- április 17. (Rudolf: Húsvéthétfő a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő. Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 18. (Andrea, Ilma): Húsvétkedd a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha kertünk talaja tápanyagban szegény, és nem akarunk vagy tudunk igazán semmit kezdeni vele, a talajcsere vagy a lebetonozás alternatívájaként gondolhatunk arra is, milyen lenne, ha egy szép, virágos rét venne körül bennünket. A réti vadvirágok ugyanis pont az ilyen feltételeket szeretik: minél soványabb, jó vízáteresztő talaj, napos hely, ahol nem nagyon mászkálunk.

De akkor is próbálkozhatunk, ha csak az amúgy jó talajú kertünk egy napos darabkáján szeretnénk virágos rétben gyönyörködni. Ez esetben – a hagyományos kerti módszerrel ellentétben – a talajt nem feljavítani, hanem „elrontani” kell: a felső réteget (fűvel együtt) el kell távolítani, és a biztonság kedvéért jó sok apró kavicsot és homokot a talajba forgatni. Így csökkenthetjük a talaj tápanyagtartalmát, hogy a fűfélék ne tudják majd idő előtt elnyomni a vadvirágokat.

Április - Szent György hava

15. hét:

- április 10. (Zsolt): Az év századik napja.

- április 13. (Nagycsütörtök): Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg. Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- április 14. (Tibor, Nagypéntek): Ha Tibor napjára még nem zöldülnek a rétek, a gazdák nem nagyon reménykednek a jó termésben. Ha üde zöld a vetés, jó lesz a szénatermés. Ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

Nagypéntek a legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

- április 15. (Nagyszombat): Nagyszombat délelőttjén az asszonyoknak sok dolga volt: ekkor főzték meg a húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, sütötték a húsvéti kalácsot, és a tojásokat is e napon festették.

- április 16. (Húsvétvasárnap): Húsvétvasárnap piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. E napon munkatilalom volt: seperni pl. azért volt tilos, mert kisepernék a locsolókat a házból. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka voltak a leggyakoribbak. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. E naphoz kapcsolódott a zöldágjárás és a kakaslövés is.

A 13-14 éves fiúgyermekek már egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy 3-4 kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és elbúcsúztatták a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes, aki este az asztalfőn fogyaszthatja el a megvásárolt kakasok, ill. tyúkok húsából és marhahúsból főzött levest, és neki jár a kakas combja, szíve, mája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Japánban egyre korábban kezdődik a tavasz, hiszen az utóbbi években már február végétől virágzik az ország jelképének számító cseresznyefa, a sakura. Ez ott  egyben az év kezdete is, így érthető, hogy meg kell ünnepelni.

A japánkertek egyik legfontosabb jelképének számító cseresznyefának több fajtája létezik. Közös jellemzőjük, hogy rengeteg (fehér, rózsaszín vagy pirosas) virágot hoznak, gyümölcsük pedig vagy egyáltalán nincs, vagy jellegtelen és fogyasztásra alkalmatlan.

Sok előnnyel jár, ha magaságyban kertészkedünk. Minden jobban kézre esik, akár vetünk, akár gyomlálunk vagy borsót szedünk. Továbbá az ágyás talajában lebomló felaprított ágak, gallyak, vesszők és konyhai hulladék hőt termelnek, és folyamatosan tápanyagokat szabadítanak fel. A magaságy növényeit ráadásul célzottabban tudjuk öntözni és trágyázni is, ami rendkívül előnyös: a zöldségfélék és a fűszernövények a kis hely ellenére is intenzíven fejlődnek és több termést hoznak.

