Szerencsés, akit nem szeretnek a szúnyogok, és meleg nyári estéken nyugodtan ücsöröghet, beszélgethet a szabadban. Én ilyen vagyok, a gyerekekre cserében azonban sormintát szúrkálnak ezek a mohó nőstények.

Korábban már írtunk itt néhány növényről, amelyekkel védvonalat építhetünk ki az ücsörgés helye körül. Ha ez nem lenne elég, a biztonság kedvéért gyorsan összedobhatunk néhány szúnyogriasztó gyertyát.

Formás kis üvegekbe tegyünk mentát/rozmaringot/levendulát/citromfüvet, töltsük fel vízzel, tegyünk a tetejére ctrom- és vagy lime-szeleteket, és biztos, ami biztos, csepegtessünk rá egy kis citronellaolajat. A végén jöhet az úszógyertya, majd várjuk a hatást. 

Ha úgy érezzük, hogy az így nem elég, magunkra is cseppenthetünk az illóolajból. A szúnyogok elvileg utálják a citronellaillatot. Ha egy-egy példány mégsem tud erről a tulajdonságáról, legalább jó illatúen töltöttük az estét.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha szívesen mászkálunk mezítláb, és szeretjük a természetes hatású kertet, válasszunk a kerti utak mellé és a kövek, járólapok közé olyan növényeket, amelyek bírják a gyűrődést.  Persze, nem arról van szó, hogy folyamatosan tapossuk őket, de ha rá-rálépünk, attól még semmi bajuk nem lesz. 

A gyorsan terjedő talajtakarók viszonylag igénytelenek: szeretik a jó vízáteresztő talajt, a napot, de félárnyékban is elvannak. Filigrán, kék, lila, rózsaszín virágaikkal igazi kis szőnyegeket alkotnak. A fűszernövények kúszó-talajtakaró változatai ráadásul érintésre finom illatot is árasztanak, így fokozva az élményt. Úgyhogy le a cipővel, irány a kert!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A nyár vége és az ősz számít a gyepgondozás legfontosabb időszakának. Ilyenkor lehet a gyephibákat javítani, közben el lehet végezni a felújítási munkákat. A forró nyár után nem szabad elspórolni ezt a munkát.

A szezonból még jó néhány fűnyírás hátravan, de a jövő évi szép gyep érdekében érdemes mostanában kicsit többet foglalkozni a kert füves részével. Augusztus második felétől a nyárihoz képest 1-1,5 centivel magasabbra kellene állítani a fűnyírót, és alaposabban kell gereblyézni, mert a nyáron felhalmozódott mulcsra, nyesedékre már nincs szükség.

Ez az időszak a gyepszellőztetésé is. Kisebb gyepes területeken elég a füvet hegyesebb végű gereblyével, lombseprűvel alaposan átfésülni, hogy az elszáradt részeket sikerüljön felkaparni. Ezt össze kell gyűjteni. Segíthet a munkában, ha az erőteljes gereblyézés után a gyűjtőkosaras fűnyírót még egyszer áttoljuk a gyepen. A nagyobb területeken érdemesebb a gyepszellőztetéshez gépet vásárolni vagy bérelni. Kétféle van: a késes kissé durván dolgozik, viszont nem romlik el. A rugós, lamellás sokkal finomabb munkát végez, de rendszeresen eltörnek a lamellái, amelyek általában nem lehet egyenként cserélni, hanem ilyenkor az egész munkahengert meg kell vásárolni.

Az alapos gereblyézést követni kellene a tömörödés enyhítésének. Ez az egyik leggyakoribb gyephiba. Olyan helyeken is előfordul, ahol rendszeresen öntözik, táplálják, nyírják a füvet. Mégis a gyep enyhén sárgás, a fűcsomók ritkásak, sőt olyannyira hiányosak, hogy a föld is kilátszik. Ilyenkor az a baj, hogy néhány centiméter mélyen a talaj már tömörödött. Fejlettebb gyepkultúrájú országokban ilyenkor kerítenek egy szöges hengert és néhányszor végiggurigázzák a gyepen.

