Meg paradicsomot. A hétvége e két remek gyümölcsről szól majd az ELTE Füvészkertben. A Szakmai napok keretében idén először rendezik meg a Fügenapot: az egykor kuriózumnak számító fügével egyre több helyen találkozhatunk az országban. Ha még nem is vagyunk fügenagyhatalom, az időjárás tekintetében lassan Magyarország is a Mediterráneum része lesz, csak tenger nélkül.

A pénteken 12 órakor kezdődő rendezvényen rendkívül érdekes előadások várhatók a füge itthoni kutatásáról, génbankjáról, a Georgikon Botanikus Kert fügegyűjteményéről. Első kézből kaphatunk információkat, kérdéseinkre válaszokat a füge termesztéséről az első magyar fügeültetvény (Fügeliget Kft.) termelőjétől. 

Az előadások után kóstolóval egybekötött fajtabemutatás is lesz. A rendezvény nyilvános, de a részvételhez regisztrálni kell a botanikuskert@yahoo.com címen vagy a 314-0535 telefonszámon.

Talán sokan tudják, hogy a Füvészkert Szaktanácsadási Központ is, amelynek keretében szombaton már negyedszer rendezik meg a Paradicsom napot. Idén a fő téma az oltott paradicsom: választ kaphatunk arra, hogyan küzdjük le a fertőzéseket a paradicsom oltásával, ill. megtudhatjuk, van-e különbség az oltott és a saját gyökerű paradicsom között?

A résztvevők végigkóstolhatják a saját gyökerű és oltott magyar tájfajtákat, véleményezhetik, melyik hogy ízlett.

Ahogy évek óta, idén is rendkívül érdekes előadást hallhatunk Dr. Helyes Lajos egyetemi tanártól "A paradicsom zöldségnövény, gyógynövény, vagy funkcionális élelmiszer?" címmel. Aki kíváncsi a válaszra, minél hamarabb regisztráljon (botanikuskert@yahoo.com), hogy szombaton 11 órakor beférjen az előadóterembe.

Belépő a szokásos: felnőtt: 850 Ft, diák/nyugdíjas: 400 Ft.

Jó szórakozást!

A hűvösödő éjszakák mutatják, hogy rohamosan közeleg az ősz, hiába áltatnak még a nyári hőséget idéző nappalok. Az előrelátók már egy ideje folyamatosan rakják el a nyár ízeit az ínségesebb időszakokra. Egy-egy adag paradicsom, lecsó vagy savanyított cukkini befőzése közé érdemes beiktatni a fűszerek konzerválását is, mert még nem késtünk le semmiről.

Bár a szakértők úgy tartják, a fűszernövényeket akkor kell szüretelni, amikor még nem szöktek virágba, azért 1-2 virág még nem tesz kárt az aromában: a bolti szárított fűszerekhez képest még így is fényévekkel finomabb fűszereket kapunk. Úgyhogy nyugodtan kapjuk elő az ollót, és tegyük el a nyár ízeit, illatait!

Az egyik módszer a szárítás: a fűszernövényeket vagy kis csokrokba kötve fellógatjuk szellős, száraz, tűző naptól védett helyre, vagy egyszerűen tálcákra fektetjük, és időnként megforgatjuk, hogy mindenhol szépen kiszáradjanak. Esetleg langyos sütőben meggyorsíthatjuk a folyamatot. A száraz leveleket aztán vagy egészben, vagy szétmorzsolva jól zárható üvegekbe tesszük, és kész.

Aki nem akar a szárítással bajlódni, le is fagyaszthatja kedvenc fűszernövényeit: a megmosott, megszárított leveleket egyszerűen bezacskózzuk, vagy leturmixoljuk, és a masszát egyben lefagyasztjuk. Főzéskor aztán a megfelelő méretű darabot csak letörjük a tömbből.

Eleve ki is porciózhatjuk, ha jégkockatartóban kevés vízzel fagyasztjuk le (akár leveles, akár darált változatban), majd az elkészült kockákat zacskókban tároljuk tovább a fagyasztóban. Persze, feliratozva, mert kis idő múlva egyik zöld kocka olyan, mint a másik…

A jégkockatartós fagyasztást csinálhatjuk olívaolajjal vagy olvasztott vajjal is – ki mit szokott főzéskor, sütéskor használni. Szép is, finom is.

