacon. A decemberi malmi búza árfolyama maradt 48 ezer forint, a márciusié pedig 48.800 forint. A takarmánybúza pedig 45.300 forinton és 45.900 forinton zárta a hetet hasonló időszakokra vonatkozóan.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) továbbra sem alakult ki egyértelmű ártrend, ráadásul a múlt héten az árak is alig változtak napról-napra. A decemberi búza enyhe mínuszban, a márciusi és májusi pedig kis pluszban zárta a hetet. Ezzel a decemberi búzát valamivel 175 euró felett lehetett lekötni.

Chicagóban (CBOT/CME) a korábbi esés után kis mértékben drágult a búza, legalábbis, ami az év utolsó és a jövő év első negyedévét illeti. Ezzel a decemberi kurzus 181,73, a márciusi pedig 184,16 dollárig jutott.

Aktuálisan mintegy 6 ezer tonna búza eladó és 4 ezer tonnát vennének a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

44. hét:

- október 26. (Dömötör): A Dömötör-napi hideg szél kemény telet jósol. Juhászújévnek is hívják, mert a juhászok ezen a napon számoltak el a gazdákkal, ill. ekkor hosszabbították meg a szolgálatukat. Az Alföldön ennek örömére állatvásárokat, mulatságokat, "dömötörözést" tartottak.

- október 28. (Simon): Simon-Júdás napján kezdték Tokaj-Hegyalján a szüretet, melyről így szól a regula:

"Rég felírta Noé Tokaj hegyormára

Hegyaljai kapás várj Simon Judára."

Sok helyen a Simon-napi hidegről szól a fáma: "Eljön a Simon, Júdás, dideregve fázik a gulyás." vagy "Mögérkezett Simon Júdás, jaj mán néköd pőregatyás."

Simon-Júda napja a juhászélethez is szorosan kötődött, akárcsak az azt megelőző Dömötör-nap. Ekkorra már be kellett fejezni a nyájak behajtását, és e napon számoltatták el a juhászokat.

Ha szép az idő, a következő évben jó termés várható.

- október 29. (Nárcisz): A görög eredetű női név jelentése is a nárcisz mint növény.

- október 31. (Farkas): Faültető Farkas napja, vagyis e nap az egyik legalkalmasabb az őszi faültetésre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A hosszú hétvégén a kertész a leveleket, „gazdánk”, a Cser Kiadó a könyveket söpri ki, hogy még karácsony előtt újakkal tölthesse meg a raktárát. Aki elég gyors, most hihetetlenül jó áron juthat hozzá többek között kertes könyvekhez, de akár már karácsonyi ajándékokat is találhat.

A 70-93 %-os kedvezménnyel kapható könyveket IDE KATTINTVA találják. Az akció október 22-től november 1-ig, ill. a készlet erejéig tart.

További részletek itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az egyik legfontosabb őszi munka a hidegre érzékeny hagymákat és más földben rejlő kincseket felszedni és védett helyre cipelni. A menteni valók között elsők között a kánákat vagy, ahogy sokan ismerik, rózsanádakat kell kiásni.

A kána azon növények közé tartozik, amelyek, ha jó helyre kerülnek a kertben, tekintélyes megjelenésükkel, hatalmas leveleikkel, buja virágaikkal trópusi hangulattal kárpótolnak a sok munkáért. Egyesítik a banáncserje és a bambusz látványát. Valódi növénycsoda, hiszen a húsos, kannára emlékezető rizomájából tavasszal lenyűgöző és buja lombozat alakul ki. A széles és hosszú (30-80 centis) levéllemezek, amelyek bordázott, zöld vagy lila levélnyélen ülnek, impozáns látványt nyújtanak a több méteres magasságot is elérő növényen.

Fajtától, hibridtől függően júliustól októberig a színpompás színű - sárga, piros, narancs, ritkán rózsaszín vagy fehér, néha kétszínű- vagy foltos - virágok csoportokban vagy fürtökben állnak a szár végén. 

A különleges megjelenésű növény sok munkát ad, de megéri. Ősszel nemcsak a hőmérőt, de a kána leveleit is figyelni kell. Az első fagy nyomot hagy a levelein. Akár esik, akár fúj, az első jelre ki kell ásni a rizómáját. Érdemes tompa élű kézi ásóval dolgozni, ugyanis nyáron a rizómák sok új hajtást hozva szaporodtak. A felszínre került rizómákról alig kell a földet lerázni, homokkal teli vödrökbe, nejlonzsákba, ládába, vagy újságpapírba csomagolva, hűvös (nem fagyos), száraz, sötét helyen kell teleltetni.

