Már lehet szavazni az Európai Év Fája verseny döntős fáira, amelyek között Magyarországot a 2014-es hazai verseny győztese, a tatai Öreg-tó partján álló 232 éves platánfa képviseli. A jelöltek között vadgesztenye, platán, fenyő, tölgy, olajfa, libanoni cédrus és eperfa egyaránt megtalálható, ki-ki a maga egyedi történetével, amelyek itt olvashatók. 

A magyar jelölt: a tatai Öreg platán

A Csehországban indult Év Fája versenyből kinőtt Európai Év Fája célja, hogy megmutassa a nevezett fák jelentőségét, értékét egy adott közösségben. Itt nem a küllem, a kor vagy a méret a mérvadó, hanem a fa története, és az, milyen szerepet tölt be a nevező közösségek életében.

A mozgalom egyre népszerűbb: kezdetben 5, ma már 14 ország vesz részt benne, így egyre szélesebb körben terjed az alapvető cél: a fák védelme.

A jelenleg 2. helyen álló tatai platánt anno Versailles-ból hozatták (Esterházy Miklós János koronaőr fia, Ferenc) több más csemetével együtt. A közel 20 méteresre nőtt faóriáshoz szinte minden helybélinek fűződik valamilyen élménye. A fát az idők folyamán többször tépázta vihar, villámcsapás vagy emberi kéz, de mindig felépült. Öngyógyító ereje a jelek szerint kisugárzott: a város lakója, Pribojszky Mátyás citeraművész, író egy sztrók után állítása szerint e fának köszönhette, hogy újra tudott írni. Hálából papírra vetette a Platánkirály című mesét, melynek részlete itt olvasható.

A magyar jelölt alig marad le a jelenleg első helyen álló észt tölgyfa mögött, amely szintén nem mindennapi történettel büszkélkedhet. A tölgyfa ugyanis nem máshol, mint egy focipálya közepén áll. Orissaare lakóinak ez már teljesen megszokott dolog, hiszen a történet 1951-re nyúlik vissza, amikor is megnövelték a fa melletti sportterületet. A remek kezdeményezés következtében a tölgyfa hirtelen egy focipálya kellős közepén találta magát. Ekkor megpróbálták két traktorral kihúzni: a rákötött kábelek elszakadtak, de a fa nem mozdult (csak ma is viseli a kábelek nyomát). A helyi focisták sikerrel beépítették játékukba az „akadályt”, mely viszonzásul a legmelegebb napokon árnyat ad a játékosoknak.

A fákra február 1-28. között a Tree Of The Year oldalon lehet szavazni. Az állás az utolsó héten már titkos lesz, de addig nyomon követhető, hol áll a magyar jelölt. Most úgy tűnik, jó esélye van, hogy megnyerje az Európai Év Fája címet is. Március 5-én, Brüsszelben az eredményhirdetésen kiderül. Addig is tessék szavazni!

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Enyhén dráguló búza, stagnáló kukorica

A csekély árváltozások miatt az 5. héten sem változott jelentősen a Magro Gabonaindex (MGX) értéke. A mutató hétfőn reggel 9606 ponton állt. Bár a búza valamelyest drágult, a többi gabonaféle ára stagnált vagy enyhén csökkent. A hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Továbbra is nagyon stabilan alakul a kukorica prompt ára, mivel az az 5. héten sem változott érdemben a Magro.hu piactéren. A múlt héten a termény átlagosan 43.691 forintba került tonnánként. Most már egy jó hónapja tapasztalhatjuk ezt a tendenciát. A magyar határidős piacon ugyanakkor jelentős mértékű, 4 százalékos csökkenést láthattunk: 42.100 forintról 40.500 forintra változott a márciusi lejáratú kukorica elszámolási ára. Ehhez hasonlóan csökkent a májusi és júliusi lejáratú elszámoló ár is. A változás oka a KSH friss, immár hivatalos jelentése a rekordmennyiségű össztermésről. Mint ismert, a statisztikai intézet 9,2 millióban állapította meg a tavalyi össztermés mennyiségét. A világ vezető árutőzsdéin (CBOT/CME) inkább egy stabil, enyhén csökkenő ármozgás volt megfigyelhető. Chicagóban -1 százalék volt a változás. Pillanatnyilag 34 ezer tonna kukoricát adnának és 11 ezer tonnát vennének a Magro piactéren.