Akár ajándéknak is kiváló, ha a fűszereket olajban vagy ecetben rakjuk el. Többféle is kerülhet egy üvegbe, kis fokhagymával, chilipaprikával megbolondítva pl. isteni salátaönteteket készíthetünk majd belőlük.

A friss fűszerlevelekből ízes-illatos fűszersót vagy –cukrot is gyárthatunk. Ez utóbbiba kerülhet pl. levendula, menta, zsálya. Össze is darálhatjuk, de darabosan is jó. Akárcsak az olajnál és az ecetnél, itt is szépen összeérnek az ízek, akár darabosan hagyjuk, akár ledaráljuk a sót/cukrot a fűszerekkel.

Néhány fűszernövény - pl. rozmaring, kakukkfű, levendula - kis adagokban persze akár folyamatosan frissen is szüretelhető még télen is, de nem baj, ha ezekből is tartalékolunk.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Augusztus - Kisasszony hava

35. hét:

- augusztus 24. (Bertalan): "Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja." Sok helyen az ősz kezdetét jelentő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak. A népi bölcsesség szerint a Bertalan- napkor köpült vaj gyógyító erejű: ha egy kanállal a búzába tesznek, nem lesz férges. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.

- augusztus 29. (Keresztelő Szent János): Ha Szent János napján esik, nem lesz dió.

Ez a megfigyelés tulajdonképpen az idei és a következő évi termésre egyaránt vonatkozik. A pontosság kedvéért el kell mondani, hogy a népi megfigyelések szerint a június-júliusi nagy esők megrothasztják a diótermést, a szeptember-októberi érés idején pedig szintén nagyon kicsi a diófák vízigénye. Orosz Péter hevesi diótermesztő szerint a diónak vízre, nem esőre van szüksége. Egy hosszú szárazságot követő esőben előfordulhat, hogy egyébként hosszú érésű fajták is pár nap alatt beérlelik a termésüket, így az a minőség rovására megy.

A jövő évi termést annyiban érinti, hogy a tartós őszi esőzések fagyérzékennyé teszik a diófákat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Zöldmunkának mondják a kertészek a gyümölcsfák nyári metszését. Augusztus második felében lehet, sőt érdemes a kajszi- és az őszibarack kivételével a többi csonthéjast metszeni. Vagyis a meggy, a cseresznye, a ringló és a szilva következhet. Mindegyik fajra jellemző az erős növekedés, ezért, ha nem akarunk hosszú létráról gyümölcsöt szedni és hosszabbítóval permetezni, akkor elő a fűrésszel és a metszőollóval! 

A koronát ilyenkor szellőssé lehet tenni, de érdemes a hajtásrendszerben professzionális kertészektől ellesett finom korrekciókat végrehajtani, ezáltal színesebb, édesebb, hamarabb érő, nagyobb és valószínűleg egészségesebb lesz a gyümölcs. Aki azonban a többszöri hajtásválogatást is magában foglaló nyári metszést is alkalmazza, jó, ha tudja, hogy fája stressztűrését fokozni kell, hiszen egy-egy ilyen korrekció abban az időszakban jár az asszimilációs felület csökkenésével, amikor a növény már nem a növekedésre koncentrál. Ezért fontos a jó kondíció, kiegyensúlyozott táp- és vízellátás. Ilyenkor ugyanis a fa valamilyen borzalmas csapást, súlyos kecskerágást, jégzivatart észlel, és kétségbeesetten igyekszik pótolni az elvesztett leveleit. Ha viszont megfelelő a kondíciója, akkor meg sem kottyan neki a metszés.

Cseresznye- és meggyfák közvetlenül a szüret után végzett visszametszés hatására hozzák a legtöbb virágrüggyel berakódott hajtást. A meggyfa bőven terem az elsőéves hajtásokon. A termésen kívül csak egy csúcshajtást fejleszt, oldalhajtások nélkül, ezért az idősebb ágak felkopaszodnak. A termékeny zóna a vezérágon mindig távolabbra tevődik, s így a tápanyagáramlás hosszú lesz. A csüngő, kopasz vesszők hamar besűrítik a koronát, és a fiatal részek mindig az ostorok végén fejlődnek. Rendszeres metszéssel ezek a hátrányok elháríthatóak. Míg a fiatal fák csak kismértékű metszést igényelnek, a korukkal arányosan azt fokozatosan növelni szükséges. A 8-10. évtől a vezérágak csúcshajtását az előző évi fás részig kellene visszavágni.

