A puszpángoknak nem sok jót ígér a 2015-ös év sem. A másik nevén buxusból szerveződik sok kert alacsonyabb, magasabb sövénye. De kiválóan szerepel szoliterként, növényszoborként, nagyobb edényekbe ültetve is.

Az évszázadok óta sikeres növényt mostanában viszont egyre több csapás éri. A kertészeti nevezéktanban gyakori „közönséges” (Buxus sempervirens) jelzővel talán nem sértjük meg a növényt, hiszen népszerűségét az apró levelű, jól alakítható örökzöld főként igénytelenségének köszönheti. De sajnos néhány betegség és kártevő képes végzetes csapást mérni akár idősebb állományokra is.

Ahol van a kertben, érdemes úgy számolni: egész évben permetezni kell, mert súlyos gombatámadás (Cylindrocladium buxicola) érheti, és egyre terjed a másik nyavalyája: a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) lárvái.

Ha ilyen hernyót találunk, még nem késő előkapni a permetezőt

A növények vándorlásával is foglalkozó tudósok előtt nem újdonság, hogy a távolabbról származó növényeket előbb utóbb utolérik kártevőik is. (Ebben reménykedhetnének az özönnövények ellen hadakozók, vagy a parlagfüvet irtók, ez utóbbin ugyanis eredeti hazájában – Észak Amerikában – a parlagfűrozsda (Puccinia xanthii) él. Nekünk duplán is baj, hogy még nem ért ide, mert nem elég, hogy az adófizetők százmillióit költik a védekezésre, még tüsszögünk is.)

Bezzeg a növények között világpolgárnak számító bukszust már utolérte a fent említett pusztító molya. A puszpángok egy része a távoli keletről származik, a puszpángmoly is arrafelé őshonos.

A szelek szárnyán 5-10 kilométert is képes repülni

A hivatalos leírás szerint Magyarországon évente három generációja fejlődik ki. Fő gazdanövénye a bukszus, de a Buxus nemzetség egyéb fajain is előfordulhat. Egy generáció a hőmérséklettől függően két hónap alatt fejlődik ki. Az utolsó lárvanemzedék a vegetációs időszak végén bábbá alakul, amely a lombban rejtőzködve telel át. Ha a puszpángmoly lárvája megjelenik, egész évben kontakt és felszívódó szerrel kell védekezni. A gyakorlatban tapasztaltam, nem sikertelenül.

A moly letette névjegyét

De nemcsak ez a baj fenyeget. Puszpángelhalásért egy Cylindrocladium buxicola nevű levél- és ágelhalást okozó gombabetegség a felelős.

Már a Cylindrocladium első jelére védekezni kell  

Ha elhatalmasodott, olyan hatása van, mintha leforrázták volna a növényt. Az előbb színeződő levelei gyorsan csontra száradnak. Leggyakrabban azokban a kertekben fordul elő ez a betegség, ahol esőztető öntözéssel pótolják a nedvességet, mert a puszpángot pusztító gomba nagyon jó érzi magát a párás sűrű sövényben.

Ahol nem tudnak változtatni az öntözésen, ott a puszpángokat emiatt is fel kell venni a rendszeresen permetezendő növények közé.  Egész nyáron folyamatos rezes permetezéssel lehet védekezni, de, ha már beütött a krach, akkor a növény esetleges regenerációját segíti, ha minél előbb alaposan visszavágjuk, és az eltávolított száraz részéket elégetjük. Ha nem hajt ki, akkor új puszpángot kell ültetni. A tapasztalatok szerint a kínai puszpáng (B. microphylla) egyes változatai ellenállóbbak a betegséggel szemben. 

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Aki azon búslakodik, hogy kertjének homokos talaján nem marad meg semmi, egy kicsit fellélegezhet: az arab sivatag közepén sikerült fricskát adni a természetnek. Dubaiban létrehozták a világ legnagyobb virágoskertjét. A 72 000 m²-es Miracle Garden, azaz a Csodák kertje több mint 45 millió növénynek ad otthont.

