Méltán pályázhatna a világ egyik legrondább gyümölcse címre a képen látható fásalma (Limonia acidissima L.), amely nálunk nem igazán ismert, hazájában, Indiában, Srí Lankán, Burmában és Indokínában annál inkább. Délkelet-Ázsiában is mindenfelé termesztik, mert a csúf külső rengeteg jó dolgot rejt.

Az akár 12 m magasra is növő fa kedveli a forró, trópusi területeket, a hónapokig tartó száraz idő meg sem kottyan neki. Magról vagy dugvánnyal szaporítják, gyümölcsös- vagy házikertekbe, utcákon sorfának ültetik.

A mutatós fa levelei illatosak, virágai zöld, fehér, vöröses vagy lila színekben nyílnak. Ezekből fejlődnek ki a kb. 10 cm-es, fás, elég rondácska küllemű bogyók (talán ez ihlette másik ismert nevét, az elefántalmát), amelyeket betakarítás után még 1-2 hétig napos helyen utóérlelnek. 

Húsa savanykás, az elég érett gyümölcsből kicsit megcukrozva egyszerűen kikanalazzák, vagy lekvárt, turmixot, csatnit készítenek belőle.

Méltán népszerű gyümölcs, hiszen béta-karotin-, A- és B-vitamin, riboflavin- és a tiamintartalma mellett még kalóriaszegény is. Sikerrel alkalmazzák emésztési zavarok enyhítésére, féreghajtásra, székrekedésre. Vértisztító, méregtelenítő hatása elősegíti a vese és máj egészséges működését, de várandós nőknek nem ajánlják.

A szent növényként is tisztelt fát templomkertekbe is ültetik, akinek pedig nincs kertje, bonszájként otthonában is tarthatja.

Mi még nem találkoztunk vele, ha valaki látja, szóljon!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!