A húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz húshagyó kedd van ma, amely egyben a farsangi időszak zárónapja is. Nevét a latin carnem levare = „húst elhagyni” kifejezésből eredeztetik. Ma még lehet húst enni, de hamvazószerdával kezdődik a böjt, ezért a világ sok országában ilyenkor még nagy mulatságokat, karneválokat tartanak.
id. Peter Bruegel: A farsang és a böjt harca
Nálunk a mohácsi busójárás a legismertebb téltemető, tavaszváró farsangi mulatság, amely szintén húshagyó kedd este ér véget egy hatalmas bulival, a telet jelképező szalmabábu elégetésével.
Zalában maskurázásnak hívják az e napi szokást, amikor a gyerekek napközben jelmezbe öltöznek, házról házra járnak, és ha szerencséjük van, édességet vagy akár pénzt is kapnak. Este pedig ugyanezt csinálják a felnőttek, de ők az alkoholos ajándékoknak jobban örülnek…
Húshagyó kedd napja nem sok jóval kecsegtet az eladósorba került leányoknak: aki eddig nem kelt el, annak már ebben a szezonban nincs esélye, ráadásul ki is csúfolják őket.
A farsang farkának nevezett utolsó három napban nem szokás dolgozni, nehogy az elkövetkező tavaszi munkák előtt megbetegedjenek. Ilyenkor csak mulatozni lehet, és meghalni sem érdemes, mert a hiedelem szerint a mennyország is zárva van.
Viszont a gazdák, ha dolgozni nem is, a következő időszak időjárására megpróbáltak következtetni: ha ezen a napon süt a nap, az bő esztendőt hoz, ha pedig csillagos az ég, egész évben sok lesz a tojás, mert lelkesen tojnak a tyúkok.
Úgyhogy mindenkinek jó mulatást mára, holnaptól jön a böjt és remélhetőleg a tavasz!
Forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!