Új hajtásokkal a rizómák is jelzik, mikor érkezik el a tavaszi ültetés ideje. Kicsit másként „látják” az időjárást a sötét pincéből, az ültetés idejét olyan időszakra kell időzíteni, amikor már nem érkezhet megsemmisítő, tartós fagyhullám. Klímánkon ez általában május eleje. Az újonnan vásárolt rizómákkal nincs sok teendő. A földbe velük! A régiek közül azonban a több hajtással rendelkező, nagyobb példányokat érdemes - nem vágva, inkább törve - szétválasztani és így szétültetni. A hatalmas méretűre növekvő kána akkor mutat jól, ha egy-egy csoportban többen, legalább hárman vannak, és a csoportok között érdemes legalább fél métert hagyni.

A kána vagy rózsanád különcségének fő oka, hogy a karibi és trópusi Amerikából, a felfedezés után, a XVI. században gyorsan terjedt szét a világon. Innen a tudományos elnevezésében (Canna indica) az Indiára utalás is, akkor ugyanis azt hitték, nem új földrészen, hanem a már ismert Keleten vannak. A Canna indica volt talán az első dísznövény, amit Amerikából Európába hoztak a spanyol misszionáriusok. Ezek után nem is lehet véletlen, hogy a meleg, nedves félárnyékos helyet kedveli, és mivel nagyra nő, a tápanyagban gazdag talajt. A csigák a kánák nagy hódolói, nem szabad hagyni, hogy szép leveleiket szétrágják. Ez a kánaszerelem több a véletlen kóstolásnál, a rózsanád valóságos csigacsalogató növény. Mondhatni úgy is, aki kánát ültet, készüljön fel a csúszómászók inváziójára.

Vannak már apróbb változatai is, ezek jól megvannak a teraszon egy nagyobb edényben.

zerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A hazai mintegy 25 ezer hektáron termő almafák nagy részét már megszabadították a gyümölcsöktől, így az almaszüret javarészt lezajlott. A tavalyi jég után idén a fagy okozott fejtörést a gazdáknak. Almapiaci körkép következik.

„A húsvéti fagyból nekünk is kijutott a környéken”- meséli a dánszentmiklósi Kanyó Balázs, a Vidék Kincse ügyvezetője. A 2 hektáros családi gazdaságban sokféle almafajtát termesztenek. Van itt Red rome, Idared, Scharden, Golden, Mutsu, Akkane, Red rome spur, Granny Smith, Red winter és Jonagored is. A széles fajtakínálattal augusztus közepétől akár egészen április végéig ki tudják szolgálni vevőiket.

Október 12-én végeztek a szürettel, most azt várják, hogy lehulljanak a lombok, és elkezdik a metszést. De van, hogy ez már áttolódik a következő évre. Az idei év erős közepesnek indult Balázs szerint, amit többnyire a húsvéti fagynak köszönhetnek. A hatóság 77%-os fagyot regisztrált. A tavalyi évhez képest a minőség jobb, de tavaly jeget kaptak. A mennyiséggel viszont nem elégedettek. A növényvédelem szempontjából körülbelül azonos volt az elmúlt két év.

Augusztusban a feldolgozó üzemek 24-26 Ft-os nettó kg áron vásárolták az almát. Az olasz import Granny Smith és Idared is 150, a Starking kilója 200 Ft. A Nagybani piacon az Idared 175, a Jonagold és a Jonagored alma 200, a Gala 175-200, a Starking alma 225 forintba került. A Jonathan alma ára jelenleg 175 forint, a Mutsu 195 forint, a Golden pedig 190 forintba került. A Magro.hu mezőgazdasági piactéren jelenleg 8-10.000 Ft/mázsa áron kínálják a termelők, fajtától függően. Balázsék helyben értékesítik az almát, főként a visszajáróknak, ezen kívül a fáról is megvehető náluk fix áron. Idén készült el a gazdaság léüzeme, ahol almalé készül, így nincsenek kitéve az ipari alma okozta gondoknak. A nem étkezési, de nem rohadt gyümölcsökből lé készül.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A mandula hozzátartozik a Balaton-felvidék képéhez, ahol egész fasorokat láthatunk belőle a főút mentén. A hobbitelkek magányos mandulafái mellett találhatunk itt több hektáros biomandula-ültetvényeket, de jó néhány elvadult cserjésben is felbukkannak a magról kelt fácskák. Mindez tavasszal a legszebb, amikor rózsaszín virágaik beborítják a környéket. Ez a növény azonban Ázsiában őshonos, hazánkba csak a rómaiak hozták el.

