Drágult a búza, de továbbra is stagnál a kukorica ára

Bár drágább lett a búza, de a többi gabonaféle stagnáló vagy enyhén csökkenő ára miatt összességében nem változott a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 13. héten. Hétfőn reggel 8250 ponton állt. A hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Továbbra is nyugodt mederben folyik a kereskedés a Magro.hu fizikai kukoricapiacán. A 13. héten lényegében nem változtak az árak, így 39.244 forint volt az átlagár. A hazai árutőzsdén a múlt héthez hasonlóan 1 százalékot csökkent a májusi lejáratú kukorica ára. Ezzel megközelítette a 41 ezer forintot. A júliusi és novemberi kukorica ára továbbra is stabil. Chicagóban (CBOT/CME) a hét eleji erősödés után a hét végére lényegében visszatért a kiinduló pontra a májusi kukorica ára és hasonló pályát járt be későbbi időszakokra szóló tengeri is. Párizsban (MATIF/EURONEXT) még ennyi mozgás sem volt, minden maradt változatlan: a júniusi kukorica 162,5 euróba kerül tonnánként. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) legfrissebb előrejelzése szerint a 2015/2016-os gazdasági évben a világ kukoricatermése 938 millió tonna lehet. Ez ugyan 5,5 %- kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi mennyiség, de rengeteg tavalyi kukorica van még a raktárakban, így a prognózis nem okozott áremelkedést. Aktuálisan 37 ezer tonna adnának és 54 ezer tonnát keresnek a Magro piactéren.

A búza viszont drágult, méghozzá összességében 2 százalékkal. Ezzel a malmi búza újra visszaerősödött 58 ezer forintig, a takarmánybúza átlagára pedig 44.500 forint lett. A hazai árutőzsdén a májusi malmi búza ára továbbra is maradt 54.300, az augusztusi 1 százalékot drágult, ezzel 49.500 forint. A takarmánybúzánál csak az augusztusi lejárat változott érdemben: 1 százalékos csökkenést követően 46.250 forinton zárt. A világban a múlt heti árnövekedés után most egyértelműen csökkentek a búzaárak. Chicagóban mindegyik lejáratú egységesen 5 százalékkal, Párizsban pedig 3 százalékkal. Az emelkedés az elmúlt hetek erős bika trendjére vezethető vissza, most korrigáltak az árak.. Aktuálisan összesen 2 ezer tonna búzát adnának és 4 ezer tonnát vennének a piactéren.

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A héten beköszönt "bolond" április, mely idén sem hazudtolja meg magát: a hegyekben hóesést, éjszakai fagyokat hoz, meg  húsvétot.

Április – Szent György hava

14. hét:

- április 1. (Hugó): A naptárreform előtt az év kezdetét jelentő ünnep volt, utána már komolytalan, bolond nappá vált. A népi hiedelem szerint, aki e napon vet, az is bolond, mert az ilyen magból nem lesz termés. Új dolgokba kezdeni se érdemes, mert nem sok jó sül ki belőle.

- április 2. (Nagycsütörtök): Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg. Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- április 3. (Nagypéntek): A legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

- április 4. (Nagyszombat): Nagyszombat délelőttjén az asszonyoknak sok dolga volt: ekkor főzték meg a húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, sütötték a húsvéti kalácsot, és a tojásokat is e napon festették.

- április 5. (Vince, Húsvétvasárnap): Ha addig nem, Vince napjától már mindenképpen itt a tavasz. Húsvétvasárnap piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. E napon munkatilalom volt: seperni pl. azért volt tilos, mert kisepernék a locsolókat a házból. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka voltak a leggyakoribbak. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. E naphoz kapcsolódott a zöldágjárás és a kakaslövés is.

A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy 3-4 kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és elbúcsúztatták a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes, aki este az asztalfőn fogyaszthatja el a megvásárolt kakasok, ill. tyúkok húsából és marhahúsból főzött levest, és neki jár a kakas combja, szíve, mája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról március elején életbe lépett BM-rendeletről szóló korábbi posztunkhoz nagyon sok hozzászólás érkezett. Az olvasókat erősen megosztotta a kerti hulladék égetésével kapcsolatos passzus: van, aki üdvözölte, hogy szigorúan büntetik az engedély nélküli füstölést, más azt kifogásolta, hogy ha akarná, sincs más választása a zöldhulladék eltüntetésére, mint a tűzrakás.