Nálunk a henger helyett marad a vasvilla, ami nem a szélesebb fogú ásóvilla. A vasvillát úgy kell – lehetőleg a tövéig - a földbe szurkálni, hogy minden 10 négyzetcentire jusson egy lyuk. Ilyenkor lazul a talaj és a levegő, nedvesség, a vízben oldódó tápanyagokkal együtt a mélyebb részekbe is eljut.

A szellőztetés a legjobb mohairtó módszer. A gyep hanyatlását jelző moha a hozzáértő számára megmutatja milyen hibát követ el a kertész. A mohát véglegesen kipusztítani csak a növekedését kiváltó okok megszüntetésével lehet. A moha ott nő, ahol a fű növekedése valami miatt gyenge. Ennek oka lehet együtt, vagy külön a tömörödés, árnyék, túlságosan bőséges öntözés, rossz vízelvezetés vagy savanyú talaj.

Az ősszel megjelenő sárgás foltokért a mikrógombák is lehetnek felelősek. A megfelelő ápolással elejét lehet venni a gombásodásnak. Ha ez kevés, akkor szárazabb időben, hajnalban érdemes valamilyen kén- vagy réztartalmú szerrel permetezni. Földigiliszta, cserebogárlárva, lótücsök, sokféle nagyobb csúszómászó él és furkál a földben. Jelenlétükre a bosszantó vakondtúrás figyelmeztet. A vakond hasznos, védett állat, elpusztítani nem szabad, inkább az őt csalogató táplálékot kellene megszüntetni. Legjobb a talajfertőtlenítés, ami gyéríti – sajnos a hasznos – talajlakókat is, de lehet a vakondot is zavarni. Kaphatók különböző vakondriasztók, de ezek általában hatástalanok, ha kellemesen puha, öntözött, finom falatokban gazdag lakoma csalogatja őket a kertbe.

Ha sikerült a talaj szerkezetét rendbe tenni és a fűmulcsot eltakarítani, jöhet a felülvetés. Erre a célra vásárolható felújító mag, de tökéletesen megfelel az a keverék is, amivel az eredeti gyepet vetették. Ha nincs nagyobb baj, akkor száz négyzetméterenként elég egy kiló fűmaggal számolni. Javítja a gyep kondícióját, ha a fűmagot homokkal szórjuk. Általában száz négyzetméterenként 20 kilót kellene kijuttatni.  Az egyenletes munkát úgynevezett tarhonyaszitával lehet elvégezni. Ebbe kell merni a homokot és a fűmagot. Ez igazi fitneszprogram, mert a homokkal megpakolt szita súlya 5-6 kiló. A vetés után legjobb lenne könnyű hengert járatni a gyepen, ha nincs kéznél, megteszi egy megfordított gereblye is. Ezek után - az idén utoljára - érdemes négyzetméterenként 3-5 dkg vegyes, nitrogén-túlsúlyos műtrágyát kiszórni.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Az utóbbi évtizedben (pontosan 2004 óta) egyre többször találkozunk parkok és kertek növényein fehér, vattaszerű bevonatokkal és aprócska, pattogó-röpködő lényekkel: az amerikai lepkekabócákkal (Metcalfa pruinosa).

A leírások szerint Amerikából 1979-ben hurcolták be Észak-Olaszországba, ahonnan – melegigényes faj lévén - hamarosan elterjedt az egész országban. Nálunk 2004-ben azonosították be Budapesten, azóta terjedése töretlen. Ebben nagy szerepet játszanak az egyre melegebb, szárazabb nyarak.

Rajzásuk július közepétől nyár végéig tart. Közel 100 növényfaj hajtásain jelennek meg az imágók, amelyek pattogva menekülnek, ha megzavarjuk őket. Az amerikai lepkekabóca októberben rakja le tojásait fás növények kéregrepedéseibe, ahol aztán áttelelnek. Májustól jelennek meg a zöldes színű lárvák, amelyeket fehér viaszszálak védenek. E nagy kiterjedésű, vattaszerű viasztömegről ismerhetjük fel, miféle támadás érte növényeinket.

