Immár hatodik alkalommal szervezi meg az Ökotárs Alapítvány az Év fája versenyt, ahova bárki benevezhet egy szívének, szűkebb vagy tágabb közösségének kedves fát. Idén májusban 60 jelölés érkezett, amelyek közül a zsűri 15-öt válogatott be a döntőbe.

Ez a verseny nem a legekről szól, tehát nem az ország legmagasabb, legidősebb, legvastagabb törzsű fáját akarják meglelni. Itt a lényeg, hogy az illető fa a környzeteében élők életében valamiért fontos szerepet töltsön be: kapcsolódik hozzá egy érdekes történet, pl. gyógyerőt tulajdonítanak neki vagy esetleg szerelmek szövődnek alatta.

Idén is nagyon sok érdekes történetet olvashatunk a döntős fákról, melyek között van tölgy, mamutfenyő, öreg kőrisfa, vadgesztenye, vadkörte és még sok-sok más. A most vasárnapig tartó közönségszavazás győztese lesz az Év fája, mely jövőre európai szinten is megmérettetheti magát. Ezenkívül a zsűri kiosztja a „Hős Fa” címet egy olyan nevezettnek,  amelynek élete vagy élőhelye veszélyben van, és megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. Az Országos Erdészeti Egyesület pedig egy különdíjat ad valamelyik döntősnek.

Akinek nincs különösebb személyes kötődése, nem lesz könnyű a választás. Még nekünk se, mert a jelöltek között egyrészt szerepel a boldogult lánykorunk egyik fő színhelyének számító Győri Ifjúsági Házba „beépített” vadgesztenyefa, de az osztálykirándulások során sokszor látott hédervári Árpád-tölgy is, amelynek törzsén át lehet sétálni.

A döntős fák névsora és történetei itt olvashatók. Szavazni október 18-ig lehet, és az izgalmakat fokozandó a szavazás állása most még látható, de az utolsó napokban rejtett lesz.

Ahogy már fentebb írtuk, a győztes jövőre indul az Európai Év Fája versenyen is, ahol kétszer lett már magyar fa aranyérmes, tavaly pedig a tati Öreg platán második helyezést ért el.

A poszt végére döntöttünk, szavaztunk. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Minden fronton drágult a kukorica

A kukorica általános drágulása mozgatta a Magro Gabonaindex (MGX) értékét a 41. héten. A búza ára érdemben nem változott és tartja 40 ezer forinthoz közeli tonnás árát a takarmányárpa is. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>. 

A kukorica nagy erőkkel folyó betakarítása az elmúlt napok sok esőt hozó időjárásának köszönhetően lelassult. Az elsődleges eredmények eléggé ellentmondásosak az összetermés megbecsüléséhez, de az látszik, hogy pillanatnyilag keresleti piac alakult ki az országban. Ennek következtében a kukorica ára drágulni kezdett (+1,5 százalék) a fizikai piacon. A Magro.hu piactéren az átlagára meghaladta a 41,5 ezer forintot a 41. héten.

És a takarmánykukorica ára újra növekedési pályára állt a hazai árupiacon is. A decemberi kurzus 4 százalékos drágulás után 45.800 forinton zárta a hetet. Hasonló pályát járt be, de kisebb mértékben drágult a decemberi és márciusi kurzus is.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) újra visszaerősödött a kukorica a 39. héten tapasztalt árszintre. Ez azt jelentette, hogy 165,5 eurón lehetet kötni a novemberi és 173,75 eurón a januári terményt.

Enyhe pluszban zárta a múlt hetet a kukorica Chicagóban (CBOT/CME) is. 0,5 és 1,5 százalék közötti emelkedést láthattunk az árakban. Ezzel a decemberi termény ára 154,01 dollár, míg a márciusi kukoricáé 158,1 dollár lett.

A riportírásának idején 6 ezer tonnányi árualap volt elérhető és továbbra is nagyon erős a keresleti nyomás a piactéren: összesen 19 ezer tonnát vennének. 

Továbbra is stabil a búza prompt átlagára. A 41. héten a malmi búzáé 48.050 forint lett, míg a takarmánybúzát 45.050 forintos átlagáron adták, illetve vették.

