Alig van olyan kultúrkert, amelyben ne lenne valamilyen bukszus (Buxus sempervirens). Kevesen tudják róla, hogy a bukszus fája az európai faanyagok között a legnagyobb sűrűségű, a legkeményebb. Nagyon finom, homogén szerkezete miatt ősidők óta becsben tartják. A bukszusfa állománya nagyon lecsökkent, mára az egyik legdrágább, legkeresettebb fa lett. Bizonyára jó üzlet lenne bukszuserdőt nevelni.

Az apró levelű, homogén koronát alkotó, ideális örökzöld sövénynövény sokáig igénytelennek számított, de mostanában egyre több a baj vele. A látszólag egyöntetű sövénysorból időnként egy-egy tag kidől, szerencsésebb esetben csak a cserje koronájának egy része fakul, szárad.

Korábban a gombabetegségével (Cylindrocladium buxicola) foglalkoztunk, de egyre nagyobb pusztítást végeznek az amúgy csinos selyemfényű puszpángmolyok (Cydalima perspectalis) lárvái.

A biológusoknak nem újdonság, hogy a távolabbról származó növényeket előbb utóbb utolérik kártevőik is.

Most is valami hasonló történhetett, mert a növények között világpolgárnak számító bukszust is utolérte pusztító molya. A puszpángok egy része a távoli keletről származik, a puszpángmoly is arrafelé őshonos. A molybiológusok úgy tudják, hogy Európában elsőként dél-németországi megtelepedését írták le 2006-ban. Magyarországon 2011-ben figyelték meg először Sopron környékén, azóta Nyugat-Magyarországon széles körben elterjedt, és idén már a Balaton környékén is megjelent.

A hivatalos leírás szerint Magyarországon évente három generációja fejlődik ki. Fő gazdanövénye a bukszus, de a Buxus nemzetség egyéb fajain is előfordulhat. A viszonylag nagy, négy centis szárnyszélességű, virgonc lepke húsz fokos melegben kezdi rajzását. Nagy út megtételére is vállalkozik, hiszen egy-egy lepke több kilométerre is képes eljutni. Tojásait 35-30-as csomókban a levelek fonákjára rakja. A kikelő lárvák a leveleket csutkáig rágják, maguk után ürülékkupacokat hagynak, melyeket a megrágott levélmaradványokkal szennyezett szövedékekkel szőnek be. Egy generáció a hőmérséklettől függően két hónap alatt fejlődik ki. Az utolsó lárvanemzedék a vegetációs időszak végén bábbá alakul, amely a lombban rejtőzködve telel át.

Nemcsak a repülő molyokkal foglalnak új területeket, hanem a fiatal növényeken rejtőzködő puszpángmolyt maguk a növénytelepítők is eljuttathatják új helyekre. Ezért puszpáng telepítésekor, vagy már idősebb meglévő bokrainkon érdemes növényvizsgálatot végezni. Ha a puszpángmoly lárvája megjelenik, kontakt és felszívódó szerrel kell védekezni.

Mivel a díszkertek növényei zömét ázsiai, kínai eredetű fajok alkotják, ide kívánkozik e rövidke lista azokról az ízeltlábú kártevőkről, amelyek már megérkeztek hazánkba. Az összeállításban az első észlelés éve is szerepel.

Eperfa-pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) – 1920 körül; kaliforniai pajzstetű (Diaspidiotus perniciosus) – 1928, kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) – 2003; selyemakác-levélbolha (Acizzia jamatonica) – 2005; szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) – 2008; babérhanga-csipkéspoloska (Stephanitis takeyai) – 2011; selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) – 2011.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Van, akin még a zizipálma (Zamioculcas zamiifolia) néven közismert strapabíró növény is kifog. Először azt hittem, hogy régi barátaim tesztelni akarják növényismeretemet, amikor bemutatták egy idős rokontól kapott zamioculcasukat, alias Zz-pálmájukat, de ­kiderült, tényleg halálközeli állapotba került.

Ez egy egészéges példány

Persze nem kell minden stresszreakciótól megijedni. Erről a mutatós növényről ugyanis közismert, hogy mindent túlél, ezért is számít az irodák, éttermek és legénylakások csúcsnövényének. Ez utóbbi miatt agglegénypálma néven is fut. Barátaimról tudom, hogy nem erősségük a növénygondozás, de a vészjel, amit küldtek riasztó volt. Később kiderült, a megoldásra váró probléma komoly, ugyanis az örökségosztáson szép edénye és boglyas levélüstöke miatt elvállalt zizinek tulajdonképpen jó helyett választottak az örökké félhomályos sarokban. Annyit tudtak a növényről, hogy nemcsak a megvilágítás, de a gondoskodás iránt is igénytelen. Ezért is kaptak a lehetőségen, hiszen e sutba régóta kerestek valamilyen díszt. És tárgy helyett mégiscsak más egy élő növény.

