A már hosszabb ideje tartó fagymentes időben pezsdül a természet is. Aki időben eldugdosta a gyepen a korai hagymásokat, vagy a régieket a földben hagyta, már megtapasztalhatta: előbújtak. Ez azt is jelzi, hogy a téli pihenőt tartó lombhullatók is megkezdik a szezont.

A gyümölcsök között a tél végi versenyfutásban a leggyorsabbak közé a mandula és a kajszi tartozik. Néhányukon már egy-két kósza virág is megjelent.

Egész évben figyelni kell a kajszifákat, különösen a virágokat

A kertek elvileg megfelelő állapotban vannak, nem ártott a január végi, február eleji lehűlés és az ónos eső. A lehűlés ugyanis még kényszernyugalmi állapotban érte a gyümölcsfákat, amikor nem indult meg a nedvkeringésük. Kedvező körülmény az is, hogy a hideg nem hirtelen következett be, és a hőmérséklet sem csökkent extrém alacsonyra, például mínusz 15-20 °C-ra.

A szép gyümölcsért sokat kell dolgozni 

Ennek azért részben ellentmondanak a kajszivirágok. De értük nem az esetleg visszatérő hideg, hanem egy nemrégiben felfedezett, a fa pusztulásáért is felelős betegség miatt kell izgulni. Vannak kutatók, akik szerint ez a csonthéjasok európai sárgulásának („European stone fruit yellows” - ESFY) tünete. Közben az is kiderült, hogy az ebben a betegségben legyengült, elpusztult hajtásokban, ágakban vagy éppen a fában megtalálták a csonthéjasokat megbetegítő fitoplazmát (Candidatus phytoplasma prunum) is. A sárgulás - a megfigyelések szerint - a növény belső egyensúlyának „megbillenésével” kiválthatja a korai fakadást is.

E betegség jelenlétére más tünetek is utalhatnak. A rövid hajtásokon a rügyek furcsán burjánzanak, a levelek világosak lehetnek, de ugyanazon a fán hosszában a színük felé be is kunkorodhatnak. A gyógyíthatatlan betegség végül a fa idő előtti pusztulásával jár.

A német kutatók megállapították azt is, hogy a fitoplazma nemcsak a kajsziban, hanem más csonthéjasokban is él, csak ezekben nem okoz ilyen súlyos betegséget. A leginkább fogékony a kajszi, kevésbé betegszik meg a szilva és az őszibarack.

A nagy kérdés, mit lehet ellene tenni. Sajnos nem sokat. A kerttulajdonosnak ajánlható, hogy amint megjelennek a gyanús tünetek, érdemes a fát megjelölni, majd folyamatosan figyelni. Ezeket gondosabban kell ápolni, mert a betegség gyengítő hatását csak így tudják ideig, óráig túlélni. Ahogy a vírus a megbetegített növényi nedvekkel terjed, úgy a fitoplazma is. Vektoroknak mondják a közvetítőket: ezek lehetnek a szívogató rovarok, főként a levéltetvek. A fitoplazmafertőzés terjesztőjének a szilva-levélbolhát (Cacospsylla pruni) gondolják.

Fontos lenne az ellene való védekezés.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.