Biztosan állíthatjuk, hogy a hazai határidős búzapiaccal való foglalkozás most akár a szívbetegeknek is javasolt, annyira izgalommentesen telnek a napok és hetek. Az étkezési búza decemberi árfolyama még mindig 47.900 forint, míg a márciusi kurzus végre megmozdult a múlt héten, 300 forinttal, 48.500 forintig csökkent. A takarmánybúza piacán minden változatlan: a decemberit 45.300, a márciusit 45.900 forinton lehet lekötni.

A múlt heti „hezitálás” után felfelé indult a búza ára a Párizsi Árutőzsdén (MATIF/EURONEXT). 2 százalékos emelkedés után 179 eurón zárta a decemberi, kisebb mértékű pozitív elmozdulás után pedig 186,5 eurón a márciusi búza a múlt hetet.

Érdekes utat járt be a búza Chicagóban (CBOT/CME). A kezdeti erősödés után minden árfolyam több-kevésbé visszatért arra az árfolyamra, ahonnan elindult. Így a decemberi kurzus 187,91 dollár, a márciusi pedig 190,7 dollár lett.

Aktuálisan összesen 7 ezer tonna búza eladó és 1 ezer tonnára van kereslet a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

42. hét:

- október 15. (Teréz): Több helyen asszonyi dologtiltó nap: tilos mosni és kenyeret sütni.

Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben ezért Teréz-szedés a neve.

- október 16. (Gál): A halászat befejező napja. A makk érése kezdeti napjának számított azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak.

- október 18. (Lukács): A Mecsekalján a gesztenyeszüret napja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A jobb karban lévő gyepeket még októberben is kell nyírni. Ajánlatos a vágóasztalt ismét a legmagasabb fokozatba emelni, hogy az egyes gyepcsomók épen átvészelhessék a fagyos hónapokat. Jó lenne, ha a fűnyírásra napos, szeles időt választanánk, ekkor ugyanis felszáradhatnak az eső- vagy harmatcseppek. Ha - amire nagy az esély - mégis túlságosan nedves marad, akkor rendes vagy lombseprűvel át kell fésülni. De a lombfúvó is jó szolgálatot tehet.

Nem érdemes elspórolni a munkát, különben a nyírás közben összetapadó fűszálak csúf, kusza képet hagyva alakítják a felületet. A rutinnyírásnál maradva, ilyenkor a szezon vége felé ügyelni kell a szélek korrekt levágására is, hiszen télen sokkal jobban mutat az egyenletes gyepszegély, mint a szegélyekre összevissza kunkorodó fű.

Ha sikereses volt, akkor az augusztus végi gyepvetés nyomán kiserkent fű már elérte a 7-10 centis magasságot, így az első vágást meg lehet ejteni. A nyírás megkezdése előtt érdemes ellenőrizni,  élesek-e a fűnyíró kései. Óvatosan, nehogy a még gyengén kapaszkodó növénykéket megsértsük, el kell gereblyézni az esetleg lehullott leveleket.

Ilyenkor még érdemes a téli műtrágyát is kijuttatni. A legjobb lenne - igaz az ilyen a legdrágább -, ha kombinált lassú lebomlású műtrágyát használnánk. Ha mégse, akkor olyan, olcsóbb kombinált trágyát kell használni, amely kevés nitrogént, foszfort és több káliumot, magnéziumot tartalmaz. Ha szükséges, akkor lehet gyom- és mohairtó szert is használni.

Ha erőteljes gyomfüvek is csúfítják a gyepet, akkor ezeket most lehet eltávolítani, s helyére, a pőre földre fűmagot vetni. De jó megoldás egy alkalmas méretű gyeptégla elhelyezése is. A jobban felkészült kertészetekben lehet kis tételben is gyepszőnyeget vásárolni. Nem is drága, mert egy, nagyjából 15 kilós egy négyzetméteres gurigáért 1200-1500 forintot kérnek.