Közterületeken gyakori vadgesztenyén, ostorfán, kőrisen, akácon, platánon, juharon, hárson. Házi kertekben szőlőn, őszibarackon, birsen, de paradicsomon is megfigyelték már. Mivel valószínűleg egyre melegebb nyarakra számíthatunk, terjedése továbbra is várható, ezért mindenképpen ajánlatos védekezni ellene:

• Hatásosak a mechanikai módszerek:
• - a fás szárú növények kérgét meg kell tisztítani, hogy megelőzzük a tojások áttelelését.
• - A tél végi olajos lemosó permetezés elpusztítja az esetleg megmaradt tojásokat is.
• - Ha májustól felfedezzük a viaszos-vattás telepeket, a fertőzött hajtásvégeket, leveleket vágjuk le és égessük el.
• Ha mégis elszaporodtak, a lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó hatású rovarölő szerekkel érdemes küzdeni. A kezeléseket meg kell ismételni, mert a lárvák folyamatosan kelnek.

Allergiások viszont akár hálásak is lehetnek a kis dögnek: Magyarországon parlagfüvön is megfigyelték. Szívogatásával a növényt ugyan nem pusztítja el, de megakadályozza, hogy virágozzon, így a parlagfű nem allergizál.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Mától egy kicsit békén hagyjuk a billentyűzetet, gangkertünket pedig a szomszédasszony és a sors kezébe adjuk. Az elkövetkező napokban ellátogatunk a bolgárkertészek hazájába, hogy aztán élményekkel és képekkel feltöltődve számoljunk be az ottani zöldségekről (meg gyümölcsökről).

A blogon azért lesz egy kis élet, meg a FB-oldalunkra is érdemes bekukkantani, vagy régebbi posztokat olvasgatni.

Jó pihenést, kertészkedést, hamarosan folyt. köv.!

Judit, a szerk.

Aki Isztambulban történelmi parkokat szeretne végiglátogatni, ne nyáron, inkább tavasszal vagy ősszel tegye. Ilyentájt ugyanis, hiába öntözik, gondozzák ezeket, porosak, a gyepes részeik nagyrészt kiégettek. Ha mégis felkeresnénk néhányat a tucatnyi látogatásra ajánlott park közül, akkor erre a késő délelőtti, kora délutáni idő az ajánlható. Ilyenkor ugyanis azok a bentlakók, akikkel esetleg nem szívesen találkoznánk, a forgalmasabb helyeken próbálkoznak a napi betevő megszerzésével.

Ezzel nem azt állítom, hogy ezen - általában magas fallal védett - parkok látogatása nem biztonságos, hiszen mindenütt ott vannak az egyenruhás és nyilván civil rendőrök is. Rajtuk és a kevéske nyári látogatón kívül állandó lakóknak számítanak a termetes utcai kutyák. Egyesével vagy csoportosan heverésznek az árnyékban. Nappal csak akkor élénkek, ha egy macska téved a közelükbe, vagy ennivalós zacskó zizzen. A parkokban élők a mókusokat is figyelik. Éjjel viszont aktívabbak, van, amelyik védi területét. Pech, ha ez egy olyan bankautomata környéke, amelyikből éppen pénzt szeretnének kivenni.

Aki valamelyest ért a kutyákhoz, felismerheti bennük a ház-, falkaőrző jelleget. A mintegy 80 ezerre becsült isztambuli utcakutyahadról tudni kell, hogy az egészségügyi ellátásukról az önkormányzat, kvázi az állam gondoskodik. Ezt bizonyítja a fülükben lévő krotália. Sokan etetik az ebeket, állítólag azért, hogy ne zargalásszák az embereket.