Az elképesztő kerthez csak petúniából 30-35, körömvirágból pedig vagy 20 félét használtak fel, de tudjuk, hogy Dubaiban pénz és energia nem számít, a lényeg, hogy a végeredmény rendkívüli legyen.

A szennyvíz újrahasznosítása a csepegtető öntözőberendezésekben meghozta gyümölcsét: tényleg egyedülálló gyönyörűség virul a sivatag közepén. Azt azonban még pénzzel sem sikerült elérni, hogy a növények kibírják az őrült nyári hőséget, ezért a kert júniustól szeptemberig zárva tart. Most viszont teljes pompájában megcsodálható, úgyhogy, aki arra jár, ki ne hagyja!

Aki mostanában mégsem jár arrafelé, itt még gyönyörködhet egy kicsit:

Forrás és további képek itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Stagnáltak a gabonaárak

Bemerevedett a gabonapiac a 9. héten, mert egyik gabonaféle ára sem változott jelentősen. Emiatt aztán a Magro Gabonaindex (MGX) heti értéke is változatlan maradt. A mutató hétfőn reggel 8500 ponton állt. A hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Érdemben nem változott a kukorica hazai ára a Magro.hu fizikai piacán a 9. héten. A tonnánkénti ár maradt 40 ezer forint alatt. Ehhez hasonló helyzet alakult ki a hazai határidős piacon is, ahol sem a közeli, sem a távolabbi lejáratú kötések ára nem változott. Így a márciusi maradt 39.900, a májusi 40.000, a júliusi pedig 41.700 forint. Kisebb mozgások voltak viszont a külföldi árutőzsdéken. Párizsban (Euronext/MATIF) csökkenni kezdett a kukorica ára: egyenletes süllyedést követően összesen közel 2 százalékot esett a tengeri. Chicagóban is csökkentek az árak a múlt hét első felében, de ez a tendencia péntekre megállt, sőt meg is fordult. Így ha a hetet egészében nézzük, 2 százalékos növekedést láthattunk. Párizsban 148,5 euró, Chicagóban 149,6 dollár volt a heti záróár a márciusi lejárat esetében. Aktuálisan 38 ezer tonna eladó kukorica van a Magro piactéren és 10 ezer tonnát vennének.

Stabilan alakultak a hazai búzaárak is. A 9. héten a malmi búzával 54.050 forintos prompt áron, míg a takarmánybúzával 43.900 forinton kereskedtek. Továbbra is stagnál a búza a hazai határidős piacon is. A malmi búza márciusi ára maradt 55.200, a májusi 54.300, az augusztusi pedig 51.000 forint. A takarmánybúza esetében ugyanezek 47.800, 48.200 és 47.000 forinton állnak. Párizsban (Euronext/MATIF) hullámzott a malmi búza ára. A hét végére 185,5 eurón állt meg a márciusi ár. Chicagóban sem egyértelmű a közeljövő. Az európainál nagyobb ingadozásokkal 184,89 dolláron zárt a búza. A 10. hét elején összesen 1 ezer tonna búzára keresnek vevőt és 26 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha március első napjaiban szép napsütéses az idő, az a néphit szerint sok jóval kecsegtet.

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust - a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

A földműveseknek a március már a tavaszi munka kezdete a mezőn, a szőlőben. Bár egy népi bölcsesség szerint "amíg a föld a csizmára tapad, nem szabad a talajra lépni", azért lassan a  konyhakertben is beindul az élet: az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:

- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.

- Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.

- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.

- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.

- Tavaszbúza ravasz búza.

- Ha január meleg volt, március hideg.

- Száraz március szép májust jövendöl.

