A szorgos kertészkedős napoknak lassan vége, jönnek a borús, esős, hűvös napok. Érdemes hát kihasználni minden kis időt, amit még a szabadban tölthetünk. A jó levegőn végzett munka hasznáról nyilván nem kell győzködni a kedves Olvasót.

Tiszta udvar, rendes farakás

Az egyik remek lehetőség, ha felhalmozott tűzifából érdekes formákat készítünk, ki-ki fantáziája szerint. Aki nem akar megmaradni a sima farakás-figuránál, íme néhány ötlet.

A novemberben is kitartó enyhe idő miatt sok helyen most is brummognak a fűnyírók, pedig máskor ilyentájt már téli álmukat alusszák a kamrában. A fákról folyamatosan potyog a levél, nem kevés munkát szerezve a kert gondozójának. Már ha állandóan összegereblyézi a földre került lombot.

A levelek és letört vagy metszett ágak, gallyak egy része jó szolgálatot tehet a bokrok, fák, rózsák tövébe kupacolva: fagyvédelemnek és hasznos állatok búvóhelyéül egyaránt kiváló.  Akinek sok fa díszíti a portáját, érdemes beszereznie egy darálós lombporszívót, mert az akár a tizedére zsugorítja a felszívott száraz leveleket. Ha nincs ilyen szerkentyűnk, a fűnyíróval is trükközhetünk, főleg, ha valaki segít: az egyik tolja a fűnyírót a lehullott leveleken, a másik pedig a nyesedéket visszaszórja a gép elé. Így is a töredékére csökkenthető a kerti zöldhulladék.

Sok helyen külön erre a célra rendszeresített műanyag zsákokat lehet beszerezni (pénzért vagy az őszi lombhullás időszakában sokszor ingyen is, bár korlátozott mennyiséget), amelyeket a kukások elszállítanak, így nincs gondunk a tárolással. Az összegyűjtött kerti hulladékot égetni nem szabad és nem is illik, úgyhogy ezt a megoldást inkább hanyagoljuk.

A természetben a földre hullott levelek, az elszáradó növények hosszabb-rövidebb idő alatt lebomlanak, és a talajban tápanyagdús humuszként újrahasznosulnak. A nagy kerttisztításban ne feledkezzünk meg erről a természetes folyamatról: amit „szemétként” buzgón eltakarítottunk, az előbb-utóbb hiányozni fog. A szerves anyagok pótlására a komposzt a legjobb módszer, ezért mindenképpen érdemes ezt „házon belül” megoldani. Az már egyéni ízlés kérdése, hogy a kert egy félreeső zugában csak felhalmozzuk a kerti és konyhai szerves hulladékot, vagy külön erre a célra való komposztálót készítünk, esetleg veszünk.

A lehullott, elszáradt falevél tehát jó szolgálatot tehet a kertésznek, egy-egy szép darabból pedig akár művészi alkotás is lehet, ahogy ezt egy japán illusztrátor, Baku Maeda „levélszörnyei” bizonyítják. Az ötlet egyszerű, mégsem nekünk jutott eszünkbe, de az „alkotásokat” látva kedvet kaptunk egy kis levélszobrászkodáshoz.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Akinek kedve van, megnyújthatja a szabadtéri vagy balkonkertészkedést. Ehhez télikertre vagy hobbi célra létesített üvegházra, fóliaviskóra, növénybarlangra lenne szükség. Levelező kertbarátunk egy társasház lapos tetejének adottságait szeretné ilyen célra kihasználni.

A mobil garázsváz ragyogó sátortartó egy déli házfalon

Miért is ne? Ha galambot lehet nevelni az ilyen házak tetejére biggyesztett dúcban, akkor a holt teret akár növénynevelésre is hasznosíthatjuk. Ha sikerül a lakótársak írásos engedélyét megszerezni, - melyre mindenképpen szükség van, már csak azért is, mert egy ilyen építmény veszélyes toldaléknak is minősíthető-, már hozzá is lehet fogni a megvalósításhoz.

