Talán a legismertebb mályvák a hibiszkuszok. Nálunk sok fajuk él: így a kerti mályva, amely törökrózsaként ismeretes, de sok lakás dísze a kínai hibiszkusz, amelyet rózsamályvának is neveznek. Gyakran tavasztól késő őszig nyíló, tenyérnyi különleges virágai teszik sokak kedvencévé. A nagyobbra növő szobanövények között a kényesebbek közé tartozik. Hetente egyszer illik megöntözni, de ha elég nagy edényben van, akkor szereti, ha a két öntözés között megszikkad földjének felszíne.

Az egészséges hibiszkusznövénynek nincs nyugalmi időszaka, akár egész évben virágozhat. Egyenletes tápoldatozás mellett a növény folyamatosan gyönyörűséges virágokat fog hozni, de általában télen, teljes lombozattal mégis pihen. Ilyenkor nem szabad tápoldatozni. Egyik kedves szomszédom egy ilyen, fél télikertjét betöltő példány metszésére kért fel. Erre a legjobb időpont február vége lenne, de mivel a növény folyamatosan gyarapszik, egyfajta előmetszéssel a terebélyességét kissé visszafogtam.

Előtte...

Magát a hibiszkuszt szemlélve kiderült, hogy évente 30-40 centis hajtásokat hoz, tehát ezt is figyelembe véve kell a fő hajtásrendszeren úgy alakítani, hogy idén a tulajdonos által kért teret betöltse. Arra azért ügyelni kellett, hogy minden később megmaradó ágacskán legyen több hajtáskezdemény. Ennél a példánynál ifjító metszéssel, néhány - a tulajdonosra frászt hozó - bátor nyisszantással sikerült a korábbi kesze-kusza, féloldalas alakot harmonikussá alakítani. Az elöregedett ágakat tőből eltávolítottam, a meghagyottakat egy-egy zsenge hajtás felett 1-2 centivel visszavágtam, ezzel a terebélyesség harmadától megfosztottam a növényt. Jó két hónap múlva még egyszer átnézem és a sűrítő hajtásokat eltávolítom.

Utána

A mályvafélék népes családjában vannak lágyszárúak és fások is, melyek a nyári hónapokban hosszan adnak dús és igen szép virágokat. A hibiszkuszok rokonai, a mályvák nem hiányozhatnak a városi műkertekből. Az amúgy meleget, napfényt és sok nedvességet kedvelő növényre jellemző, ahol jól érzi magát, ahogy a trópusokon, ott rendszerint hosszú időre berendezkedik, ezért a fás szárú fajai innen származnak.

A buja mályvák sugárzó életkedvűek, mondhatni: tudnak élni. Légies hajtásrendszerükkel, különleges virágaikkal méltók a figyelemre. Az ilyen tulajdonságoknak azonban ára van. Mindent megkövetelnek: bőséges tápanyagot, vizet, fényt, és szükségük van a melegre is. A cserepes mályvák pedig csak akkor szépek, ha évente új földet kapnak.

Selyemmályva (Abutilon megapotamicum)

Az Althea nemzetség mályvái igazi gyógynövények. Kétnyári, vagy évelő változatai évszázadok óta élnek az európai kertekben. A selyemmályvák feltűnő, különleges megjelenésű, hosszú életű növények. Vannak közöttük apróbb, de legfeljebb méteresre megnövő fajok is. Igazából cserépben, de nem a szobában, inkább napos, félárnyékos, meleg, szélvédett teraszokon, előkertekben érzik jól magukat. Tarka leveleikkel, bókoló lampion, vagy csengettyű alakú virágaikkal méltán keltenek figyelmet.

Mocsármályva (Hibiscus moscheutos)

A mocsármályvát kevesebben ismerik. Késő nyárig szelíden zöldell a kertben, augusztusban azonban kiderül, hogy a lágyszárú terebélyes bokor megérdemelten foglalja a helyet. Egészen a fagyokig hozza 20 centiméternél is nagyobb, de rövid életű virágait. Aki kedvet kap mocsármályva tartására, számítson arra, hogy télen a tövet takarni kell.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Mind a kukorica, mind a búza ára növekedett