Szerencsésnek tartották, hogy az elhunyt előző gazda nemrégiben átültette, mert az edényben lévő fekete föld dúsnak, frissnek tűnt. Beszámoltak arról is, hogy a baj láttán mindent megtettek, amit helyesnek gondoltak: naponta rendszeresen öntözték. Mivel ez sem hozott eredményt, kéthetes rendszerességgel zöld növényeknek való táppal is dúsították az öntözővizet. Mindennek ellenére a zizi húsos hajtásai egymás után sárgultak, és az elszíneződő részek végül egymás után el is száradtak.

A zamioculcasról általában tudni kell, hogy Kelet-Afrikából érkezett lágyszárú örökzöld. Régóta él európai lakásokban, jól szaporítható, de az afrikai idő nem múlik el nyomtalanul. Az ottani klíma szélsőségeit trükkös szerveivel és stressztaktikájával képes túlélni, de ehhez legalább 18-26 fokos állandó hőmérsékletre van szüksége. Ezekkel az ősi módszerekkel próbálkozik szobanövényként is. Vaskos föld alatti gyöktörzse szolgál a nedvesség tartalékolására. Bár örökzöld, aszály idején lombhullatóként viselkedhet. (Ha sok a víz, akkor ugyanehhez a módszerhez folyamodva tartalák üzemmódba helyezi magát.) Ezeket az időszakokat képes a nagy, burgonyaszerű gyöktörzsében tárolt víz segítségével túlélni.

Ebből következik, hogy elég havonta, háromhetente öntözni. Az amúgy igénytelen növény, ha edénybe kerül, egyet kér: talaja legyen laza. Ezért, aki nem szokott ültetőközeget készíteni, vásároljon jó minőségű, semleges kémhatású virágföldet, ehhez 1/3 arányban keverjen nagyobb szemcséjű homokot, vagy egészen apró kavicsot és ugyanennyi semleges kémhatású tőzeget. Ettől a talaj szellős, laza, jól levegőző és jó vízáteresztő lesz, olyan, amilyet a zizipálma és még sok növény szeret. Ezt az átültetést javasoltam barátaimnak is. Ha elvégezték az életmentő földcserét, már csak várni kell.

Ha jól érzi magát, virágzik is

Ha már szóba került a zamioculcas, érdemes felsorolni néhány tetszetős levélmintázatú és szép, különleges virágot hajtó növényt, amely megél a fényszegény szobákban is. Szerencsére bőven lehet válogatni a trópusi esőerdők  0-200 centiméteres, fényszegény sávjában élő talajlakók közül. Ilyen az alokázia, arália, ámpolnafikusz, bordapáfrány, borostyánarália, bordapáfrány, botpálma, csüngő csokrosinda, dieffenbachia, fafojtó ördögfüge, fészekpáfrány, gyompálma, kapaszkodó fikusz, kávé, kenciapálma, kukoricalevél, kúszóka, lapát pikkelyvirág, lándzsadísz, lantlevelű fikusz, pikkelyes fenyő, pletyka, pompás flamingóvirág, puszpáng, rákvirág, sárga csíkos törpekálmos, sárkányfa, selyemtölgy, szalagpáfrány, szívlevelű filodendron, szobaarália, szobafutóka, tarackoló fajdbogyó, szanzaviéra, tarka dracéna, tarkalevél (Caladium), terpedt főnixpálma, tigriske, törpepálka, tyúkanyó, villás szarvasagancspáfrány, vénuszfodorka, vitorlavirág, zamioculcas, zebralevél - hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A felsorolásunkban szereplő növények többsége a virágboltokban, kertészeti szakárudákban megvásárolható.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Drágult az étkezési búza és a kukorica ára is