Mindenekelőtt a fűtés lehetőségéről vagy ennek elmaradásáról kell dönteni. Van, ahol még elmegy egy olaj-, fa-, forgácsfűtésű vagy villanykályha is, de a tulajdonostársak általában nem örülnek-, ha a fejük felett nem csak növényeket nevelnek, hanem még bizonytalan fűtőeszközökkel melegítenek is. (Barátunk kérdése egyébként a fűtés nélküli lehetőségre vonatkozott.) A termesztő berendezéseket – a növényház annak számít – működtetők pontosan tudják, mit jelent a hőlépcső; ezt az érteket Celsius-fokban szokták megadni, és azt jelenti, hogy az építmény belsejében és a szabadban mért hőmérséklet között mekkora a különbség. Ez egyébként az építmény anyagának és elhelyezkedésének állandó tényezője. A legjobbnak és legdrágábbnak mondható a szilárd alappal, lábazati falakkal rendelkező üvegházak fűtése – ilyen egy lakóház is –, amely akár 40 fokos hőlépcsőértéket is lehetővé tesz, vagyis, ha kint mínusz 20 fok van, akkor bent is ennyi lehet, csak pluszban. Az ilyen építése, beszerzése, fenntartása borzasztó drága.

Ezt a ragyogó oranzserit 1,8 millióért szállítják

Maradjunk a fűtetlen építményeknél. Fontos azt is eldönteni, milyen céllal készül a hobbiüvegház, fóliasátor. Ha szabad ötletet adni, akkor a hidegre érzékenyebb, de fényt kedvelő növények téli elhelyezésére, vagy éppen az éjszakai fagyok előli gyors menekítésre és a kora tavaszi palántázásra ajánlott használni. E célra általában megfelelnek, de sokkal többet nem szabad tőlük várni. Nagyjából arra érdemes számítani, hogy az őszi vegetációt egy hónappal meghosszabbítják, és a tavaszit ugyanennyivel korábbra hozzák.

Létezik villámzáras  fóliasátor is, öt perc alatt felállítható

Egyszerű, hobbi célú üvegházak a barkácsáruházakban is beszerezhetők. (Mielőtt a pénzt kiadnánk érdemes egy-két szakkönyvet elolvasni, de a legjobb, ha olyannal konzultálunk, aki már működtet ilyen építményt.) Az összeszerelés viszonylag könnyen megy, és ha jó helyet sikerül ezeknek találni, akkor a hideg éjszakákon ki lehet használni a világosban, napsütésben összegyűjtött meleget. Aki a neten keres ilyen építményt, bőven talál. Azzal kell számolni, hogy egy otthon összeszerelhető, csúcs minőségű, 9-10 négyzetméteres, legmagasabb pontján 2,5 méteres, ajtóval és a tetőszellőzővel ellátott házacskáért 650-700 ezer forintot is elkérnek.

Gyakran van szükség az árnyékolóra is

De házilag sokkal olcsóbban is lehet készíteni üvegházat. A vasváz összeszerelését meghatározza, hogy mi lesz a borítás; üveg, fólia vagy légkamrás polikarbonát lemez. Ez utóbbi a jobb hőszigetelő, de a legdrágább is. Álljon itt 50 ezer forinttal a borító anyagok között legolcsóbbnak számító, 0,15 milliméter vastag, 6,5 méter széles és 60 méter hosszú agrofólia irányára.

Attól, hogy hobbi céllal épül a berendezés, olyannak kell lennie, hogy egy-egy erősebb széllökés (100km/h) ne szaggassa darabokra, és adott esetben félméteres frissen hullott, négyzetméterenként fél mázsás súlyú hó ne rogyassza össze.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Drágult a kukorica és a búza is

2 százalékkal 7720 pontra erősödött a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 45. héten, mivel a fő gabonafélék (kukorica, búza) drágultak. A többi gabonaféle ára változatlan maradt. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A kukorica betakarítása továbbra is gőzerővel folyik az országban. Az állomány közel 70 százaléka került eddig a magtárakba a 1,2 millió hektáros vetésterületről. Bár vannak olyan régiók az országban, ahol 15 tonna termett hektáronként, a hivatalos országos termésátlag eddig 7,6 tonnára tehető. Ez pedig azt jelenti, hogy 9 millió tonna körüli lesz a betakarítható összes termésmennyiség. Ami a kereskedelmet illeti, most már egyértelműen kijelenthető, hogy trendfordulóhoz érkeztünk. A világ minden jelentős árutőzsdéjén, de Magyarországon is, felfelé mozognak az árak. A Magro.hu piactéren 3 százalékos volt a drágulás a 45. héten, így a kukorica ára megközelítette a 37 ezer forintot. Most az látszik valószínűnek, hogy ebben az évben még további 2-3 százalékot erősödhet a magyarországi ár. A piac továbbra is nagyon élénk és kiegyenlítetté vált: egyre több az eladási ajánlat. Jelenleg 54 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 131 ezer tonnát keresnek a piactéren.