A kisebb ármozgásoknak köszönhetően összességében 1 százalékot emelkedett a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 3. héten. Kedden reggel 9169 ponton állt. Általában mindegyik gabonaféle ára emelkedett, de csak igen kis mértékben. A hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Eseménytelenül telt el 3. hét a Magro.hu kukoricapiacán, de hasonlóképpen alakult ez a világ többi táján is. A 43.866 forintos átlagár egyúttal ezt jelenti, hogy mintegy 1 százalékot azért erősödött a termény ára a piactéren. Ehhez hasonlóan, nagyon kis mértékben nőtt a márciusi lejáratú kukorica ára is a Budapesti Tőzsdén, egészen 43.500 forintig. Chicagóban pedig majd’ 3 százalékos drágulást láthattunk. A végleges hazai össztermés mennyisége még mindig nem ismert, mivel több tízezer hektáron még mindig folyik a betakarítás. A lassú emelkedő ártrend viszont egyre-másra csalogatja elő a vevőket, növekszik a kínálat. A megvásárolható árualap növekedése pedig együtt jár a kereslet felpezsdülésével is. Eseménydús és forgalmas heteknek nézünk tehát elébe. Aktuálisan 61 ezer tonna kukorica vár eladásra és 53 ezer tonnát kínálnak a Magro piactéren.

Nem jelentősen, mindössze 0,5 százalékkal, de olcsóbb lett a búza. A malmi búza átlagosan 49.350 forinton, míg a takarmánybúza 44.050 forinton cserélt gazdát a 3. héten az országban. A Chicagói Árutőzsdén viszont a tavaly év végén bekövetkezett áresés után –úgy tűnik - újra növekvő pályára állhat a búza ára. Immár második hete tart a drágulás, összesen 6 százalékos az emelkedés. Jelenleg összesen 2 ezer tonna búza vár eladásra és 8 ezer tonnát vennének a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő 

Legalábbis Hollandiában. Szerencsés, aki a hétvégén éppen Amszterdamban járt, mert a Dam téren hatalmas tulipánkertbe csöppenhetett. Most tartották ugyanis a Nemzeti Tulipán Napot (National Tulip Day), mely eseménnyel minden évben kezdetét veszi az április végéig tartó tulipánszezon.

Ilyenkor a tulipántermesztők több tízezer hagymás virággal árasztják el a teret, ahonnan a látogatók ingyen vihetik a virágokat, hogy aztán otthon elültessék. A képek tanúsága szerint gyönyörű a látvány, remek a hangulat, és senki nem visz kereskedelmi mennyiséget magával. Csak Hollandia mint a tulipán hazája jó hírét.

Képek innen

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Téltemető (Fotó: Demeter Károly)

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.

A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: "Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod."

- január 25. (Pál): "Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág (vagy ember) hullik döggel."

A derült idő azt jelentette, hogy még sokáig lesz hideg. A kemény téli időjárás változását is jósolták erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Talán a korszerű növényvédő szerek miatt is, de mostanára elveszítette jelentőségét a fatörzsek téli meszezése. Pedig, aki a tél közepén időt szán erre a nem is veszélytelen foglalatoskodásra, nem bánja meg.

A gyümölcsfák meszelését jobb, ha nem meszelővel, hanem új, erős sörtéjű gyökérkefével végezzük, mert ezzel a nem odavaló dolgok levakarása közben sikerül a jótékony anyagot felkenni a törzsre. A mésztej nemcsak a gombákra, zuzmókra, mohákra, rovarokra, hanem az emberre is veszélyes anyag, ezért jó lesz hosszú mandzsettájú gumikesztyűbe, védőruhába, gumicsizmába, és az arcból minél nagyobb részt takaró védőszemüveg mögé bújni. A szükséges 5-8 százalékos mésztejet egy rész oltott mészhez nyolc rész víz hozzáadásával lehet hosszas kevergetéssel elkészíteni. (Egy-egy alkalommal annyi mésztejet kell kotyvasztani, amennyit egy nap alatt felhasználunk.) Az oldat készítésére és cipelésére kiválóan alkalmasak a 15 literes ovális festékes vödrök. Az először meszezőknek arra is ügyelni kell, hogy miután kikeverték a mésztejet, az anyagot legalább két órát hagyni kell pihenni.

A gyökérkefével kell kezdeni

A munkát lehetőleg egy több napos száraznak ígérkező időszak elején, szélcsendes napon kellene elvégezni. Sokkal jobb hatást érünk el, ha az első réteg mész megszáradása után megismételjük a műveletet.