Április – Szent György hava

14. hét:

- április 5. (Vince): Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

- április 6. (Bíborka, Vilmos): Vilmos napja időjósló is: ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

- április 8. (Dénes): A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április – Szent György hava

13. hét:

- április 1. (Hugó): A naptárreform előtt az év kezdetét jelentő ünnep volt, utána már komolytalan, bolond nappá vált. A népi hiedelem szerint, aki e napon vet, az is bolond, mert az ilyen magból nem lesz termés. Új dolgokba kezdeni se érdemes, mert nem sok jó sül ki belőle.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Szemiramisz függőkertje maga korában a világ hét csodája közé tartozott. Szerényebb méretekben - de jóval kevesebb rabszolga és folyóelterelés felhasználásával - mi is megörvendeztethetjük királynőnket vagy önmagunkat ilyen bensőséges környezettel. Ne csak virágoskertre gondoljunk, akár cukkini, retek, paradicsom is nevelhető a magasban, míg leveles hasznosítású növényeink - saláta, rukkola, stb. - dekorációként és táplálékként egyaránt szolgálnak.

A növénytartók kiemelése az unalmas síkból felmagasló állványzatot igényel, ami lehet a kerítés vagy házfal, de magunk is építhetünk tereptárgyakat. Sikerünk a kert praktikus felosztásán és a tárgyak-színek harmóniáján múlik, és ekkor még egy háztartási létra is kreatív, környezetbe illeszkedő tartóállvány lehet.

Ma délben lezárult az 5 db páros belépőért hirdetett játékunk. Köszönjük a sok megfejtést!

A helyes válaszok a következők voltak: 

1. Milyen különleges növényt mutatnak be idén a Gardenexpón?

    a. Föld alatti Orchideát

    b. Nem mutatnak be új különlegességet

    c. Lebegő bonszajt

2. Hány virágzó orchidea lesz látható az Orchidea Ünnepen?

   a. 1200

   b. 2000

   c. 3500

3. Milyen sportot mutatnak be a Gardenexpón?

   a. Aquafitness

   b. Vízilabda

   c. Vízifoci

A páros belépőket nyerték:

- Kovács Bernadett

- Zsilléné Márta

- Kissné Nagy Noémi

- Nagy Sándorné

- Ambrus Katalin

Gratulálunk a szerencsés nyerteseknek, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. A többiek se csüggedjenek, figyeljék a Cser Kiadó Facebook-oldalát, ott még hamarosan lesz lehetőség páros belépőket nyerni!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Március 21-én, az erdők világnapján hirdettek eredményt az Európai Év Fája versenyben, amely minden évben a közönségszavazatok alapján dől el. Idén már két fára is lehetett voksolni a 16 döntősből, ennek ellenére összességében nagyon kevés szavazat érkezett a tavalyihoz képest. Az eredmény pedig:

1. A 100 zloty-s bankjegyen szereplő József tölgy, Lengyelország - 17 597 szavazat

2. A Brimmon tölgy, amelyet 2015-ben a kivágás veszélye fenyegetett egy tervezett út miatt, de a helyiek összefogásának köszönhetően módosították az útvonalat, hogy elkerülje a tölgyet. Wales, Egyesült Királyság - 16 203 szavazat

3. A lipkai hársfa, amelybe sosem csapott bele villám. Azt tartják róla, hogy annak a párnak, aki a fa lombja alatt szerelmeskedik, szerelme örökké tart. - Csehország - 14 813 szavazat

Magyarország eddig minden évben nagyon jól szerepelt, többször volt hazai fa a dobogó tetején. Idén a Jászai Mari téri platán sajnos csak 5132 szavazatot kapott. Igaz, nem volt olyan izgalmas története, mint sok más döntősnek, vagy akár a korábbi évek magyar indulóinak. Kevésnek bizonyult a voksolók meggyőzéshez, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni gyakran hűsölt a fa árnyékában.

Azért magyar vonatkozása is volt a díjátadó ünnepségnek: a fából készült vándordíjat mindig az előző évi nyertes adja át, jelen esetben tölgy a tölgynek, hiszen tavaly Bátaszék molyhos tölgye 72653(!) szavazattal lett az Év Fája Európában.

Az összes döntős fa története itt olvasható.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!