A kukoricapiachoz hasonlóan búzafronton sem a nagy változások ideje volt a január. Hétről-hétre 0,5-1 százalékkal változott fel-le az ár. Az elmúlt héten éppen 1 százalékos emelkedést láthattunk. Így a malmi búzát átlagosan 49.800 forintért, míg a takarmánybúzát 44.400 forintért adták, illetve vették az 5. héten. A múlt héten a Chicagóban látott több hetes drágulás ugyan véget ért, de az első negyedévben még mindig az áremelkedés a valószínűbb a hazai fizikai piacokon. Aktuálisan összesen 1 ezer tonna búza vár eladásra és 19 ezer tonnát vennének a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Február - Böjtelő hava

6. hét:

- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz. Ebből a tapasztalatból ered az e nappal kapcsolatos mondás: "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap." Vagy egy másik: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket (takarmánymaradék) is vedd elő”, azaz még fagyos, hideg idő várható.

Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: "Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél."

A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.

- február 3. (Balázs): Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony fiát mentette meg a fulladástól, amikor annak halszálka akadt a torkán. Azóta a torokfájás és sok más betegség gyógyítójaként tisztelik. Nevéhez fűződik a ma már ritka szokás, a balázsolás, ami többféle - vidékenként változó - rituálét jelentett. Volt, ahol almát szenteltek, amivel aztán a torokfájást gyógyították, máshol a torokfájósokat parázson sült alma héjával füstölték, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszt. Egyes vidékeken e napon bort szenteltek, ami közben a férfiak imádkoztak: "Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól".

A balázsolás harmadik változata pedig az volt, amikor jelmezbe öltözött diákok jártak házról házra védőszentjük napján, hogy további tanulókat toborozzanak, és egyúttal adományokat gyűjtsenek maguknak és - jövedelem-kiegészítésül - tanítóiknak.

Szeged környékén és Baranyában madárűző napnak tartották: a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

Az időjárással kapcsolatos megfigyelés, hogy ha e napon esik, a nyár elején elveri a jég a termést.

- február 5. (Ágota): "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja." - vagyis, ha Ágota napján fagyos az idő, Dorottyára megenyhül. A Jászságban úgy tartották, e napon lehet a elűzni a férgeket, ezért körülsöpörték a házat és az ólakat.

- február 6. (Dorottya): Az Ágota-napi mondás Dorottya-napra is érvényes: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." És mindez fordítva is igaz: "Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog." Egyes vidékeken úgy tartották, ha a Dorottya napján mosott ruha megszárad a kerítésen, hamarosan itt a tavasz.

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az most a Hungexpo területe, ahol az éppen zajló AGROmashEXPO látogatóit tényleg egy „levegőben lógó” traktor fogadja a bejáratnál. Az év első nagyszabású agrárkiállítása mindig rengeteg látogatót vonz: egyrészt ilyenkor még nincs a földeken munka, másrészt kicsiben-nagyban gazdálkodók ekkorra már nagyon hiányolják a kapcsolatot a kerttel, a földdel. Harmadrészt meg vannak a hozzám hasonló „se földje, se kertje” típusok, akik egyszerűen csak szerelmesek ezekbe a hatalmas gépcsodákba.

Akármelyik csoportba is tartozzon az ember, a rendezvény idén sem okoz(ott) csalódást. A kiállítás területét szinte teljesen ellepték a gépdínók, csillogó-villogó traktorok, vetőgépek, boronák stb.

Nyilván alig 1,5 méteres "magasságom" is közrejátszik abban, hogy teljesen lenyűgöznek ezek az óriásgépek. De amúgy is, ki tudna ellenállni egy Gripennek, vagy Lamborghininek, esetleg egy lánctalpas, kéményes traktornak! 

Egyedül a színválasztás okozhat fejtörést (így, hogy árcédulákat nem néztem...)

Az idei nagy kedvencem pedig erre az űrmanóra hajazó permetezőgép lett:

Bár a kiállításnak része a Magyar Kert és a Szőlészet és Pincészet szakkiállítás, de nagyon kicsi területen, így a felhozatal sem akkora. Mondjuk, szerszámokat, pálinkafőzőt, hordót, magozót, és ami a legfontosabb: kapanyelet lehet kapni!

