2010 óta minden évben lehetőség van arra, hogy bárki egy szívének kedves, vagy szűkebb-tágabb közösségének fontos fát jelöljön az Év Fája versenyébe. Az Ökotárs Alapítvány által szervezett vetélkedésben az elmúlt években több száz fa vett részt. Idén a zsűri a 66 jelölt közül 15-öt választott be a döntőbe, ahol már online szavazás dönti el, melyik legyen a győztes.

A tavalyi győztes: a gödöllői Vén Vackorfa (fotó: Takács Gábor)

A versenybe a fákat fotóikon kívül mindig egy történettel kell benevezni, amely elmeséli, miért tölt be fontos szerepet a fa egy adott közösség életében. Itt nem számít a méret vagy a kor, csak a fához fűződő legendák, az árnyékában szerzett közösségi élmények, a rejtekében szövődött szerelmek.

Idén is sok érdekes történetet olvashat, aki végigböngészi a jelöltek „életrajzát”. Több száz éves hársak, vadgesztenyék, tölgyek mellett versenybe szállt egy villámsújtotta platán, amely hatalmas viharban mentette meg a faluját. Vagy egy másik öreg platán a tatai Öreg-tó partján, mely gyógyító erővel bír. Ott van még Lázár Ervin „égig érő fája Rácpácegresen” is, amely nem a képzelet szüleménye, hanem nagyon is élő szederfa.  

A versenyben két külön kategória győztese is díjat kap. A „Hős Fa” címet a zsűri ítéli oda egy olyan fának, amelynek élete vagy élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. Ilyen Újlipótváros jegenyefája, amelyet 62 társával együtt a kivágás veszélye fenyeget.

Különdíjat ad át egy általa választott döntősnek az Országos Erdészeti Egyesület is, mely harmadik éve kiemelt partnere a versenynek.

A döntős fák névsora és történetei itt olvashatók. Szavazni október végéig lehet, és az izgalmakat fokozandó október 27-től 31-ig titkos, vagyis a szavazás állása most még látható, de az utolsó napokban rejtett lesz.

A győztes fa aztán jövőre indul az Európai Év Fája versenyen is, ahol kétszer lett már magyar fa aranyérmes, tavaly pedig a gödöllői vackorfa második helyezést ért el.

Mi már szavaztunk.

Jelentősen csökkent a kukorica, lassan emelkedik a malmi búza ára

A kukoricának köszönhetően hatalmasat, mintegy 12 százalékot zuhant a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 42. héten és október 20-án reggel már csak 7972 ponton állt. Az étkezési búza enyhén drágult, a többi gabonaféle ára érdemben nem változot. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Késésben az aratás, zuhannak az árak. Röviden így lehetne összefoglalni az aktuális helyzetet kukoricafronton. Sok helyen az országban még mindig lábon áll a kukorica, de a már betakarított terménnyel sem lehetnek boldogok a termelők. Egyrészt, az első adatok alapján, a várakozások a 9 tonnás hektáronkénti termésmennyiség iránt hiú ábrándnak bizonyultak, másrészt a felvásárlói árak is folyamatosan csökkennek. A 42. héten még átlagosan 37.460 Ft-ba került egy tonna kukorica, de az ár a 43. hét elejére tovább csökkent és már csak nettó 26.000 és 34.000 Ft között szóródik a Magro.hu piactéren. Ráadásul, ha még mindez nem lenne elég, igen magas a növény víztartalma, ami az átlagosnál nagyobb szárítási költséget eredményez. A lassan konkretizálódó termésmennyiségek és költségek, valamint az aktuális ár ismeretében nehezen képzelhető el, hogy megérné az azonnali értékesítés az eladóknak. Ennek ellenére növekszik a tranzakciók száma, mert néhányak tárolási problémák miatt erre rákényszerülnek. Most úgy tűnik, hogy a szereplőknek el kell fogadniuk, hogy az árak középtávon sem mehetnek 40 ezer Ft fölé. Jelenleg 17 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 62 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Lassan emelkedni kezdett a malmi búza ára a 42. héten és kezdi megközelíteni az 50 ezer forintot. Mivel azonban a takarmánybúza ára továbbra sem változik, az összváltozás kisebbnek tűnik. Világviszonylatban is folytatódott a termény árának lassú növekedése, mely folyamat már több hete tart. A drágulás folytatódhat a következő hetekben is, de az üteme lassú, a mértéke pedig alig észrevehetőnek ígérkezik. Az aktuális határidős jegyzések alapján még márciusra is csak alig haladhatja majd meg az 50 ezer forintot a tonnánkénti ár. Jelenleg összesen 2,5 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 5 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Aki mostanában az ismert gyerekdalt dúdolgatja, nem annyira a törököktől félti a kis pettyes hátúakat, sokkal inkább a pokolba kívánja a katica nevet egyre inkább besározó harlekineket.

