Tél van, fűtünk. Sokan fával tömik a kazánt és mindenki hallott már a keletkezett fahamu kerti-háztartási hasznosításának lehetőségéről. Vitathatatlan talajdúsító és kártevőriasztó erényekkel bír. Akár 10% káliumot és magnéziumot, kb. 3% foszfort, 20–30% meszet és nyomelemeket tartalmaz, természetes műtrágya. Komposztba is keverhetjük adalékanyagként. Azonban figyelni kell másodlagos tulajdonságaira, mint például a lúgosító hatás, mely pont más elemek felvételét gátolja a növény "táplálkozása" során. Fontos tehát a mértékletesség, talajszemle és némi tervezgetés, hogy mit vessünk a hamuzott kertrészbe. Mert burgonyát például ne!

A téma nem új. Mióta a korai növénytermesztők rájöttek, hogy trágyázással visszapótolhatják a termesztett növények által talajból kivont anyagokat, kézenfekvőnek tűnt a fahamu felhasználása, mely korábban maga is növény volt. Lássunk például egy 1934-ből származó tudósítást: "Egy életrevaló gazda minden cselédjének konyhájába egy kis bádoghordót állít be, hogy a tűzhely hamuját itt gyűjthessék. Az ő tapasztalataiból tudom, hogy még a szegényebb cseléd konyháján is összegyűl évente 160 kg fahamu; ezzel a mennyiséggel majdnem fél kat. holdnyi szántóföldet lehet tehát megműtrágyázni."

Megfigyelésen és kísérletezésen alapuló tanácsok születtek és jelentek meg a sajtóban, majd videómegosztókon, ezekből válogatunk ma korábban megjelent írásokból. Olyan korrekt cikkeket idézek, melyek a túlzott hamukezelés hátrányait is taglalják, illetve a háztartásban - főleg népi forrásból - használatos lehetőségeket gyűjtik csokorba. Szemlénk koronája egy doktori értekezés, melynek szakmaisága vitathatatlan és nagy terjedelemben csak e témára koncentrál.

Kissé rejtélyes címmel "A hamu elfeledett titkai" nyit és "11+1 tipp a hamu hasznosítására" csokorral folytatja egy kis sorozat a Tűzvilág magazinban. Megtudhatjuk röviden, mitől oly értékes a hamu. Nem csoda, hogy azokban a háztartásokban, ahol fontos a környezettudatos szemlélet, előszeretettel alkalmazzák mind a mai napig! Igen, csiga ellen is.

Mire használhatjuk a háztartásban? - teszi fel a kérdést az Agrároldal és 12+12 pontba szedi a változatos lehetőségeket. Például "A faházak, kerítések elszürkülésének meggátolására meleg lúggal mossuk, keféljük át a felületet. Szépen visszanyerik eredeti színüket, esetleg antik színárnyalatot kapnak. Ehhez a hamut és a vizet 1:3 arányban egy órán át főzzük, szűrjük át, és már használhatjuk is." Ki gondolta volna?

Macskatartók figyelmébe: Nagyszerű szagtalanító, csak szórjuk be vele az adott helyet (pl. macskaalom).

Füzesi István "A fahamu alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban" című doktori értekezésénél nehéz lenne témához jobban illő, kimerítő és terjedelmes szakirodalmat ajánlani az érdeklődőknek. A 122 oldalas mű elméleti alapozás és gyakorlati kísérleteken alapuló megállapítások végül hét pontban kerültek összegzése. Ezek egyike például : "Egy tonna fahamu tápanyagszolgáltató-képessége kb. 25 kg P2O5 hatóanyagú műtrágyával és 48 kg K2O hatóanyagú műtrágyával egyenértékű. 1 t fahamu/ha kezelés ez alapján kb. 22 ezer Ft megtakarítást jelent." (2014-ben: a szerk.)

Végül egy konkrét kérdés és megválaszolása a Gazdabolt fórumában. "Szeretném megtudni, hogy a fa eltüzeléséből származó hamut hogyan lehet hasznosítani a kertben. Úgy hallottam valahol, hogy a rózsát lehet vele tápozni. Kérem jelezze hogy ez valóban így van-e." Alulról kell olvasni visszafelé. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, inkább kövess a Twitteren!