Az erős növekedésre hajlamos szilvafajták éves hajtásainak egy részét augusztusban ki kell vágni: ez növeli a gyümölcs méretét, gyorsítja színeződését és csökkenti a később amúgy is levágásra ítélt hajtások számát, vagyis mérsékli a fa veszteségeit.

A metszés után jó lenne egy rezes permetezéssel csökkenteni a sebek gombafertőzési lehetősét.

Jó munkát!

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

1 hónapos lett a Nyíregyházi Állatpark fókabébije, aki 2015. 07.16-án született 10.5 hónapnyi vemhesség után. Születését a közönség is láthatta, hiszen a vízparton zajlott le a különleges esemény, amely itt látható.

A kis fóka nevére az állatpark - hagyományaihoz híven -javaslatokat kért a látogatóktól: több mint 1500 név jött össze. A gondozók előnyben részesítették a B betűvel kezdődőeket, hiszen a kis állat anyja a Böbe, apja pedig a Beni névre hallgat, 4 éves nővére meg Barack. Így végül az egyik fagyosszent nevére, a Bonifácra esett a választás.

Bár gondozói még nem tréningeznek vele, már anyját követve figyeli az okítást. 1 hónap múlva ő is elkezdi a játékos fókasulit.

Itthon továbbra is stabil az ára, de külföldön olcsóbbá vált a gabona

Itthon az aszály miatt kritikussá vált kukoricatermés ellenére sem változott a kukorica ára, és nem mozdult a búzapiac sem. Mindezek következtében stabil maradt a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 33. héten. Az országhatárainkon kívül inkább az árcsökkenés volt jellemző. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Megérkezett a csapadék a kukoricára, de lehet, hogy már későn. Rosszul viselték a növények az elmúlt hetek forróságát. Különösen azokon a területeken, ahol nem volt lehetőség az öntözésre. Ilyenből viszont jócskán akad az országban. Mindezek folyományaként akár 3 millióval csökkenhetett a várható összmennyiség. A szemlék még tartanak. Nem mindegyik kukorica szenvedett ugyanis kárt. A korán, április elején elvetett kukorica még időben, a beköszöntött forróság előtt megtermékenyült, a később vetett kukoricák esetében viszont a termés jelentős része odaveszhetett. Előbbinél jó közepes minőségre lehet számítani, utóbbinál minden kérdéses.

A Magro.hu piactéren egyre csökken az elérhető ókukorica mennyisége az ára viszont továbbra sem változott számottevőn. A 33. héten 41 562 Ft-ot fizettek egy tonnáért átlagosan. Igaz, ebben a külföldi eredetű vásárlások is benne vannak.

A BÉT-en ugyanakkor jelentősen drágult a kukorica ára. Legalábbis a novemberi és decemberi kurzus. Előbbi 6 százalékos erősödés után 49.800 Ft-ig, utóbbi pedig 7 százalékos drágulás után 50.600 Ft-ig. Az időben legközelebbi lejárat ára stabilan továbbra is 45.700 Ft.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) 1-2 százalékkal lett olcsóbb a kukorica a 32. héthez képest. Ezzel a novemberi kukorica ára 181,25 euró lett.

Némi hétközi ingadozás után hasonló mértékben lettek olcsóbbak a kukoricaárak Chicagóban (CBOT/CME) is. Így a szeptemberi kukoricát 143,14 dolláron lehetett kötni.

Aktuálisan 15 ezer tonna kukorica vár eladásra és 2 ezer tonnára van kereslet.

Itthon stabilan alakult a búza ára, külföldön inkább csökkent, igaz csak kis mértékben.

Beálltak a búzaárak a piactéren. Az étkezési búza átlagosan 49.100, a takarmánybúza pedig 43.200 forinton cserélt gazdát a 33. héten, ami nem jelent változást az azt megelőző héthez képest.

A hazai árutőzsdén is keveset mozogtak az árfolyamok. A szeptemberi malmi búza ára minimálisan, 200 Ft-tal, 51 ezer Ft-ig csökkent, a szeptemberi takarmánybúza viszont továbbra is maradt 46 ezer Ft tonnánként.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) egységesen 1-2 százalékkal olcsóbb lett a búza. Ezzel a szeptemberi 176 eurós, a decemberi pedig 181,25 eurós értéket vett fel.

Csökkent a búza ára Chicagóban (CBOT/CME) is. Mindegyik lejáratú termény – az európai eseményekhez hasonlóan - 1-2 százalékkal lett olcsóbb. Ezzel a szeptemberi kurzus 186,07 dollár a decemberi pedig 187,98 dollár lett.

