Tegnap véletlenül futottam bele Wonhaz Annamária zseniális kisfilmjébe a neten, amely egy idős falusi házaspár egy napját meséli el 12 percben. Rengeteg emlék jutott eszembe gyerekkoromból, amikor nagyanyámnál nyaraltunk. Pista bácsink nekünk is volt (nagyanyám öccse), akivel együtt vártuk esténként a legelőről megjövő teheneket, és sose értettük, hogyan találnak minden nap haza. Beugrott a frissen fejt tej illata, amit se akkor, se most nem szeretek, de biztos azért, mert Pista bátyám sem szeretett fejni…

Aztán a tyúkok kergetése az udvaron, a nagy, világmegváltó beszélgetések unokatesókkal a fostosszilvafa tetején, a kukoricacímerezés (na, ez se volt nagy kedvenc!), a lovaskocsizás és még sok minden más.

Bár én egyik nagyapámat se ismerhettem, korán meghaltak, szerencsére az én gyerekeimnek mindkettő megadatott – igaz, csak az egyik élt még falun, a másik viszont lélekben mindig is „falusi gyerek” maradt. Úgyhogy a fiaim is átélhették, milyen egy jó cinkostárs, akivel nagyokat lehet mókázni, titkos csokikat kapni, szőlőt szedni, fűszerpaprikát felfűzni. Vagy a nagymamák, akik mindig a kedvenc ételekkel várták, illetve ma már csak egy nagymama várja az unokákat.

Nem is akarom tovább ragozni, mindenki nézze meg a filmet, ha vannak falusi élményei azért, ha nincsenek, azért.

Akiben szintén szép emlékeket ébresztett, ne legyen rest kommentben megírni néhányat!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Március - Böjtmás hava

9. hét

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjtre utal, hiszen annak legnagyobb része általában erre a hónapra esik. A Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

A földműveseknél márciusban kezdődik már a tavaszi munka a mezőn és a szőlőben. A konyhakertben is beindul az élet: az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:
- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.
- Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.
- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.
- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
- Tavaszbúza ravasz búza.
- Ha január meleg volt, március hideg.
- Száraz március szép májust jövendöl.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz húshagyó kedd van ma, amely egyben a farsangi időszak zárónapja is. Nevét a latin carnem levare = „húst elhagyni” kifejezésből eredeztetik. Ma még lehet húst enni, de hamvazószerdával kezdődik a böjt, ezért a világ sok országában ilyenkor még nagy mulatságokat, karneválokat tartanak.

id. Peter Bruegel: A farsang és a böjt harca

Nálunk a mohácsi busójárás a legismertebb téltemető, tavaszváró farsangi mulatság, amely szintén húshagyó kedd este ér véget egy hatalmas bulival, a telet jelképező szalmabábu elégetésével.

Véghajrájához közeledik az idén már 7. alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny, ahol a saját hazájukban legkülönlegesebbnek választott fák mérkőznek meg. Litvánia csatlakozásával már 16 ország vesz részt a megmérettetésen: Anglia, Belgium, Bulgária, Csehország, Észak-Írország, Észtország, Írország, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Skócia, Spanyolország, Szlovákia, és Wales.

Az Év Fája verseny azzal a céllal indult, hogy felhívja a figyelmet a fák hétköznapjainkban, történelmünkben, kulturális örökségünkben betöltött szerepére. Ezért első körben országos versenyre nevezhet bárki – magánszemély, közösség – egy bármilyen okból helyi szinten fontos fát, majd az országos győztes megy tovább az európai versenyre. A helyezéseket szavazatokkal lehet elérni, így derül ki igazán, mennyire fontos egy adott településnek, majd később az országban élőknek egy-egy nevezett fa.

Idén folytatódik a Füvészkertért Alapítvány és a Szamóca Kiskertész Tanoda közös programja a Komposztálj velünk, ha iskolás vagy! a Füvészkertben.

Az interaktív, gyakorlati foglalkozásra 4-5-6-7-8. osztályos budapesti osztályok jelentkezhetnek.
A résztvevő osztályok megismerkednek a komposztkészítés folyamatával, fontosságával. A gyűjtés, vágás, aprítás, rétegezés, keverés élvezetes kerti munkák. Aki egyszer végigcsinálja a folyamatot a Füvészkertben található komposztálónál, az biztos megjegyzi egy egész életre, hogyan, és miért is kell komposztálni.

