Tegnapi posztunkban már írtunk arról, hogy a hideg idő közeledtével sok hasznos (és kevésbé az) élőlény keres biztos szállást. A katicák, poloskák, pókok jobb híján beköltöznek a fűtött lakásokba, de megkönnyíthetjük a dolgukat, ha a kertben rovarszálló(ka)t állítunk fel nekik.

Nem kell nagyon bonyolult dologra gondolni, néhány alapanyag kell csak hozzá. Különösebb kézügyességet sem igényel az „építkezés”. Az előrejelzések szerint pár napig örülhetünk a vénasszonyok nyarának, ami kiváló alkalom, hogy pl. a hétvégén összeüssünk egy rovarszállót.

A legegyszerűbb, ha egy virágcserepet nádrudakkal töltünk meg (a cserép alján a kis csöveket rögzíthetjük modellező agyaggal), majd egyszerűen felakasztjuk egy napos helyre a kertben. Arra azért ügyelni kell, hogy a nádszárakba ne tudjon beesni az eső.

A berendezéshez használhatunk csak egyféle anyagot, de variálhatjuk is: minden „szoba” más-más enteriőrt kaphat. A lényeg, hogy csak természetes anyagok legyenek benne: fa, cserép, tégla, kő, toboz, szalma stb, amelyekbe vagy közé könnyen befészkelhetik magukat az új lakók.

A gyerek(ek)et is be lehet vonni a barkácsolásba, jó móka lesz! Aztán már csak várni kell, és nemsokára benépesül a rovarszálló. Persze, lesznek a szívünknek nem annyira kedves lakók is, de a szomszédi vitákat bízzuk a szállóvendégekre, meg fogják oldani egymás között.

Forrásokért katt a képekre.

További ötletek egy korábbi posztunkban itt, és a Kapanyél Pinterest-oldalán.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Amint hűvösebbre fordul az idő, a természetben – így a kertben is – mozgó jószágok téli menedéket keresnek maguknak. Egerek, pókok, katicák, poloskák próbálnak védettebb helyre húzódni. Egy-egy szellőztetés után érdemes alaposan körülnézni, miféle szerzet akar társbérletbe szegődni.

Az egereket - így vagy úgy - irtani kell

Míg a rágcsálók egyértelműen károsak, addig az ízeltlábúak között vannak hasznosak is. A katicákról köztudott, hogy a levéltetvek mészárosai, a pókok is sok káros rovart vadásznak le, akárcsak a fátyolkák. 

A fátyolkákra vigyázni kell

A fura szerzet poloskák között vannak hasznosak és károsak is. A legalább negyvenezer fajt számláló közösség rossz hírét leginkább az ágyi poloskának (Cimex lectularius) köszönheti. A poloskák túlnyomó többsége azonban másfajta életét él, mint a kellemetlen rokon. A növényszívó és élősködő fajok mellett vannak köztük valódi ragadozók, sőt algaevők is. Ezért a lakásba tolakodó jövevényt jó lenne felismerni, s csak utána dönteni sorsáról. Például az átható poloskaszagot árasztó zöld vándor poloskát agyoncsapni ajánlott. Ha már az átható szagnál tartunk, egyes bőrmirigyeik bűzmiriggyé módosultak, amelyeket be is tudnak zárni, és poloskától függ, mikor spricceli a jellegzetes, riasztó illatot, ami poloskáék társkeresésében párvonzó. Hogy a poloskabűz ügyében teljesen képben legyünk: az ágyi poloska mirigyzárója „gyárilag” állandóan ereszt. 

A csalafinta zöld vándorpoloska különböző ruháiban 

A Nezara viridula tudományos névre hallgató zöld vándorpoloska magyar elnevezése találó, hiszen a sokféle növényt szívogató jószág Etiópiából indult világkörüli útjára és Magyarországra 2002-ben érkezett. A növények minden részét szívogatják, de előnyben részesítik a fiatal hajtásokat és a képződő termést. A poloskákra jellemző szúró-szívó szájszervvel szívják fel a növényi nedveket a szövetekből, tehát szövethiányosságokat, rágásnyomokat nem okoznak. Nem egyszerű felismerni, hiszen a tojásállapotot öt lárvastádium követi, s minden egyes fokozatban más formát ölt, majd ezután veszi fel jellegzetes zöld ruháját.