Szakkönyvet venni most nagyon megéri

Aki kedvet kapott, ma és holnap még kilátogathat a kiállításra. Diákok, nyugdíjasok és 10. kerületi lakosok potom 500 forintért bemehetnek, és ha szerencsések, akár új vödörrel és egy rövid nyelű lapáttal is gazdagodhatnak, amiket ajándékba osztogatnak (a lapát már tavaly is nagy talány volt nekem, mert max. térden csúszva lehet vele havat hányni, de lehet, csak én nem tudom, mire való…).

További tudnivalók a kiállítás részleteiről itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A legtöbb kert elképzelhetetlen ágyásban élő növények nélkül, legyen szó zöldségről, vagy a díszükért tartottakról. Aki egynyári növényekben „utazik”, vetheti helybe, egyből az ágyásba a magot, vagy vásárolhat kész palántát. Az előbbinél későn hajtanak ki a növények, a második megoldás pedig drága. Köztesként kínálkozik az otthoni nevelés. Ha nincs üvegházuk, télikertjük vagy valami hasonló speciális építményük, akkor csak azoknak ajánlható az otthoni palántanevelés, akinek sok kell, ugyanis rengeteg baj van az ifjú növénykékkel; de azért nem kell megijedni, akinek sikerült egy gyermeket felnevelni, próbálkozhat a magokkal is.

A házilagos palántaneveléshez lassacskán (legkésőbb február végéig) hozzá kellene kezdeni, ugyanis 6-8 hétre van szükség ahhoz, hogy a magból életerős növény váljon. Lehet az előző év(ek)ben gyűjtött, vagy vásárolt magból növényt nevelni. Aki maga gyűjtötte a magot, jó, ha tudja, hogy a hibridről származó utód meglepetést okozhat: a kikelt palánta csak nagyjából hasonlít szülőjére, inkább valamelyik nagyszülőjére hajaz. A hibridizáció sajátossága ugyanis, hogy a jó tulajdonságokat alkalmilag, együttesen nem öröklődően párosítja. A "stabil" fajok és fajták magja gyűjthető, és megfelelő időben vethető.

Ha van elég hely, akkor lehet rögtön egyesével pohárba vetni a magot

A vásárolt magvak között többféle minőségű van, a hobbikertészeknek valót általában magonként 1-10 forintért számítják meg, a profiknak való ennél tízszer, hússzor többe kerül. A két típus közötti különbség az eredéskor, a kihajtás biztonságában, a növény szépségében mérhető le.

Míg a csírából teljes értékű növény lesz, rájöhet a hobbikertész, miért hoznak a növények olyan sok magot, és ehhez képest milyen kevés utódjuk lesz. A magélet az éréssel, a tápanyagok, és ezek lebontásához szükséges anyagok felhalmozásával kezdődik. A téli raktározás után, hogy csak a külső feltételeket soroljuk, mindenekelőtt megfelelő termőközegre, vízre, oxigénre, bizonyos hőmérsékletre, fényre van szükség és mindez összefügg az ültetési mélységgel. Ennyire azért nem egyszerű a helyzet, mert, ha túlságosan meleg és nedves lesz a klíma, akkor a gombák támadhatják a magokat. Ha viszont kiszáradnak az éppen csírázni induló magok, akkor az alighogy megindult élet hamar véget ér. Ezért érdemes a nedvesítéshez itatóspapírt, fátyolfólia-borítást használni.

Ezért is fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a magtasak feliratát, különben elkövethetjük a házi palántázás négy fő hibájának valamelyikét.  Ha sorra vesszük ezeket, akkor az első helyre a túl korai vetés kerülhet. A legnagyobb baj ugyanis, hogy kevés a fény. Ezt követi a nem megfelelően választott hőmérséklet, ugyanis a növények csírázásához, és a zsenge növény gyors fejlődéséhez a sok fény mellett 20-22 fokos állandó hőmérsékletre lenne szükség. Később már a hűvösebb klíma sem okoz komoly bajt. Éppen ezért ajánlatos egész nap végigkísérni az otthoni palántanevelésre kínálkozó ablakpárkány napi hőmérséklet-ingadozását. A következő hibalehetőséget sem szabad lebecsülni: sok apró mag, növényke fullad meg vagy szárad ki a túlzó esetleg hiányos öntözéstől.

