Április - Szent György hava

16. hét:

- április 14. (Tibor): Ha Tibor napjára még nem zöldülnek a rétek, a gazdák nem nagyon reménykednek a jó termésben. Ha üde zöld a vetés, jó lesz a szénatermés.

Ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is.

A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ilyentájt nagyon jó dolog japánnak lenni, főleg Japánban. Az utóbbi években már március végétől virágzik az ország jelképének számító cseresznyefa, a sakura. Ez a tavasz ünnepe, egyben ott az év kezdete is, így érthető, hogy nagyszabású ünnepségek kapcsolódnak hozzá.

A japánkertek egyik legfontosabb jelképének számító cseresznyefának több fajtája létezik. Közös jellemzőjük, hogy rengeteg (fehér, rózsaszín vagy pirosas) virágot bontanak, gyümölcsük pedig vagy egyáltalán nincs, vagy jellegtelen és fogyasztásra alkalmatlan.

Bár maga a virágzás csak 1-2 hétig tart, nagy ország lévén délről észak felé haladva összességében egy hónapig is eltart Japánban. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy ilyenkor az időjárás-jelentésben térképen is megmutatják, várhatóan hol mikor borulnak virágba a fák.

A sakura ünnepe a hanami (花見), ami nagyjából annyit jelent: a cseresznyefa virágzás nézése. Ilyenkor az emberek kimennek a kertekbe, parkokba, nagy kék vásznakat vagy gyékényszőnyegeket terítenek a virágzó fák alá, esznek, isznak, mulatoznak. A majálishoz hasonló ünneplés sok helyen éjszaka is tart, olyankor lampionokkal díszítik fel a virágzó cseresznyefákat.

Nem sokunknak adatik meg, hogy a tavaszt Japánban töltse, de szerencsére nem is kell. Budapesten, a Füvészkertben évek óta megtartják a Sakura-ünnepet, igaz, szerényebb körülmények között. Itt ugyan kisebb a japánkert, kevesebb a cseresznyefa, a karaoke sem jellemző, van viszont két hétvégén át mindenféle japán kulturális program: origami, porcelánfestés, tusfestészet, japán íjászati és szamurájkard-bemutató. Meg még sok minden más.

Aki kedvet kapott egy kis hanamihoz, most hétvégén (2015. április 11-12.) mindenképpen látogasson el a Füvészkertbe. Az időjárás várhatóan tökéletes lesz a cseresznyefavirágzás-nézéshez és piknikezéshez. A programokat egy hét múlva (április 18-19.) megismétlik, úgyhogy, ha valaki most lemarad, jövő héten bepótolhatja. Részletes program itt.

Kedvcsinálónak pedig néhány kép a korábbi évekből.

Jó szórakozást, szép hétvégét!

Fotók: Macskamenta, egyéb forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az 5 hónapos fehértigriskölykök állatcsere program keretében érkeztek Franciaországból azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ivarérett korukban a már itt élő nőstények párjai legyenek.

A Nyíregyházi Állatpark már 2004 óta tart fehér színű tigrist, ám mivel mindössze 250 egyed él belőlük a világon, a megfelelő genetikai állomány kialakítása érdekében folyamatosan cserélik őket más állatkertekkel; többek között a pozsonyi és a győri állatkertben élő tigrisek is Nyíregyházáról kerültek jelenlegi tartóhelyükre, ahol már családot alapítottak.

A macskafélék családjának jól ismert ragadozói közül a tigris a legnagyobb és legerősebb. Ugyanakkor egyike azoknak a veszélyeztetett állatfajoknak, melyeket az ember csaknem a teljes kipusztulás szélére sodort. Nyolc alfaja közül három (bali, kaszpi és jávai) mára teljesen kipusztult, és a maradék ötöt (szibériai, bengáli, indiai, dél-kínai, szumátrai) is veszélyeztetetté nyilvánították a szakemberek. Az alfajok közül a bengáli tigris a legnagyobb, jelenleg 3- 4000 példány él belőle a szabad természetben.

A fehér tigris a bengáli tigris egyik mutációjaként jött létre. A természetben ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt túlélési esélye kisebb, mint normál színezetű társainak.

A fehér tigrisek nem albínó állatok. Kék szemük és rózsaszín orruk van, bundájuk fehér, amelyet fekete színű csíkok tarkítanak.

A világ 250 fehér tigriséből 5 jelenleg a Nyíregyházi Állatpark lakója.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A díszkertbe való ehető zöldségek között talán a legismertebbek a télen is virgonc díszkáposzták, de a közvetlen rokonságban is akadnak szép számmal tetszetős és nagyon egészséges, finom káposztafélék. A hobbikertészeknek azonban fel kell tenni magukban a kérdést: a szemnek vagy a gyomornak tartják e nemes növényeket.

A díszkáposzta (B.olarecea L. convar acephala) az árvácskával, erikákkal és a százszorszéppel egyre divatosabb téli növény. Jól mutat a dísztelen kertben csoportosan ültetve, teraszon nagyobb virágtartóban, cserépben. Ha van hely, érdemes több színt is összeválogatni.