Érdemes a mohákat is irtani. Évente 2-3-szori erőteljesebb gereblyézéssel, az őszi sekélyebb és tavasszal erőtelesebb gyepszellőztetéssel és a vegyszeres gyérítéssel úrrá lehet lenni a heves mohatámadásokon. Vannak drágább készítmények és olcsóbbak is, ilyen a kertészeti vas(II)-szulfát heptahidrát. Mohásodás ellen hatékonyan védekezhetünk tíz százalékos vasgálic oldat kilocsolásával is.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Legalábbis tegnap átadták, de első látásra kis túlzással csak annyi tűnik fel, hogy már nincs elkordonozva: a régi szürkéből új szürke lett. A főváros a Tér-Köz nevű pályázaton keresztül mintegy 300 millióval támogatta a projektet, de valaki valahol valamit félreérthetett, mert a végén az eredeti névből csak a térkő maradt.

Ahogy az átadó ünnepségen elhangzott, Budapest „egy kulturált, élhetőbb és zöldebb köztérrel lett gazdagabb”. Nos, ez utóbbira kíváncsiak voltunk, annál is inkább, mert a hírek szerint több mint 1300 növényt ültettek ki. Nem számoltuk meg, mindenesetre az már most látszik, hogy jó néhányan már az első fagyokig sem bírják majd.

A fák egy része már eleve kiszáradt – legalábbis nem úgy tűnik némelyik, mintha az ültetési sokkból próbálna meg kimászni. Amelyik meg is marad, előbb-utóbb a ládába kényszerítés nyírja ki.

A bokrok közül van, amelyiket már eleve a gyilkosával együtt sikerült beültetni, hacsak nem a szulák volt a főnövény…

Az őszirózsákkal beültetett ágyás elég csinoska, kár, hogy nem lesz helyük bokrosodni.

De ne legyünk telhetetlenek, hiszen a Tér-Köz 2 pályázat segítségével állítólag tovább folytatódik majd a zöldítés, fásítás (remélhetőleg nem zöld térkövekre gondoltak…).

Az építészeti megoldások megítéléséhez nem értünk, de ahogy a hír24 felvételén is látszik, a gyalogos forgalomra szolgáló lépcső szélessége az újonnan kialakított „kiülős” lépcsősornak a fele se. 

Pedig errefelé inkább a sietős tömeg a jellemző, semmint az ücsörgő ifjúság – nekik szemben, pár lépésre ott van a tényleg zöld Eiffel-tér. A többi problémáról nem is beszélve, amelyekről itt olvashattok.

Szóval, nagyon úgy tűnik, hogy vajúdtak a hegyek, és szültek jó sok követ. Nekünk pedig a klasszikus kabaré nyomán az jut eszünkbe:  mi került ezen a téren 500 millióba (merthogy ennyi lett a vége)??

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Olcsóbb lett a búza, de a kukorica ára itthon továbbra is stabil

A 40. héten is a búza irányította a Magro Gabonaindex (MGX) értékét. Mivel ennek az ára csökkent és a többi gabonaféle viszonylag stabil maradt, így az index mintegy 3 százalékot csökkent. Európában is kis mértékben csökkentek az árak, míg Chicagóban újra drágult a a búza. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Gőzerővel folyik a kukorica betakarítása az országban, a termény ára pedig stabilizálódott a fizikai piacon. A Magro.hu piactéren 3 hete folyamatosan alig valamivel 40 ezer forint felett áll az árszint. A 40. héten egészen pontosan 40.938 forintos átlagáron lehetett megvenni egy tonna kukoricát.

Csak minimális mozgásokat láthattunk a kukorica árában a hazai határidős piacon is. A novemberi kukorica ezer forinttal (-2%) lett olcsóbb és tonnánként 44 ezer forinttal zárta a múlt hetet. A decemberi kurzus viszont 300 forinttal drágult, így 45.800 forint lett.

A múlt heti kis mértékű drágulás után viszont ismét lejtmenetbe váltott a kukorica ára Párizsban (MATIF/EURONEXT). 1-2 százalékot csökkentek az árfolyamok. A novemberi kurzus így 162 euró, a januári pedig 170,5 euró lett tonnánként.