1 százalékot erősödött a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 31. héten és augusztus 4-én reggel 10022 ponton állt. Az étkezési búza és kukorica árának enyhe erősödése mozgatta az indexet. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A 31. héten 1 százalékot emelkedett a búza ára a Magro.hu piactéren és átlagosan 45 199 forinton folyt a kereskedés. Tovább nyílt az olló a takarmány- és az étkezési búza ára között, mert előbbi változatlan maradt, utóbbi pedig 1 százalékot drágult. Ezzel a takarmánybúza 38 500, az étkezési pedig 46 900 forinton forgott. Az őszi búza betakarítása lényegében befejeződött. A pontos végleges adatok még nem ismertek, de a hektáronkénti termésátlag várhatóan megegyezik majd a tavalyi értékkel. Az alacsony árak miatt továbbra is a kereslet dominál. Jelenleg összesen 5 ezer tonna búzát kínálnak megvételre, valamint 9 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Az ókukorica ára a 31. héten enyhe mértékben, de drágult, így 49 957 forint lett. Nagyon kevés kukorica van már csak az országban, így aki rendelkezik ilyen terménnyel, könnyen tud értékesíteni. Az időjárás továbbra is nagyon kedvez az új kukoricának, de a piac – úgy tűnik – már beárazta a várható nagy termésmennyiséget, így a kötési árak a héten nem csökkentek tovább. A legolcsóbb kínálati ár 46 ezer forint egy tonnára. Jelenleg a piactéren 4 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 52 ezer tonnát keresnek.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Augusztus - Kisasszony hava

32. hét:

- Ha augusztus 1. és 10. között nagyon meleg van, hideg tél várható.

- augusztus 7. (Donát): Donát a szőlőskertek, a szőlősgazdák védőszentje. Főleg azért könyörögnek hozzá, hogy elűzze a jégesőt, villámcsapást.

- augusztus 10. (Lőrinc): Ha Lőrinc napján szép az idő, ősszel is ez várható. A "lőrinces" dinnye viszont valószínűleg a szeptemberi Lőrinc-napra utal, hiszen augusztus végéig még bőven fogyasztható a görögdinnye. Ha Lőrinc napján bőségesen esik az eső, sok lesz a bor és finom az őszi gyümölcs. „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.”

Fotó: Höltzl Éva

Augusztus - Kisasszony hava

31. hét:

- augusztus 1. (Vasas Szent Péter): Ha eddig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

- Ha augusztus 1. és 10. között nagyon meleg van, hideg tél várható.

A párizsi Jardin des Plantes-ben járva a növénykedvelők valóságos csodára lelnek. A vácrátóti kert sem szégyenkezhet a rendszertani bemutatója miatt, de az 1635 óta működő párizsi mindenképpen komolyabb.  A francia tudathoz képest tulajdonképpen szerényen sorakoztatják fel e példátlan belvárosi kertben egykori világbirodalmuk flóráját, úgy, hogy egyszerre nyújtanak segédanyagot a rendszertani, alaktani dolgok iránt érdeklődő kertbarátoknak és diákoknak. Az állatkertet, több múzeumot és többszintes pálmaházat is kínáló látványosság - akit érdekel az ilyesmi – egész napos program is lehet.

Most csak az összehasonlító növénytani részre összpontosítanék.  A kert legújabbkori berendezői úgy válogatták össze a szigetek lakóit, hogy minden családon belül a leginkább kontrasztos fajok kerüljenek egymás közelébe, ezzel láthatóak különbözőségek, anélkül, hogy a genetikai vonalak nagyon eltérnének.

A rokonságot ábrák magyarázzák

 A mi bogáncsunkhoz hasonló, csak ez a faj Algériában honos

A hozzáértőknek kiderülhet az is, miként változik a növény nemzedékről nemzedékre; ez a természetes szelekció. Ezért érdemes a jelölőtáblákat is alaposan elolvasni, mert a franciául kevésbé tudóknak is kiderül, miként alkalmazkodnak a rokon fajok a hegyi vagy a dűneléthez.

A növények történetéről táblák szólnak

Másfajta hasonlóságot is bemutatnak: az amerikai és az afrikai sivatagi kaktuszokét. A nagyjából egyező életkörülmények miatt megjelenő alaki hasonlóság megdöbbentő, holott a fajok nem is állnak rokonságban. Számos más példa is létezik a mérsékelt régiókban, mint például a gyékényeké, hangáké vagy a broméliáké, amely ugyanezt bizonyítja.

A Melianthus major Afrika déli részébe való

A növények kolibrije

Lótusz

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A szalmabála sokrétű felhasználása egyre népszerűbb az utóbbi időkben: a szalmabálaházak előnyeiről rengeteget lehet olvasni (pl. itt), a kényelmes kertészek körében pedig nagyon népszerű a magaságy helyett szalmabálákba ültetni: se hajoldozás, se gazolás, csak a bő termés!