Érdemes a magos zacskó hátoldalát is tanulmányozni

Találni az interneten ásványvizes palackokból készült, mini üvegházként működő növénykeltetőt, ötletes tejfölöspohárból alakított termesztő berendezést, és megannyi olcsó trükköt, de aki már végigélt ezekkel a csurgó, szemetelő, illatozó cuccokkal egy szezont, nem sajnálja a néhány száz forintot a párkányra való, fedeles szaporító edényre. Az ilyen mini üvegházként működő alkalmatosság nem csak a családi békét szolgálja, javítja a növények kelésének esélyeit is.

Melegebb napokon az erősebb növénykéket lehet edzeni is

Nem mindegy, milyen mélyre kerülnek a magok. Általában több gondot jelenthet a sok, mint a kevés fény. Hogy csak néhányat említsek: ahhoz, hogy aktiválódjanak csírázást serkentő anyagai, sok fényre van szüksége a begóniának, mályvarózsának, kokárdavirágnak, nefelejcsnek, petúniának, őszi margitvirágnak. A körömvirág, szarkaláb, záporvirág, porcsin maghéjában olyan fénymérő vegyületek vannak, amelyek, ha sok a fény, megakadályozzák a csírázást. Ezek a növények így védekeznek a föld felületén való kiszáradásra ítélt csírázás ellen, viszont, ha kellő vastagságú föld alá kerülnek, vagy eltakarjuk a fényt, azonnal megindul a magélet.

A számos egyéb akadály mellett a télen lakásban tárolt, saját gyűjtésű, valamint az olcsóbb magvaknak a vetés előtt még a helyes kifagyasztáson is túl kell esni. A virágágyi növények természetes körülmények között ősszel vagy télen elhullatják magjaikat, ezek valahogy a földbe jutnak. Vagy a felszínen, vagy a földbe húzódva áttelelnek, és amelyik kedvező helyzetbe kerül, csírázik és kihajt.

A saját gyűjtésű magok helyes tárolása is létfontosságú

Csak akkor lesz sikeres a palántanevelés, ha naponta akár többször is rájuk nézünk, és szükség esetén közbeavatkozunk. Ha melegük van, kitakarjuk a magvetést, ha hideg van, akkor lezárjuk a szellőzést és így tovább. Mondhatni, a néhány órás csírák kényesebbek, mint egy baba, ráadásul ezek nem ordítanak, ha bajban vannak. 

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Először is nagyon köszönjük a rengeteg születésnapi köszöntést, jókívánságot. Nagy öröm, hogy ennyien olvassátok és kedvelitek a Kapanyelet!

Tegnap éjfélkor lezárult születésnapi játékunk, melynek kérdéseire az alábbi válaszokat vártuk:

1. Hányadik születésnapját ünnepli a Kapanyél blog? - 4.

2. Mi a blog mottója? - Amire kertügyekben támaszkodhatsz

3. Ki a két kertészeti szakértőnk? - Bálint Károly és Czauner Péter

A kérdésekre 18 helyes megfejtés érkezett, melyeket a beérkezés sorrendjében számoztunk be. A sorsolás a random.org segítségével történt, így az alábbi eredmény született:

A 3 szerencsés tehát: Kovács Gabriella, Judita Gémesiova és Vancsó Zsuzsi. Nyereményük a 12 hónap a kertben c. könyv a CSER Kiadó felajánlásában.

Gratulálunk a nyerteseknek, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. Mindenkinek köszönjük a részvételt, reméljük, legközelebb is sokan játszotok velünk!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

2015. január 28. és 31. között idén is megrendezésre kerül az AGROmashEXPO és az AgrárgépShow a Hungexpo területén. Ez ugyan még nem igazán a kiskertesek rendezvénye, de a MAGYAR KERT és a SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET most is része a kiállításnak. Igaz, csak két kicsi pavilon jutott nekik, de azért érdemes meglátogatni, főleg, ha valaki amúgy is kimegy pl. a gyönyörű, csillogó, hatalmas mezőgazdasági gépek miatt.

Ha valaki úgy dönt, hogy bebarangolja a Hungexpo területét, mindenképpen érdemes megkeresnie a 17-es pavilont, mert jó gazdánk, a Cser Kiadó hihetetlen áron adja a kertészeti könyveket!

Aki mégsem jutna ki a kiállításra, ne csüggedjen, február 1-ig a kiadó honlapján is megrendekheti a kedvezményes könyveket itt.

Jó böngészést!

