Február - Böjtelő hava

9. hét:

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Az enyhe tél hatásaként előbb indult és indul a növények vegetációja. A kártevők nagymértékű elszaporodása okozhat problémát kertjeinkben. A fent leírtak alapján a következő munkákat ajánlott elvégezni minél hamarabb.

Metszések

A lombhullató növényeket bátran metszhetjük, kivéve a szőlőt és az őszibarackot. A biztonság kedvéért a rügyek felett hagyjunk hosszabb ágrészt, mert lehetnek még erősebb fagyok. A sebeket feltétlenül kezeljük! Az örökzöldek vágásával még várjunk!

Növények védelme

A növényvédelemben fő cél a kemikáliák használatának minimalizálása, sőt teljes elhagyása. Sajnos nem könnyű elérni ezt a célt, főleg most, hogy az enyhe tél elősegítette a kártevők szaporodását. A következő módszereket javaslom mechanikus védekezésként:

Az örökzöldek – főleg a tuják fertőzöttek - beteg, elsárgult részeit távolítsuk el mielőbb! Végezzünk alapos munkát, a lehullott növényi részeket gyűjtsük össze és semmisítsük meg!

A kertben található többi növényi szerves anyagot - levelet, gallyat stb. - szintén takarítsuk össze és még véletlenül se komposztáljuk. A gombák spórái, micéliumai, baktériumok, állati kártevők petéinek tömkelege lehet ezeken.

Célszerű az ágyások felásása; nem csak a talaj levegőzetése, víztartásának javítása, de növényvédelmi szempontból is. Ahol nem lehetséges ez a munka, például gyökérrel erősen átszőtt területeken, növényvályúkban stb. a föld felső 1 cm-ét távolítsuk el. A fák, nagyobb cserjék törzsét, vastagabb ágait erős kefével tisztítsuk le, és a láthatóan erősen fertőzött részeket tőből távolítsuk el.

Az előző módszerek mellé ajánlom a lemosó permetezést. Réz, kén, gyümölcsfaolaj használatát javaslom, melyek nem felszívódó szerek. Azért is fontos most ez a munka, mert a tavalyi évben az időjárás miatt a legtöbb helyen nem lehetett elvégezni. A szőlőt, őszibarackot, örökzöldeket még akkor is permetezzük le, ha nincsenek megmetszve! A majdani vágásuknál feltétlenül használjunk folyadékot át nem engedő védőkesztyűt.

Mulcsos területek rendbetétele

A fenyőkérget, faaprítékot ki kell takarítani, átforgatni. Fontos, hogy a korhadt, régi anyagokat frissre cseréljük. A bomlásnak indult mulcs már nem látja el védő szerepét, egyre inkább a kártevők „melegágya”. Ahhoz, hogy a dekorációs funkción kívül gyomosodást gátló hatása is legyen, 6-10 cm vastagságban kell elteríteni. A kavics és kőzúzalék tisztítását lombszívó géppel lehet könnyen elvégezni.

Pázsit gondozása

A füves területeket takarítsuk át lombsöprűvel, kíméletes gereblyézéssel. Szükség esetén le is nyírhatjuk, de maximum 6 cm magasságra. A többi gyepgondozási munkával még várjunk!

Jó kertészkedést!

Szerző: Bálint Károly kertépítő

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A kertésznaptár normális dolog: a napok múlásához igazítva alkalmas az egymást követő teendők felsorolására. Létezik mások által előre elkészített, de van házi változata is, amolyan határidőnaplóba karistolt „vásárlás, metszés, virágnyílás…” és még sokféle rubrika. A modern világban létezik papíralapú és digitális kertésznaptár is. A kéznél lévő okosság összeállítható tudományos és rutinalapon is. Rögvest idekívánkozik, hogy a kerti teendőket soroló kiadványokat nem szabad örök érvényűnek tekinteni, hiszen a hőmenet régiónként, kertenként változhat, és ekkor még csak egyetlen – ám a növényi élet számára fontos – tényezőt emeltünk ki.