Pedig biztatóan indult a távol-keleten honos harlekinkatica (Harmonia axyridis) amerikai és európai turnéja. Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából telepítették be, de - a többi invazív fajhoz hasonlóan – mostanra már erősen túllőtt a célon. Elterjedésének állomásai itt megtekinthetők, Magyarországon 2008-ban találkoztak vele először. Azóta kétes hírű karrierje nálunk is töretlenül ível felfelé.

Európában (így valószínűleg Magyarországon is) három színváltozata terjedt el:

A leggyakoribb a Harmonia axyridis forma succinea: szárnyfedőjének alapszíne sárgás15-21 fekete folttal. Ezek a foltok egészen nagyok is lehetnek. Az előtoron általában világos alapon fekete M-alakú mintázatáról ismerhetjük fel.

A Harmonia axyridis forma spectabilis szárnyfedői feketék, rajtuk 2-4 vöröses folttal.

A Harmonia axyridis forma conspicua szárnyfedői feketék, rajtuk 2 piros folttal. A piros foltok közepén gyakran apróbb fekete foltok vannak.

A levél- és pajzstetvek hatékony gyilkosaival az a probléma, hogy

- rendkívül gyorsan szaporodnak: míg az átlagos katicafajoknál egy évben egy nemzedék cserélődik, addig a harlekin esetében ez kettő-négy nemzedék is lehet;

- természetes ellenségeiket otthon hagyták;

- hatalmas étvágyuk a tetvek esetében ugyan üdvözlendő, de a nálunk őshonos katicákat kiszorítják élőhelyükről;

- a kártevők pusztítása mellett hasznos fajtársaik lárváit is felfalják;

- az imágók ősszel gyümölcsökkel is táplálkoznak, így megrágják pl. a borszőlőt, és tönkreteszik a must, majd a bor ízét, ha a bogyókkal együtt a présbe kerülnek;

- csípnek, főleg, ha izzadt testfelületre szállnak, mert a folyadék- és sófelvétel közben harapnak is. Ez arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhat, akárcsak a katicák által vészhelyzetben kibocsájtott sárga nedv.

A hideg idő közeledtével a harlekinkaticák is megpróbálnak meleg búvóhelyeket találni, ahol átvészelhetik a telet. Sokan panaszkodnak, hogy a napsütötte házfalakat, ablakokat százával, ezrével lepik el. Mivel védekezési mód eddig nem ismert ellenük, csak azt tudjuk tenni, hogy megakadályozzuk betelepedésüket a házba, lakásba.

Van, aki rovarirtó spray-vel próbálkozik, más édes lével keni be az ablakpárkányt, és összesöpri a beleragadt bogarakat. Tapasztalatok szerint a gyérítésnek eleddig a porszívó a leghatékonyabb eszköze. Ha felszívtuk a „rémkaticákat”, eldönthetjük, mi legyen velük. Pl. a török módszerek közül valamelyik:

A harlekinkatica hazai terjedését egyébként folyamatosan figyelik. A Harlekin Projektnél bárki bejelentheti, hol, mikor látott ilyen katicákat, ezzel is segítve a későbbiekben az esetleges védekezési módok kidolgozását.