Még a parklátogatáshoz tartozik, hogy kevés esik a turistaútvonalak közelébe. A tervezett látogatás előtt helyükről érdemes pontosan tájékozódni. Az autós megközelítés, különösen GPS-es segítséggel egyszerű, általában mindenütt van ingyenes, vagy alacsony díjszabású parkolóhely. Aki tömegközlekedéssel próbálkozik, annak sem reménytelen a helyzete, különösen, ha kiváltotta a közlekedési kártyát, az Istanbulkartot. Használata egyszerű, legyen szó állami hajókról, villamosról, autóbuszról vagy metróról. Csak arra kell ügyelni, hogy mindig legyen rajta elég pénz.

A törökök számára a park a hétvégi piknik helye: a nagy családok pokrócokkal, parázsolókkal, hűtőtáskákkal felszerelkezve érkeznek és itt töltik az egész napot. A legtöbb helyen sportolási lehetőségről, fitneszgépekről is gondoskodnak.

Nehéz sorrendet állítani a parkok között, de az első helyre kívánkozik a Topkapi palota melletti Gülhane. A „gül” rózsát jelent, a „hane” pedig házat. Ennek ma már nincs nyoma, de a szökőkutak közelében, árnyas padokon jólesik az üldögélés. Tiszta és forgalmas, nyáron sok látnivaló nincs, de tavasszal a virágágyások tele vannak.

Az Emirgan Park a Sarıyer kerületben, a Boszporusz mellett van. A világ kevés történelmi parkjainak egyike, hiszen már a bizánci korban park volt, akkor főleg ciprusok biztosították az árnyat. A parkban két dísztó van, és több mint 120 növényfaj, főleg tűlevelű él itt, sok közöttük igazi különlegesség.

A Nezahat Gökyiğit Botanikus Kert az Ümraniye kerületben, az ázsiai részen van. A viszonylag fiatal parkba legalább 50 ezer fát és cserjét ültettek nem is olyan régen. Az iskolai szezonban osztályok látogatják, bizonyára a biológia órák részeként tanul itt a török fiatalság.

Az üsködári Doğancılar Parkban érdemes a dombot megmászni, innen pompás kilátás tárul a mindig forgalmas vízi útra és a hatalmas város európai részére. A növények, tavak, patakok nem különösebben érdekesek, viszont itt lakott sok szultán sólyma, később reprezentatív vendégházat is építettek, és a park annak kertje volt. 

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Július - Szent Jakab hava

31. hét:

- július 29. (Flóra): Flóra a római mitológiában a virágok és a virágzás, legfőképp a gabonavirágzás istennője.

- július 31. (Ernő): Ernő-napi eső langyos telet hoz.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Legyen tél vagy nyár, Isztambulban, a bazárban, a hatalmas tömegben legfeljebb topogni lehet. Sebaj, bőven marad idő a nézegetésre. Kertbarát szemmel inkább a Fűszer- más nevén Egyiptomi Bazár kínál különleges érdekességeket. Az épületben szemnek, orrnak kápráztató csodákat lehet találni: olyan szárított, őrölt fűszereket, virágokat, más növényi részeket, amilyeneket nálunk legfeljebb az apró zacskókba zárt keverékekhez használnak. Itt viszont az alapanyagot teljes valójában lehet felismerni.

Akit a szokásos kíváncsiságnál is jobban érdekelnek a fűszerek, szárítmányok, vigyen magával zsebkönyvet, és nem ártana egy gurmandszótár sem. Az árusok törökül biztosan sokat tudnak portékájukról, sőt van, aki angolul is elmondja a lényeget, de biztosabb forrás a szakirodalom, és így a nyelvi nehézségek is áthidalhatóak. Ajánlható módszer a fényképezés is, a fényképet otthon nyugodt körülmények között lehet elemezni.

A Fűszer Bazár oldalában, a szabadban húzódnak meg az isztambuli gazdabolt árusai. Itt már kisebb a tömeg, nem a turisták tapossák egymást. Ide határozott céllal érkezik a látogató. A bazár más áruféleségeivel összehasonlítva, mondhatni, szegényes a helyi dísz- és haszonnövénypalánta kínálata. De itt vannak a mediterrán faiskolai növények is. Egy korábbi látogatásomkor vásároltam egy különleges mintázatú csíkos rózsát, amit sikerült is hazahozni. A helyi, fémből, fából, műanyagból készült kéziszerszámok láttán megállapíthatjuk, hogy a magyarországi szakboltok kínálata jobb.