Ha pontos a vetés ideje, gyorsabban megindul a növény

A kertésznaptárak között különlegesnek számít az, amelyik a Holdállás szerint preferálja a teendőket. Általában a csiribiri, hókuszpókusz ellen vagyok, de a Hold tömegvonzásának változása valóban befolyással van a szerves életre, fokozottan annak bizonyos szakaszaira. Ez is választ adhat arra az amúgy nehezen megválaszolható kérdésre: miért kelt ki gyorsabban, erőteljesebben ugyanaz a mag az egyik edényben, s miért viselkedett másként egy másik cserépben.

Titokzatos követőnk segíti a kertészeket

Tudós kertész eleink is észlelték a holdhatást. Lippay János 1664-1667-ben, Posoni Kert címmel írta az első (három kötetből álló) magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet. Ekképpen ír a most tárgyalt holdügyünkről: „Az Hóldnak változására is, és erejére igen reá kell vigyázni az ültetésben és vetésben. Némellyek a’ Görög Gazdák közzül azt tartották, hogy legjóbb ültetni és vetni való üdő, mikor az hóld nevelkedik; úgymint negyedik napjátul hóld töltéig. Mikor az föld alatt lappang. Némellyek azt taníttyák, hogy job az hóldnak vénségére, hogy nem, mint iffiúságára vetni; mert az holdtölte után, erőtlenebb az hóldnak világossága, és melegsége, melly két eredeti a’ termésnek és azért vékonyan s későbben hathattya által a földnek, gyökereknek, s magoknak likacskáit; lassabban is közli, vélek a melegséget és nedvességet, sazért az leveleknek búja növéseket megcáfollya, hogy inkább virágokat és gyümölcsöket nemzene.”

Tudós eleink megfigyelték a Hold hatását, az okokra csak később jöttünk rá

A kutatók már kiderítették, hogy a holdjárás és a növények vízháztartása között van összefüggés. Ezért is fordulhat elő, hogy a fogyó Holdkor kivágott fákban kevesebb a nedvesség, így az ilyenből készült faanyag tartósabb, mint amelyik növekvő Hold idején döntött fából származik. Pontosan ugyanez a folyamat vezérli a nedvességet a gyümölcsök felé is.

Egyik régi tudományos diákköri (tdk) munkám volt a pillangósok csírázásmenetének megfigyelése elektrosztatikus térerőben. A térerőt egy Tesla-tekercs szolgáltatta, ami korábban egy Tünde típusú tv-készülék sorkimenő tekercse volt. A lényeg azonban az, hogy több hetes, viszonylag egyszerű vizsgálódás során kiderült, az életerőt hordozó sejtnedv másként viselkedik, más sebességgel mozog állandó és a változó mágneses térben, és ráadásul a delej változtatása hatással van az osztódó szövetek fejlődésére is. Kiderült, hogy mérhető a polaritás változtatásának hatása soksejtűek sejtdifferenciálódásakor, ami igen fontos a csúcsi (gyökér és hajtás) növekedéskor. A szárazföldi növényeknél az egyik pólus a fotoszintetizáló hajtás csúcsán található, a növény másik pólusát a gyökércsúcs jelenti. Ennyi fért az akkori tdk lehetőségei közé, de ez engem arról meggyőzött, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a kertészeti Holdnaptár megállapításait. Hogy mennyire, az már kérdéses. Több Holdnaptárt is átnéztem, s kevés volt közöttük az átfedés, lehet, hogy azért, mert keverik a sziderikus, drakonikus holdritmust.

A mágnesesség velünk van

A Hold járásának megismerésekor tudni kell, hogy sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap.

A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az 5 fokkal megdőlő ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.