Akinek pedig mégis van már ellenük bevált módszere, ne habozzon megosztani velünk.

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

43. hét:

- október 20. (Vendel): Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, aki miután egy ideig remeteként élt, elszegődött egy birtokoshoz nyájat ellenőrizni. Ezért lett a pásztorok védőszentje. Névnapján sok helyen tartottak pásztorünnepeket. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

- október 21. (Orsolya): A káposzta és a kerti vetemények betakarításának napja. Úgy vélték, ilyenkor már ideje mindent felszedni, mert nem tudni, milyen időjárás jön. Ha sok az eső, kirepedhetnek a káposztafejek, ezért jobb inkább Orsolya napján leszedni. A Somló-vidéken és Kőszeg környékén a szüret kezdete.

Időjósló nap is: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is.

- október 26. (Dömötör): A Dömötör-napi hideg szél kemény telet jósol. Juhászújévnek is hívják, mert a juhászok ezen a napon számoltak el a gazdákkal, ill. ekkor hosszabbították meg a szolgálatukat. Az Alföldön ennek örömére állatvásárokat, mulatságokat, "dömötörözést" tartottak.

A kertészkedők darazsas és kevésbé darazsas éveket különböztetnek meg. A szabadban terített ebédek, szőlőszüret és cefrekészítés során szerzett tapasztalataim szerint a 2014-es év nem sorolható a különösen darazsas évek közé. Csak a nyár vége fele jelentek meg az asztalnál a francia darazsak, a cefre készítésekor – igaz a gyümölcs nem volt különösebben édes – valahol máshol nyalakodtak.

Francia darázs

Jártamban-keltemben sem találkoztam földe ásott darázsbázissal, pedig 2011-ben nagy bajba kerültem egy ilyen miatt, ahonnan először amatőr módon próbáltam elhessegetni a nemkívánatos vendégeket.

Jellegzetes színeikről biztosan felismerhetőek a darazsak

Fűnyírás közben, ahogy a gyümölcssorok között taligáztam a nyesedéket, az egyik helyen szokatlan erős zsongás figyelmeztetett: óvatosan! Menekülés közben kiderült, hogy a földben, jó kétcolos lyuk környékén igencsak nagy a darázszizegés. Ezután messze elkerültem a lyukat, az utolsó taliga füvet pedig nagy ügyesen rájuk öntöttem. Azt még láttam, hogy jókora riadalmat okozott, mert a kint maradtak idegesen repkedtek ide-oda az eltűnt odút keresve. Éjjel még lelkifurdalás is gyötört a galád eljárás miatt. Másnapra kiderült, alulbecsültem képességeiket: a taliga füvet szétterítették, meg sem kottyant nekik szétdobálni, hogy újra szabadon szálldoshassanak. (Az üreget a tél végén kiástam, egy 150 literes hordó elfért volna benne, viszont egyetlen élő darazsat sem leltem.)

Rokonok a hangyákkal, de nem barátok

Sokféle darázs sokfelé él a kertes házakban. Távol tartani nem lehet őket, ezért csak irtásuk, csalogatásuk jöhet szóba. Az ablak- és ajtókeretekből különböző rovarirtó spray-kkel tudjuk kiűzni őket. Lehetőleg hajnalban próbálkozzunk, amikor még hűvös van. Ha ugyanis felmelegedtek már a fészküket védő rovarok, akkor az amatőr darázsirtás az orvosi rendelőben is végződhet. Szerencse, hogy a nálunk élő darázsfélék a telet nem bírják, a dolgozók hadai elpusztulnak. A telet csak a megtermékenyített királynő képes átvészelni, persze csak akkor, ha sikerült jól elbújnia. Megtermékenyítés nélkül azonban a királynő is elpusztulna.

Leggyakrabban a német darázzsal találkozhatunk

A sikerrel áttelelő királynő tavasszal felébred, elkezdi a fészeképítést, az első dolgozókat még maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozását és a fészek körüli munkákat, táplálékszerzést. Ezután a királynő dolga már csak a peterakás marad.