A leggyakoribb kérdéseket továbbítottuk a az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak; levelünkre választ ugyan nem kaptunk, de nem sokkal később az alábbi közleményt jelentették meg a honlapjukon: 

A szabadtéri tűz gyújtásának szabályai

2015. március 09. 15:40

A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;

Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;

Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;

Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.

Idén eddig mintegy 900 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, csak az elmúlt hétvégén 259 alkalommal. Szinte valamennyi eset megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Az ország leginkább érintett területei közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de nagy számban fordulnak elő Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében is vegetációtüzek.

Összefoglalva a rendelet főbb pontjait, és olvasóink észrevételeit az alábbiakat állapíthatjuk meg:

• - A háztartási hulladék – a veszélyes anyagokról nem is beszélve – égetése eddig is, ezután is tilos. Tehát az a szomszéd, aki ruhaneműt, gumicsizmát, festékes vödröt vagy gumiabroncsot éget, mindenképpen büntetendő cselekményt hajt végre.
• - A kerti zöldhulladék égetését az önkormányzatok helyi rendeletben engedélyezhetik, szabályozhatják, de a legüdvözítőbb mód végül is a komposztálás (lenne).
• - Ahol nincs ilyen rendelet, a lakosságnak kellene kezdeményezni, hogy az önkormányzat létrehozzon egy szabályozást, mely napokon, napszakokban engedélyezi a kertben keletkezett szerves hulladék égetését.
• - A katasztrófavédelem (tűzoltóság) szemszögéből nézve (is) az lenne a kívánatos, hogy egyáltalán ne legyen semmiféle égetés, mert – bár ezt helyi szinten nyilván nem sokszor tapasztaljuk – országosan rengeteg tűzeset keletkezik a kerti tűzrakásból és a tarlóégetésből.

A cél tehát tulajdonképpen nemesnek mondható, csak – ahogy sok más esetben - megint fordítva ülünk a lovon: úgy hozunk tiltó, büntető rendelkezéseket, hogy a jogkövető magatartás feltételeit ezzel párhuzamosan nem biztosítjuk.

Józan paraszti ésszel végiggondolva az egészet az alábbi következtetésekre jutottunk:

• - Aki teheti, komposztáljon, mulcsozzon, mert ezzel mind a környezetének, mind magának jót tesz. Sokan eddig is így cselekedtek, mások is követhetik a példát.
• - Ahol helyi rendeletben engedélyezett a kerti hulladék égetése, a megsemmisítés előtt hagyjuk kiszáradni a levágott növényi részeket, és csak ezután gyújtsunk alá: hamarabb is ég, nem is füstöl annyira.
• - Ahol nincs helyi rendelet, kezdeményezzük az önkormányzatnál, hogy legyen!
• A hozzászólásokból kiderül, hogy sokak kertjében jóval több hulladék keletkezik, mint amennyit a tulajdonosok komposztálni tudnának, ráadásul a nagy mennyiségű dió- és gesztenyefalevelet elkülönítve kellene komposztálni, ami szintén nagyon helyigényes. Hosszútávon megoldás lehetne, ha az uniós forrásokból pl. nem főtéri szökőkút és térkövezés készülne, hanem kommunális komposztáló, ahova a – háztartási szeméthez hasonlóan – a kerti zöldhulladékot is rendszeres időközönként elszállítanák. Nem ördögtől való dolog ez, sok helyen működik a világban. (Itt természetesen nem arra gondolunk, ami most is sok helyen működik: kerti zöldhulladék gyűjtésére való zsákokat veszünk, az év egy-egy kiemelt időszakában megtöltjük, elszállítják, majd elégetik…)

Addig pedig, amíg Magyarországon is megvalósulnak a kerti zöldhulladék eltüntetésének civilizált módszerei, nem marad más, mint a kertben hatalmas szalonnasütőt építeni, hiszen a kerti grillezés, sütés-főzés továbbra is engedélyezett (állandó felügyelet mellett, persze) Parázsnak meg valamiből lennnie kell…

Akiben a továbbiakban is kérdések merülnek fel, esetleg bejelenteni valója akad, egyénileg elküldheti a Katasztrófavédelemnek ide. Remélhetőleg választ is kap rá.