Összefüggést vélnek felfedezni a növények élettevékenysége és a sziderikus holdritmus között is: ha a Hold a Bika, a Szűz vagy a Bak jegyében áll, ez kedvez a gyökérképződésnek, vagyis ezek a napok kedvezőek az ültetéshez. E rendszer értelmében „levélnapok” azok, amikor a Hold a Rák, a Skorpió vagy a Halak jegyében áll. Ilyenkor különösen lendületesen növekednek a levelek és a hajtások. Az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő csillagképben álló Hold a virágzást, a Kos, az Oroszlán és a Nyilas pedig a termés, a gyümölcs és a magvak beérését ösztönzi.

Ezek után következzen a Holdnaptár szerinti tavaszi teendők sorolása.

Január-február:

Növekvő Hold idején a fóliában vagy a lakásban a retek és a rukkola már nevelhető. A fogyó Hold idején ajánlott vetni a fejes salátát, és ezt az időszakot érdemes más növények magágyának készítésére is kihasználni. A Félhold gyorsabb növekedésre serkenti a cékla, sárgarépa, bab, lóbab, a fejes saláta, borsó, petrezselyem, fehérrépa, retek, mustár magjait.

Március:

Ha fóliaalagutat tudunk az ágyások fölé húzni, fogyó Holddal a hidegtűrő zöldségek és virágzó dísznövények helybe vethetőek. Ha már nem fenyeget nagyobb lehűlés, akkor a fokhagyma, fehérrépa, káposzta, cikória, snidling, tépősaláta, spenót, csicsóka fogyó Holdkor vethető. Ha felesre áll a Hold, akkor (a balkonkertekben is) helyére kerülhet a sóska, cékla, borsó, petrezselyem. Ekkor lehet kezdeni a görögdinnye, bazsalikom, uborka, padlizsán, dinnye, paprika, paradicsom, sütőtök és a cukkini palántanevelését.

Április:

A szeszélyes hónap a szabadtéri vetés ideje: a földbe kerülhet mángold, színes hagyma, fejes saláta, spenót, káposzta, endívia, fejes saláta, zeller. Persze a legjobb, ha mindez Félhold idején történik.

Május:

Az olyan melegigényes növények, mint a görögdinnye, bazsalikom, bab, paprika, padlizsán, paradicsom, petrezselyem, sütőtök és a cukkini palántái kiültetésének ideje ekkorra tehető, erre a legkedvezőbb időszak a Félhold.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Bár az időjárás arra ösztönözné az egyre türelmetlenebb kertészt, hogy azonnal vetni kezdjen a kertben, amint a tavasz első jelei mutatkoznak - főleg, így, hogy nem is volt igazán tél -, nem kell elkapkodni a dolgot. Nem késünk le semmiről. Amíg az évszakok végre eldöntik, ki megy, és ki marad, akad a portán egyéb tennivaló (ezekről is hamarosan írunk), de ha a vetőmagokat már beszereztük, akkor egy lépéssel közelebb vagyunk a célhoz.

A türelmetlenebb (vagy csak rendes) kertészember ilyentájt az ablakpárkányra helyezi át tevékenysége központját. Nyilván már sok helyen sorakoznak a saláta-, paprika-, paradicsom- meg mindenféle virágmagokat rejtő tejfölös poharak, tőzegcserepek, csíráztató edények.

Kapható már mindenféle nagyon pöpec csíráztató alkalmatosság: tálca, mini üvegház, amelyek ugyan minden évben újra felhasználhatók, sok helyet is foglalnak. Viszont egyszerű módszerek is léteznek, és további jó hír azoknak, akik nem kedvelik a joghurtot és társait, hogy van élet a tejfölös poháron túl!

A legegyszerűbb az újságpapíros módszer. A nem színes, nem fényes papírból egy üveg (pl. boros) segítségével hengereket gyártunk, majd ezekbe töltünk némi földet, elültetjük a magokat, világos, meleg helyre tesszük és várunk.

Ugyanez működik WC-papír gurigával is, bár ehhez nem árt, ha előzőleg gyűjtögető életmódot folytattunk.