A hasznosság szempontjából azonban vannak olyan  – az apró virág-, mezei-, tolvaj- és címeres poloska – fajok, amelyek ragadozók, és lárváik a növények rovar- és atkakártevőit szívogatják, ezért egy-egy ilyen naponta százával pusztítja a levéltetvek, tripszek, atkák, takácsatkák tojásait, petéit, lárváit, de veszedelmesek a nagyobb hernyókra is.

Címeres poloska

A kert hasznos ragadozói: egyes fonálférgek, atkák, poloskák, százlábúak, fülbemászók, pókok, futrinkák, zengőlegyek, fátyolkák, darazsak, békák, madarak, denevérek és a sün.

Kerti segítőink

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A fiatal gazdákat tömörítő Agrya évek óta azon munkálkodik, hogy kedvet csináljon a vidéken élő ifjúságnak kertjük, földjük megműveléséhez, illetve ahhoz, hogy helyben boldoguljanak ahelyett, hogy beköltöznének a városokba. A szemléletformálást már gyerekkorban el kell kezdeni, ezt célozza évek óta sikeres „Vesd bele magad!” programjuk, amelynek keretében vidéki óvodás és kisiskolás jelentkezők kapnak vetőmagot, hogy átélhessék a saját termesztésű zöldségek, fűszerek adta élményeket.

Másik törekvésük, hogy a városi fiatalokat összehozzák a vidéki fiatal gazdákkal: a „Vidék-Kaland” programról már többször hírt adtunk, ahol 35 év alatti városiak 1 hétig részt vehetnek jól működő családi gazdálkodások mindennapi életében, így testközelben megtapasztalhatják a gazdálkodás nehézségeit, szépségeit.Legújabb programjuk pedig már kifejezetten a városlakókat célozza meg. Az utóbbi években egyre nagyobb az igény a városi kertészkedésre, jól mutatja ezt a közösségi kertek növekvő népszerűsége. Viszont nem mindenhol sikerül ilyeneket beindítani, vagy kevés a rendelkezésre álló hely a sok jelentkezőnek. További visszatartó erő még a szakértelem hiánya: sokan nem mernek belevágni az erkélyen, teraszon, mert nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. Nekik szól a „Városi kertészek” elnevezésű program, ahova a szervezők olyan 18-40 év közötti városlakók jelentkezését várják, akik rendelkeznek legalább 7 m² kertészkedésre alkalmas földterülettel. Ez lehet balkonláda, magaságyás, kis előkert. Egy ilyen kis területen is meg lehet már termelni egy kisebb családnak elég paradicsomot és paprikát. A számítások szerint 28 m²-en pedig heti néhány nap gondozással egy háztartás akár 160 000 forintot is spórolhat.

A pályázat nyertesei ingyen elméleti és gyakorlati oktatást, valamint a kertészkedés beindításához vetőmagokat, valamint a növények termesztéséhez szükséges szereket is kapnak. Persze vállalniuk kell, hogy végigcsinálják a programot, dokumentálják a saját zöldség termesztésével kapcsolatos tapasztalataikat, élményeiket. A programot 2015. augusztusában egy értékelő találkozó zárja, ahol a jól végzett munka gyümölcseiből egy nagy főzést rendeznek.

A program részletei, jelentkezési lap a www.varosikerteszek.hu oldalon, vagy az Agrya weboldalán itt.

Jelentkezési határidő: 2014. október 3.

Hajrá!

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az Árpád-hídhoz közel eső szikla- és japánkert a Margitsziget mindig is közkedvelt része volt. A 19. században, amikor Magyar György akkori főkertész az egészet megálmodta és létrehozta, rendkívüli dolognak számított, de manapság is kuriózum. Főleg, amióta a nyár folyamán felújították (Főkert) és szeptemberben a nagyközönségnek is átadták.

A meglévő növényzetet formára alakítással, metszéssel igyekeztek japán hangulatúvá tenni: a gömb alakúra nyírt bukszusok, a szép páfrányok mellett új növények – selyemakác, helleborusok, peóniák, hortenziák, bazsarózsák – is helyet kaptak. A színes virágok ugyan nem tipikus részei egy japánkertnek, de jövőre gyönyörű látvány lesz majd, ha minden virágba borul a fák alatt.

