Talán a korszerű növényvédő szerek miatt is, de mostanára elveszítette jelentőségét a fatörzsek téli meszezése. Pedig, aki a tél közepén időt szán erre a nem is veszélytelen foglalatoskodásra, nem bánja meg.
A gyümölcsfák meszelését jobb, ha nem meszelővel, hanem új, erős sörtéjű gyökérkefével végezzük, mert ezzel a nem odavaló dolgok levakarása közben sikerül a jótékony anyagot felkenni a törzsre. A mésztej nemcsak a gombákra, zuzmókra, mohákra, rovarokra, hanem az emberre is veszélyes anyag, ezért jó lesz hosszú mandzsettájú gumikesztyűbe, védőruhába, gumicsizmába, és az arcból minél nagyobb részt takaró védőszemüveg mögé bújni. A szükséges 5-8 százalékos mésztejet egy rész oltott mészhez nyolc rész víz hozzáadásával lehet hosszas kevergetéssel elkészíteni. (Egy-egy alkalommal annyi mésztejet kell kotyvasztani, amennyit egy nap alatt felhasználunk.) Az oldat készítésére és cipelésére kiválóan alkalmasak a 15 literes ovális festékes vödrök. Az először meszezőknek arra is ügyelni kell, hogy miután kikeverték a mésztejet, az anyagot legalább két órát hagyni kell pihenni.
A munkát lehetőleg egy több napos száraznak ígérkező időszak elején, szélcsendes napon kellene elvégezni. Sokkal jobb hatást érünk el, ha az első réteg mész megszáradása után megismételjük a műveletet.
A mészréteg alatt az összes megbújó kártevő elpusztul
A kártevők és kórokozók gyérítésén kívül nem mellékes az sem, hogy az esőkkel a talajba mosódó mész jótékony hatással van az elsavanyodó talajokra. A kiskerttulajdonosokra ugyanis jellemző, hogy gyakran csak „hasra ütve” állapítják meg a műtrágyadózist, s ez többnyire meghaladja a növények által felvett tápanyag mennyiségét, ami előbb-utóbb a talajok savanyodásához vezet. Ennek ellensúlyozására pedig direkt jó a mész.
Szerző: Czauner Péter
Forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!