Ha nagyobb mennyiségű tojástartó gyűlt össze, most jó szolgálatot tehet.

Még jobb, ha a tojáshéjat sem dobtuk ki, mert az elvetett magok fontos tápanyagokhoz jutnak belőle.

A fenti módszerek nagy előnye, hogy az "edények" a palántával együtt elültethetők, amikor eljön az ideje.

A tejes vagy üdítős dobozokat is felhasználhatjuk magvetéshez, akárcsak a grilltálcát, és a műanyag fedeles tortadobozt. Ez utóbbiból igazi melegházat varázsolhatunk a párkányra.

Még em késő gyűjtögetni az ültetőedényeket, beszerezni vagy előkeresni a vetőmagokat. Mostanában sok a magbörze, ahol csereberélni is lehet. A tavalyi magok is jók lehetnek, ha megfelelő módon (hűvös, sötét helyen) tároltuk, mert általában egy évig megtartják csírázóképességüket. De pl. a répa vagy a borsó akár 4, a saláta vagy az uborka 6 évig is eláll és kicsírázik.

Kifejezetten palántázáshoz való földet sok helyen árulnak, de a közönséges virágföld is bőven elég. A locsolást nem kell túlzásba vinni, egy kis spricceléssel is beérik a magok, majd a magoncok.  

Balkonkertészeknek érdemes meggondolni a magvetést, mert bár nagyon bájos, ahogy a sok kis növényke előbújik a földből, ezeket utána szét is kell ültetni, ami már helyigényes dolog.  Hacsak nem mostanság divatos új építésű lakásban élünk, ahol 40 m² lakóterülethez 40-50 m² terasz dukál. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kísérletezhetnénk 1-1 izgalmas növény magjával, de erkélyen, teraszon érdemesebb kivárni a szép, egészséges palánták szezonját. Szerencsére már sok zöldségfélének kapható balkonváltozata (paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán), a fűszernövényekkel pedig még városi környezetben is nagy sikereket érhetünk el. Meglepetések még így is érhetnek; néhány éve a 3 karalábépalántám egyike „rút kiskacsának” bizonyult…

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az elmaradt tél miatt ugyan nincs akkora forgalom a madáretetőkön, de az előző posztban megismert cinegék mellett még jó néhány távoli rokonukkal is találkozhatunk.

Kékcinege - ő nemcsak nevében az

TUDTA? Nem minden cinege cinege.

A valódi cinegék a Parus nemzetségbe tartoznak. Vannak azonban olyan madarak, amelyek nevükben cinegék, de azokkal csak távolabbi rokonságban állnak. Ilyen a barkóscinege és a függőcinege. Életmódjukban, költési szokásaikban merőben eltérnek az odúlakó cinegéktől, néhány tulajdonságuk egészen páratlan.

TUDTA? Az őszapó a legkorábban költő madarak közé tartozik.

A csapatosan járó őszapók kora tavasszal, már február végén  párokra szakadnak. Ezután fészkelő hely után néznek. Nagyon szeretik a fatörzshöz közel építeni a fészket, de találtam már fenyőn épültet is, és a vadszőlővel sűrűn benőtt cserjéseket is kedvelik. Már március elején elkezdik az építést. Általában 1-1,5 méteres magasságban készül a rendkívül puha, hangyatojás alakú fészek mohából, pókhálóból, melyet bőségesen kibélelnek tollakkal.

Őszapó fészke

Könnyű megtalálni a fészeképítő párt, mert hangos cserregéssel közlekednek. Erre rá is fázhatnak, mert a szajkó jól ismeri a hangjukat és könnyen megtalálja őket, gyakran kifosztja a fészkeket. Ahol elszaporodtak a szajkók, ott a fészekpusztulások közel 70 %-áért tehetők felelőssé. Amúgy is sok fészek semmisül meg a kora tavaszi mostoha időjárás miatt, ilyenkor újra belekezd a pár a nem kis fáradságot igénylő munkába.