A japán stílusú híd és az új piros-fekete padok feldobják a környezetet, még ha a fém felületen nem is kényelmes sokáig ücsörögni.

A sétányokra stílusos kőlámpások kerültek, az utakat viszont a mostanság divatos, a japánkertektől ugyan idegen, de nyilván praktikus műgyantával ragasztott, vízáteresztő kavicsburkolat borítja.

A vízesés tava megtisztult, a nyíló tavirózsák remekül érzik magukat benne.

Nem úgy szegény Ülő lány (Csikász Imre szobra), aki a másik halastóban a régi trutyis vízben kénytelen ücsörögni.

A sziklakertek most is virágzó növényeivel és a jövőre már szintén virágba boruló újakkal, a remélhetőleg megmaradó gyönyörű zöld gyeppel igazán szépséges színfoltja ez a Margitszigetnek. Nagyon reméljük, hogy a Várkert Bazár mintájára itt is lesz még egy ünnepélyes átadás, amikor már a fent említett leányka is méltó környezetben nézheti a kristálytiszta vízben úszkáló aranyhalakat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Olcsóbb lett a búza, stagnált a kukorica ára

Csökkent ugyan a búza ára, de a többi gabonaféle árának mozgása összességében kompenzálta ezt, így nem változott a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 38. héten. Szeptember 21-én reggel 9746 ponton állt a mutató. Az említett búzán kívül olcsóbb lett az árpa is, míg a rozs, tritikálé és zab inkább drágult. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Ha nem is jelentősen, de a globális folyamatokkal összhangban 2 százalékot csökkent a búza ára a 38. héten a Magro.hu piactéren. Ezzel egy tonna étkezési búza prompt ára 51 900 forint volt, míg a takarmánybúza 40 500 forintba került. A következő hetekben további lassú árcsökkenés valószínűsíthető elsősorban az étkezési-, de kisebb mértékben a takarmánybúza esetében is. Év végére előbbi 50 ezer forint alá, utóbbi 40 ezer forint környékére várható. Jelenleg összesen 5 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 2 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Az ókukorica ára lokális mélypontot ért el a 38. héten, és a korábbi hetek árcsökkenése megállt. Így átlagosan 47 450 forintért adták-vették a tengeri tonnáját. Az új kukorica ára szintén stagnált, méghozzá 34 ezer forinton, de az értékek nagymértékben, 30 ezertől 38 ezer forintig szórtak. Betakarítás után nagyon lassan emelkedhetnek majd az árak, de a termelőknek komoly reményeik nem lehetnek. Jelenleg erősen keresleti a piac: 2 ezer tonna óterményt kínálnak megvételre, de 57 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Bár e két dolog eddig teljesen kizárta egymást, néhány nappal ezelőtt az egyik új „gazda” úgy döntött, nem vár tovább holmi bírósági ítéletekre, és műtrágyázni kezdett a szerinte őt illető földeken.

Ez a darab föld így elvesztette biominősítését. A Greenpeace aktivistái azóta is tüntetnek, de az új „bérlőt” ez egyáltalán nem zavarja: folytatja a 20 éve egészségesen működő talaj mérgezését.

Az erről készült videó itt látható. Ha a bíróság egyszer mégis a kishantosi biogazdaságnak ad igazat, ennek a területnek legalább 3 évre lesz szüksége, hogy teljesen megtisztuljon a kemikáliáktól, és folytatódhasson rajta a biogazdálkodás.

A műtrágyázásról további képek itt.

Forrás és fotók: Greenpeace Hungary

Szeptember - Szent Mihály hava

39. hét:

- szeptember 22. (Móric): Móric-napi derültség szeles telet jelent.

- szeptember 28. (Vencel): A szőlőhegyek védőszentje, névnapja is a szüreti időszakra esik. Ha Vencel napján esik, akkor jövőre szép lesz a tavasz.

Sokan várták már, hogy a Hortus Hungaricus 1 év kihagyás után végre megünnepelje a 20. születésnapját. A nagyfokú érdeklődés szombaton már az ingyenes VIRÁGJÁRAT megállójában látszott, ahol fél órával az indulás előtt 2-3 csuklós busznyi ember várakozott, de csak egy sima busz érkezett. A pórul jártak vagy megvárták a következő, 45 perc múlva indulót (amire valószínűleg ugyancsak nem fértek fel), vagy – ahogy jómagam is – átbuszoztak Kőbánya-Kispestről Csepelre, ahonnan a sárga busz pikkpakk kiröpített Szigetszentmiklósra. Igaz, nem ingyen, de gyorsan.