A biológusok darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú vagy valódi darazsakat ismerik. Az általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok többsége társas állat. Fullánkjuk és mérgük van. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben építik.

A sokoldalú szárnyasok képesek a vízen is járni

A darázscsalád a meleg napokon eseménydús életet él, de szürkületkor a fészekbe visszahúzódva éjszakázik. Ha egyéni vagy közösségi veszélyt éreznek, vadul támadnak. A legveszélyesebb hazai darázsféle a lódarázs. Csoportos támadása életveszélyes!

A lódarázs fészke környékén jobb óvatosan mozogni

A darazsak nem lehetnek büszkék élelmezés-egészségügyi besorolásukra, hiszen mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszerlátogatók. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászállnak. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecske-, a német, a francia és a padlásdarázzsal találkozunk.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A varjúhájfélék (Sedum) méltán örvendenek nagy népszerűségnek, mert tulajdonképpen semmi dolog nincs velük. Szegélynövényként, talajtakarónak sziklakertbe, balkonládába vagy virágcserépbe egyszer elültetjük, aztán már csak élvezzük a látványát. Teljesen igénytelen évelő, ha napos helyre, jó vízelvezetésű talajba kerül.

Közülük is kiemelkedik a mai ünnepelt, az októberi varjúháj (Sedum sieboldii), melynek mindegyik elnevezése beszédes. A hivatalos nevének egyik köznyelvi változata az októberke, mert bár már szeptembertől elkezd bimbósodni, leginkább októbertől, azon belül is Teréz napjától kezd igazán virágba borulni. Innen a másik neve: terézke vagy terézvirág. Az enyém ma még ugyan inkább csak bimbós, de nemsokára kinyílik.

Az októberi varjúháj (más besorolás szerint Hylotelephium sieboldii) rendkívül szárazságtűrő, szívós, könnyen tartható növény. 15-20 cm magasra nő, és szinte egész évben szép látványt nyújt. Tavasszal pillanatok alatt betölti a felületet új hajtásaival, kicsi, húsos, kerekded hamvaszöld levelei egész nyáron díszítenek, majd szeptember-októbertől a fagyokig virítanak rózsaszínű csillagvirágai. Közben a levelek pompás őszi színeket öltenek, és csak a tél folyamán potyognak le.

Mindezen tulajdonságai miatt kiváló talajtakaró sírokra is. Innen egy további neve: temetővirág. Amikor a szomszéd nénitől sok-sok évvel ezelőtt kaptunk egy cseréppel, ő is így hívta.

Aki rendszeresen elfelejt locsolni, annak mindenképpen érdemes beszerezni néhány tövet, és egymástól 25-30 cm-re elültetni. A burjánzó növényszőnyeget aztán 3-4 évente, kora tavasszal érdemes tőosztással szaporítani.

Boldog névnapot, Terézke!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A városszerte egyre több helyen felbukkanó festett tűzfalak hulláma Újlipótvárost is elérte. Szerencsére. A Színes Város Csoport jó érzékkel szúrta ki a Kádár utcát, ahol az utóbbi években ugyan született néhány kísérlet a zöldítésre – nagy ládákba ültettek facsemetéket, melyek közül már csak néhány tengődik, a többiben pedig kósza petúniák, mézvirágok és néha egy-egy pipacs üti fel a fejét.

Az önkormányzat is támogatta (anyagilag is) az ötletet, a környék lakói pedig megszavazhatták, melyik kép kerüljön a falra. Így született meg egy darabka dzsungel a hatalmas tukánnal.

A mostani falfestés újdonsága, hogy a festmény tövébe növényeket is ültettek. A három tő vadszőlő idővel felfut majd őserdő fáira, az aljnövényzetet pedig árnyékliliomok biztosítják.