A piac egyik slágerterméke a pióca. Nagy műanyag flakonokban vásárolják. A piócával való gyógyítás a természetgyógyászat régi ága. Ha jó helyre tapasztják, akkor a pióca nyálában lévő véralvadás- és gyulladás gátló anyagok révén antibiotikus és szövetlazító hatást lehet elérni. A pióca nyála ezen felül igen hatékony fájdalomcsillapító is.

E piaci részen találnak helyet a hobbiállat-árusok. Ha csak rövid ideig nézzük a vevőket, eladókat, képet kaphatunk a török állatszeretetről is. Megvásárolhatók a madár, rágcsáló, hal, macska, kutya és még ki tudja milyen állat számára való táplálékok és a törökös kiegészítők.

A magyar növényvédelmi hatóság emberei biztos frászt kapnának, ha látnák, hogy kimérve árusítják a növényvédő szereket, műtrágyákat. Ezek többsége masszaszerűen ragacs, ami nem is csoda, hiszen a tenger, pontosabban az Aranyszarv-öböl alig 200 méterre, a páratartalom jóval 80 százalék felett van. Mindez persze nem zavarja sem a vevőket, sem az eladókat. 

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

1 hónapos lett az ország egyedüli afrikaielefánt-borja, és a hagyományokhoz híven elérte azt a kort, hogy nevet kapjon. A névadáshoz a Nyíregyházi Állatpark a látogatók segítségét kérte, akik 3 héten keresztül küldhették be javaslataikat. Kitétel nem volt, bár a gondozók szerették volna, ha ’K’ betűvel kezdődne a kicsi neve, mint az édesanyjáé, Kwanzáé.

Mint kiderült, a kis ormányosnak óriási a rajongó tábora, több mint 2000-en küldtek be neveket. Voltak közöttük szép számmal mosolyfakasztók, mint a Cukorborsó, Kuplung vagy Béla, a törpemammut, illetve olyanok is, amelyek egy elefántbébihez illenének, de egy kifejlett bikához már kevésbé, mint pl: Kacifánt vagy Kókusz.

 Az elefántgondozók hosszas mérlegelés után a Kito nevet választották, ami szuahéli nyelven ékszert, drágakövet és becses gyermeket jelent. Ráadásul a borjú anyai nagyapja Kibó, így a választott név tökéletesnek tűnik.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Akinek péntek estére nincs még programja, az ELTE Füvészkertben csodálatos látványban lehet része: a korábbi évekhez hasonlóan, az óriás tündérrózsa (Victoria cruziana) virágzása várhatóan ismét látható lesz.

A vízen úszó óriási virág levelének átmérője idén eléri a 2 métert - sosem volt még ekkora -, pereme pedig 10-15 cm magas. Az óriási levelek akár egy kisgyermek súlyát is elbírják, a korábbi rekord 52 kg volt. A csodálatos látványt nyújtó vízinövény 20-25 cm átmérőjű virága mindössze két éjszakán át nyílik, az első éjszaka hófehér és ananászillatot áraszt, a második éjjel pedig már nyílás után rózsaszínre változik. Idén július 24-én, péntekre várható a virág nyílása.

Különleges esemény lesz a levélpróba, ahova várják a kisgyerekes családokat, akik kipróbálhatják, mennyit bír el a növény levele. A kisgyerekeket ráültetik a Viktória levelére, így kiderül, mi lesz az idei rekord.

Aki szeretne részt venni a levélpróbán, küldjön egy e-mailt a botanikuskert@yahoo.com-ra a gyermek korának és súlyának megadásával. A regisztrációkat 2015. július 23. csütörtök éjfélig fogadják.

A Viktória tündérrózsa virágzása idején a Füvészkert 18 órakor újra kinyit és 23 óráig tart nyitva.

További információk itt.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!