 A Virágjárat ennél azért nagyobb volt, de még úgy is kevésnek bizonyult

Ha valaki nem adta fel a kezdeti nehézségek láttán, a 2,5 órás várakozás-utazás okozta bosszúság hamar elszállt, mert a kiállítás belülről már hozta a régi, megszokott színvonalat. Pl. az „Enteriőr Verseny” szobabelsői idén is nagyon szépre sikerültek.

A jövendőbeli és már gyakorló virágkötők elképesztő terítékeket varázsoltak az asztalokra.

Az egyik kedvencem: csőszerelő és virágkötő pár ünnepi asztala

A vágott virágok között idén a liliomé a főszerep: hatalmas fejű, illatos csokrokban gyönyörködhetnek a látogatók.

Az óvodás kis kertészek most is kitettek magukért madárbarát kertjeikkel.

A szabadtéri részen idén a sírok gondozása is téma lett. Szép beültetésekkel találkozhatunk, de a legjobb a magyar foci (vagy focista?) síremléke lett. Szerintem.

A színpadon éppen elcsíptem a nagy kedvenc favágó-bemutatót; a program ugyan szinte minden évben ugyanaz, de megunhatatlan, amilyen ügyesen bánnak a fejszékkel, fűrészekkel. Vállalkozó szellemű látogatók is kipróbálhatják a hatalmas fűrészt, amellyel versenyeken indulnak a favágók, és idén is sikerült nagy motoros fűrésszel egész kisszékarzenált kivágni.

Aki az őszi kertjét szeretné beültetni, nagyon sok növény közül válogathat: füge, krizantém, csodafa, fűszernövények, virághagymák, minden van. A kertészkedéshez szükséges szakirodalom is helyben beszerezhető, és ha nem lenne elég locsolókanna otthon, nem gond az sem.

Egyszóval még ma is érdemes kilátogatni, de inkább autóval, főleg, ha növényeket is terveznek vásárolni. A gyerekek sem fognak unatkozni: kézműves foglalkozások, játékok, vásárfiák várják őket, úgyhogy egész napos családi programnak is kiváló. Ráadásul ma még szép az idő is.

Jó szórakozást!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Újlipótvárosban van egy hely, ahol a rég bezárt óvoda körbekerített udvarán 63 fa, köztük a környéken mindenhonnan jól látható majd’ 30 méter magas jegenye éli magányos életét.

A Pannónia-Tutaj-Hegyedűs Gyula-Bessenyei utcák által határolt, egykor csodálatos kert, benne a műemlék jellegű 100 éves fürdőházzal könnyen eltűnhet a föld színéről, ha az Önkormányzat véghezviszi tervét: eladja a területet, ahol 6 emeletes lakóház épülne mélygarázzsal.

A tervek kb. 1 éve kerültek napvilágra a környékbeliek nagy megrökönyödésére. A civilek azonnal szervezkedni kezdtek, párbeszédet kezdeményeztek a 13. kerületi önkormányzattal, volt aláírásgyűjtés is, de az önkormányzat hajthatatlannak bizonyult: a kerületi rendezési tervet elfogadták. A helyi lakosokból álló Tutaj Projekt nevű civil szerveződés azonban nem adta fel: 2014. elején engedélyt kért és kapott a fák állapotának felmérésére. Kiderült, hogy jó állapotban vannak, és az is, hogy kivágásuk esetén 3000 facsemetét kellene ültetni a most meglévő növényzet levegőtermelő kapacitásának kiváltására.

Idén nyáron felvetődött a telek ideiglenes közösségi térré alakítása, amit a helyi lakosok, vállalkozások és a közösségi kertek létrejöttében nagy szerepet játszó Kortárs Építészeti Központ is támogatott, de az önkormányzat ettől is mereven elzárkózott.

