Mostanában igencsak felgyorsultak a kerti teendők: egyszerre kell a gyepet szellőztetni, fákat metszeni, ültetni és a növényárudákat járni magért, növényvédő szerért. Akár a legkisebb helyen is érdemes zöldségek termesztésével próbálkozni, ehhez próbálunk sorozatunkkal kedvet teremteni. Vannak közöttük olyan impozánsak, amelyek megállják helyüket a díszkertekben is. Ilyen – hogy csak néhányat említsünk - az articsóka (Cynara scolymus), a cikória (Cychorium intybus var. foliosum), a mángold (Beta vulgaris ssp. esculenta var. cicla), az okra (Abelmoschus esculentus), a rebarbara (Rheum rhabarbarum) vagy a szivacstök (Luffa acutangul).

Azonban meglepetéseket is okozhatnak a zöldségágyások, mert hamar kiderül, hogy ezeket gyorsabban megtalálják a kártevő rovarok és a pusztító gombák. Tehát ajánlott felkészülni a védelemre. Főleg a biokertész körökben ismert a pozitív allelopátia, és ennek  ellenkezője is. A kedvező és kedvezőtlen növényi társulások egymásra gyakorolt kémiai hatását nevezik szakmai nyelven allelopátiának. A növények biokémiai életét kutatók tudományos magyarázatot találtak arra, hogy a növények a talaj és környezetük irányába küldözgetett anyagcseretermékeik (aminosavak, glükozidok, terpének, fenolok, alkaloidok) révén más növényekre hatást fejtenek ki. A gyakorló kertészek megfigyelték, hogy egyes növénytársítások jól tűrik, védelmezik egymást, mások egymásra gátló, sőt akár gyilkos hatást gyakorolnak. A tetveket űzi a büdöske, körömvirág, mák, sarkantyúka, háromszínű szulák. Ha a zöldséges ágyásokban ilyenek kerülnek, a tetűhadak odébb költöznek.

Régen felismerték a levendula tetű- és hangyariasztó hatását. Állítólag a szamócát a botritisztől és a lisztharmattól megvédi a fokhagyma és a kamilla is; érdemes az ágyásába duggatni néhány tövet. A vöröshagyma és a sárgarépa is kiváló párost alkot a hagyma-és a répalégy elleni harcban. Lehet őket együtt ültetni, nem zavarják egymást azért sem, mert a répa mélyen gyökerezik, míg a hagyma a sekélyebb rétegekből szerzi a táplálékát.

Jól él egymás társaságában a burgonya, spenót, karalábé, torma. Egy másik ilyen brigád az uborka, bab, kapor, saláta, hagymafélék, káposzta. A borsó, ha tehetné, akkor a retek, sárgarépa, kapor, káposztafélék társaságában élne. Hasonlóan nyer egymás közelségéből a bokorbab, fejes saláta, retek, paradicsom, zeller, káposzta, uborka. De e körbe tartozik a kukorica-tök páros is. A magasabbra nyúló kukorica mikroklímát teremtve védi a szélre érzékeny kabakost.

A zöldségfélék elsősorban vitamin- és ásványisóforrások. Az utóbbiakból az emberi szervezetnek mintegy 10 elemre elengedhetetlenül szüksége van, közülük is legnagyobb mennyiségben kalciumra, foszforra és vasra. Ezeket az elemeket a zöldségfélék jelentős, bár növényenként eltérő mennyiségben tartalmazzák. Különösen sok vas és kalcium található a zöld zöldségfélékben (levélzöldségek, káposztafélék).

Aki maga neveli a palántákat, már néhány hete hozzá kellett volna kezdeni, de sebaj, még most sem késő, sokkal nem maradt le a melegigényes virágpalánták, zöldségek házilagos hajtatásakor. Az ablakba helyezhető praktikus, akár fedeles hajtató edényeket meg lehet vásárolni a nagyobb kertészeti árudákban, barkácsáruházak kertészeti osztályain. Akinek a lakásdizájn is fontos, vehet ilyen hajtatót. De kiválóan alkalmasak erre a célra a sorolt gyümölcsleves dobozok, hogy a klasszikus tejfölös poharakat ne is említsük. 

Kapható már olyan hajtató berendezés is, amelyikben előre mindent összekészítettek: edényt, földet, magot. A felbontás után csak vízre van szüksége az ilyennek, és néhány héten belül kész a kis növény. Ha elég meleg van, s biztos nem lesz éjszakai fagy, akkor már kiültethetők edénybe, erkélyládába vagy éppen a szabad földbe.