Chicagóban (CBOT/CME) még mindig nem döntötte el a kukorica ára, hogy merre is induljon. A 39. héthez hasonlóan a múlt héten is aprókat változtak az értékek föl-le, aminek a végén a decemberi és márciusi záróár szinte megegyezett az egy héttel korábbival. Az időben legközelebbi, decemberi jegyzés így 153,22 dollár lett.

Hét elején 1 ezer tonnát lehetett vásárolni és továbbra is nagyon erős a kereslet a piactéren: összesen 17 ezer tonnára van igény. 

Itthon a 39. heti kisebb áremelkedés után a 40. héten olcsóbb lett a búza prompt ára. Az étkezési búza átlagára ezzel 48.150 forint lett, míg a takarmánybúzáé a 45.050 forint érte el.

Továbbra is eseménytelenül teltek a napok a búzapiacon a BÉT-en. Egyáltalán semmi nem változott az árakban és így megy ez már hetek óta. A decemberi malmi búza továbbra is maradt 47.900 a márciusit pedig 48.800 forintos áron lehet lekötni. A takarmánybúza decemberi kurzusa még mindig 45.300, a márciusié pedig 45.900 forint.

Ezzel szemben Párizsban (MATIF/EURONEXT) volt némi mozgás, ha nem is sok. A decemberi és márciusi kurzus ára csökkent, a májusi és szeptemberi pedig enyhén emelkedett. Idei búzát a múlt heti záróár alapján 175,5 eurón lehetett kötni.

Chicagóban (CBOT/CME) folytatódott a búza lassú drágulása. Ennek következtében decemberi terményt 188,57 dollárért a márciusit pedig190,7 dolláron lehetett jegyezni..

Jelenleg összesen 6 ezer tonna búza keresi gazdáját és 2 ezer tonnára van kereslet a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

A változó éghajlat a termelésünket, a mindennapjainkat, a szemléletünket, és ezzel együtt a pénztárcánkat is érinteni fogja. Sőt már most tapasztaljuk, a kérdés az, megértettük-e ennek következményeit, veszélyét. Erről a témáról szervezett konferenciát a Magro.hu mezőgazdasági piactér országosan 4 helyszínen, Budapesten, Kaposváron, Berettyóújfalun és Szegeden, Gazdag Gazda Konferenciasorozat címen.

A szakmai fejlődésre nyitott gazdák hallgatták végig a klimatikus hatásokat elemző tudományterületek előadásait, a hatóságok képviselőit, és a cégek mindennapi gyakorlatában már rendelkezésünkre álló megoldásait. A konferencián területük szakértői vették végig a szélsőséges időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait a termesztés minden pontján. A talaj-előkészítéstől a betárolásig bemutatták, hogyan kell reagálni a megváltozott körülményekre, a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, a növényvédelemre, a betakarításra, a kereskedelemre.

Az alábbiakban néhány előadás rövid összefoglalóját adjuk közre.

A globális felmelegedésnek az árakra, magára a kereskedelemre, sőt konkrétan a kereskedelmi útvonalakra is hatása van. Ez már nem csak Celsius fokban és milliméterben, de pénzben is mérhetővé válik. Németh István (ügyvezető, Magro.hu) a mezőgazdasági piactéren szerzett tapasztalatait, és hosszabb távú következtetéseit osztotta meg a jelenlévőkkel. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével nemcsak a terméseredmények, hanem annak kereskedelmi lehetőségei is hektikussá válnak. Épp ezért kell a magyar gazdáknak a gabonaértékesítésben három befolyásoló tényezőjével számolnia: ez pedig az információ, a tárolókapacitás és az ügyfélkör. Ma már nagyon sokan kereskednek alternatív kereskedelmi csatornákon, így pl. az online piactéren, s ezeknek a jelentősége a gazdák körében nőni fog – hívta fel a figyelmet a gabonapiaci szakértő.