A mészréteg alatt az összes megbújó kártevő elpusztul

A kártevők és kórokozók gyérítésén kívül nem mellékes az sem, hogy az esőkkel a talajba mosódó mész jótékony hatással van az elsavanyodó talajokra. A kiskerttulajdonosokra ugyanis jellemző, hogy gyakran csak „hasra ütve” állapítják meg a műtrágyadózist, s ez többnyire meghaladja a növények által felvett tápanyag mennyiségét, ami előbb-utóbb a talajok savanyodásához vezet. Ennek ellensúlyozására pedig direkt jó a mész.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Manapság a nagyobb szuper-, hipermarketekben (amíg még vannak), ill. sok piacon egész télen kaphatók friss, cserepes fűszernövények, melyeket az ablakpárkányon nevelni nem kell félnetek, jó lesz!

A legtöbb egynyári és évelő fűszernövény vígan elél télen az ablakban, ha megfelelő helyet találunk nekik. Aki olyan szerencsés, hogy konyhája déli fekvésű, és az ablaknak elég széles a párkánya, nem is kell tovább hezitálnia. A fűszernövények pont az ilyen helyet szeretik, ahol legalább 6 órán át éri őket a napfény.

A frissen vásárolt fűszernövényeket rögtön ültessük át, ahogy hazavittük, mert a bolti cserepüket már valószínűleg kinőtték, meg az a föld, amiben vannak, nem a hosszú élet titka. Ha van elég helyünk az ablakban, egy virágládába is összeültethetünk többfélét, de a helyet kedvelő, szinte gyomnövényként burjánzó fűszernövények azért jobb szeretnek külön lenni.

Sok helyen futhatunk bele cuki képekbe, amelyeken régi teásdobozok, csészék, konzervdobozok adnak otthont a benti fűszereknek. Ezek nagyon szép látványt nyújtanak, de hosszútávon csak akkor működnek, ha biztosítani tudjuk a jó vízelvezetést. A helyszűkével még csak elvegetálnak valahogy, de a pangó vizet egyik se bírja. Télen, a lakásban locsolni is csak akkor kell őket, ha már látványosan szárad a földjük és/vagy nagyon kókadoznak.

Aki biztosra akar menni, kezdetnek válasszon metélőhagymát (lánykori nevén snidling), petrezselymet, kakukkfüvet, koriandert, lestyánt, oreganót, bazsalikomot. Ha a levelek nem érnek a hideg ablaküveghez, sokáig díszítik és illatosítják a konyhát és ételeinket. Az ősszel bevitt rozmaring, zsálya vagy levendula is elvan a lakásban, ha még kezelhető méretűek.

Ha nincs elég hely a párkányon (vagy nincs is), függöny helyett fel is aggathatjuk a növényeket: karnisra vagy fejjel lefelé lógatva. Az ablak melleti napfényes falon is jól érzik magukat.

Legyen télen is friss fűszerünk!

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az előző madaras posztunkban leginkább az év madaráról, a búbos bankáról és a szalakótáról szóltunk, most jöjjenek részletesebben színes rokonaik is.

Tudta?  A gyurgyalagot méhészmadárnak is hívták régen

A gyurgyalag (Merops apiaster) rovarevő. A levegőben vadászik, a földre ritkán száll le, pihenni viszont gyakran használja a légvezetékeket. Mindenféle repülő rovart összekapdos, a darazsakat, méheket sem kíméli (angol neve is utal erre: Bee-eater= méhevő). A veszélyes fullánkokat egy különleges szokásával ártalmatlanítja: a megfogott méhet, darazsat addig verdesi egy faághoz, míg a potrohából ki nem fröccsen a fullánk a méregtasakkal együtt (ez a pillanat távcsővel is jól megfigyelhető). Ezután már veszélytelenül le tudja nyelni, vagy a fiókáknak adhatja. Méhészetek közelében zavaró lehet, ha egy csapat gyurgyalag megjelenik, de csak a riasztással lehet próbálkozni, mivel fokozottan védett fajról van szó.

