A szulákfélék családjába tartozó, kedvesen hangzó aranka (Cuscuta)bizony közel sem olyan ártatlan, mint az első hallásra tűnhet. Apró aranysárga virágai és hajszálvékony szárának színéről kapta becéző nevét (arany+ka). Népies nevei azonban sokkal többet elárulnak igazi énjéről: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Közönséges aranka

Tél van, fűtünk. Sokan fával tömik a kazánt és mindenki hallott már a keletkezett fahamu kerti-háztartási hasznosításának lehetőségéről. Vitathatatlan talajdúsító és kártevőriasztó erényekkel bír. Akár 10% káliumot és magnéziumot, kb. 3% foszfort, 20–30% meszet és nyomelemeket tartalmaz, természetes műtrágya. Komposztba is keverhetjük adalékanyagként. Azonban figyelni kell másodlagos tulajdonságaira, mint például a lúgosító hatás, mely pont más elemek felvételét gátolja a növény "táplálkozása" során. Fontos tehát a mértékletesség, talajszemle és némi tervezgetés, hogy mit vessünk a hamuzott kertrészbe. Mert burgonyát például ne!

Február - Böjtelő hava

6. hét:

- február 5. (Ágota): "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja." - vagyis, ha Ágota napján fagyos az idő, Dorottyára megenyhül. A Jászságban úgy tartották, e napon lehet a elűzni a férgeket, ezért körülsöpörték a házat és az ólakat.

- február 6. (Dorottya): Az Ágota-napi mondás Dorottya-napra is érvényes: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." És mindez fordítva is igaz: "Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog." Egyes vidékeken úgy tartották, ha a Dorottya napján mosott ruha megszárad a kerítésen, hamarosan itt a tavasz.

- február 10. (Skolasztika, Elvira): Az oltóágak szedésének napja.

Forrásért katt a képre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Érdekes cikkre leltem, mely alapvetően kevés vízigényű paradicsomok házi nemesítéséről szól, de két figyelemre méltó tény is elhangzik benne vetőmagok szabadalmáról és mesterségesen íztelenített zöldségfajtákról. Mindkettőre van magyarázat, de ettől még egyáltalán nem fest szebb jövőt kertészeknek és fogyasztóknak. Google-fordítós verziója itt olvasható. 

Összefoglalva: Pascal Poot egy francia gazdálkodó, Franciaország déli részén él és 20 éve foglalkozik vetőmagtermékek ökológiai megközelítésű előállításával. Olyan módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi paradicsom termesztését növényvédő szerek használata és öntözés nélkül. Több mint 3 hektáron sikeresen termeszt paradicsomot és zöldségeket Hérault régióban, ahol az időjárás nagyon száraz, és a terep is sziklás.

A nikkel népszerű és drága fém, az ipar nagy mennyiségben használja például galvanizáláshoz. A vékony fémréteg látványossá (ahogy a Verhovina sárhányó csillog, nem csillog úgy más) és korrózióállóvá tesz fémtárgyakat. Kitermelése külszíni fejtéssel történik és toxikus meddőhalmok maradnak utána, melyet porként felkap a szél,  tovább mérgezve a környéket. Másrészt a maradék terület még bőven tartalmaz nikkelt, csak épp 1%-os nikkeltartalom alatt nem gazdaságos kitermelése. Ki gondolná, de a mezőgazdaság nyújthat többfrontos megoldást a táj helyreállítására és még pénzt is - szó szerint - terem.

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.

A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: "Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod."

- január 25. (Pál): "Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág (vagy ember) hullik döggel."

A derült idő azt jelentette, hogy még sokáig lesz hideg. A kemény téli időjárás változását is jósolták erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Bolygónk nagy és sokan élnek rajta, ezért kevés ötlet üthet szöget agyunkba anélkül, hogy egymillió találatot ne eredményezzen internetes rákereséskor. Épp egy versenyzongora átépítésén szorgoskodom és szerkesztőnk szerint kudarc esetén még készíthetek belőle magaságyat, melynek előnyeit többször taglaltuk e hasábokon. E megjegyzés volt mai témánk inspirálója. Zongora a kertben - kert a zongorában.

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Bármerre nyúlunk a zöldségesnél vagy fűszeres polcon, az élelmiszerek jó része Amerika felfedezésének és ázsiai kereskedelmi útvonalaknak köszönhető. Legnépszerűbb, legmagyarosabb ételeink burgonyában fetrengenek, őrölt paprikától vöröslenek, a lecsóból talán csak a víz hazai származású. A reggeli cigi-kávé és pattogatott kukorica is Kolumbusznak köszönhető. Felötlik a kérdés, hogy mit termesztettek eleink 1492+meghonosodás előtt?

2019. január 17 -én a Debreceni Egyetemen folytatja rendezvénysorozatát, a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatot a szervező Magro.hu mezőgazdasági piactér. Vallják: egy jó kukorica- vagy búzatermesztő folyamatosan képezi magát, tartja a lépést a gabonatermesztés technológiai újdonságaival és tudja, ami tegnap megfelelő volt, az ma már nem biztos, hogy elég, létezhetnek hatékonyabb megoldások. A profi és a kezdő gabonatermesztőket egyaránt várják az egész napos konferenciára.

Keresi a lehetőségét, hogy az új tudást minél hamarabb megszerezze? Szerencsére most könnyű dolga van. A Magro.hu decemberi eseménye igazi szakmai feltöltődést kínál a tavaszi munkálatok megkezdése előtt a 2019. január 17-én a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.