Kifejezetten szubtrópusi növény, így elterjedésének mi az északi határán vagyunk. Emiatt különösen érzékeny a fagykárokra. Érdemes későn virágzó fajtákat vásárolni és meleg helyekre ültetni.  

A nedves, párás, öntözött körülményeket nehezen viseli, de a telepítéskor és az első néhány évben még szükség van kiegészítő öntözésre.

A talajjal szemben nem érzékeny, rendkívül jól tűri a meszet. Ugyanolyan igényei vannak, mint a szőlőnek, ezért oda érdemes telepíteni ahol a szőlő is jól érzi magát. A filoxéra járvány után nagy területen ültettek mandulát a kipusztult szőlők helyére.

A mandula önmeddő, így ha nincs másik a közelében, érdemes párban ültetni. A magról kelt növény keserű termést hoz, ezért nem hasznosítható. Nemes fajtáit mindig vad alanyra oltják. Bioültetvényeknél érdemes helybe vetni, majd a magoncra oltani a nemest. Ez a módszer meghosszabbítja ugyan a termőre fordulást, de egyrészt sokkal ellenállóbbak lesznek a növények, másrészt pedig így hatolnak a legmélyebbre a karógyökerek, ami kitűnő vízhasznosítást biztosít. Az ajánlott térállás 4-6x6 m. Az első 4 évben kell elvégezni a koronaalakító metszést.

A Rosaceae család Prunoidae alcsaládjába tartozik. Legismertebb magyar fajtái a Tétényi és Budatétényi fajtakörök. Kiskertekbe alkalmasak például Budatétényi 1-es és a Szigetcsépi 55-ös, amely nagyon vékony héjú.

Ültetvények telepítésénél viszont olyan fajtákat válasszunk, amelyek jól bírják a gépi rázást. Ilyen például a Tétényi Kedvenc, melynek kitűnő porzója a Budatétényi 70-es szintén nagyüzemi termesztésre alkalmas.

Az igazán vékony (papír) héjú változatok kifejezetten érzékenyek, és a vadak is nagyobb pusztítást végeznek a termésben (pl.: mókusok).

A mandulatermesztők között régi mondás hogy a mandulánál nem az a kérdés, moníliás-e, hanem az, mennyire? Erre a gombabetegségre ugyanis különösen érzékeny. Öntözött házikertekbe nem is javallott emiatt, viszont napos, meleg fekvésű nyaralóknál, ahol nem locsolnak rendszeresen, kitűnő választás.

Legközelebbi rokona az őszibarack, de a kajszikat is gyakran oltják mandulára, ami jól jelzi, hogy egymás betegségeire fogékonyak, ezért ne telepítsük őket túl közel.

Védekezni elsősorban a monília ellen szükséges, ezenfelül előfordulhat még problémaként pajzstetű, levéltetű, kéregmoly és klaszterospóriumos levéllyukacsosság, ventúriás varasodás (ld. kép).

A biológiai növényvédelemnél legfontosabb az agrotechnika, azaz a megfelelő szellőzöttség kialakítása, metszéssel, nagy térállással, a beteg részek eltávolításával. Fontos a tél végi lemosó permetezés, amelyet valamilyen rézkészítménnyel végzünk. Tetvek ellen megjelenésükkor narancsolajos készítményekkel védekezzünk. A molyok ellen feromon csapdázással megállapított időben permetezzünk. Vegetációs időben a gombás betegségek megelőzésére olyan növénykondicionálót használjunk, amely egyben repellens a rovarkárosítók egy részére is, így csökken a kártétel veszélye.

Fontos az időben történő betakarítás, mert a hosszan földön heverő termést károsítják a rágcsálók és különböző rothadással járó kórokozók.

Szerző: Székely Gyöngyvér 

Forrásokért katt a képekre, további információk a különböző szerekről itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Biokertekben a gyümölcsfák közül a szabadgyökerűeket javasoljuk inkább, mert azok általában erősebbek. Ezeknek november az ültetési ideje, tehát nem vagyunk elkésve a tervezéssel. 