TUDTA? Az őszapók rendkívül szociális lények.

Őszapó

Ha szerencsésen sikerült kiröptetni a fiatalokat, akkor kezdetét veszi a bandázás. Magányosan sohasem lehet látni őszapót, ősztől tavaszig 6-20 fős csapatokban mozognak, melyeket a pár, a kirepült fiatalok és a hozzájuk társuló más családok, madarak alkotnak. A csapat nagyon állandó összetételű; a már meggyűrűzött egyedeket ugyanabban a csapatban fogjuk rendre vissza. Azok a madarak, amelyeknek nem sikerült a költés, gyakran hozzácsapódnak más párokhoz és besegítenek a fiókanevelésbe. Ez nem kis feladat, mert akár 8-12 fiókát kell táplálékkal ellátniuk. Egy történet is jól illusztrálja nagyfokú vonzódásukat fajtársaikhoz. Egy kutató őszapó fiókákat nevelt a szobájában. Jó idő lévén kinyitotta az ablakot. Kis idő múlva arra lett figyelmes, hogy felnőtt madarak járnak be a szobába és etetik a kalitkában lévő fiatalokat. Az ablak előtt elhaladó őszapók meghallották a fiókák eleséget kérő hangját és nekiálltak etetni őket, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nekik nyilván az is.

TUDTA? A barkóscinegék hűségesek párjukhoz.

A barkóscinegék nagyon csinos tollazatú madarak. A hím megjelenése egészen rendkívüli, mókás: a csőr két oldalán meghosszabbodott fekete tollak lógnak le, mintha harcsabajuszt viselne.

Hím barkóscinege

A nádasok madarai ők, és bár az emberek többsége még csak nem is hallott róluk, meglehetősen gyakoriak. Akárcsak az őszapók, nagy csapatokban járnak. Párkapcsolatuk egészen rendkívüli: a fészekből kirepült madarak még ugyanazon év őszén párba állnak, és rendszerint az egyik fél elpusztulásáig együtt is maradnak. Ez a fajta elköteleződés ilyen kis testű énekesmadaraknál nagyon ritka. Ezt nagyon jól alátámasztja egy gyűrűs megkerülés is. 2013 őszén egy csapatban fogtunk két, Szlovákiában gyűrűzött madarat, egy hímet és egy tojót. A madarak egymás mellett csüngtek a hálóban. A gyűrűszámaik is egymást követőek voltak, tehát a gyűrűzés helyén is együtt gyűrűzték őket.

TUDTA? A barkóscinegék legközelebbi rokonai a Himalájában élnek.

A barkóscinegékről most már tudjuk, hogy nem közeli rokonok a cinegékkel. A legközelebbi rokonaik a papagájcsőrű cinegék, melyek képviselői a Himalájában élnek. Testfelépítésben nagyon hasonlítanak a barkóscinegére, csak rendkívül erős csőrük van, amely tényleg emlékeztet a papagájokéra.

TUDTA? A függőcinege poligám.

Hím függőcinege

A függőcinege költésbiológiája legalább annyira meglepő, mint a barkóscinegéé. Az alább leírtak gyakran előfordulnak, de nem minden párra igazak. A művészi fészket a hím kezdi el építeni. Amikor már megvan a bölcső alak, elkezdi árulni: odacsábítja az éppen szabad tojót. Ha a tojó elfogadja, akkor a fészket befejezik, a tojó lerakja a tojásokat és elkezd kotlani. Férjuram mit csinál ez alatt? Új nő után néz! Elkezd egy újabb fészket építeni és egy újabb tojót költésre bírni. Ha tehetné, egy harmadikat is elcsábítana, ez azonban ritkán jön össze. Egyrészt, mert nincs annyi szabad tojó, másrészt, egy fészek elkészítése általában 1 hónapig tart. A fiókák felnevelése csak a tojóra hárul.

TUDTA? A függőcinege fészkét régen kapcaként használták.