10. hét:

- március 7. (Tamás): Szerelemjósló nap. Ha a lány tudni akarja, melyik irányból érkezik a vőlegénye, Szent Tamás napjának éjjelén meg kell zörgetnie a kaput, és amerről erősebb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Kommentelőnk, ahogy barátom édesanyja is, most kért tanácsot, miként hozhatja helyre csámpás hibiszkuszát. Ahogy nekik, úgy másoknak is gondot okozhat, mi legyen a felnyurgult, formátlanná vagy éppen túlságosan nagyra növő szobanövényekkel. A fásodó szárúakat nyugodtan lehet metszeni, de a lágyszárúaknál is van számos olyan trükk, amelyekkel anélkül tarthatók kordában, hogy bajt okoznánk nekik.

A hazai lakások egyik legkedveltebb mediterrán növénye a hibiszkusz. Nem csak kertben, de teraszon, télikertben vagy folyosón is nagyon mutatós növény, amely - ha jól érzi magát – két méteresre is megnőhet, sőt, ha nem tökéletes a fényelosztás, ügyesen terjeszkedik a világos felé.

Normális esetben tavasszal és ősszel érdemes egyszer visszametszeni. Ezt viszont rutinná kellene tenni, ugyanis, ha a hibiszkusz – szerencsére gyakran – jól érzi magát, nem csak pompás virágokat hoz, hanem buján is nő. Ha rendszeresen metsszük, akkor csak gyengén kell nyesegetni. Ilyenkor az elszáradt, betegséget mutató ágakat kell eltávolítani.  A vékony hajtások felét le kell vágni, a beteg végűeket, száradókat pedig az egészséges részig kurtítani, hogy újra erőre kapjanak. De a többiekhez mérve túlságosan igyekvő hajtásoktól is meg kell szabadulni: ha ezek megerősödnek, akkor ferde lesz a növény.

A már ferde hibiszkuszoknak egy klasszikus ifjító metszésen kell átesni. Ilyenkor a növény teljes korrekciójára van szükség. Az elöregedett ágakat tőből le kell metszeni, a megmaradók harmadát el kell távolítani, a ferdeséget okozó hajtást is alaposan csonkolni kell.

Attól nem kell tartani, hogy kárt okozunk a növényben, mert szerencsére a hibiszkusz az olyan szívósak közé tartozik, amelyek szünet nélkül virágoznak. Azt, hogy milyen pompásak, ha egészségesek, a keszthelyi Festetics kastély pálmaházában csodálhatjuk meg. Félezer féle trópusi hibridet nevelnek itt, ezzel ez az üvegház az hibiszkuszkínálatot tekintve az elsők közé került Európában. 

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A hattyút elvileg mindenki ismeri, hiszen, ha máshol nem, nagyobb tavaink (Balaton) mentén láttunk már ilyen madarat, a Dunán pedig a téli időszakban sokan etetik őket.

Tudta?  Magyarországon 3 hattyúfaj fordul elő

A köznyelvben hattyúként emlegetett madár a bütykös hattyú (Cygnus olor). Csőre piros, a tövénél fekete (az öreg madaraknak bütykük van, amely a hímeknek nagyobb). A fiatalok barnák, 3 év alatt világosodnak ki. Eurázsiai elterjedésű faj, nálunk is fészkel, de egyes nyugat-európai országokban különösen nagy számban él. Kedvelt díszmadár.

Az énekes hattyú (Cygnus cygnus) termetre akkora, mint a bütykös hattyú, de karcsúbb, hosszabb a nyaka. Csőrén egy ék alakú citromsárga folt van, ez a legbiztosabb faji bélyege. A nagy kiterjedésű, tavakkal szabdalt erdőségek fészkelője, főként a tajga övezetben elterjedt karakterfaj, hozzánk legközelebb Lengyelországban költ.

A kis hattyú (Cygnus bewickii) a legészakibb elterjedésű a 3 faj közül, a fátlan tundra fészkelője. Nálunk ez a faj a legritkább. Sokkal kisebb testű az előző két fajnál, a csőrén az énekes hattyúéhoz hasonló sárga folt van, de ez nem hegyesen végződő, hanem lekerekített.