Tudta?  A jégmadár és a gyurgyalag földbe fúrt lyukakban költ

A madárfajok megtelepedésének 2 fontos feltétele van: az egyik a táplálék jelenléte, a másik a fészkelésre alkalmas körülmények megléte. Ez utóbbi hiánya meghiúsíthatja olyankor is a fészkeléseket, ha egyébként más adottságok megvannak. A jégmadár a folyók, patakok mentén vízmosásos, leszakadt partfalakba vájja költő üregét. A gyurgyalag gyakran társul partifecske-kolóniákhoz, de kisebb partfalakat is elfoglal, kevésbé igényes a nagy, tiszta partfalakra. A szalakóta és a búbos banka faodvakban költ, de ennek hiányában nagyon jól telepíthetőek mesterséges odúkkal, sőt! Mindkét fajnak vannak adatai partfalban történő fészkelésről is.

 Tudta?  A gyurgyalag akár a sík talajba is bekaparhatja költőüregét

A partfalüregben történő fészkeléskor leszakadt partfalba, elhagyott homokbánya függőleges falába 1-4 méter magasságban fúrják a madarak a fészkelő üregeket, amelyek lehetnek akár 2 méter hosszú, csőszerű járatok, végükben kiszélesedő üreggel. A gyurgyalagoknál van rá példa, hogy olyan helyeken, ahol ezek az alkalmatosságok hiányoznak, a földbe kaparják a lyukaikat. Először, amikor ilyen fészkeléssel találkoztunk, nem tudtuk elképzelni, hogy egy sík területen miért nyüzsögnek úgy egy helyen a gyurgyalagok. A hosszas megfigyeléskor derült ki, hogy a madarak földi lyukakban tűntek el, amikor táplálékkal érkeztek meg a fiókáikhoz. Ezeket a gyurgyalagok mindig maguk kaparják, viszont más madaraknál nem ismeretlen, hogy elhagyott ürgejáratokban nevelik fiókáikat (hantmadarak).

Tudta?  Az 1950-es években 400 páros gyurgyalagtelepeink is voltak

A gyurgyalag társas madár, csoportosan fészkel. Manapság jellemzően 5-10 páros kolóniákat találhatunk, a 30-40 páros kolónia már nagynak számít. Szerencsére vannak írásos bizonyítékok arra, hogy a háború utáni években felmértek 400 páros gyurgyalagkolóniát is Magyarország területéről. Amikor ezt olvastam, átfutott egy gyors számolás a fejemben, úgymint: 400 pár x 2 szülő= 800 példány + 400 x 5 kirepült fiatal= 2800 madár egy helyen! Ez ma hihetetlen számnak tűnik, csak irigykedem, milyen elképesztő látványban lehetett része annak, aki ezt még láthatta.

Tudta?  A gyurgyalagok nagy része augusztusban elvonul

A gyurgyalag az év nagy részét a telelő helyén, illetve a vonulási úton tölti. Hozzánk május elején érkeznek meg, és a legmelegebb hónapban, augusztusban már el is indulnak Afrika felé. Szeptember első harmadában a legutolsó csapatok is elhagyják hazánkat. A hosszú távú vonulókra jellemző, hogy pontosan tartják az indulási időpontokat, nem az aktuális időjárás fogja befolyásolni azt. A nappalok hosszának változása lesz az a jelző rendszer, amihez igazítják a vonulás idejét.

Tudta?  A jégmadár halakra vadászik

A jégmadár kis halakkal táplálkozik. A halászata látványos, erről Chernel István, a híres ornitológus nagyon szemléletesen így ír: „...ha prédát lát, előre felkapja csőrét s mintegy nyeletlen nyílhegy, rézsut a vízbe vágódik, hogy a következő pillanatban ujjnyi halacskával csőrében visszaálljon pihenő helyére s elnyelje  a kihalászott falatot.” Leshelyén a fához ütögetve kábítja el a halat, majd addig forgatja, amíg a hal feje a nyelőcsöve felé nem fordul. Mindig így nyeli le, hogy a hal úszói ne akadályozzák a nyelésben. Ha a madár a fiókáit megy etetni, akkor a halat éppen az ellenkező irányba forgatja.