A vetni tervezett őszi búza 70 százaléka már a földben van, bár kisebb elmaradásban vannak a gazdák. Különösen azok, akik még a kukoricát sem takarították be. A búzakereskedelemben, ezzel ellentétben, viszonylag eseménytelenül telnek a hetek. Az árak többé-kevésbé stabilak, csak kissé változnak. A 45. héten - a korábbi hetek lassú lejtmenete után – 1 százalékot drágult a termény a piactéren. Ezzel az étkezési búza 47.500, a takarmánybúza pedig 43 ezer forint lett. A világpiacon a múlt héten csökkentek az árak, de az, hogy ez csak átmeneti vagy tartós folyamat, most még nem látható pontosan. Mindenesetre decemberre hazánkban egy pár százalékkal drágább lehet a búza. Jelenleg összesen 1 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 5,5 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: "Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, hiszen ilyentájt már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.

A lakásban tartott növényeim kétéltűek, tavasztól a fagyokig a kertben élnek. Nyárra a lakásban egy sem marad, többségük az igazi helyét többéves húzogatás után találta meg. Ilyenkor az őszi berakodáskor elkészülhet a leltár: melyiküknek milyen volt a nyara. A pozsgások között néhányat megviselt a sok csapadék, de a többséggel nincs baj. Egy vaslépcső alatt dekkoló orchideatársaság és az ördögfügék olyannyira jól nyaraltak, hogy alaposan kinőtték tavalyi téli helyüket. Az orchideákkal nincs is baj, mert tőosztással szaporítva elajándékozom a felesleget. A két ördögfüge azonban gyarapodott vagy negyed légköbmétert, amivel már feszegetik a téli elhelyezési lehetőségeim határait. Nagyon a szívemhez nőttek, s arra nem is merek gondolni, hogy jövőre, ha így folytatják, mi lesz velük.

Egy év alatt a duplájára nőtt

Aki nem tudja, miféle növény a clusia, valamiféle fikusznak gondolhatná. A maroknyi cserépből előbújó, virágboltban ritkán kapható haragoszöld levelű fácska remek növény. Barátságos szomszédságban éldegél társaival, akik közül a nagy levelűeket szereti legjobban. Ideális szobanövény: lassan nő, levelét nem hullatja.

A fiatal támasztógyökerek

Tetszetős, szimmetrikus, arányos hajtásrendszert nevel, s aki ismeri, tudja, hogy időnként különleges, nagy rózsaszín virágot is képes hozni. Sőt a fügére emlékeztető, kilenc cikkelyből álló termése is különleges; ha megszárad, gerezdjei szétválnak, és így száradnak meg. Sokáig ezüstös csillagként díszlenek. A növény gazdájának nincs könnyű dolga, mert a kényes növényt csak esővízzel szabad öntözni, napjában többször kell permetezni. A clusia ugyanis a trópusi, szubtrópusi amerikai őserdőkben él.

Eredeti élőhelyén már nem mutat ilyen barátságos képet, mint a szobanövények sorában. Hogy miféle fajzat, jól példázza magyar neve: fafojtó ördögfüge. Amúgy igazi gyilkos.

A nagy rokonsága mintegy 200 fajt számol, közülük vannak barátságosak is, de többen tartoznak a fákra felkúszó, fafojtók közé. A fiatal növények fő ága, hajtástengelye megnyúlt, és - hogy jobban tartsa magát - hajtáseredetű támasztógyökeret növeszt. Amint a hajtás csúcsa egy fatörzset érint, kiderül, micsoda teremtményről van szó. A csúcs jelt ad, és a hajtáseredetű gyökerek átfonják a fát. Ezek vastagsága elérheti a 20 centit és 15-20 méteres hosszúságot, a gúzsba fogott fa nem tud vastagodni, ezért elpusztul. De a lassan fojtogató törzse közben annyira kifejlődik, hogy képes magát megtartani.

Az ördögfüge, hogy fennmaradhasson és sokasodjék, különlegesen gyönyörű virágokat nevel. A megporzást végző rovarok a tápláló nektárért és virágporért szívesen látogatják. Sőt néhány rovar az antibiotikus hatású gyantáját is elhordja, hogy ezzel a gyógyító masszával erősítsék fészküket, vagy betapasszák a rovarlak sérüléseit. A dzsungellakók megfigyelték, hogy gyilkos, fára tekeredő gyökereihez szívesen dörzsölődnek sérült vadak, ugyanis a kiszivárgó nedv gyógyítja a sebeket. Hogy ez pontosan miként működik, megtekinthető Mel Gibson Apocalypto című, nagy vitát kavaró történelmi filmjében: lehet, hogy maja civilizáció bemutatásában pontatlan, viszont a fafojtó ördögfüge pompás sebgyógyítóként tetszeleg.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Akinek kertje van, már nyilván elültette az őszi fokhagymát, mert egy mondás szerint a jó kertész Imre napig, november 5-ig ezt mindenképpen befejezi. Viszont annak sem kell lemondani az élvezetről, aki csak egy kis erkélyen, teraszon „gazdálkodik”, mert fokhagymának mindenképpen lennie kell, ha másért nem, hogy a vámpírokat elűzze.