A Société Architecture des paysages  két tájépítésze gondolt egy merészet, és a szalmakertészet miniatűr változatát kipróbálták az erkélyen.

Az elv ugyanaz, mint ha nagyban műveljük: a bálát elő kell készíteni a beültetéshez. 2-3 hétig locsolgatni kell, és állni hagyni, amitől beindulnak a biokémiai folyamatok. Az érlelést gyorsíthatjuk nitrogéntartalmú műtrágyával, de ha már a természetességet választjuk a szalmával, használhatunk hal- vagy csontlisztet, ill. érett komposztot is a tápanyag-utánpótlásra.

Amikor a bálában a hőmérséklet beáll állandóra, tehát már nem termelődik nagy hő, amitől a növények megégnének, beültethetjük a kockát. Aztán már csak locsolgatni, a tápanyagokat pl. komposzttal folyamatosan pótolni kell, és a műben gyönyörködni.

Kerti körülmények között a szalmabála ősz végére nagyjából lebomlik, a maradékot pedig bele lehet forgatni a földbe. Arról nem szól a fáma, ugyanez hogy zajlik az erkélyen, valószínűleg a sűrű háló összatrtja az anyagot, de a szépen burjánzó növények láttán erre nyilván nem is illik gondolni…

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Kedves Mindenki!

Holnaptól 9 napig végre eldobunk kapát, kaszát, se számítógép, se internet, csak napsütés, olvasás, szép helyek és emberek.

Azért ne csüggedjen senki, itt a blogon minden megy tovább, friss posztokat olvashattok, a Facebookon pedig a régebbi cikkekből csemegézhettek.

Hamarosan visszajövünk, addig is mindenkinek jó munkát vagy pihenést!

Judit, a szerk.

Az idei tavaszi és nyári időjárás nagyon kedvezett a fűszernövényeknek, a legtöbb őrült burjánzásba kezdett. Aki nem csak virágcserepekben vagy –ládákban tart bazsalikomot, oreganót, kakukkfüvet, lestyánt és társaikat, hanem egész fűszerkertje van, már egy ideje folyamatosan szüretelhet. Most gondoskodhatunk a téli tartalékokról, pl. úgy, hogy a levágott hajtásokat szellős, meleg helyen megszárítjuk. Szárító alkalmatosságokat készen is kaphatunk, de bármelyik elkészíthető otthon is. Ezekből gyűjtöttünk egy csokorral, hogy mindenki kiválaszthassa a leginkább megfelelőt.

Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy örökölt egy ilyen remek fűszerszárítót (ld. fent), össze is üthet valami hasonlót lécekből, szúnyoghálóból vagy valamilyen szellős textíliából.

Néhány régi képkeret is megteszi, akár a kertben egy fára fellógatva is szépen száradnak rajta a fűszernövények.

Drótból az alábbi készen kapható szárítót sem nehéz összerakni, és már lóghatnak is rajta a csokorba kötött fűszerek, virágok.

A svéd áruházlánc játéktartónak árul hasonló "hurkákat", de szellős anyagból varrni is lehet ilyesmit.

Végül jöjjenek a legegyszerűbb módszerek: egy régi létra, vagy egy kifeszített madzag is bőven megfelel a célnak. Ha a kis csokrokra papírzacskót húzunk, megvédjük a napsugaraktól, így aromásabb marad a szárított fűszerünk.

Forrásokért katt a képekre.

A fűszernövények tartósításáról bővebben olvashattok egy korábbi posztunkban itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A vörös vari (Varecia rubra)a a Madagaszkár szigetén őshonos legnagyobb termetű makifaj. A különleges fajnevet  a bennszülöttektől kapták: napimádó szent állatnak, Vari candanas-nak nevezték őket, mivel előszeretettel sütkéreznek úgy, hogy arcukat a nap felé fordítják.

Szent állat mivoltuk évszázadokig védelmet nyújtott őshazájukban, ám mára az orvvadászat és élőhelyük erőteljes csökkenése folyamatosan tizedeli állományukat. A szülőpár is tenyészprogram keretében került Nyíregyházára, ahol 1 év együttélés után most hármasikreknek örvendhetnek.

A most 1 hónapos apróságok már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak, és az anyatej mellett már gyümölcsöket is kóstolgatnak. Hangjukat is próbálgatják, hiszen a makik kommunikációjában a horrorfilmekbe beillő kiáltások a legfontosabbak.

A szülők és a csemeték remekül vannak, Nyíregyházán igazán jól érzik magukat. Aki arra jár, az Állatparkban meggyőződhet róla.