Tudta?  Jégmadarunk egyik rokona Ausztrália nemzeti madara

Bár nálunk csak 1 jégmadárfaj él, a jégmadarak családjához világszerte nagyon sok faj tartozik. Mindegyikük hordozza a család jegyeit: tömzsi, rövid szárnyú, rövid farkú, hosszú csőrű madarak. Talán a kategória királya az Ausztráliában élő kokabura, ismertebb nevén kacagójancsi. A madár Ausztrália nemzeti madara, kacagásszerű hangja az egyik rádióadó szignálja. Nagy termetű, a mi jégmadarunkkal ellentétben nem halakkal táplálkozik, hanem kisebb emlősökre, kígyókra vadászik.     (A világon számos jégmadárfaj él száraz területeken, víztől távol.)

Tudta?  A jégmadár kétszer is költhet egy évben

Az énekesmadarak között több fajnál előfordul, hogy egy költési időszakban kétszer (néha háromszor) is költenek. Az itt tárgyalt fajok közül a jégmadárnál jellemző, hogy két fészekaljnyi madarat is nevelnek és röptetnek. Magam is találkoztam ilyennel, a költés ekkor annyira elhúzódott, hogy szeptember elején még csak félig kitollasodva üldögélt az egyetlen fióka a költőüreg bejáratánál.

Tudta? A legidősebb jégmadár 20 évnél idősebb korában került meg

A madárgyűrűzés elterjedése révén ismerhettük meg az egyes fajok szokásait, vonulási útvonalait. Szerencsés esetben a gyűrűzés után évekkel később is történnek visszafogások, és néhány esetben elképesztően idős madarak is kézre kerülnek. A legidősebb madarak az albatroszok és a vészmadarak (tengeri madarak) közül kerülnek ki, 50-60 évesnél idősebb példányokat is ismerünk közöttük. A jégmadarak között egy 21 éves példány a korrekorder, de azt is tudjuk, hogy ennek ellenére a fiatalok maximum 50 %-a éri meg az 1 éves kort.

Szöveg: Pénzes László

Fotó: Csonka Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Élénkülő forgalom mellett 4 százalékkal nőtt a kukorica ára

A kukorica jelentős drágulása miatt 9 ezer pont fölé emelkedett a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 2. héten és hétfőn reggel 9085 ponton állt. Az indexet a takarmányárpa árának változása is felfelé húzta. A hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

4 százalékot drágult a kukorica a 2. héten a Magro.hu piactéren és így egy tonna ára már meghaladta a 43.500 forintot. Mindez azt is jelentette, hogy a fizikai piac történései megegyeztek a hazai határidős piacok eseményeivel. A BÉT áruszekciójában ugyanis szintén 4 százalékot erősödött a márciusi kukorica ára. A folyamatok az élénkülő keresletre vezethetők vissza. Ezzel szemben a fő referenciapiacokon (Chicago, Párizs) inkább stagnáltak az árak. Párizsban a 49. hét óta nincs érdemi változás, így most már a hazai ár meghaladja a MATIF értékét. Egy lassú emelkedés ugyanakkor még mindig benne van a hazai árakban. Jelenleg 50 ezer tonna termény várja gazdáját és 52 ezer tonnát vennének a Magro piactéren.

Érdemben nem változott viszont a búza tonnánkénti ára, így a malmi búzát továbbra is 49.450 forinton, míg a takarmánybúzát 44.100 forinton adták-vették. A közeljövőben ezen a piacon is a drágulás a valószínűbb, mert előbbi márciusi lejáratra már 54.000, utóbbi pedig 47.800 forintba kerül tonnánként a hazai határidős piac várakozásai szerint. Ugyanis itt drágult a búza. Chicagóban 7 százalékkal, a BÉT áruszekciójában 6 százalékkal erősödtek az értékek. Egyedül a MATIF-on láthattunk stagnálást. A drágulás ösztönzőleg hatott a kínálatra is. Egyre többen nyitnak eladási pozíciót, így a piac felpezsdülésére lehet számítani a közeli hetekben. Pillanatnyilag összesen 3 ezer tonna búza eladó és 8 ezer tonnát vennének a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 13. (Veronika): A népi megfigyelések szerint az év leghidegebb napja.

