A hattyút elvileg mindenki ismeri, hiszen, ha máshol nem, nagyobb tavaink (Balaton) mentén láttunk már ilyen madarat, a Dunán pedig a téli időszakban sokan etetik őket.
Tudta? Magyarországon 3 hattyúfaj fordul elő
A köznyelvben hattyúként emlegetett madár a bütykös hattyú (Cygnus olor). Csőre piros, a tövénél fekete (az öreg madaraknak bütykük van, amely a hímeknek nagyobb). A fiatalok barnák, 3 év alatt világosodnak ki. Eurázsiai elterjedésű faj, nálunk is fészkel, de egyes nyugat-európai országokban különösen nagy számban él. Kedvelt díszmadár.
Az énekes hattyú (Cygnus cygnus) termetre akkora, mint a bütykös hattyú, de karcsúbb, hosszabb a nyaka. Csőrén egy ék alakú citromsárga folt van, ez a legbiztosabb faji bélyege. A nagy kiterjedésű, tavakkal szabdalt erdőségek fészkelője, főként a tajga övezetben elterjedt karakterfaj, hozzánk legközelebb Lengyelországban költ.
A kis hattyú (Cygnus bewickii) a legészakibb elterjedésű a 3 faj közül, a fátlan tundra fészkelője. Nálunk ez a faj a legritkább. Sokkal kisebb testű az előző két fajnál, a csőrén az énekes hattyúéhoz hasonló sárga folt van, de ez nem hegyesen végződő, hanem lekerekített.
Fiatal kis hattyú
Tudta? A bütykös hattyú közel 100 éven keresztül nem költött hazánkban
Az 1800-as évek közepéről valók az utolsó költési adatok a fajjal kapcsolatban, aztán eltűnt hazánkból. Az 1970-es években jelent meg ismét: betelepedése nyugati irányból történt, és ebben szerepe lehetett félvad állományoknak is. A fiókák barna színűek normális esetben, de a nálunk költőknél is megfigyelhetők olyan fiatal madarak, amelyek már az első tollazatukban részben vagy teljesen fehérek. Egyes kutatók ezt a domesztikációs hatásnak tulajdonítják. (Európában is sok helyre betelepítették, vagy tartották díszmadárként, aztán az elszabadult és visszavadult madarak elszaporodva erős állományokat alakítottak ki.)
Az énekes hattyú sorsa igen hasonlóan alakult: nagyjából ugyanabban az időszakban veszítettük el költőfajként, mint a bütykös hattyút. A különbség az, hogy egészen az ezredfordulóig vissza se tért. 10 éve, hogy 1 pár megtelepedett az Ipoly-völgyben és rendszeresen nevel fiókákat. Mivel európai állománya növekvőben van, a hozzánk legközelebbi lengyel állományból könnyen kaphatunk még további párokat.
Tudta? A bütykös hattyú vedléskor röpképtelen lesz
A madarak többsége évente (legalább) egyszer az összes tollát lecseréli. Ezt nevezzük teljes vedlésnek. Általában a repülésben részt vevő tollak (evezők és faroktollak) folyamatosan cserélődnek, így megmarad a madár röpképessége. A lúd alakúaknál (így a hattyúknál is) azonban ez nem így történik: az összes evezőtollukat egyszerre dobják el, ennek következtében bő 1 hónapra röpképtelenné válnak (ezt a fajta vedlést lohosodásnak hívjuk). A logika ebben a stratégiában az, hogy egyrészt így nem húzódik el a vedlés, másrészt a vedlés időpontja épp arra esik, amikor a fiókákat amúgy sem hagynák védtelenül a szülők. Jól ki van ez is találva…
Tudta? A bütykös hattyút régen „szelíd hattyúnak” is hívták
A természet közeli emberek (halászok, pákászok, pásztorok…) jól ismerték környezetüket, és az akkortájt használt elnevezések sok esetben árulkodnak a kiváló megfigyelő képességről. A bütykös hattyú „szelíd hattyú” elnevezésével ellentétbe állították az énekes hattyú „vad hattyú” nevét. Itt a ma is jól ismert viselkedési különbségeket érhetjük tetten: a Dunakanyarban vagy a Balatonnál etetett madarak sok esetben távolabbról érkeztek hozzánk és olyan helyen fészkelhettek, ahol emberekkel nem is találkoztak. Az énekes hattyú távolságtartóbb, nem véletlen tehát, hogy pont a bütykös hattyú vált kedvelt díszmadárrá.
Tudta? A hattyú fészke akár 3 négyzetméteres is lehet
A bütykös hattyú nagy madár, a legnagyobb röpképes madarak közé tartozik. A legtermetesebb példányok szárnyfesztávolsága a réti saséval vetekszik, miközben jóval nagyobb súlyt kell a levegőbe emelnie (akár 15 kg- is lehet!). Ehhez a testhez nagy fészek is dukál. A régen a mocsarakban költő madár ma a tavak sekélyebb, védettebb részein építi hatalmas fészkét, amely növényi alapanyagokból összehordott kis szigetként magasodik a víz fölé. Ebben alakítja ki a fészek csészéjét, amelyben a tojások nyugszanak. A kikelő fiókák fészekhagyók, azaz szinte azonnal megindulnak a szülőkkel táplálék után kutatni.
Tudta? A színes gyűrűzés sokat elárul a hattyúk szokásairól
A hattyúk az elsők között kaptak a lábra tehető fémgyűrű mellé színes gyűrűt. Ez forradalmasította a madárgyűrűzést, és a megkerülések ugrásszerű növekedésével járt. A nyakra helyezhető, nagy méretű, de könnyű jelölés segítségével a mai nagy teljesítményű távcsövekkel akár 1 kilométerről is beazonosíthatóak az egyedek. A több mint 4000 magyarországi jelölésnek 2000 feletti megkerülési adata van, ezen felül még félezer külföldön jelölt madár került meg nálunk, így vált a bütykös hattyú az egyik legjobban ismert madárrá. Tudjuk, hogy a hazai madarak a Dráva-menti telelő helyekre húzódnak télen. Helyükre É-ÉK felől érkeznek madarak hozzánk, főleg Németország, Csehország, Lengyelország és a balti államok felől. A Kárpát-medencébe legtávolabbról egy orosz madár érkezett (Rosztov mellől), ő legalább 1700 kilométert tett meg. Volt olyan hazánkban jelölt példány, melynek gyűrűjét 4 országban is leolvasták, egy másik madarat németországi tartózkodás után Görögországban azonosítottak. Ez utóbbi 1500 kilométeres elmozdulást jelentett. A hazánkban telelő bütykös hattyúk mennyisége 1200 példány körülire tehető. Összehasonlításképp: az egyik utunk alkalmával a Duna-delta vidékén, Dobrudzsában egy nagyobb méretű tavon az összesereglett hattyúk számát 1500-ra becsültük, ami több, mint a hazánkban telelő összes hattyú.
Szöveg: Pénzes László
Fotó: Csonka Péter
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
