A legtöbb kert elképzelhetetlen ágyásban élő növények nélkül, legyen szó zöldségről, vagy a díszükért tartottakról. Aki egynyári növényekben „utazik”, vetheti helybe, egyből az ágyásba a magot, vagy vásárolhat kész palántát. Az előbbinél későn hajtanak ki a növények, a második megoldás pedig drága. Köztesként kínálkozik az otthoni nevelés. Ha nincs üvegházuk, télikertjük vagy valami hasonló speciális építményük, akkor csak azoknak ajánlható az otthoni palántanevelés, akinek sok kell, ugyanis rengeteg baj van az ifjú növénykékkel; de azért nem kell megijedni, akinek sikerült egy gyermeket felnevelni, próbálkozhat a magokkal is.
A házilagos palántaneveléshez lassacskán (legkésőbb február végéig) hozzá kellene kezdeni, ugyanis 6-8 hétre van szükség ahhoz, hogy a magból életerős növény váljon. Lehet az előző év(ek)ben gyűjtött, vagy vásárolt magból növényt nevelni. Aki maga gyűjtötte a magot, jó, ha tudja, hogy a hibridről származó utód meglepetést okozhat: a kikelt palánta csak nagyjából hasonlít szülőjére, inkább valamelyik nagyszülőjére hajaz. A hibridizáció sajátossága ugyanis, hogy a jó tulajdonságokat alkalmilag, együttesen nem öröklődően párosítja. A "stabil" fajok és fajták magja gyűjthető, és megfelelő időben vethető.
Ha van elég hely, akkor lehet rögtön egyesével pohárba vetni a magot
A vásárolt magvak között többféle minőségű van, a hobbikertészeknek valót általában magonként 1-10 forintért számítják meg, a profiknak való ennél tízszer, hússzor többe kerül. A két típus közötti különbség az eredéskor, a kihajtás biztonságában, a növény szépségében mérhető le.
Míg a csírából teljes értékű növény lesz, rájöhet a hobbikertész, miért hoznak a növények olyan sok magot, és ehhez képest milyen kevés utódjuk lesz. A magélet az éréssel, a tápanyagok, és ezek lebontásához szükséges anyagok felhalmozásával kezdődik. A téli raktározás után, hogy csak a külső feltételeket soroljuk, mindenekelőtt megfelelő termőközegre, vízre, oxigénre, bizonyos hőmérsékletre, fényre van szükség és mindez összefügg az ültetési mélységgel. Ennyire azért nem egyszerű a helyzet, mert, ha túlságosan meleg és nedves lesz a klíma, akkor a gombák támadhatják a magokat. Ha viszont kiszáradnak az éppen csírázni induló magok, akkor az alighogy megindult élet hamar véget ér. Ezért érdemes a nedvesítéshez itatóspapírt, fátyolfólia-borítást használni.
Ezért is fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a magtasak feliratát, különben elkövethetjük a házi palántázás négy fő hibájának valamelyikét. Ha sorra vesszük ezeket, akkor az első helyre a túl korai vetés kerülhet. A legnagyobb baj ugyanis, hogy kevés a fény. Ezt követi a nem megfelelően választott hőmérséklet, ugyanis a növények csírázásához, és a zsenge növény gyors fejlődéséhez a sok fény mellett 20-22 fokos állandó hőmérsékletre lenne szükség. Később már a hűvösebb klíma sem okoz komoly bajt. Éppen ezért ajánlatos egész nap végigkísérni az otthoni palántanevelésre kínálkozó ablakpárkány napi hőmérséklet-ingadozását. A következő hibalehetőséget sem szabad lebecsülni: sok apró mag, növényke fullad meg vagy szárad ki a túlzó esetleg hiányos öntözéstől.
Érdemes a magos zacskó hátoldalát is tanulmányozni
Találni az interneten ásványvizes palackokból készült, mini üvegházként működő növénykeltetőt, ötletes tejfölöspohárból alakított termesztő berendezést, és megannyi olcsó trükköt, de aki már végigélt ezekkel a csurgó, szemetelő, illatozó cuccokkal egy szezont, nem sajnálja a néhány száz forintot a párkányra való, fedeles szaporító edényre. Az ilyen mini üvegházként működő alkalmatosság nem csak a családi békét szolgálja, javítja a növények kelésének esélyeit is.
Melegebb napokon az erősebb növénykéket lehet edzeni is
Nem mindegy, milyen mélyre kerülnek a magok. Általában több gondot jelenthet a sok, mint a kevés fény. Hogy csak néhányat említsek: ahhoz, hogy aktiválódjanak csírázást serkentő anyagai, sok fényre van szüksége a begóniának, mályvarózsának, kokárdavirágnak, nefelejcsnek, petúniának, őszi margitvirágnak. A körömvirág, szarkaláb, záporvirág, porcsin maghéjában olyan fénymérő vegyületek vannak, amelyek, ha sok a fény, megakadályozzák a csírázást. Ezek a növények így védekeznek a föld felületén való kiszáradásra ítélt csírázás ellen, viszont, ha kellő vastagságú föld alá kerülnek, vagy eltakarjuk a fényt, azonnal megindul a magélet.
A számos egyéb akadály mellett a télen lakásban tárolt, saját gyűjtésű, valamint az olcsóbb magvaknak a vetés előtt még a helyes kifagyasztáson is túl kell esni. A virágágyi növények természetes körülmények között ősszel vagy télen elhullatják magjaikat, ezek valahogy a földbe jutnak. Vagy a felszínen, vagy a földbe húzódva áttelelnek, és amelyik kedvező helyzetbe kerül, csírázik és kihajt.
A saját gyűjtésű magok helyes tárolása is létfontosságú
Csak akkor lesz sikeres a palántanevelés, ha naponta akár többször is rájuk nézünk, és szükség esetén közbeavatkozunk. Ha melegük van, kitakarjuk a magvetést, ha hideg van, akkor lezárjuk a szellőzést és így tovább. Mondhatni, a néhány órás csírák kényesebbek, mint egy baba, ráadásul ezek nem ordítanak, ha bajban vannak.
Szerző: Czauner Péter
Forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