Tűzvészmentes szép hétvégét!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Mostanában igencsak felgyorsultak a kerti teendők: egyszerre kell a gyepet szellőztetni, fákat metszeni, ültetni és a növényárudákat járni magért, növényvédő szerért. Akár a legkisebb helyen is érdemes zöldségek termesztésével próbálkozni, ehhez próbálunk sorozatunkkal kedvet teremteni. Vannak közöttük olyan impozánsak, amelyek megállják helyüket a díszkertekben is. Ilyen – hogy csak néhányat említsünk - az articsóka (Cynara scolymus), a cikória (Cychorium intybus var. foliosum), a mángold (Beta vulgaris ssp. esculenta var. cicla), az okra (Abelmoschus esculentus), a rebarbara (Rheum rhabarbarum) vagy a szivacstök (Luffa acutangul).

Azonban meglepetéseket is okozhatnak a zöldségágyások, mert hamar kiderül, hogy ezeket gyorsabban megtalálják a kártevő rovarok és a pusztító gombák. Tehát ajánlott felkészülni a védelemre. Főleg a biokertész körökben ismert a pozitív allelopátia, és ennek  ellenkezője is. A kedvező és kedvezőtlen növényi társulások egymásra gyakorolt kémiai hatását nevezik szakmai nyelven allelopátiának. A növények biokémiai életét kutatók tudományos magyarázatot találtak arra, hogy a növények a talaj és környezetük irányába küldözgetett anyagcseretermékeik (aminosavak, glükozidok, terpének, fenolok, alkaloidok) révén más növényekre hatást fejtenek ki. A gyakorló kertészek megfigyelték, hogy egyes növénytársítások jól tűrik, védelmezik egymást, mások egymásra gátló, sőt akár gyilkos hatást gyakorolnak. A tetveket űzi a büdöske, körömvirág, mák, sarkantyúka, háromszínű szulák. Ha a zöldséges ágyásokban ilyenek kerülnek, a tetűhadak odébb költöznek.

Régen felismerték a levendula tetű- és hangyariasztó hatását. Állítólag a szamócát a botritisztől és a lisztharmattól megvédi a fokhagyma és a kamilla is; érdemes az ágyásába duggatni néhány tövet. A vöröshagyma és a sárgarépa is kiváló párost alkot a hagyma-és a répalégy elleni harcban. Lehet őket együtt ültetni, nem zavarják egymást azért sem, mert a répa mélyen gyökerezik, míg a hagyma a sekélyebb rétegekből szerzi a táplálékát.

Jól él egymás társaságában a burgonya, spenót, karalábé, torma. Egy másik ilyen brigád az uborka, bab, kapor, saláta, hagymafélék, káposzta. A borsó, ha tehetné, akkor a retek, sárgarépa, kapor, káposztafélék társaságában élne. Hasonlóan nyer egymás közelségéből a bokorbab, fejes saláta, retek, paradicsom, zeller, káposzta, uborka. De e körbe tartozik a kukorica-tök páros is. A magasabbra nyúló kukorica mikroklímát teremtve védi a szélre érzékeny kabakost.

A zöldségfélék elsősorban vitamin- és ásványisóforrások. Az utóbbiakból az emberi szervezetnek mintegy 10 elemre elengedhetetlenül szüksége van, közülük is legnagyobb mennyiségben kalciumra, foszforra és vasra. Ezeket az elemeket a zöldségfélék jelentős, bár növényenként eltérő mennyiségben tartalmazzák. Különösen sok vas és kalcium található a zöld zöldségfélékben (levélzöldségek, káposztafélék).

Aki maga neveli a palántákat, már néhány hete hozzá kellett volna kezdeni, de sebaj, még most sem késő, sokkal nem maradt le a melegigényes virágpalánták, zöldségek házilagos hajtatásakor. Az ablakba helyezhető praktikus, akár fedeles hajtató edényeket meg lehet vásárolni a nagyobb kertészeti árudákban, barkácsáruházak kertészeti osztályain. Akinek a lakásdizájn is fontos, vehet ilyen hajtatót. De kiválóan alkalmasak erre a célra a sorolt gyümölcsleves dobozok, hogy a klasszikus tejfölös poharakat ne is említsük. 

Kapható már olyan hajtató berendezés is, amelyikben előre mindent összekészítettek: edényt, földet, magot. A felbontás után csak vízre van szüksége az ilyennek, és néhány héten belül kész a kis növény. Ha elég meleg van, s biztos nem lesz éjszakai fagy, akkor már kiültethetők edénybe, erkélyládába vagy éppen a szabad földbe.