Most, hogy az egynyári növényektől már felszabadultak a virágládák, ideje próbálkozni a balkonfokhagymával. Sok dolgunk nincsen, csak a vastagabb külső héjuktól megszabadított gerezdeket minél mélyebbre lenyomni a földbe, mert állítólag nem szeretik a harangszót. Ha van elég hely, ideális, ha kb. 10 cm van a gerezdek között, és ugyanez a mélység is jót tesz. A fokhagymafejről a külső gerezdeket használjuk, ezekből lesz szép a termés.

Napos ablakpárkányon, balkonon hagyhatjuk egész télen. Arra ügyeljünk, hogy a virágláda vagy a nagy cserép alján ne álljon meg a víz! A földet takarhatjuk kis szalmával vagy kéregmulccsal, hogy ne száradjon ki.

Tavasszal aztán örülhetünk a kis zöld leveleknek, egyet-egyet le is legelhetünk, amíg a fejek beérnek. Nyilván nem termeljük majd meg a család fogyasztásához szükséges mennyiséget, de kísérletnek és sikerélménynek akkor is remek.

Nem véletlen, hogy a fokhagyma már 5000 éve illatosítja fogyasztóit, hiszen az egyik leghasznosabb dolog, amit valaha teremtettek. Egy 12 grammos fokhagymagerezd 16,3 kalóriát, szinte 0 zsírt, jelentős mennyiségű foszfort és kalciumot, valamint vasat, B1-, A- és D-vitamint. Ásványi anyagai közül kiemelkedő a magnézium, cink, mangán, réz, kobalt.

Már Hippokratész is ajánlotta vizelethajtónak, emésztési zavarokra, légúti panaszokra, fertőző betegség gyógyítására, sőt fogfájás és epilepsziaroham ellen is. Tágítja az ereket, serkenti az immunrendszert, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő, enyhíti a menstruációs görcsöket.

Régen hüvelygomba ellen kúpként is használták: a meghámozott gerezdet bevagdosták, gézbe becsavarták, majd cérnát rögzítettek rá. Ezt a tamponhoz hasonlóan egy éjszakára a hüvelybe helyezték, és a kezelést néhány napig folytatták. Állítólag nagyon hatásos volt, de nem próbálnánk ki…

Ha hüvelybe nem is, 1-2 gerezd tisztított fokhagymát rakhatunk olyan résekbe, ahol a hangyák bejönnek a lakásba, mert elriasztja őket.

Horatius ugyan azt írta: „Ha valaha is kedved támad, hogy ezt a fűszert élvezd, ne csodálkozz, ha szerelmed elhárítja magától a csókodat, és elmenekül ölelésed elől.” Ennek ellenére a közelgő téli időszakban jó, ha minél többet eszünk belőle. Aki nem akarja kockára tenni társas kapcsolatait, vagy esetleg nem bírja a gyomra a fokhagymát, készíthet „elixírt”: a megpucolt gerezdeket zárható (befőttes) üvegbe tesszük, annyi mézzel felöntjük, hogy ellepje, majd hűvös helyen állni hagyjuk. Már néhány nap elteltével kezdhetjük „szedni” a keletkező „szirupot” a téli nyavalyák megelőzésére.

Forrás itt és itt, és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Tegnap volt "az egyéves évfordulója annak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselői megjelentek Kishantoson, hogy átvegyék a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól az új bérlőknek a törvényeket megszegő módon juttatott földeket. A területeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nem adta át, mivel követelései vannak a 21 éve vegyszermentesen kezelt földek értéknövekedésével és több eljárási hibával összefüggésben" - írja sajtóközleményében a Greenpeace Magyarország. A sors fintora, hogy pont az évforduló napjára tűzték ki a Kishantos által az NFA ellen indított egyik legfontosabb per első tárgyalását.