Fiatal kis hattyú

Tudta? A bütykös hattyú közel 100 éven keresztül nem költött hazánkban

Az 1800-as évek közepéről valók az utolsó költési adatok a fajjal kapcsolatban, aztán eltűnt hazánkból. Az 1970-es években jelent meg ismét: betelepedése nyugati irányból történt, és ebben szerepe lehetett félvad állományoknak is. A fiókák barna színűek normális esetben, de a nálunk költőknél is megfigyelhetők olyan fiatal madarak, amelyek már az első tollazatukban részben vagy teljesen fehérek. Egyes kutatók ezt a domesztikációs hatásnak tulajdonítják. (Európában is sok helyre betelepítették, vagy tartották díszmadárként, aztán az elszabadult és visszavadult madarak elszaporodva erős állományokat alakítottak ki.)

Az énekes hattyú sorsa igen hasonlóan alakult: nagyjából ugyanabban az időszakban veszítettük el költőfajként, mint a bütykös hattyút. A különbség az, hogy egészen az ezredfordulóig vissza se tért. 10 éve, hogy 1 pár megtelepedett az Ipoly-völgyben és rendszeresen nevel fiókákat. Mivel európai állománya növekvőben van, a hozzánk legközelebbi lengyel állományból könnyen kaphatunk még további párokat.

Tudta? A bütykös hattyú vedléskor röpképtelen lesz

A madarak többsége évente (legalább) egyszer az összes tollát lecseréli. Ezt nevezzük teljes vedlésnek. Általában a repülésben részt vevő tollak (evezők és faroktollak) folyamatosan cserélődnek, így megmarad a madár röpképessége. A lúd alakúaknál (így a hattyúknál is) azonban ez nem így történik: az összes evezőtollukat egyszerre dobják el, ennek következtében bő 1 hónapra röpképtelenné válnak (ezt a fajta vedlést lohosodásnak hívjuk). A logika ebben a stratégiában az, hogy egyrészt így nem húzódik el a vedlés, másrészt a vedlés időpontja épp arra esik, amikor a fiókákat amúgy sem hagynák védtelenül a szülők. Jól ki van ez is találva…

Tudta?  A bütykös hattyút régen „szelíd hattyúnak” is hívták       

A természet közeli emberek (halászok, pákászok, pásztorok…) jól ismerték környezetüket, és az akkortájt használt elnevezések sok esetben árulkodnak a kiváló megfigyelő képességről. A bütykös hattyú „szelíd hattyú” elnevezésével ellentétbe állították az énekes hattyú „vad hattyú” nevét. Itt a ma is jól ismert viselkedési különbségeket érhetjük tetten: a Dunakanyarban vagy a Balatonnál etetett madarak sok esetben távolabbról érkeztek hozzánk és olyan helyen fészkelhettek, ahol emberekkel nem is találkoztak. Az énekes hattyú távolságtartóbb, nem véletlen tehát, hogy pont a bütykös hattyú vált kedvelt díszmadárrá.

Tudta? A hattyú fészke akár 3 négyzetméteres is lehet

A bütykös hattyú nagy madár, a legnagyobb röpképes madarak közé tartozik. A legtermetesebb példányok szárnyfesztávolsága a réti saséval vetekszik, miközben jóval nagyobb súlyt kell a levegőbe emelnie (akár 15 kg- is lehet!). Ehhez a testhez nagy fészek is dukál. A régen a mocsarakban költő madár ma a tavak sekélyebb, védettebb részein építi hatalmas fészkét, amely növényi alapanyagokból összehordott kis szigetként magasodik a víz fölé. Ebben alakítja ki a fészek csészéjét, amelyben a tojások nyugszanak. A kikelő fiókák fészekhagyók, azaz szinte azonnal megindulnak a szülőkkel táplálék után kutatni.