Minden harmadik vekni

Már 50 éve folyik búzanemesítés Szegeden, eközben 80 fajta került elismerésre – tudtuk meg Dr. Cseuz László búzanemesítőtől (Gabonakutató Nonprofit Kft.). Azonban a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk is veszélybe kerül a növekvő számú időjárási anomáliák miatt. A felhasználható víz mennyisége csökken, ugyanakkor új kártevők és betegségek jelennek meg. Így a szárazságtűrés kutatása az egyik legnagyobb kihívása manapság a nemesítőknek. A legjobb eredményeket a GK Csillag őszi búza, a GK Bétadúr durumbúza és a GK Szemes tritikálé érte el az elmúlt évben. A szegedi nemesítő büszkén hívta fel a figyelmünket, hogy jelenleg a hazai asztalokra került kenyerek 1/3-a szegedi búzákból készült.

Az iparszerű mezőgazdaság következményei

Azzal, hogy elvisszük a talajainkról a fő- és melléktermékeket, mi magunk csökkentjük le a talajélet intenzitását, ezzel megakadályozzuk a talajunk megújulását - hallhattuk Daoda Zoltántól, az AGRO.bio Hungary Kft szakmai igazgatójától. És ezzel hibás lépéseink sorozata nem is ért véget: a művelés hibás technológiai megválasztása a talaj szerkezetét roncsolja és kiüríti a talaj szén-készletét, az esetleg lehetséges öntözéssel pedig hosszútávon épp a talajvízszint süllyedését érjük el. A betömődött talajainkban denitrifikáció zajlik le, és innen egyenes az út a nitrát talajvízbe kerüléséig. Ezzel szemben a talajbaktériumok a légköri nitrogént viszik be a körforgásba, mégis felvehetővé kezd válni a foszfor és a kálium, és még a talajszerkezetünk is javulni fog, ami pedig már jobb vízháztartást eredményez.

A józan ész kérdése

„A jövő már nem az, ami lehetett volna, ha az emberek használták volna a józan eszüket.” A jól ismert idézetet ezúttal Tresó Istvántól, a K&H Agrárüzletágának ügyvezető igazgatójától hallhattuk. A valóban gondolatébresztő előadásban az volt különösen érdekes, hogy nem termelőtől, hanem külső szemlélőtől, de a legnagyobb agrárfinanszírozóként mégiscsak a hazai termelők reakcióit ismerő, kiismerő bankártól hallhattuk. Egyedül az nem volt meglepő, hogy a számok bizonyítottak mindent. Ugyanis míg a 90-es években 5,4 milliárdan éltünk a Földön, és átlagban 0,3 hektár termőföld jutott volna egyenként mindannyiunknak az élelmiszerszükségleteink előállításához, addig 2050-ben (35 év múlva!) a 9,2 milliárd embernek mindezt 0,16 hektáron kell(ene) megoldania. Ezek már sok helyen sokszor elhangzott, ismert számok. Viszont a támogatottságunk és terméseredményeink szembe állítása a nyugat-európai országokéval, és a szembesülés a hatékonyságbeli elmaradásunkkal - és annak következményeivel, több volt, mint elgondolkodtató.

A konferenciasorozat jövőre folytatódik...

Forrás: Magro.hu

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Október - Mindszent hava

41. hét:

- október 9. (Dénes): Ha északról fúj a szél, és a csillagok tündökölve ragyognak, kemény tél várható. Ha napnyugat felől fúj a szél, és felhős az ég, akkor enyhe tél lesz.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Ha már eldöntöttük, milyen fajtát és hova ültetünk, ideje a szőlőlugas metszéséről is szót ejteni, minthogy azt is meg lehet tanulni. Persze egyszerűbb gyakorlatban elsajátítani a teendőket, mint könyvben vagy egy rövidke cikkben rácsodálkozni az évente megújuló termőrészekre, eltávolítandó vesszőkre, megöregedett karokra és egyéb nyúlványokra.