A függőcinege fészke a madárvilág legszebb alkotásai közé tartozik. A zacskó alakú fészken egy csőszerű bejárati nyílás van, az egész építményt egyetlen ágra rögzítik, azon himbálódzik. Rendkívül puha, vattaszerűen tömött. A szegények régen az elhagyott fészkeket levágták, mert a kisebb gyermekek lábára pont megfelelő volt kapcának, hogy a csizmában ne fagyjon meg a lábuk.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus (Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület)

Függőcinege fészkének forrásához katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Búbos pacsirta (Fotó: Csonka Péter)

Február - Böjtelő hava

8. hét:

- február 19. (Zsuzsanna): Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor már közel a tavasz. Ha csorog az eresz, az jó termést ígér. Jó idő esetén elkezdték a szántás, vetés előkészületeit, széthordták a trágyát

- február 22. (Péter): "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." A feltételezések szerint Üszögös Szent Péter egy elhallásnak köszönheti a nevét; a "cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása "Szent Pétör ü székössége" volt, ebből lett Péter "üszögössé". Ez a nap szerencsétlennek számít, így semmilyen munkához nem fognak. Az asszonyok nem nyúlnak lisztbe, nehogy üszögös (gombás) legyen a búza. Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz Józsefkor is.

Szép hetet!

Ismét felvirradt a sokakat megosztó ünnepnap, amit mi a családban nem tartottunk soha. Ahogy a „kötelező” nőnapot sem, inkább a szorgos hétköznapokban próbálunk figyelni egymásra. Viszont az évek múlásával egyre megengedőbb lettem, mert végül is szeretni, szeretve lenni és ünnepelni jó. Ennek ellenére döbbenettel vegyített csodálkozással figyelem, ahogy a 18 évesem lázas készülődéssel várja február 14-ét, nem feltétlenül azért, mert az öccse Bálint...

A „Kell-e nekünk Valentin?”- témakört egyszer már körbejártam itt, most ebbe nem is szeretnék újra belemenni. Amennyiben tényként kezeljük, hogy minden alkalmat meg kell ragadni az ünneplésre, együttlétre, meglepetésekre, akkor viszont adjuk meg a módját!

Tegyük fel, hogy kedvesünk szereti a növényeket, szívesen kertészkedik, akárcsak mi magunk. Akkor ne elégedjünk meg egy szál rózsa vásárlásával, tegyük egyedivé az ajándékot! Amúgy is mostanság van itt a magvetés ideje, úgyhogy elindulhatunk ebbe az irányba. Egyszerű, mégis hatásos, ha szép borítékba „szerelemmagokat” csomagolunk. Lehet ez zsákbamacska, vagy kedvesünk kedvenc virága. A boríték innen letölthető: http://gardentherapy.ca/seed-packet-valentines/

Szintén nem igényel sok előkészületet, ha virágföldbe gyorsan kelő, gazdagon virágzó, illatos növény (pl. szagosbükköny) magjait keverjük, és szívekkel díszített cserépben, csinos csomagolásban adjuk át. A cserépre a szíveket festhetjük, vagy szivacsból kivágott formával, esetleg formára hajtott WC-papír gurigával nyomtathatjuk.

Kicsit több munka - de ki ne tenné meg a szerelméért - ha elültethető szíveket gyártunk. Ehhez bármilyen (nem fényes) összetépkedett papírt vízzel pépesítünk (ételfestékkel színezhetjük), majd sütiforma segítségével szíveket készítünk. A még nedves anyagba fűszernövény- vagy virágmagokat nyomkodunk, majd megszárítjuk. Elvileg 48 óra a száradási idő, de fűtőtesten kicsit meggyorsíthatjuk, hogy át lehessen adni. Amire eljön a kiültetés ideje, úgyis megszárad. A részletes elkészítési mód itt.

Szív helyett készíthetünk virágformákat is.

