Aki nem tudná, kinek kell félnie, annak eláruljuk, hogy az okra (Hibiscus esculentus) a mályvafélék családjába tartozik, ismert még bámia és gombó néven is. Afrikából származik, Egyiptomban már közel 4000 éve termesztik. Ez az egynyári növény persze nem nő csak úgy a kertben, mint a gyom, úgyhogy aki vetett ilyet, jó, ha résen van. Főleg Amerikában.

A minap ugyanis Georgia állam fővárosában, Atlantában a kábítószer ellenes osztag rendőrei helikopterről kiszúrták, hogy egy nyugdíjas a kertjében szép szál vadkendereket nevelget. Ahogy ilyenkor illik, állig felfegyverkezve csaptak le a veszélyes bűnözőre, aki persze semmit nem értett az egészből, hiszen csak okrabokrokat pátyolgatott a birtokán. Ilyeneket:

A félreértést az okozta – legalábbis a rend őrei sűrű elnézések közepette erre hivatkoztak -, hogy a bámia levele kísértetiesen hasonlít a vadkenderére. Madártávlatból lehet, tesszük hozzá csendesen. A biztonság kedvéért azért magukkal vittek néhány levelet bevizsgáltatni…

Az eset itthon senkit ne tántorítson el a bámiaültetéstől:  most, az őszi talajelőkészítésnél ügyeljünk arra, hogy az okrának szánt helyen mélyen ássuk fel a talajt, és keverjünk bele szerves trágyát vagy komposztot. Tavasszal a földet csak át kell gereblyézni, és mivel a bámia nagy hőigénye miatt csak májusban ültethető ki, először tegyünk a helyére salátát, retket. Mire azokat leszüreteljük, jöhet is a bámia. További érvek mellette egy korábbi posztunkban itt.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Egész hétvégére gyönyörű időt jósolnak, úgyhogy érdemes kihasználni a vénasszonyok nyarát. A kertben ilyenkor még bőven akad tennivaló, valószínűleg most is talál magának, aki keres.

- Az esős időjárásnak köszönhetően még mindig dúsan burjánzik a gyep, úgyhogy lehet füvet nyírni. Ragyogó napsütésben jobban is megy a munka, és lehet, hogy idén már ez lesz az utolsó alkalom. Mármint a fűnyírásra.

- Ilyenkor jó tavasszal virágzó évelőket, cserjéket, fákat, kétnyári virágokat, rózsákat ültetni, és a sziklakerti növények is mostanában szeretik elfoglalni a helyüket. A szabadgyökerű (földlabda nélküli) növények gyökereit egy kicsit kurtítsuk meg, a fás növényeket alaposan öntözzük be.

- Ha pár héttel későbbre halasztanánk a növénytelepítést, az sem baj, de az ültetőgödröket már most előkészíthetjük: 1 m²-ről fél méter mélyen ássuk ki a földet, keverjük össze érett komposzttal, verjünk a gödörbe karót, majd a földkeveréket töltsük vissza.

- Október a rózsák és a rododendronok trágyázásának ideje, sőt lassan a talajtakarás is időszerű a tövek körül. Ha nem elég savanyú a talaj, a télálló rododendronok tövei köré a trágyával együtt tőzeget is kell juttatni. Érdemesebb ásás helyett bekapálni, nehogy  a gyökerek megsérüljenek.

- Ahol jövőre tápanyagigényes zöldségeket szeretnénk termeszteni, szórjunk ki trágyát és félérett komposztot.

- A levelek már szépen potyognak a fákról; folyamatosan gyűjtsük össze, főleg a gyepről, de a fák és cserjék alatt hagyjuk meg, mert télre védelmet nyújtanak, mulcsrétegnek is jók és hasznos rovaroknak (pl. futóbogár) adnak menedéket.

- Az egészséges leveleket tegyük a komposztba, de ha valaki még mindig égeti az avart, előtte forgassa át a kupacot, nehogy sünpecsenyét süssön a végén!

- A tavaszi virágok hagymáit még mindig lehet ültetni, de pl. a későbben virágzó tulipánokkal akár még várhatunk is.

Egyébként meg töltsünk minél több időt a szabadban, ki tudja, meddig élvezhetjük a meleg őszi napsugarakat.