Fotó: Somogyi Tóth Péter

A bíróság azonban elnapolta a döntés kihirdetését, így tovább húzódik az ügy. Ahogy erről többször már többször is hírt adtunk róla, már a pályázati kiírás is sokak szerint megkérdőjelezhető volt, majd a nyertesek kiválasztása és az új bérlőkkel kötött szerződések egyes elemei sem felelnek meg a jogszabályoknak.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ elszámolást kért a bio módon kezelt területek értéknövekedésével kapcsolatban, mielőtt átadná a területeket. Ezt az elszámolást az NFA nem rendezte, így Kishantos nem adta át a földeket. Bár a területek nem kerültek vissza állami kezelésbe, az NFA mégis továbbadta ezeket az új bérlőknek.

Ebből alakult ki aztán az egyre elmérgesedő helyzet: 2014. április 12-én az „új bérlők” fegyveres őrző-védő szolgálattal záratták le a területre vezető utakat, beszántották a lassan aratásra érett búzát, amelyet még az előző őszön vetett a biogazdaság.

Az új bérlők annak ismeretében tették mindezt, hogy akkor már számos bírósági per volt folyamatban a szabálytalanságok, törvénytelenségek miatt. A másik értelmetlen lépés az volt, hogy néhány hete gyomirtószerekkel permetezték le a termények nélküli földeket, amellyel évekre tönkretették a biominősítést. Bosszúból? Lehet, de értelme így sincs a dolognak.

Mindenesetre most megint marad a várakozás és a bizakodás, hogy november 18-án a Pesti Kerületi Bíróság pontot tesz az ügy végére, és minden a helyére kerül.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Olcsóbb lett a kukorica és a malmi búza is

Jelentősen, 7622 pontra csökkent a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 44. héten annak köszönhetően, hogy olcsóbb lett a kukorica, a malmi búza, de az árpa és tritikálé is. Egyedül a rozs tudott drágulni. A kukoricára és búzára vonatkozó adatokat az alábbiakban részletesen olvashatja, további adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Jelentős mennyiségű csapadék nem esett, így többé-kevésbé zavartalanul folytatódhatott a kukorica betakarítása az országban. A legtöbb helyen azonban még mindig nem fejeződtek be a munkálatok. A termésmennyiség területenként változó: jellemzően 7 és 13 tonna kukorica termett hektáronként. A jó terméssel összefüggésben, a felvásárlási átlagár további 3,5 százalékkal csökkent a 44. héten, így már 36 ezer forint alatt jár a Magro.hu piactéren. A hazai határidős piacon viszont a múlt hét második felében egy drágulás indult be, ezzel a magyarországi folyamatok is illeszkedni látszanak az európai is amerikai trendhez, ami pár hete drágulást mutat. Az alacsony árak ellenére a piac pezseg, nagyon sok az ajánlat. Az eladók is igyekeznek megtalálni a legjobb árakat az adott, számukra nem túl szerencsés körülmények között. A keresleti piacon jelenleg 3,5 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 138 ezer tonnát keresnek.

2 százalékot csökkent az étkezési búza ára a 44. héten és ezzel „benézett” 47 ezer forint alá. A korábbi nagy árrés a takarmánybúzához képest kezd eltűnni, mivel utóbbi ára „már” tonnánként 42.500 forint. A kukoricához hasonlóan a búza árának is a hazai drágulása valószínűsíthető rövid távon, mert sok minden ebbe az irányba mutat. A magyar határidős árupiac, de a párizsi és chicagói irányadó számok is jó ideje felfelé mozognak. Jelenleg összesen 1,5 ezer tonna búzát kínálnak, valamint 2,5 ezer tonnát keresnek a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Nagy levélgyűjtők vagyunk, már csak a gyerekek miatt is, meg szeretjük az őszi meleg színeket. A hazahordott levelek aztán vagy az asztalon száradnak-kunkorodnak, vagy akkurátusan lepréseljük őket. Ez utóbbi módszernek az a hátránya, hogy vagy teljesen elfeledkezünk a levelekről, vagy nem emlékszünk rá, mely könyvek között lapulnak.

Most viszont találtunk egy remek módszert: a leveleket azon "melegében" színtelen akrilfestékkel lefújjuk. Így a színük is megmarad és össze sem kunkorodnak.

Ha megszáradtak, vagy girlandot fűzünk belőlük, vagy csokorba fogjuk, vagy, ahogy jólesik.

Eddig, ha az óvodába vagy az iskolába hirtelen kellett szárított faleveleket vinni, vagy kétségbe estünk, vagy kínunkban eszünkbe jutott, évekkel ezelőtt hova tettük préselni a lombot. Ennek mostantól vége!

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!