Tudta? A színes gyűrűzés sokat elárul a hattyúk szokásairól    

A hattyúk az elsők között kaptak a lábra tehető fémgyűrű mellé színes gyűrűt. Ez forradalmasította a madárgyűrűzést, és a megkerülések ugrásszerű növekedésével járt. A nyakra helyezhető, nagy méretű, de könnyű jelölés segítségével a mai nagy teljesítményű távcsövekkel akár 1 kilométerről is beazonosíthatóak az egyedek. A több mint 4000 magyarországi jelölésnek 2000 feletti megkerülési adata van, ezen felül még félezer külföldön jelölt madár került meg nálunk, így vált a bütykös hattyú az egyik legjobban ismert madárrá. Tudjuk, hogy a hazai madarak a Dráva-menti telelő helyekre húzódnak télen. Helyükre É-ÉK felől érkeznek madarak hozzánk, főleg Németország, Csehország, Lengyelország és a balti államok felől. A Kárpát-medencébe legtávolabbról egy orosz madár érkezett (Rosztov mellől), ő legalább 1700 kilométert tett meg.  Volt olyan hazánkban jelölt példány, melynek gyűrűjét 4 országban is leolvasták, egy másik madarat németországi tartózkodás után Görögországban azonosítottak. Ez utóbbi 1500 kilométeres elmozdulást jelentett. A hazánkban telelő bütykös hattyúk mennyisége 1200 példány körülire tehető. Összehasonlításképp: az egyik utunk alkalmával a Duna-delta vidékén, Dobrudzsában egy nagyobb méretű tavon az összesereglett hattyúk számát 1500-ra becsültük, ami több, mint a hazánkban telelő összes hattyú.

Szöveg: Pénzes László

Fotó: Csonka Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A következő hónapokban több száz milliárd forint értékben jelennek meg a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázatai, melyek keretösszege idén biztosan meghaladja az ezermilliárdot. Hogyan lehet pályázni az agrártámogatásokra, és mivel érdemes már most előkészülni, hogy sikeres is legyen a pályázat? - Erről és sok más hasznos témáról fog szólni március 25-én és 26-án a Gazdag Gazda Webkonferencia, a Magro.hu szervezésében.

Az előadás témáiból:

- Fiatal gazda program: 2014-2020, kinek? hogyan? mikor? mennyit… Fiatal gazda pályázat 2015-től újra!

- Milyen pályázatok várhatók még és mit kell tudni róluk? Érintett területek: vízgazdálkodás, állattenyésztés, kertészet, gabonatárolás és szárítók korszerűsítése, kockázat-megelőző beruházások, élelmiszerfeldolgozók, borászat támogatása.

- Felkészülés: nagy a verseny a támogatási pénzekért. Aki előre készül, nem fog lemaradni a pályázatokról. De hogyan tudunk előre felkészülni, hogy tervünk a szakmai átgondoltságról árulkodjon, és biztosan sikeres legyen?

- Amiről általában nem beszél senki: avagy, mi jön a pozitív pályázati döntés után, mit kell tennünk, hogy jó ütemben jussunk hozzá a pénzünkhöz?

A közelgő agrártámogatások mellett a konferencia másik kiemelt témája egy forradalmian új agrárbiztosítási rendszer lesz, aminek a használatával több pénz marad az agrárium résztvevőinek zsebében. Az új rendszert Magyarországon először ezen a konferencián mutatják be.

A webkonferencia a mezőgazdaságban még újdonságnak számít, lényege, hogy a résztvevők csupán internet segítségével, saját otthonukból, irodájukból kaphatnak első kézből információkat. Előnye, hogy időt és utazási költséget spórolhatunk meg, és gyakorlatilag országhatárok nélkül bárki hozzájuthat a hasznos információhoz.