Szép hétvégét!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Amikor a kertben élő, mozgó parányi élőlényeket vesszük sorra, az egyik legizgalmasabb társaság a medveállatkáké (Tardigrada). Köztünk élnek, mégis kevesen tudnak róluk. A szűk családban kérdeztem felőlük, egyedül Borika lányom tudta kikről van szó, de ő eltér az átlagos kertbarát családtól, hiszen egyetemi biológushallgató.

Egy egyszerű nagyítónál erőteljesebb nézőkére van szükség, hogy e fura kis állatok világába be lehessen kukucskálni, mert áltatában az egy millimétert sem éri el méretük.

Legelésző medveállatka

A medveállatkák igazi világpolgárok, nem is kell nagyon keresgélni őket, hiszen hihetetlen ellenálló képességük folytán a világon bárhol – a fagyos magashegyektől, a hévizes forrásokig mindenütt – előfordulhatnak, sőt megjárták már a világűrt is. De aki medveállatkát keres, leghamarabb akkor lel rájuk, ha nedves mohapárnát kurkász.

Nem űrlény, földlakó

A nevét 1773-ban felfedezőjéről, Johann August Ephraim Goeze német diakónustól kapta."Furcsa ez az állatka, leginkább egy medvére hasonlít", írta róla. A medveállatkáknak ma már több mint ezer faja az ízeltlábúakkal áll közeli rokonságban, de több tulajdonságukban eltérnek. Magyarországon száznál több fajuk él.

Kevés mohát kell szedni...

Többnyire növényi nedveket szívogatnak, de előfordulnak köztük baktériumokat zsákmányolók, paraziták és egyéb ragadozók is. Ha hasznosságukat firtatjuk, a mérleg a pozitív irányba billen. Vannak korhadékevők, vagy olyanok, amelyek más medveállatkákkal táplálkoznak. Minden szerves anyag táplálék nekik. A szájnyílásból kilökhető kampós tüskécskékkel, a valószínűleg az első szelvények karmaiból az evolúció során kifejlődött karmokból kialakult szuronyokkal, úgynevezett styletekkel szúrják föl a sejteket, ezek nedveit izmos garatjukkal szívják ki.

...vizet kell hozzáadni...

A medveállatka saját lábán jár. Ha sikerül a mikroszkóp látómezejébe egy ilyen hengeres, zömök testű jószágot terelni, akkor megfigyelhetőek a szelvényekhez tartozó, karmokban végződő 1-1 pár csonklábak. A testüket borító kutikula kitint, mukopoliszacharidokat, fehérjéket és lipideket tartalmaz. Lehet sima felületű vagy mintázott, víz hatására könnyen megduzzad. Időről időre levedlik régi kutikulájukat. Keringési és légző szervrendszerük nincs.

 Majd tovább hígítva a kész algalében úszkálnak a medveállatkák  

Hihetetlen vitalitásukban bizonyára szerepet játszik az is, hogy a fajok többsége váltivarú, megtermékenyítésük belső, fejlődésük közvetlen, gyakori a szűznemzés. Megfigyelték, ha a medveállatkák a túlélésre rendezkednek be, akkor a kriptobiózisos rejtettélet-formulát választják. Leállítják anyagcseréjüket, víztartalmuk 99 százalékát leadják, testüket viasszal vonják be, lábaikat behúzzák, és hordó alakot vesznek fel. Ebben a formában akár 100 évig is életben maradhatnak élelem és víz nélkül. Ha újra nedvesség éri őket, akkor rövid idő alatt ismét élni kezdenek.

Egy kis ízelítő a mindennapjaikból:

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Azért ne bármelyik utunkba esőt, mert abból baj lehet. Viszont a japán juhar levelét nyugodtan, a japánok is ezt (t)eszik.

Oszakában nagy népszerűségnek örvend a ’momiji tempura’. A momiji (もみじ) a japán juhar ottani neve, a tempura (天ぷら) pedig híg palacsintatésztában, forró olajban sült zöldségek vagy halak gyűjtőneve.