A leanderek, akárcsak a többi mediterrán dézsás növény tartásának aranyszabálya: minél később be, és minél hamarabb ki! Ha a tél folyamán megfelelő körülményeket (hűvös hely, fény) tudtunk biztosítani, és nem indultak meg a hajtások, amint elmúlnak az éjszakai fagyok, mehet leanderünk a szabadba. Vagyis már most!

Miután a nappali hőmérséklet folyamatosan 10 fok felett van, az sem gond, ha túl meleg volt a téli pihenőhely, és ezért beindultak a növények. A fagyérzékeny hajtásokat már nem éri kár. A kihozott növényeket vizsgáljuk át: az elszáradt, beteg részeket távolítsuk el, ha tetveket látunk, a megfelelő növényvédő szerrel permetezzünk! A tápanyag-utánpótlást is meg kell kezdeni, mert a leander nagy fogyasztó. Később is lassú fejlődéssel, kevés virággal jelzi, hogy fogynak a tartalékai.

Téli kuckójából először árnyékos helyre tegyük, mert a mostani, erős napsugarak megperzselhetik: a hajtásvégek és a levelek olyankor megbarnulnak, majd elhalnak. Ettől  ugyan a növény még tovább él, de sokáig tart, amíg teljesen rendbe jön. A sérült hajtásokat le kell vágni, ami késleltetheti a virágzást, de jót tesz a leandernek. A barna szélű leveleket meghagyhatjuk; bár nem szépek, előbb-utóbb maguktól is lepotyognak.

Ha nem szoktuk metszeni a leandert, tapasztalhatjuk, hogy a fás részek végein nőnek csak hajtások, levelek.  Az ilyen elhanyagolt növényt bátran vissza kell vágni, így lehet elindítani az intenzív hajtásfejlődést.  Még jobb, ha megelőzzük ezt a beavatkozást úgy, hogy kétévente alaposan megmetsszük: a növényen lévő virágrügyek kb. 50%-át meghagyjuk, a többi hajtást alakítjuk, fiatalítjuk. Ezt a munkát tavasszal is el lehet végezni. A megmaradó részek korán, de júliusban a visszametszettek is virágba borulnak.  A leander metszéséhez lehetőleg húzzunk kesztyűt, a növény erősen mérgező, érzékenyeknél a nedve irritálhatja a bőrt!

Miután a leander árnyékos helyen hozzászokott a nap erejéhez, a végleges helyére vihetjük: egy meleg, napos helyre. Ideális a déli, délnyugati házfal mellett, ahol a növény meghálálja, hogy a fal éjjel visszaadja a nappal begyűjtött hőt. Arra azonban ügyelni kell a helykiválasztásnál, hogy az eső károsíthatja a kinyílt virágokat.

A leander átültetésének ideális időpontja a teleltetés előtt van, de ha most vesszük észre, hogy a növény gyökerei teljesen átszőtték a földet, szinte nem maradt termőközege, akkor nincs más választásunk, cselekedni kell. Lehetőleg maximum két mérettel nagyobb cserépbe ültessük! Nem érdemes túl sok plusz termőközeget adni neki, mert a gyökér indul intenzív fejlődésnek a növény többi részének rovására.

 Van egy bizonyos határ, amikor már nem akarjuk nagyobb edénybe ültetni, mert nem tudjuk mozgatni. Ilyenkor a következőt tehetjük: vegyük ki a növényt a cserépből, és a gyökérzet 20-25%-át vágjuk le! A zöld részeket is minimum ilyen arányban, de inkább erőteljesebben metsszük vissza, majd a leandert a régi edényébe ültessük vissza.

Ha a megfelelő helyen áll, bőségesen locsoljuk a levegőéhez hasonló hőmérsékletű vízzel, és elegendő tápanyagot kap, folyamatosan virágzik. Az „etetés” ilyenkor kezdődik, és aztán egész nyáron folytatódik, különben késni fog, vagy el is marad a virágzás.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Immáron ötödik évébe lépett az AGRYA nagy sikerű, EU-díjnyertes kommunikációs programja, a Vidék Kaland. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is olyan, kimondottan városokban élő fiatalok jelentkezését várják, akik érdeklődnek a mezőgazdaság gyakorlata, egy családi gazdaság mindennapjai iránt és rövid időre szívesen bekapcsolódnának az ott zajló munkába.

