Szeptember - Szent Mihály hava
40. hét:
- szeptember 29. (Mihály): Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, kifizetik a pásztorokat, ill. szolgálatba lépnek az újak. Az ősz beálltával a kinti munkák fokozatosan megszűnnek, kezdődnek a benti munkálatok, pl. a kukoricamorzsolás. A természetben is lelassul az élet, a halak a víz fenekére húzódnak, a fű már nem nő (kivéve az idei sok eső után, még mindig lehet füvet nyírni).
Az őszi vetést követően következhetett egy kis lazítás: a Katalin napig tartó kisfarsang időszaka. Az asszonyoknak e nap dologtiltó volt: ha valaki mégis mosott, azt tartották, megrövidül a keze, ha ki is teregetett, a háza fölött egész évben dörögni fog az ég.
Az időjárásra is lehet következtetni: ha Mihály napján dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a birkanyáj összebújik, az is nagyon hideg telet jelenthet; ha távolabb fekszenek egymástól, az enyhét jósol. „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”
Végül pedig a képen látható, szívünknek kedves Szent Mihály szobor története: „A győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára. A pénzszerzés nem sikerült. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.”