A Kínában és Japánban őshonos japán juhar (Acer palmatum) levelei fajtától függően sokféle színben pompáznak: lehetnek világossárgák, pirosak, bordók, halványzöldek, a színek évszakonként is változhatnak.

A félárnyékot és a kissé savas vagy semleges kémhatású talajt kedvelő fát ilyenkor ősszel érdemes ültetni, és az első két évben téli takarással célszerű a fagytól védeni. Különböző formájú és színű levelei gyönyörű színfolttá teszik a díszkertben. Ráadásul magjaiért a mókusok, rügyeiért és virágaiért pedig a madarak is hálásak lesznek.

Ha pedig ősszel hullatni kezdi a levelét, próbáljuk ki a bevezetőben említett ételt. Ehhez a megtisztított leveleket mártogassuk híg palacsintatésztába, amely leginkább csak lisztből, sóból és jégkockával lehűtött vízből áll (ez utóbbitól lesz a tészta finom ropogós), de tojást és tetszés szerint fűszereket is lehet adni hozzá. A leveleket forró olajban süssük ropogósra, és már fogyaszthatjuk is.

A japán szakácsok kicsit szofisztikáltabbak a témában, hiszen mégiscsak egy állítólag már ezer éve ismert és kedvelt ételről van szó: az általuk használt leveleket sóban tárolják egy évig hordókban, így még ízletesebbek.

Jó étvágyat!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

41. hét:

- október 9. (Dénes): Ha északról fúj a szél, és a csillagok tündökölve ragyognak, kemény tél várható. Ha napnyugat felől fúj a szél, és felhős az ég, akkor enyhe tél lesz.

Bizonyára nem csak velem fordult már elő, hogy hirtelen kellett volna egy-két kis váza néhány szál virágnak. Mindig megfogadom, hogy jártamban-keltemben beszerzek párat, de aztán elsodornak az események, úgyhogy továbbra sem rendelkezem a képen látható készlettel. Sajnos.

Igaz, almát használtam már mécsestartónak, sőt csészének is, igaz, az enyém nem sikerült ilyen szépre.

Az viszont sosem jutott eszembe, hogy ideiglenesen váza is lehetne belőle. Csak amikor az alábbi képet megláttam, esett le, hogy a kertben vagy a kamrában bizony majdnem mindig akad egy-egy a célnak megfelelő formás krumpli, cékla, kisebb káposztafej, na jó, articsóka nem annyira.

Most, amikor nyakunkon a vénasszonyok nyara, érdemes minél több időt kint tölteni. A hétvégén pl. szervezhetünk őszi kerti partit, ahol stílusos asztaldíszeket készíthetünk a zöldségvázákkal. Ha van otthon kis kémcső, vagy a virágosok által használt műanyag kis izé (amiben az orchideafejeket szokták árulni), akkor még tartósabb lehet a kompozíció. Egyébként meg kicsit gyönyörködünk benne, aztán a vázát megesszük, és kész.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, jelentése nyolc, hiszen eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók e hónapot mustonosnak nevezték.

Általános népi megfigyelés, hogy ha október elején sok a csillaghullás, akkor szép idő lesz.

40. hét:

- október 2. (Petra): Az első lombhullató nap.

- október 4. (Ferenc): Assisi Szent Ferenc napja. Sok helyen ezt a hetet (Ferenc-hét) tartották a vetésre legalkalmasabbnak. A vetés időszakában ostort pattogtattak, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak.

Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

Mégpedig az ottani botanikus kertben, ahol a titánbuzogány (más néven óriáskontyvirág) szeptember 28-án kezdett virágot bontani. A világ legnagyobb és legbüdösebb virágának tartott trópusi növény tudományos neve nagyon beszédes: Amorphophallus titanum, azaz „óriási formátlan pénisz”. És tényleg…

A főleg Szumátrán élő növényt Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban. Néhány gumót és magot elküldött Firenzébe, amit a gumók ugyan nem éltek túl, de pár mag kicsírázott. A magoncokból küldtek a londoni Királyi Botanikus Kertnek, ahol 1889-ben először virágzott eredeti trópusi élőhelyén kívül.

Azóta a világ számos botanikus kertjében megtalálható. A bázeli példány 20 éves, 255 cm magas és most virágzik harmadszor.