A vállalkozó szellemű jelentkezőket (18-35 év között) hasonló korú gyakorló gazdák fogadják a saját gazdaságukban. Az együtt töltött 1 hét során a városi „vendégmunkások” 5 munkanapon aktívan részt vesznek a gazdaságban zajló aktuális munkákban, melyekben biztosan nem lesz hiány, tekintve, hogy a programban részt vevő városi fiatalokat 2015. július közepétől augusztus elejéig fogadják.

A kiválasztottak a házigazda munkarendjéhez igazodva vesznek részt a gazdaság mindennapjaiban, ami hajnali keléssel és napi 8 óránál hosszabb munkaidővel is járhat. Egy gazda egy, legfeljebb 2 jelentkezőt fogad, irányítása és felügyelete mellett zajlik a munka. A résztvevők javadalmazásban nem részesülnek, szállást, teljes ellátást és rengeteg munkát kapnak. Anyagi juttatást a gazdák sem kapnak, csak szerencsés esetben jó munkaerőt az adott héten. A foglalkoztatás munkajogi kereteit az ún. alkalmi munkavállalás adja.

A program célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, betekintést engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába, érthetővé tegye az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működését, indokoltságát, és így közelebb hozza egymáshoz a városi és a vidéken gazdálkodó fiatalokat. A középpontban a munka és a tapasztalatszerzés áll, ezért ha valaki madárfüttyös, jó levegőn töltött láblógatós napokra vágyik, ne ide jelentkezzen. A kiválasztott (jelentkezéstől függően 30-40 fő) résztvevők a program előtt egynapos képzésen vesznek részt, melynek része a traktoros tréning! Szerintünk már ezért megéri!

A magyarországi kalandok - a korábbi évektől eltérően - időben és földrajzi terület szerint is koncentráltabbak lesznek. Így 2015. július 19-25. között Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben fogadják a fiatalokat a gazdák.

Idén a Vidék Kaland program részeként lehetőség nyílik arra is, hogy július 26. - augusztus 9. között a jelentkező városi fiatalok Székelyföldre, Hargita és Maros megyékbe utazzanak, és ott kapcsolódjanak be székely fiatal gazdák által vezetett gazdaságok mindennapjaiba. A székelyföldi „buli” hosszabb, utazással együtt 8 nap.

A jelentkezőknél nem hátrány a jogosítvány és a kitűnő egészségi állapot. Azt is vállalniuk kell, hogy beszámolnak a program során szerzett élményeikről, benyomásaikról és véleményükről, fényképeket, esetleg videókat töltenek fel az AGRYA által megadott felületekre.

Jelentkezési határidő: 2015. április 17.

Jelentkezni a www.videk-kaland.hu és a www.agrya.hu weboldalakon található jelentkezési lap kitöltésével lehet, és további információk is ott találhatók.

Kedvcsinálónak a korábbi évek élményeiről fotók itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 24. (Gábor): A tavasz negyedik napján a kertekben megélénkül az élet: a káposzta és a káposztafélék vetését e napon végezték. Szlavóniában úgy tartják, ha távolabb esik a gazda földje, vigyázni kell, hogy útközben ne találkozzon kakassal, mert a káposzta helyett repce nő majd.

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): Jézus fogantatásának ünnepe a fák oltásának, szemzésének napja. Ekkor lehet palántát ültetni, a fákat tisztogatni. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha rossz idő van, rossz tavasz, ha derült az idő, bő termés várható. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A díszkert fái is elpusztulnak egyszer: haláluk oka általában nem az egészséges öregedés, hiszen a legkorábban kipusztulónak a fűz számít a 150 évével. Inkább valamilyen környezeti, ápolási ok miatt száradnak ki. De a betegségek is sok bajt okozhatnak, ezért a díszfákat is ápolni kell. Viszont, ha már kipusztul, akkor nem kell rögtön kivágni őket, szolgálhatnak kúszónövények támasztékául vagy virágtartóként.

Tavasszal szembesülünk azzal, hogy valamelyik fánk részben vagy egészben nem hajt ki. Megfelelő gondoskodás mellett is előfordul, hogy a kertben egy-egy fa kiszárad, elpusztul. Mielőtt azonban a fűrészhez nyúlnánk, vagy fadöntés szervezéséhez kezdenénk, érdemes a fa esetleges továbbélésén is gondolkodni. Ha szép a törzs formája - a szabadban élő növények többsége ilyen -, és nem épület, kerítés mellett áll, akkor érdemes megtartani. Sokféle madárnak szolgál találkahelyül nyáron, télen ráaggatható a madáretető is. A facsontváznak nem kell kopaszon éktelenkedni, mert kúszónövények támasztékául szolgálhat.