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Akiknek emlékezete visszaér a hetvenes évekig, talán még emlékeznek arra, amikor a külpiacra szánt friss gyümölcsök útvonalát fáról fára, bokorról bokorra végigellenőrizték. A növényvédelmi szakemberek azt vizslatták, élnek-e kártevők az inkriminált növényeken, amelyek veszélyeztetik a szállítmányt, mert a ládákba kerülve terjesztik a kórt, vagy utódaikat. Az uniós szabályozás más, de ugyancsak szigorú. Nem véletlenül, hiszen a világméretű árumozgás miatt nem csak a termés, vagy bármi más érkezik, hanem velük együtt a megbúvó kártevő, betegség. Vannak olyan súlyos károkat okozó erdei rovarok, amelyek a csomagolóanyagban rejtőznek. Ezért nem baj, ha az ilyet gyorsan tűzre vetjük. Ha a hívatlan vendégek klímánkon jó érzik magukat, hamar szaporodnak.

A nemrég jelentkezett aranyszínű sárgaságot kabócák terjesztik

Ilyenek: kifejlett amerikai szőlőkabóca

A közelmúlt kertészeket is érintő híre, hogy a szőlősgazdák bejelentése alapján a Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság munkatársai a Balfon és Fertőrákoson kihelyezett csapdákban 2014. november 19-én megtalálták a pettyes- vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) imágóit. A gyümölcslegyek családjába tartozó apró rovar távol-keleti eredetű. Az eredeti élőhelyén régóta ismert és közönséges faj 2009-ben kezdte meg világméretű terjedését. Egyszerre jelent meg Észak-Amerikában (Kanadában) és Európában (Olaszországban, Franciaországban). Első magyarországi példányait 2012-ben már be fogták az M 7-es autópálya egyik pihenőjében. 2013 őszén már megtalálható volt Győr-Moson-Sopron megyében is, egy Hegyeshalom melletti autópálya pihenőben.

A szerény külső serény rovart rejt

A feltalálási helyek utalnak a kártevő terjedési módjára is. A kártevő lárvái, a fehér színű 3-4 milliméteres nyüvek az utazók által kidobott fertőzött gyümölcsökkel jutnak el új élőhelyekre. Ugyanakkor a légyfélékhez tartozó imágó jó repülő, naponta 40-50 kilométert is megtehet, illetve a szél segítségével is mozoghat.

Tápnövényei a vékony héjú gyümölcsfélék (málna, szamóca, szeder, áfonya), de előfordul cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván, őszibarackon és vannak adatok bor- és csemegeszőlőben történt károsításáról is. A károsított termés összetöpped, friss fogyasztásra alkalmatlanná válik. További, még megválaszolatlan kérdés, hogy a fertőzés szőlő esetében miként hat a bor minőségére.

Munkában a foltosszárnyú muslica lárvái

A kártevő életmódja még nem teljesen tisztázott. Hazai viszonylatban 5-7 nemzedékére lehet számítani. A telet a kifejlett muslica vészeli át az avarban, korhadékban, komposztban.

A foltosszárnyú muslica nem zárlati károsító. Ennek ellenére fel kell készülni az ellene való védekezésre, mivel a rendelkezésre álló információk szerint - legalábbis a bogyósgyümölcsösökben - komoly károkat okozhat. Mivel a félig érett, illetve érett gyümölcsben károsít, a védekezés is nehéz ellene. A megelőző módszerek (korai betakarítás, az összes gyümölcs maradéktalan betakarítása, a fertőzött gyümölcs megsemmisítése) nehezen illeszthetőek pl. a borszőlőtermesztés technológiájába.

Kémiai módszerekkel a bogyók belsejében élő lárvák nem pusztíthatók el. Az imágók ellen a szőlőmolyok ellen is engedélyezett szerekkel történő kezelések hatásosak lehetnek, de ezek időzítése nehéz, és mivel a faj jól repül, egy adott térségben nagy területen egyszerre kellene elvégezni a permetezéseket.

Átmeneti megoldást hozhat egy kemény, hideg tél, amely a telelő imágókat jelentősen megtizedelheti.

Nemrégiben érkezett a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) és terjesztője, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (ld. fent); a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus); a dióburoklégy (Rhagoletis completa).

Ilyen a szelídgesztenye gubacsdarazsa, ha egy pillanatra leszáll

Dióburoklégy

A közeljövőben várhatóan fenyegető károsítók között szerepelnek a fa-csomagolóanyagban utazó olyan ázsiai cincérek, mint a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis), a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis).

Jaj a fáknak, ha az ázsiai cincérek beteszik a lábukat egy erdőbe!

Számíthatunk a fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus) és a burgonyát károsító burgonyabolhák (Epitrix) megjelenésére is.

Bolhajárta krumpli

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!