Jelenleg összesen 2 ezer tonna búzát adnának és 5 ezer tonnát vennének a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Augusztus - Kisasszony hava

34. hét:

- augusztus 20. (István, Vajk): Szent István napján a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve már kevesebb vérszívóval találkozunk. Van, ahol úgy tartják, István-napkor mennek el a gólyák. Negyvenes napnak is mondják, azaz, amilyen az időjárás e napon, olyan lesz a következő 40 is. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Rengeteg augusztusban pompázó növény van, e hónap különlegessége mégis a bábakalács, pontosabban a szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Elöljáróban tudni kell róla, hogy Magyarországon a hegyi rétek, legelők egyre ritkuló, őszirózsaféle növénye. A Bükki Nemzeti Park címernövénye védettséget is élvez, eszmei értéke 2000 forint. Ezért itthon nem nagyon érdemes szedni, viszont a közeli Ausztria 1800 méter feletti részein már nyugodtan lehet ilyenkor, augusztusban kaszabolni, ugyanis a magasabban fekvő réteken, legelőkön, száraz lejtőkön szeret élni. 

Júliustól szeptemberig virágzik fehér, fénylő virágokkal. Erre a trükkre azért van szükség, mert ilyen magasságban már kevés a rovar, de a fészkes virágzat fellevelei a napfényt tükörként alulról a virágzat csövecskéire vetítik, ami akkor továbbítja az ezüstös fényt, ha bővelkedik nektárban. Ez viszont csalogatja az UV-fényt érzékelő megporzó rovarokat. Németül egyébként ezüstbogáncsnak nevezik. A kalács név magyarázata: a szártalan bábakalács húsos fészektányérját régen ínségeledelként fogyasztották.

A szártalan bábakalács a magasabb németajkú területekhez kötődik, amit tudományos elnevezése is bizonyít. A középkor kezdetén a pestis pusztítása ellen a különböző országokban más-más pestist gyógyító füvet tartottak hatásosnak. A bábakalácshoz kötődő legenda arról szól, hogy a pestis ellen hatásos füvet kereső Nagy Károly vaktában kilőtt nyila a bábakalács szárát lőtte át – ezért szártalan. Károlyra, latinul Carolusra utal a növény tudományos neve: Carlinus. A régi füvészek szerint a bábakalács akkor a leghatásosabb, ha augusztus közepe táján, a kora reggeli harmatban szedik. Gyökerét a népi gyógyászatban ma is használják gyomorpanaszokra.

Az alacsonyan elágazó növényt időjósnak is tartják, a virágok ugyanis esős időben, vagy közvetlen előtte bezáródnak, így védve a rothadástól a növényt.

E trükk alapja, hogy a magasabb páratartalom mellett az alsó levelek a felsők felületénél több vizet tartalmaznak. Ezért a fellevelek összegömbölyödnek, így védve a virág az esőtől és következményétől, a rothadástól.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Augusztus - Kisasszony hava

33. hét:

- augusztus 10. (Lőrinc): Ha Lőrinc napján szép az idő, ősszel is ez várható. A "lőrinces" dinnye viszont valószínűleg a szeptemberi Lőrinc-napra utal, hiszen augusztus végéig még bőven fogyasztható a görögdinnye. Ha Lőrinc napján bőségesen esik az eső, sok lesz a bor és finom az őszi gyümölcs. „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.”

- augusztus 12. (Klára): Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

- augusztus 15. (Nagyboldogasszony): Ha a nagyasszony fénylik, azaz derült az idő, sok gyümölcs, jó bortermés van kilátásban. Az e napon megszentelt gyógynövényekkel később a betegeket füstölik. Az asszonyoknak e naptól tilos volt a folyóvizekben fürödni. A búzát ekkor kellett szellőztetni, hogy ne legyen dohos, zsizsikes.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Augusztus - Kisasszony hava

32. hét:

- Ha augusztus 1. és 10. között nagyon meleg van, hideg tél várható.

- augusztus 1. (Vasas Szent Péter): Ha eddig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

- augusztus 7. (Donát): Donát a szőlőskertek, a szőlősgazdák védőszentje. Főleg azért könyörögnek hozzá, hogy elűzze a jégesőt, villámcsapást. A csopaki borvidéken élő hagyomány úgy tartja, hogy a csopaki szőlőhegyeken Szent Donát áldása van.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!