A jeles nap története a múlt század elejére nyúlik vissza, amikor 1902-ben, a hasznos madarak védelmében megszületett párizsi egyezmény alapján Chernel István, lelkes ornitológus szülővárosában, Kőszegen megszervezte az első Madarak és fák napját.

Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és fák napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.

Az első világháborúval úgy tűnt, ez az ünnep is elveszett, de 1931-ben Klebelsberg Kunó rendelettel élesztette fel: előírta, hogy a tanító ezen a napon "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy minden gyermek ültessen egyet, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik".

E rendelet szellemében minden év május 10-én megtartják az oktatási intézményekben a Madarak és fák napját, és sok helyen tényleg ültetnek fát is. Vagy legalább megemlékeznek az Év fájáról, amely idén a vadalma (Malus sylvestris)...

... és az Év madaráról, vagyis 2017-ben a tengelicről (Carduelis carduelis).

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

19. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

 "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek, 

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

Ez a hét az ünnepeké. A Munka ünnepe után, Anyák napja előtt, május első szombatján pedig egy kevéssé közismert eseményt, a Meztelen kertészkedés világnapját (World Naked Gardening Day) tartják.

Minek meztelenül kertészkedni? – kérdezhetnénk, a válasz pedig a kitalálók szerint nagyon egyszerű: egyrészt vicces, másrészt kertészkedni bárhol lehet, harmadrészt pedig kortól, nemtől függetlenül az egyik legjobb közösségi tevékenység.

Aki szeretne a mozgalom követője lenni, nincs más dolga, mint ma ledobni a textilt, bárhol kertészkedni – legyen az balkon, kert vagy a városi park (mondjuk ez utóbbit nem biztos, hogy Magyarországon kitörő lelkesedés övezné…), fotókat készíteni, elmesélni másoknak, milyen érzés meztelenül kertészkedni, és várni a következő május elejét.

Mára napsütéses időt jósolnak, úgyhogy hadd termelődjön a D-vitamin! Le a ruhákkal, irány a kert! Aztán majd meséljetek...

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

... és akkor még az Anyák napját meg se említettük. A hétvége időjárása egyelőre az esernyőknek kedvez, de azért szombaton van remény némi napsütésre, úgyhogy érdemes lesz kicsit kimozdulni, ha már a kertben úgyis áll a sár (vagy nálatok nem?).

Aki Budapesten tölti a hétvégét, a Füvészkertben szombaton Madarak és fák napja és Növények nemzetközi napja lesz, ahol a gyerekek játékos növényültető foglalkozáson vehetnek részt, és „művüket” haza is vihetik. Pl. Anyák napjára ajándéknak se utolsó ötlet. Lesz még madármegfigyelés, dísztyúkbemutató, délután pedig szakvezetéssel egybekötött ismerkedés a Füvészkert ehető vadnövényeivel. További részletek itt.

 Fotó: Demeter Károly

Biztosan sokan emlékeznek gyerekkorukból az eresz alatt vagy az istállóban egymást érő fecskefészkekre, a sivítva tátogó éhes fiókafejecskékre. Talán az is feltűnt, hogy az utóbbi években nagyon ritka lett a hasonló élmény. Nem véletlen, hiszen a hazai felmérések a fecskeállomány drámai csökkenését jelzik.

 Füsti fecske (Fotó: Csonka Péter)

Május – Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

 18. hét

 - május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

 „A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április - Szent György hava

17. hét:

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.

Gonoszjáró nap is: ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a boszorkányok, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.

Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.

Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér. Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Búbos pacsirta (Fotó: Csonka Péter)

- április 28. (Valéria, Vitális): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható, valamint a népi megfigyelés szerint „ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.”

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április 22-e 1970 óta a Föld napja, mely mozgalomhoz Magyarország 1990-ben csatlakozott a címben szereplő mottóval. Ilyenkor világ- és országszerte különböző programokkal, előadásokkal hívják fel a figyelmet arra, mi mindent tehetünk bolygónk és vele együtt a saját jövőnkért.

Az idei Föld napja javasolt témája a tájékozódás, tudásunk elmélyítése a környezeti és éghajlati kérdésekről, hogy tisztában legyünk a Földet fenyegető veszélyekkel. Majd e tudás birtokában cselekedjünk, egyénileg és közösségi szinten is.

Áprilisi tréfának kicsit erős volt a tegnapi hóesés, sok olvasónk az érzékenyebb virágokért és a kertjeiket látogató madarakért aggódott.

A Vácrátóti Botanikus Kert tulipánjai állják a havat

Megnyugtatásul először is a legfontosabb: a telet idéző időjárásnak remélhetőleg már pénteken búcsút mondhatunk – más kérdés, hogy a virágokért és madarakért aggódók hogy viselik az extrém hőmérsékletváltozásokat…

Mik a gyomok? Honnan jöttek és miért az én kertemet választották egymillióan otthonul? - merenghetünk tavasszal, mikor (sikeres) versenyre kelnek veteményünkkel. Őszi betakarítás után, ahogy pont elment a kedvünk az egésztől, menetrendszerűen érkezik egy kiadós esőzés és napok alatt zöldbe borítja kertünket. Gyomzöldbe. Tehát csak a gond van velük. E felszínes véleményt egy másik nézőpontból közelíti meg könyvajánlónk tárgya.

Ismerjük meg a vadon nőtt növényeket, hogy kihasználjuk hasznosságukat és - fontos szempont - literszámra locsolt gyomirtó-vegyicsapások nélkül  tartsuk kordában burjánzásukat. Kellemesen illusztrált, olvasmányos és legfőképp gyakorlatias gyomhatározót ajánlunk figyelmükbe. Még az is kiderül, hogy némelyikük nemcsak szép, de hasznos is, pusztán felhasználásuk módja kiveszett látókörünkből nagyanyáink vagy a füvesasszonyok kora óta.