Remélhetőleg a falfestést nem fogják tönkretenni önjelölt "művészek", és valaki a növényeket is gondozni fogja, hogy idővel a festett és az igazi zöld egybeolvadhasson.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Csökkent a búza és a kukorica ára is

Estek a gabonaárak, így bő 2 százalékot csökkent a 41. héten a Magro Gabonaindex (MGX) értéke és október 13-án reggel 9083,94 ponton állt. Egységesen olcsóbb lett mind az étkezési búza, mind a kukorica, mind az árpa ára, így a következő hetekben a kereslet erősödése várható. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Nem jelentős mértékben, de 1 százalékot csökkent a búza átlagára a 41. héten a Magro.hu piactéren. Mivel a takarmánybúza ára jó ideje stagnál, a lefelé mozdulást a malmi búza okozta: átlagosan 50 950 forintért adták-vették tonnáját. A takarmánybúza 40 500 forinton forgott. Világviszonylatban lassú növekedésnek indult az étkezési búza ára, mely folyamat 3-4 hete tart. Magyarországon is ez a tendencia valószínűsíthető a következő hetekben. A várakozások szerint, ugyanis, a malmoknak köszönhetően növekedni fog a kereslet, ami kis mértékben felfelé húzza majd az árakat. Jelenleg összesen 2,5 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 2 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Az időjárás továbbra is kedvez a kukorica-betakarításnak, így az zavartalanul folyik az országban azokon a területeken, ahol korábban elkezdődött. Jócskán vannak azonban olyan régiók is, ahol a termény magas víztartalma miatt még nem indultak el a munkák. Bár az időjárás kedvező a termelőknek, az aktuális árszint már kevésbé, mert az folyamatosan csökken. A 41. héten az új kukorica szárított változatának „elméleti” ára 31 900 forint volt, de a vizes kukoricáért már csak 26 500 forintot kínáltak átlagosan. Azért beszélhetünk elméleti árakról, mert sok esetben ezek megmaradnak ajánlati (keresleti) árnak, mivel a gazdák ilyen olcsón nem hajlandóak értékesíteni. Ennek ellenére egyre többen nyitnak eladási pozíciót, így a piac további felpörgése várható. Jelenleg 19 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 58 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Október - Mindszent hava

42. hét:

- október 15. (Teréz): Több helyen asszonyi dologtiltó nap: tilos mosni és kenyeret sütni.
Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben ezért Teréz-szedés a neve.

- október 16. (Gál): A halászat befejező napja. A makk érése kezdeti napjának számított azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak.

- október 18. (Lukács): A Mecsekalján a gesztenyeszüret napja.

Bár a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárságának egy szeptemberi sajtóhírében azt olvashattuk, hogy Kishantoson „a 2013 októberében megkötött haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodtak a pályázat nyertesei”, az új „bérlők” előbb műtrágyával, majd később gyomirtóval kezelték a 21 éve kemikáliák nélkül működő, kiváló minőségű földeket.

Fotó: Somogyi-Tóth Péter

A Greenpeace szeptember 24-én talaj- és növénymintát vett az érintett területekről, amelyeket több hazai és külföldi laboratóriumban is bevizsgáltattak. Az eredmények bizonyítják a glifozát nevű gyomirtó szer használatát, ami a biogazdálkodásban nem engedélyezett. Ráadásul nem is volt rá szükség, hiszen a földeken április óta nincs termény, amikor is az új „gazdák” beszántották a szépen fejlődő gabonát. A gyomokat ugyanígy betárcsázhatták volna, ehelyett a vegyszerezést választották.  

A Greenpeace a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellen hűtlen kezelés tárgyában indított pert. A mostani laboreredményeket nyilvánossá teszik, a perben is fel fogják használni, mert - ahogy a sajtóközleményükben írják - „a laboreredményekkel ugyanis még egyértelműbbé vált, hogy a törvénytelen intézkedések sorozatának következtében az adott állami terület értéke közel 500 millió forinttal csökkent.” 

Így állnak most a dolgok Kishantoson, ahol normális körülmények között a peres eljárások alatt álló földeken senki semmiféle tevékenységet nem folytathatna…

Forrás: Greenpeace Magyarország

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!