Gyümölcsfáink többsége régi magyar fajta, amelyek könnyen megvédhetők biológia növényvédelemmel. Ahol ez sem elegendő, ott rezisztens külföldi fajtákat javasolunk. 

Nézzük a tervezési alapelveket:

- A gyümölcsfáknak sok napfényre van szükségük, ezért árnyékos, vagy félárnyékos helyre sose ültessük!

- Mindig vegyük figyelembe a fa leendő méretét! Régi magyar gyümölcsfáknál ez hatalmas is lehet.

- Különösen ügyeljünk a dió- és fenyőfáktól való távolságokra, mert ezek más növények számára mérgező anyagokat termelnek.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a kötöttebb, nedvesebb talajokra az almástermésűek valók inkább. Természetesen vannak kivételek, így például a kecskeméti almafajták.

A csonthéjasok nem bírják a pangó vizet, viszont érzékenyebbek a fagyra, ezért magasabban fekvő, illetve homokos területek alkalmasabbak az ültetésükre.

Azt is figyelembe kell venni, mennyire szeles a kiszemelt terület, mert olyan érzékeny gyümölcsök, mint például a téli almák, vagy az őszibarack károsodhatnak az erős széltől.

Nézzünk körül a kertünkben és a szomszédságban, keressünk beteg növényeket. Ahol tűzelhalásos tüneteket észlelünk, oda ne nagyon ültessünk almás termésűeket, mert ez egy gyorsan terjedő, nehezen gyógyítható baktériumos betegség. Figyeljünk a kajszikra és szilvákra, mert sarkavírussal fertőzött területen csak rezisztens fajtákat érdemes telepíteni.

Ahol a meggyekben észlelünk elhalásos tüneteket, vagy tele vannak „gyümölcsmúmiákkal” a fák, ott egyértelműen védekeznünk kell monília ellen.

Amikor kiválasztottuk a fajtát és kimértük a pontos helyét, akkor jön el az ültetőgödör elkészítésének és a talajkezelések elvégzésének az ideje.

A jó ültetőgödör fő ismérve, hogy nagy. Minél kisebb gödörbe ültetünk, annál hamarabb fog növekedése közben ellenállásba ütközni a fa, annál kevesebb tápanyag áll majd rendelkezésére a korai fejlődéshez és annál kevesebb nedvességet tud majd elérni. Az agyagos-köves talaj esetében legfontosabb a nagy ültetőgödör. A mérete 50x50 cm-től 100x100 cm-ig terjedhet.

A kiásott gödröt félig töltsük meg valamilyen nem fertőző növényi hulladékkal (levágott fű, szalma, veteményesbeli hulladék) és öntözzük be baktériumtrágyával (pl. Natur Terra). Erre szórhatunk kevés trágyát, valamennyi földet és várhatjuk az ültetés idejét.

A csemete gyökerét 24 órára áztassuk be, majd közvetlenül kiültetés előtt kezeljük gyökérfejlődést serkentő gombával. Ezt a polyversumos bemártást minden konténeres és bogyós esetében is javasoljuk, mert ez a gomba védi a növényt és serkenti a kezdeti gyökérfejlődést.

A kiültetést úgy végezzük, hogy az oltás helye mindig a talaj fölé kerüljön. Amennyiben tettünk a gödör aljára növényi hulladékot, akkor nem kell ún. tányért külön kialakítanunk, mert a természetes bomlás miatt magától fog besüllyedni a kellő mélységre.

Ahol a gödör kiásása közben egynél több pajort találunk, ott indokolt talajfertőtleníteni élőgombás rovarölő készítménnyel. Ezt egyszerűen öntözzük be a gödörbe.

A kert nagymértékű moníliás fertőzöttsége esetén lehet csak indokolt a talajlakó gombák elleni védekezés Trifenderrel, de csak ültetés után március második felében.

Szerző: Székely Gyöngyvér

Forrásokért katt a képekre, további információk a különböző szerekről itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

43. hét:

- október 20. (Vendel): Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, aki miután egy ideig remeteként élt, elszegődött egy birtokoshoz nyájat ellenőrizni. Ezért lett a pásztorok védőszentje. Névnapján sok helyen tartottak pásztorünnepeket. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

- október 21. (Orsolya): A káposzta és a kerti vetemények betakarításának napja. Úgy vélték, ilyenkor már ideje mindent felszedni, mert nem tudni, milyen időjárás jön. Ha sok az eső, kirepedhetnek a káposztafejek, ezért jobb inkább Orsolya napján leszedni. A Somló-vidéken és Kőszeg környékén a szüret kezdete.