Még ilyet! Kis híján megfeledkeztünk a blog boldog születésnapjáról! Azért még nem késtünk le semmiről, hiszen pár éve éppen ezen a napon esett az első kapavágás. Ennek örömére játsszunk egy kicsit: az alábbi három egyszerű kérdésre várjuk a helyes válaszokat holnap (szerda) éjfélig:

1. Hányadik születésnapját ünnepli a Kapanyél blog?

2. Mi a blog mottója?

3. Ki a két kertészeti szakértőnk? 

A válaszokat a kapanyelinfo@gmail.com címre várjuk szerda éjfélig. A helyes válaszokat beküldők közül 3 szerencsést sorsolunk ki, akik a Cser Kiadó egyik remek kertészeti szakkönyvét nyerik majd.

Játékra fel!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Eddig az idei tél sem sikerült túl hidegre, aminek a kártevőkön kívül a madarak is nyilván örülnek. A napokban viszont kemény mínuszok jöhetnek, úgyhogy nagyobb forgalomra számíthatunk a madáretetőkön. Nyilván sokan már november környékén „megterítették az asztalokat” a kertben, de a kényeztetést sosem késő elkezdeni, úgyhogy, aki eddig nem tette, még mindig nem késő.

Aki eddig is jól tartotta a környékbeli madárkákat, folyamatosan töltögeti az etető(ke)t. Aki most szeretné odacsábítani a kis kosztosokat, próbálkozzon egy kis tál vízzel: a vízfelület csillogására odamennek, és ha már eleséget is találnak, vissza fognak térni. Az itató (fürdő) amúgy is legalább olyan fontos, mint az etető.

Egyszerű, nagyszerű

A madáretetőket illetően a legfontosabb az egyszerűség és a praktikum; a kis látogatókat jobban érdekli a menü, semmint az asztal. Persze, saját gyönyörűségünkre cifrázhatjuk a dolgot, és az újrahasznosítás jegyében is készíthetünk etetőket. A legegyszerűbb megoldás a PET-palack vagy egyéb műanyag flakon, de kivájt narancs- vagy tökhéj is megteszi, csak azokat idővel cserélni kell.

Legjobb, ha többféle eleséget teszünk ki többféle etetőre. Az olajos magvak (sótlan, nem pirított fekete napraforgó, köles, mák, natúr dió és mogyoró) mellett fontos az állati zsiradék (faggyú, nem sós szalonna, vaj) és a gyümölcs/zöldség is. Az almát majdnem minden madár megeszi, a rigók a  földre szórt konyhai hulladékból is szívesen csemegéznek. Almát, bogyós gyümölcsöket, narancsot szúrhatunk a faágakra, de fűzért is készíthetünk belőlük.

A kiszuperált gereblyefej jó szolgálatot tesz, de a kenyeret inkábbhagyjuk le róla

A lényeg, hogy a madárkák hozzáférjenek a finomságokhoz, úgy, hogy lakmározás közben ne váljanak maguk is eledellé. Ehhez az etetőt tehetjük pl. állványra (de bokroktól távol, nehogy az ott megbújó cirmos egy ugrással ott teremjen), faágra, ablakpárkányra.

A madaraknak szánt csemegéket egyben is kínálhatjuk, ha madárkalácsot készítünk. Ez jó móka a gyerekeknek is, könnyen, gyorsan „megsüthető”. Receptet ide kattintva találtok hozzá.

Toboz is lehet a madárkalács alapja

Nálatok miből esznek a madarak?

Képek forrásai és további variációk madáretetőre itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Vagy állat. Legalábbis kinézetre. A természet sokszor produkál fura dolgokat: komoly arcú krumplit, két lábon álló répát, nagy orrú epret. Az ilyen „mutánsokról” hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy pl. a túlzott vegyszerezés torzszülöttjei, pedig van, hogy csak a víz- és/vagy tápanyaghiány, a nem eléggé fellazított talaj alkotja meg őket, vagy sokszor tényleg csak a természet űz „rossz” tréfát velünk. Ilyen teremtményekből gyűjtöttünk most egy csokorral, legyen mit nézegetni ebben a lehangoló időben. Jó szórakozást!

A szerelmes répáknak lehet, hogy csak túl kötött volt a talaj...

Az "ezerarcú" paprika:

A tökmező sárkánya, vagy...?

Nálunk a család férfitagjai szoktak bemutatni a brokkolinak...

Végül még egy paprika, csak már nem az arca...

Akinek a kerti fotóalbumban lapulnak hasonló kincsei, ne habozzon megosztani velünk!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!