Aki hisz az asztrológiában, segítségül hívhatja a virágjegyeket. Ehhez csak a születési nap kell, a hónap és az év nem számít. Az alábbi táblázatból kikereshető, melyik virág illik a párunkhoz, így a legtesthezállóbbal lephetjük meg. Nekem a babarózsát „dobta a gép”, de bármelyiket szívesen elfogadnám.

Ha a kedves mégis csak a vörös rózsát szereti, és télen is megeszi a szamócát, íme egy ötlet, hogyan tehetjük emlékezetessé a Valentin-napot. (Részletes elkészítési mód a képre kattintva.)

Egy szó mint száz, ne hagyjunk ki egyetlen alkalmat sem, amikor együtt lehetünk azokkal, akiket szeretünk; ha ez adott esetben Valentin-nap, az se olyan nagy baj. Persze, könnyű nekem egy Bálint nevű gyermekkel...

Szép napot!

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Kapanyél FB-csoportjához!

A már hosszabb ideje tartó fagymentes időben pezsdül a természet is. Aki időben eldugdosta a gyepen a korai hagymásokat, vagy a régieket a földben hagyta, már megtapasztalhatta: előbújtak. Ez azt is jelzi, hogy a téli pihenőt tartó lombhullatók is megkezdik a szezont.

A gyümölcsök között a tél végi versenyfutásban a leggyorsabbak közé a mandula és a kajszi tartozik. Néhányukon már egy-két kósza virág is megjelent.

Egész évben figyelni kell a kajszifákat, különösen a virágokat

A kertek elvileg megfelelő állapotban vannak, nem ártott a január végi, február eleji lehűlés és az ónos eső. A lehűlés ugyanis még kényszernyugalmi állapotban érte a gyümölcsfákat, amikor nem indult meg a nedvkeringésük. Kedvező körülmény az is, hogy a hideg nem hirtelen következett be, és a hőmérséklet sem csökkent extrém alacsonyra, például mínusz 15-20 °C-ra.

A szép gyümölcsért sokat kell dolgozni 

Ennek azért részben ellentmondanak a kajszivirágok. De értük nem az esetleg visszatérő hideg, hanem egy nemrégiben felfedezett, a fa pusztulásáért is felelős betegség miatt kell izgulni. Vannak kutatók, akik szerint ez a csonthéjasok európai sárgulásának („European stone fruit yellows” - ESFY) tünete. Közben az is kiderült, hogy az ebben a betegségben legyengült, elpusztult hajtásokban, ágakban vagy éppen a fában megtalálták a csonthéjasokat megbetegítő fitoplazmát (Candidatus phytoplasma prunum) is. A sárgulás - a megfigyelések szerint - a növény belső egyensúlyának „megbillenésével” kiválthatja a korai fakadást is.

E betegség jelenlétére más tünetek is utalhatnak. A rövid hajtásokon a rügyek furcsán burjánzanak, a levelek világosak lehetnek, de ugyanazon a fán hosszában a színük felé be is kunkorodhatnak. A gyógyíthatatlan betegség végül a fa idő előtti pusztulásával jár.

A német kutatók megállapították azt is, hogy a fitoplazma nemcsak a kajsziban, hanem más csonthéjasokban is él, csak ezekben nem okoz ilyen súlyos betegséget. A leginkább fogékony a kajszi, kevésbé betegszik meg a szilva és az őszibarack.

A nagy kérdés, mit lehet ellene tenni. Sajnos nem sokat. A kerttulajdonosnak ajánlható, hogy amint megjelennek a gyanús tünetek, érdemes a fát megjelölni, majd folyamatosan figyelni. Ezeket gondosabban kell ápolni, mert a betegség gyengítő hatását csak így tudják ideig, óráig túlélni. Ahogy a vírus a megbetegített növényi nedvekkel terjed, úgy a fitoplazma is. Vektoroknak mondják a közvetítőket: ezek lehetnek a szívogató rovarok, főként a levéltetvek. A fitoplazmafertőzés terjesztőjének a szilva-levélbolhát (Cacospsylla pruni) gondolják.