A jelentkezés már elindult, a KORÁN KELŐK ráadásul KEDVEZMÉNYT és értékes ajándékokat kapnak! További információ az esemény weboldalán: http://www.magro.hu/webkonferencia

Február - Böjtelő hava

9. hét:

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Más íze van a sarki boltban és a piacon vásárolt friss zöldségnek, aki viszont kóstolta már a saját zöldséget, gyümölcsöt, legyen az görbe, göthös, megtapasztalhatta a különbséget. Ezek többnyire is mások, mint a bolti egyentermék, de a frissesség miatt más az ízük, zamatuk. Bármilyen kicsi is egy kert, a haszonnövényeknek néhány négyzetméternyi is elég. Aki ilyesmire adja a fejét, nem árt, ha felkészül arra is, hogy a kerti csemegét mások - rovarok, pajorok és más furfangos csúszómászók - is kedvelik, hogy a gombákról, baktériumokról ne is beszéljünk.

A zöldségféléket nem csak azért szeretjük, mert finomak, de jelentős vitaminforrások is. A vitaminok csoportosítása oldhatóságuk alapján történik: vannak vízben, és vannak zsírban oldódók. Az utóbbiakat nagyobb mennyiségben is képes tárolni az emberi szervezet, az előbbieket nem. A zsírban oldódó vitaminok között az A-vitamin, a retinol, növényekben nem fordul elő. Az olyan „elővitaminjai” – mint a karotin – azonban igen. Ezek az emberi szervezetben A-vitaminná alakulnak. Különösen sok karotin van a sárgarépában, a petrezselyem levelében és a biológiai érésben lévő piros színű paprikában. A D-vitamin növényekben szintén nem fordul elő. Kivételt képez a kakaóbab héja. A zöldségfélék közé sorolt gombákban viszont van D-vitamin. K-vitamin a friss zöldségfélékben, elsősorban a spenótban és a kínai kelben fordul elő nagyobb mennyiségben.

A vízben oldódó vitaminok között a B-vitamin csoport tagjai valamennyi élő sejtben megtalálhatók. A B1-vitamin (tiamin) a csíranövényekben fordul elő a legnagyobb mennyiségben, de sok található belőle a zöldborsóban, zöldbabban, továbbá a bimbós kelben és a sárgarépában. B2-vitaminból (riboflavin) a zöldségfélék – az élő levelek, hajtások és egyes magvak kivételével – általában keveset tartalmaznak. Valamennyi zöldségnövényben nagy mennyiségű B6-vitamin (piridoxin) található. C-vitamint (aszkorbinsav) a legtöbb zöldségféle figyelemre méltó mennyiségben tartalmaz. Különösen sok található a zöld zöldségnövényekben (levélzöldségek, káposztafélék) és a paprikában. PP-vitamin (niacin vagy nikotinsav) kisebb mennyiségben valamennyi zöldségfélében előfordul.

Saját zöldséget egészen kis helyen is termeszthetünk

A kertészblogokon gyakori téma a régi fajták dicsérete, egyúttal tanúi lehetünk egy-egy zöldség- vagy gyümölcsfajta utáni sikeres nyomozásnak is. A köztermesztésben például már kizárólag bokorbab van, ami nem is csoda, mert egyetlen profi termelő sem akarja a futóbabot hajkurászni. A babételek ismerői viszont pontosan tudják, milyen különbség van a bokor- és a sokkal változatosabb futóbabok termése között. Örvendetes hír, hogy mostanában közösségi tanulókert-hálózatot kiépítésére szánták el magukat. Erről érdemes a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban érdeklődni. Az intézet 1959 óta gyűjti és őrzi a tájfajtákat, ez idő alatt 1600 helyen 12000 mintát sikerült fellelni.