Időjósló nap is: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az aranyvirágot hozó magas növények felismerésével sokan vannak bajban. Az aranysárga virágú bokor az aranyfa. Tudományos nevén a Forsythia az olajfafélék családjába tartozó cserje, míg az aranyeső (Laburnum) pillangósvirágú növény. Egy harmadik társaságot alkotnak az aranyvesszők, a két méteresre is megnövő, magas (Solidago gigantea), a kanadai (S. canadensis), ezek fészkes virágzatú, erőteljes növekedésű, felálló szárú évelő növények.

Az utóbbiakat sok kertben megtűrik, ültetik, holott az Észak-Amerikából érkezett, gyérítendő özönnövények közé tartoznak. Trükkjük, hogy áttelelő szerveik száraz talajban rejtőznek, tarackjaik 10–20 cm mélyen helyezkednek el. De magról is képesek szaporodni. Ez utóbbi azonban nem túlságosan sikeres, mert a magot több rovar is szívesen fogyasztja. A kaszattal való ivaros szaporodás azonban az új élőhely meghódításakor fontos. Szerencsénk, hogy a kényes magok csak fényen hajtanak, ami annyit jelent, hogy csak kopasz folton sikeresek. Ezért lassabban hódítanak újabb területeket. A kaszatok ősszel egyébként nem kerülnek nyugalmi állapotba, ezért csírázásukat az alacsony hőmérséklet akadályozza meg. A magoncok tavasszal vad növekedésbe kezdenek, és viszonylag hamar két-három, 1–10 centis tarackot fejlesztenek.

Az észak-amerikai Solidago-fajok közül a Solidago canadensis a XVII. században, dísznövényként került az európai botanikus kertekbe, ahonnan a XIX. század közepén „lógott” meg. Ezt a botanikusok kivadulásnak mondják. A növénygyűjtők jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a magas aranyvessző évente átlagosan 910 négyzetkilométerrel, a kanadai pedig 741-el terjed, méghozzá lineárisan. A terjedésben szerephez jutnak a természetes vízfolyások: a magas aranyvessző első magyarországi herbáriumi adata a Duna-kanyarból, 1848-ból származik. Tömeges előfordulásairól a Duna-mentéről számoltak be (1865 Csallóköz, 1873 Csepel-sziget).

Megjelenését az 1880-as években a Dunántúl több pontján is észlelték, a Dunától keletre első alkalommal csak 1902-ben, Szolnok közelében akadtak rá, és a későbbiekben is jóval ritkábbak a kelet-magyarországi előfordulások. Ennek oka nedvességigényével függ össze, ugyanis ott él vidámabban, ahol bőséges tavaszi és nyár eleji esők serkentik tarackjai fejlődését.

Az aranyvesszők igazi trükkje ugyanis a tarackolásban rejlik: ezek ugyanis két év alatt viszonylag nagy területen behálózzák a talajt, három-négy év alatt általában zárt sarjtelepeket alakítanak ki. A sarjtelepek záródását követően zárt, egyöntetű állományokat hoznak létre. A tarackokkal összekapcsolt hajtások és növényegyedek között ugyanis tápanyag-kicserélődés is van, így a felszín alatt élő hálózat kiegyenlíti a gyengébb talajfoltból származó hátrányokat. A fejlődő új tarackok a legnagyobb valószínűséggel 180 fokos szöget zárnak be az előző évi tarackkal, ezért egyenes csíkban terjednek.

Az aranyvessző zárt sarjtelepeivel okoz kárt, mert a magról kelő egyéves, majd az évelő növények képtelenek gyökeret ereszteni. Ugyanakkor mindkét faj jó nyár végi mézelő és gyógynövény. A virágzás kezdetén gyűjtött, szárított hajtásaik Solidaginis herba néven, vizelethajtó teaként kerülnek forgalomba.

A Solidago-fajok elleni védekezés legkönnyebb módja a megelőzés. A kaszálórétek, legelők és egyéb fátlan területeken a rendszeres kaszálás, valamint a mezőgazdasági területeken a rendszeres talajművelés meggátolja megtelepedésüket. Szerencse az is, hogy a feldarabolt tarackok sokat veszítenek életképességükből, vagyis rosszul tűrik a talajművelést.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!