Fontos lenne az ellene való védekezés.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Azt mondják a hozzáértők, időnként változtatni, újítani kell, akármivel foglalkozik is az ember. A tavasz közeledtével a természet ezt minden évben megteszi, a Kapanyél életében pedig most jött el ez a pillanat.

Bár a post.r felületén teljesen újak vagyunk, a Kapanyél januárban ünnepelte 3. születésnapját. Annak idején egy lelkes, sokféle emberből álló kis csapat kezdte a blogolást. A szerzők között megfordult már bölcsész, tanár, mérnök, statikus, ornitológus, de munkánkat folyamatosan szakértők is segítik: Czauner Péter kertészmérnök és Bálint Károly kertépítő. Sokfélék vagyunk, ezért témáink is szerteágazóak, de egy közös pontunk van: minden érdekel bennünket, ami a kerttel, a kertészkedéssel kapcsolatos. Van köztünk, aki csak néhány balkonládában gondozza gangkertecskéjét, van, aki zsebkendőnyi kertet birtokol. Van, aki csak virágokat nevel, és van, aki több gyümölcsöst, konyhakertet is művel.

Az évek során kiderült, hogy olvasóink is ilyen sokfélék: van, aki minden tapasztalat nélkül, könyvekből és a netről tájékozódva kezd neki. Van, aki hosszú éveken keresztül tanulta az iskolában. Van, aki már gyerekkorában elleste a szüleitől, nagyszüleitől minden csínját-bínját. Van, aki néhány m2-t művel egy közösségi kertben a város közepén. Van, aki vidékre költözik, hogy saját gyümölcsöse, veteményese lehessen. Van, akinek csupán hétvégi kikapcsolódás. Van, akinek életforma. Így vagy úgy, a kertészkedés nagyon különböző embereket ejt rabul. Ezért is egyre népszerűbb a blog: a Facebookon 7000-hez közelít rajongóink száma, és napról napra gyarapodik.

Írunk gyümölcsökről, zöldségfélékről, fűszer-és gyógynövényekről, megosztjuk az olvasókkal az ezekből készült kedvencek receptjeit. Összeszedjük az aktuális kerti tennivalókat, figyeljük és megosztjuk a kertészkedéshez, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó rendezvényeket országszerte. Közreadjuk az egyes napokhoz fűződő népi megfigyeléseket. Park Life sorozatunkban bel- és külföldi parkokat, botanikus kerteket mutatunk be. Régi és új olvasóinkat is arra biztatjuk, ha szép helyeken járnak, osszák meg velünk fotókkal illusztrált élményeiket. Szakértőink hasznos tanácsokkal látják el a kertészkedőket, és ők is egymást. Így tulajdonképpen olvasóinkkal együtt írjuk a blogot, hiszen a hozzászólók kérdései, észrevételei, egymásnak adott tanácsai és témajavaslatai viszik előre ezt a kezdeményezést.

Eddigi kertészkedésünkhöz a telket a blog.hu felülete adta, mostantól másik, de hasonló talajon folytatjuk tevékenységünket. Reméljük, régi olvasóink a post.r-portá(l)ra is követnek minket, új olvasóink pedig mihamarabb bekukkantanak hozzánk, hogy kicserélhessük tapasztalatainkat. Természetesen a régi írások sem vesznek el, jönnek velünk, ahogy testvérblogjaink is: a lakás (és a kert) díszítéséhez, kreatív dolgok alkotásához a legtöbb ötletet, technikát és részletes elkészítési leírást felvonultató Színes Ötletek blog, és az otthoni bütykölést kedvelő, ügyes kezű és Mekk mestereknek egyaránt segítséget nyújtó Furdancs blog.

Közeledik a tavasz, éledezik a kert, ideje felújítani a szerszámokat, hogy minél többen támaszkodhassunk a „Kapanyélre”!

Jó kertészkedést!