A szőlő sátorlugasokra nevelése és a már termőkorban lévők rendszeres metszése bonyolultabb dolog, mint az egyszerű, alacsony vagy magas művelésű tőkékkel dolgozni. Ha már sikerült a támrendszert elkészíteni, és az ősszel ültetett oltvány tavasszal kihajt, akkor az első évben a tőke megerősítése a cél. A zsenge tőkefejen meghagyott csonk rügyeiből egy vagy több hajtás is megindul. Ebből legfeljebb kettőt szabad meghagyni és, ahogy fejlődik, harminc centinként a mellette lévő támrendszerhez kell kötözni. Ha nincs mellette karó vagy oszlop, akkor a már kialakított sátor felső részéről egy madzagot vagy drótot kell - egy a tőke mellé vert karóhoz kötve - ­ a földig leereszteni, és ehhez is rögzíthető a vessző. Ha néhány év elteltével fásodott, akkor ez a segédtámasz már eltávolítható.

A szőlőmetszés alapja a rügyek ismerete, mert az egyes fajtákhoz adott ismertetőből általában az is kiderül, hogy az évente növekedő vesszők milyen mértékű visszavágásával hozza a legtöbb, legjobb ízű termést. Ezt nevezik a metszésmódnak. Az éves vesszők kétféle rügyet hoznak, olyanokat, amelyek normális időjárás mellett kihajtanak. Ezeket a vesszőn található rügyeket világosnak mondják. Az olyan tartalékrügyekkel, mint az alapi- és sárrügy, csak a bajban kell számolni­, ha a kemény téli fagy tönkreteszi a világos rügyeket. Akkor ezek kihajtanak, és a világos rügyeknél gyengébb hajtásokat nevelnek, de legalább biztosítják a szőlő túlélését.

A szőlőfürtök mindig az új hajtásokon, az első néhány rügyön jelennek meg. Ezért a metsző nagyjából pontosan meghatározhatja a termés mennyiségét. Azzal lehet számolni, hogy egy jó kondícióban lévő, egészséges tőke, meghagyott rügyenként 2-4 fürtöt nevel.

A szőlőfajtákra jellemző az is, hogy hosszú-, vagy rövidcsaposra kell metszeni. A rövidcsapon a metszés után 1-2 rügyet hagynak, a hosszún 3-4-et. De ezeken kívül ismert a 6-8 rügyes félszálvessző, a 9 rügyest vagy az ennél hosszabbat pedig szálvesszőnek mondják.

A rügyismertető után visszakanyarodva a felső rész felé nyomuló sátorlugashoz, az első évben jó esetben 60-80 centis vesszőket hoz a fiatal növény. Ezt a második évben úgy kell metszeni, hogy egy vesszőn két világos rügy maradjon. Ezek viszont már felérnek a lugas felső részéhez (ez a törzs), s ha ezen a részen meghaladja a ceruzavastagságot, akkor vízszintesen le kell kötni, s ezzel megkezdődik a termőkar kialakítása. Ha vékonyabb, akkor még egy évet kell várni.

A lekötött karon fejlődő hajtásokból kell majd a rövid-, illetve hosszúcsapos termőrészeket kialakítani, de úgy, hogy évek alatt, helyenként félszálvesszőkkel, szálvesszőkkel kell a rendelkezésre álló helyet elfoglalni.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Most, hogy a kerti virágágyásaink kezdenek kifogyni az ötletekből, meg a kertész is egyre többet tartózkodik bent, mint kint, itt az alkalom, hogy egy kis életet vigyünk a lakásba. Mármint a szobanövényeken túl.

Remek tippet találtunk a cél elérésére: a képen látható térelválasztó könnyen elkészíthető, a virágok tetszés szerint cserélhetők, és az egész tákolmány akár a falra is szerelhető.

Nem kell hozzá más, csak

• - egy drótháló (amit magunk is meghajlítgathatunk),
• - néhány mutatósabb kő az aljára, hogy a térelválasztó ne függönyként lebegjen a szobában,
• - tetszőleges számú kémcső,
• - zsákvászon és szalag a kémcsövek beborításához és rögzítéséhez,
• - virág

A képen inkaliliomok díszítik a rácsot, de tetszőlegesen variálhatjuk a látványt akár még nyíló kerti virágokkal, akár csokorban már elég olcsón kapható rózsával vagy gerberával. És mire észbekapunk, már itt is a tavasz...

Ötlet

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!