A virág teljes kinyílása 6-8 óra hosszat tart, majd ezután kb. ugyanennyi ideig árasztja kellemesnek egyáltalán nem mondható „illatát”. A messziről érezhető dögszag és a hatalmas méret miatt eredeti élőhelyén sokáig féltek is tőle, a botanikus kertekben viszont kuriózumnak számít, hiszen a virágzásra 7-12 évente kerül sor. Ráadásul az egész csupán néhány napig tart.

A 2012-es virágzás mozzanatai (Fotó: Manuela Schwendener)

Úgyhogy aki most Bázelben jár, ma és holnap még megnézheti élőben a virágzó titánbuzogányt. Egyébként meg érdemes figyelni a híreket, mert bár ritkán virágzik, a világban sok helyen tartanak 1-1 példányt, így szinte minden évben nyílik valahol.

További infók itt.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Stagnált a búza és a kukorica ára is

Mivel a két fő gabonaféle (búza és kukorica) ára érdemben nem változott a 39. héten, így a Magro Gabonaindex (MGX) értéke is stabil maradt. Szeptember 29-én reggel 9754 ponton állt a mutató. Egyedül a takarmányárpa lett olcsóbb, összesen 2 százalékkal. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A Nemzetközi Gabonatanács (International Grains Council, IGC) a 39. héten felfelé korrigálta a globálisan termesztett búza termésmennyiségére vonatkozó előrejelzését. Eszerint a valaha volt legtöbb búza teremhet ebben az idényben. Ennek hatása még nem érződött, így stabil maradt a búza ára a 39. héten a Magro.hu piactéren. Így egy tonna étkezési búza prompt ára továbbra is 51 900 forint, míg a takarmánybúza ára 40 500 forint körül alakult. A várható magas terméshozamok valószínűleg tovább erősítik a csökkenő trendet az árakban és egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az étkezési búza decemberre 50 ezer forint alá bukik. Jelenleg összesen 2 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 2 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Az ókukorica ára továbbra is stabilnak mutatkozik, 47 500 forint környékén állt a 39. héten. Élénkülni látszik a piac, ahogy a betakarítás egyre inkább kézzel fogható közelségbe kerül. Számos eladási és sok-sok vételi ajánlat is érkezett ókukoricára a múlt héten. Izgalmas történések vannak az új kukorica frontján is. Sok termelő sajnálattal tapasztalhatta, hogy megjelentek az első 30 ezer forint alatti tonnánkénti árak. A korábbi sok csapadék miatt késve indul a betakarítás, de továbbra is az látszik, hogy az átlagosnál magasabb termésátlagok várhatók. Olyan magasak, hogy egyes gazdáknak tárolási problémái is adódhatnak. Ennek ellenére érdemes kivárni, mert aki a jelenlegi árakon köt szerződést, üzletileg biztosan rosszul jár. Legalább a betakarítás közepéig javasolt várni az értékesítéssel. Továbbra is erősen keresleti a piac: 9 ezer tonna óterményt kínálnak megvételre, de 57 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Szeptember - Szent Mihály hava

40. hét:

- szeptember 29. (Mihály): Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, kifizetik a pásztorokat, ill. szolgálatba lépnek az újak. Az ősz beálltával a kinti munkák fokozatosan megszűnnek, kezdődnek a benti munkálatok, pl. a kukoricamorzsolás. A természetben is lelassul az élet, a halak a víz fenekére húzódnak, a fű már nem nő (kivéve az idei sok eső után, még mindig lehet füvet nyírni).

Az őszi vetést követően következhetett egy kis lazítás: a Katalin napig tartó kisfarsang időszaka. Az asszonyoknak e nap dologtiltó volt: ha valaki mégis mosott, azt tartották, megrövidül a keze, ha ki is teregetett, a háza fölött egész évben dörögni fog az ég.

Az időjárásra is lehet következtetni: ha Mihály napján dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a birkanyáj összebújik, az is nagyon hideg telet jelenthet; ha távolabb fekszenek egymástól, az enyhét jósol. „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”

Végül pedig a képen látható, szívünknek kedves Szent Mihály szobor története: „A győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára. A pénzszerzés nem sikerült. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.”

Forrás