A program ingyenes, az alábbi űrlap segítségével lehet regisztrálni. 22 osztályt tudnak fogadni 2017. április 18.- május 31. között, kedden és csütörtökön 10.00 és 11.00 órától. A foglalkozás 1 órát tart.

A program célja: Környezettudatos szemléletformálás az iskolában. A komposztálás folyamatának és fontosságának elsajátítása a gyakorlatban. A résztvevő osztályok diákjai a foglalkozáson megszerzett élmények által mindig emlékezni fognak az itt megszerzett ismeretekre, vagyis, hogy mit, és hogyan komposztáljanak és mire használják az elkészült komposztot. A program által megszerzett tapasztalatok, lehetőséget adnak saját komposztáló kialakítására az iskola udvarán.

További részletek: www.gyerekkertesz.hu
A program a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával valósul meg.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Február - Böjtelő hava

8. hét:

- február 22. (Péter): "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." A feltételezések szerint Üszögös Szent Péter egy elhallásnak köszönheti a nevét; a "cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása "Szent Pétör ü székössége" volt, ebből lett Péter "üszögössé". Ez a nap szerencsétlennek számít, így semmilyen munkához nem fognak. Az asszonyok nem nyúlnak lisztbe, nehogy üszögös (gombás) legyen a búza. Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz Józsefkor is.

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. Ha még havas volt az idő, árpát, búzát, zabot vetettek, a konyhakertbe pedig borsót, sárgarépát, mert úgy tartották, ilyenkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Forrásért katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Legalábbis így lehet értékelni, hogy a városban megjelent régi fészkében egy fehér gólya. 

Bár jeladó nincs rajta, így nem lehet tudni, honnan tért vissza, mindenesetre elég csapzottnak tűnik a kép alapján, úgyhogy nem a szomszéd földeken tölthette az utóbbi napokat. 

Szerintünk itt a tavasz!

Forrás: Frisss.hu

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 25. (Pál): "Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág (vagy ember) hullik döggel."

A derült idő azt jelentette, hogy még sokáig lesz hideg. A kemény téli időjárás változását is jósolták erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Méltán pályázhatna a világ egyik legrondább gyümölcse címre a képen látható fásalma (Limonia acidissima L.), amely nálunk nem igazán ismert, hazájában, Indiában, Srí Lankán, Burmában és Indokínában annál inkább. Délkelet-Ázsiában is mindenfelé termesztik, mert a csúf külső rengeteg jó dolgot rejt.

Az akár 12 m magasra is növő fa kedveli a forró, trópusi területeket, a hónapokig tartó száraz idő meg sem kottyan neki. Magról vagy dugvánnyal szaporítják, gyümölcsös- vagy házikertekbe, utcákon sorfának ültetik.

A mutatós fa levelei illatosak, virágai zöld, fehér, vöröses vagy lila színekben nyílnak. Ezekből fejlődnek ki a kb. 10 cm-es, fás, elég rondácska küllemű bogyók (talán ez ihlette másik ismert nevét, az elefántalmát), amelyeket betakarítás után még 1-2 hétig napos helyen utóérlelnek. 

Húsa savanykás, az elég érett gyümölcsből kicsit megcukrozva egyszerűen kikanalazzák, vagy lekvárt, turmixot, csatnit készítenek belőle.

Méltán népszerű gyümölcs, hiszen béta-karotin-, A- és B-vitamin, riboflavin- és a tiamintartalma mellett még kalóriaszegény is. Sikerrel alkalmazzák emésztési zavarok enyhítésére, féreghajtásra, székrekedésre. Vértisztító, méregtelenítő hatása elősegíti a vese és máj egészséges működését, de várandós nőknek nem ajánlják.

A szent növényként is tisztelt fát templomkertekbe is ültetik, akinek pedig nincs kertje, bonszájként otthonában is tarthatja.

Mi még nem találkoztunk vele, ha valaki látja, szóljon!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.

A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: "Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod."

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!