A telek köztulajdonban maradásáért és a fák megmentéséért folytatott küzdelem következő állomása volt a tegnapi TÉR-ÖLELÉS címmel meghirdetett program, ahol a környékbeli lakók, szülők, gyerekek (sokan egykor maguk is ebbe az óvodába jártak) álltak ki a terület megmentéséért. Kicsik és nagyok lelkesen rajzolták tele az aszfaltot fákkal, virágokkal, pillangókkal. Az iskolásoknak már a cél is világos volt; egy kislány fennhangon magyarázta a barátnőinek: „Azért tüntetünk, hogy megmaradjanak a fák.”

Az esemény végén a telket jelképesen körbekerítettük kék szalaggal, bízva abban, hogy még van visszaút. Több önkormányzati képviselő is jelen volt, talán eljutott hozzájuk is az üzenet…

Egyébként az ifjúság elszántságát bizonyítja, hogy az idei „ÉV FÁJA” versenybe a Berzsenyi Gimnázium diákjai nevezték be az újlipótvárosi jegenyefát, amely jó eséllyel indul a „Hős Fa” címért. Ezt a zsűri ítéli oda egy olyan fának, melynek élete vagy élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. 

Aki szeretné megmenteni az újlipótvárosi jegenyét, itt szavazhat a 4. számú versenyzőre.

Még több kép a Kapanyél Facebook-oldalán.

Kis szerencsével még a szeptember második felében elvetett fűmag is megerősödhet annyira a fagyokig, hogy sikerrel átvészelje a telet. A szép gyepek tulajdonosai már megtanulták, hogy a nyár végi, őszi munkák közben egy szolid szellőztetésre érdemes időt szakítani, ezzel együtt sort kell keríteni a felülvetésre is. Ahhoz már nagyon ismerni kell a gyepalkotó fűfélék világát, hogy ilyenkor fajtakorrekcióval sikerüljön javítani, dúsítani a megkopott állományt. A profik ilyenkor csak egy-egy éppen hiányzó fűfajtát vetnek, de a hobbikertészek számára egyszerűbb, ha a gyephasználatnak és a környezetnek megfelelő magot vásárolnak.

A jól tartott gyep növényei 5-7 évig élnek

Önmagában az őszi felülvetéstől nem szabad csodát várni. Különösen akkor, ha maghintésen túl semmilyen előkészítő munkát nem végeznek. A sikertelenség oka, hogy a felülvetett vetőmagvak, illetve az azokból fejlődő csíranövények élethalálversengésben vannak a már ott levő gyepnövényzettel. Oka lehet a sikertelen felülvetésnek az is, hogy megfelelő eszköz hiányában nem jutnak kellő mélységbe a magvak.

Az izmos gyep nem engedi be a jövevényeket

Fondorlatos módon gondoskodni kell az eredeti gyep növényállományának visszaszorításáról; ezt ritkítással vagy „éheztetéssel” lehet elérni, ettől a bentlakó növényállomány már kevésbé konkurenciaképes, hiszen a fűcsomók tartalék táplálóanyagaikat nagyrészt kimerítették. A sűrűbb állományban, ha a környezet változott, például növekedett a gyepet érő árnyék, vagy a drága öntözővíz miatt inkább szárazságtűrő gyepet akarnak létesíteni, akkor késes gyepszellőztetővel kell ritkítani az állományt. Arra azonban ügyelni kell, hogy csak olyan mélységűre állítsák a késeket, hogy azok éppen csak érintsék a talajt. Ősszel már nem ajánlott a mélyebb gyepszaggatás, mert a fagyokig a gyökerek nehezebben regenerálódnak. Ekkor ugyanis a magvak egy része a barázdákban megfelelő mélységbe jut. A vetés végeztével nem maradhat el az alapos taposás vagy hengerezés.

Az ősz az óvatos késes lazítás időszaka

A kisebb kertekben a kerekes műtrágyaszóró géppel nagyon pontos adagolású, egyenletes vetést lehet végezni. Akinek nincs gyeplazítója és hengere, kölcsön is kérhet. A barkácsáruházak és a jobb kisgépszervizek foglalkoznak ilyesmivel.

A felülvetéshez lehetőleg „friss”, virulens, feltehetőleg agresszívan növekvő fűmagot kell használni. A vetéssel együtt érdemes csökkentett adagú „starter” nitrogénműtrágyával lelkesebb csírázásra biztatni a magokat. Ha ez megtörtént, akkor megkaphatják az őszi, telelő műtrágyát is.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!