Érdemes bő virággal szolgáló iszalagokat (Clematis) telepíteni a tövébe. A nemes iszalagok gondoskodást igényelnek: mindenekelőtt arra is ügyelni kell, hogy hajtásainak napon, gyökereinek árnyékban kell lenni. Ha nincs ilyen hely, és az árnyék-napfény között kell választani, akkor a napfény a fontosabb. Ilyenkor az iszalagtövek helyi árnyékolásáról kell gondoskodni. Nem lesz csúnya, ha apró bokrokká növekedő levendulát vagy kakukkfüvet, veronikát ültetünk az iszalagok mellé, hogy árnyékolják a gyökereket. Az iszalag megkapaszkodását segíteni kell. A fiatal növény vékonyka szárának támasztékra van szüksége. Ráadásul a rágcsálók is kedvelik a zsenge háncsát. Bár általában nem találkozunk velük, de a kertekben gyakori vendégnek számítanak az egerek, pockok. Ezek szívesen harapnak egyet-egyet az iszalagból is. A kóstoló a fiatal növény számára végzetes lehet. Ezért ajánlatos valamilyen vékony csőbe dugni a föld feletti első egy-két arasznyi szárat. Később erre már nincs szükség.

Ha borostyánt ültetünk a kiszáradt fa tövébe, akkor több tennivaló nincs is. A borostyán néhány év alatt teljesen ellepi a fát, s díszíti, amíg el nem korhad. Ez a kúszónövény szinte mindenhol megél, de jellemzően az árnyasabb helyeket kedveli. A halott vagy halódó fákon a természetben is jellemzően borostyánt látni.

Ha a fát mégis csonkolni kell, a felszeletelt törzsből mutatós kerti út, a tönkből asztalka, állvány készíthető.

Mielőtt azonban a támasztékul szolgáló fa továbbéléséről gondoskodunk, érdemes esztétikai metszést, fűrészelést végezni. A vékonyabb, esetleg letört, korhadt ágakat el kell távolítani. De a nagyobb ágakból is ki lehet fűrészelni néhányat. Ilyenkor a már gyengébb támasztékkal rendelkező fát nem döntik ki a mostanában egyre gyakrabban érkező viharok.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Európa nagyobb állatkertjeiben (Prága, Bécs) már régen rájöttek, mekkora üzlet az elefántok ürüléke: a folyamatosan termelődő, tápanyagokban rendkívül gazdag anyag nagyon jól alkalmazható növények és a talaj állapotának javítására. 2011 óta a Nyíregyházi Állatpark is beállt a sorba, így már nem vész kárba a három ázsiai és három afrikai elefánt napi produktuma.

Az Elefántszuvenír természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek, majd egy füllesztésnek nevezett eljárás után kezelt növényi tápanyagként hozzák forgalomba. A különböző kiszerelésekben (0.5l,  2.5l és 5l) kapható trágya kiváló tápanyag a most éledező, vagy újonnan ültetett virágoknak, cserjéknek, gyümölcsfáknak. Virágládákban vagy kerti ágyásokban egyaránt használható, és a szobanövényeket sem kell eltiltani tőle. A benne levő ammónia és növényi rostok javítják a homokos és agyagos talajok minőségét is.

Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kg szerves trágyát produkál, így az utánpótlás folyamatos. A trágya minőségét garantálja, hogy az állatkertben az orvosi felügyelet mellett nagy figyelmet fordítanak az elefántok táplálkozására is. Mivel ezek a hatalmas állatok nagyon nagyvonalúan emésztenek, a végeredmény igencsak tápanyagdús marad.

Most, hogy kezdődika  kerti szezon, érdemes kipróbálni az elefántok ajándékát. Ha valakit érdekel, itt talál további információkat. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Véget ért az idei Gardenexpóval kapcsolatban hirdetett játékunk, amelyre 13 helyes megfejtés érkezett. A játékosok neveit a beérkezés sorrendjében beszámoztuk, majd a sorsolást ezúttal is a random.org segítségével végeztük. Így az alábbi sorrend született:

Tehát a 3 db páros belépőt nyerte: Takács Tünde, Kincsné Szabó Erika és Guba Balázsné. Gratulálunk nekik, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. 

Mindenkinek köszönjük a részvételt, a nyerteseknek (és a többi kilátogatónak is) jó szórakozást kívánunk a Gardenexpón!