Érdemes a szakirodalom tanulmányozásával kezdeni, mert néhány hét alatt fura dolgokra képesek a kezdetben apró növények. A burgonya, fejes káposzta, dinnye, tök csak nagy kertbe való, mert ha eltalálják ízlését és jól érzi magát, igazi zsarnokként hamar elterpeszkedik.  A kabakosok is meglepetéseket okozhatnak, ezek ugyanis genetikailag oly’ közel állnak egymáshoz, hogy egymás között csalfa módon házasodhatnak. Az uborka, spárgatök, patisszon, sütőtök, cukkini, sárgadinnye és görögdinnye, ha egymáshoz közel van, akkor fura, alak-, szín-, terméshibrideket hozhatnak létre. Fontos alapfeltétel a rendszeres öntözés is, ezért sem való egy olyan hétvégi telekre az étkezési paprika, paradicsom, uborka, padlizsán, ahol a növények - a bizonytalan mennyiségű csapadékon kívül - hetente jó, ha egyszer látnak vizet.

A zöldségeknek szánt kertszegletben, bármilyen kicsi is, ágyásokat kell kialakítani. A szerszámnyelek és a kényelmes munkavégzés miatt a 120 centi széles méret a legmegfelelőbb. Nem szabad spórolni az ágyások közötti utakkal. Ezeknek legalább 30 centi szélesnek kell lenni; ha talicskával is járunk ezeken az utakon, akkor a fél méter meghagyása is megfontolandó.

Az emelt ágyások nagyon jók: egyrészt az ilyenekben más talajigényű különlegességeket is nevelhetünk, másrészt nem kell hajlongani, és a mozgásukban korlátozottak is múlathatják haszonkertészkedéssel az idejüket.

A legegyszerűbb, ha először a szabadföldi zöldségtermesztési módszerekkel próbálkozunk. A zöldségfélék magjait lehet helybe, rögtön a földbe vetni. Ennek azonban szigorú időrendje van: a gyökérzöldségek, borsó magját sokkal korábban kell a földbe dugni, most a fejes salátát, céklát, brokkolit, kései fejes káposztát, gumós köményt, nyári karalábét, karós babot, paprikát, paradicsomot lehet vetni.

Május a palántázás ideje. Ekkor következhet a paprika, paradicsom, padlizsán és a sorolhatnánk a végtelenségig a piacokon kapható kis növények sorát. Vannak kész palánták, amelyek már komoly gyökérrendszerrel rendelkeznek, mások sokkal olcsóbban, ezek a szálasak. Egyetlen hajtástengelyből és a gyökérből állnak.

Bármilyen módszerrel indítjuk a zöldségágyást, arra kell törekedni, hogy sok fajt, fajtát érdemes választani, de csak annyit szabad termelni, amennyit a család elfogyaszt. Szerencsés, ha a közeli szomszédok cserélgetnek. 

Szerző: Czauner Péter

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az Állatpark legifjabb lakója az 1 hetes szitatunga (Tragelaphus spekei), aki születése után néhány pillanat alatt lábra is állt. Természetes élőhelyén, Közép-Afrika mocsaras területein, számtalan ragadozó leselkedik rá, ezért már születése pillanatától résen kell lennie.

Ez a kecses antilop élete nagyobb részét vízben vagy annak közelében tölti. Jól úszik, és gyakran teljesen elmerül, ha veszélyt érez, vagy ha táplálkozik. Hosszú patái papucsszerűen megnyúltak, így alkalmazkodott az állat az ingoványos talajon való mozgáshoz.

A hím akár 120 kilogrammos is lehet, majdnem 2x nagyobb a nősténynél. 50-90 cm hosszú tülkös szarvat visel, barnás színű szőrzete pedig jóval sötétebb árnyalatú, mint a tehén vörösesbarna bundája. Latin neve John Speke, a Nílus forrásának felfedezője előtt tiszteleg.

A jelenleg alig 1kg-os kis nősténnyel már 10 főre növekedett a Nyíregyházi Állatpark szitatungaállománya. Tavasztól a Tarzan ösvényén Grevy-zebrákkal, nyársas antilopokkal, struccokkal, nagy kudukkal és Rothschild-zsiráfokkal él majd a fekete kontinens különleges élővilágát bemutató kifutórendszerben.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!