Az őszi ültetés után, mínusz 5-6 fokos hidegig is jól mutat, de ennél hidegebb sem árt neki, a takarólevelek ugyanis védik a rügyeket. A második év tavaszán elkezdi az utódait nevelni. A szár alsó részén kihajtó, később beszínesedő oldalrügyek felett a főhajtáson szép sárga virágok nyílnak. Nem télen, hanem ekkor a legszebb a díszkáposzta. Rendszerint egy nyári vihar vet véget a színpompás káposztabemutatónak, mert eltöri a már gyenge virágnyelet.

Egy még kevésbé ismert apró főzelékfélét pakcsojnak hívnak. Van rendes magyar neve is: bordáskel (Brassica chinensis). Nem szabad összetéveszteni közvetlen rokonával, a kínai kellel (Brassica rapa), amelyikre borzasztóan hasonlít, ráadásul a tudományos és a nemzeti nevekkel is valami baj van.

Néhány éve, messzi Ázsiából, méghozzá annak is a melegebb részéből érkezett. Zsenge korában saláta, később wokban sütni ajánlják, érdekes fűszeres ízt kölcsönöz a többi zöldségnek.

Bár igazán az üvegházban érezné jól magát, ha jó helyre kerül, akkor májustól a szabad ég alatt is érdemes próbálkozni vele. Laza talajt, meleget és mindenből – víz, tápanyag – sokat kér. Gyorsan nő, és a harmadik héttől már fogyasztható. A teljes mérete fél méter is lehet.

A fodroslevelű kel (B. oleracea L. var. acephala subvar. laciniata L.) kétéves növény. Elsőre erős, húsos leveleket hoz, a második évben érkezik a virág és a magszár. Ez már igazi északi, hidegkedvelő káposzta. Ettől függetlenül kedveli a napos helyet, de elvan a félárnyékban is. A kifejlett, erős növény simán túléli a teleket, különösen az olyanokat, amilyenek a mostaniak. Többféle fodros kel létezik, számunkra most azok az északi típusúak érdekesek, amelyek nem növesztenek fejet, csak nagy, télen is fogyasztható fodros leveleket. Ezek között vannak pirosak, lilásvörösek, halványzöldek. Nem csak főzelékként, hanem salátának is kiváló.

A gazdag káposztacsalád a közelmúltban tovább gyarapodott. A Syngenta nemesítői jóvoltából, elkészült, sőt már meg is vásárolhatóak a lila karfiol, a Depurple F1 CMS magjai. Gusztus dolga, hogy valaki a hagyományos fehér karfiol helyett szereti-e enni a lilát, de az biztos, hogy a kertben jól mutat.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Szerencsés, akinek ablakos, világos a fürdőszobája, és ott is tud növényeket tartani. De akkor se kell elkeseredni, ha nincs így, mert van egy növény, amelynek elég akár a lámpafény is, bírja a szárazságot, de a párás, nedves levegőt is, ráadásul puha: a moha.

Egy igazi zöldujjú kertésznek nincs ellenére, ha a lába is zöldre lép, még ha ez a fürdőszobában esik is meg. Egy sima pamut kilépő is kellemes érzés a talpon, de mennyivel stílusosabb a kádból rögtön mohaszőnyegre lépni! Ráadásul nem is nagy ördöngösség elkészíteni.

Kellékek:

- polifoam

- szilikon ragasztó

- sniccer

- moha 

A habszivacs többféle kiszerelésben és vastagságban kapható (tekercsben, táblában). A megfelelő méretre szabott alapból vágjunk ki kettőt, és a felső rétegnek szánt lapba vágjunk ültetőlyukakat.

Ezután ragasszuk össze a két lapot, hagyjuk pár órát száradni, majd spricceljük be alaposan vízzel, és ültessük el a mohát.

Mohát szedhetünk a természetben (de ne egy helyről sokat, inkább sok helyről keveset), de virágostól is beszerezhetjük. Mutatós, ha többféle formájút és színűt használunk.

Ezek után használatba is vehetjük örökzöld szőnyegünket. A továbbiakban a locsolásról a fürdés után rólunk lecsepegő víz gondoskodik.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Olcsóbban lehetett búzát venni, a kukorica maradt, ahol volt

Az ellentétes irányú árváltozások miatt változatlan lett a Magro Gabonaindex (MGX) értéke a 14. héten. Hétfőn reggel 8656 ponton állt. Bár a búza olcsóbb lett, a többi gabonaféle ára stagnált vagy enyhén emelkedett. A részletekről, illetve a hazai és nemzetközi gabonapiaci árak változásáról az alábbiakban olvashat. További adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

A 14. hét sem hozott árváltozást a kukoricakereskedésben a Magro.hu fizikai piacán. A kukorica ára hosszú hetek óta szinte meg sem mozdul. Továbbra is a 40 ezer forintos határ alatt áll. A múlt héten 39.291 forint volt az átlagár. A hazai árutőzsdén ezzel szemben lassú ütemben, de ereszkedni kezdett a májusi lejáratú kukorica ára. A 13. héthez hasonlóan újabb 1 százalékot csökkent, és 40.650 forinton állt meg. A távolabbi kilátások nem változtak: a júliusi kukorica maradt 41.300, a novemberi pedig 43.400 forint. Chicagóban (CBOT/CME) szintén lefelé mozognak az árak. Mindegyik időhorizonton 1-2 százalékkal lett olcsóbb a kukorica. A májusi lejáratú múlt hét végén 152,12 dollárba került tonnánként. Az amerikai árakat leginkább az a félelem mozgatta meg, hogy kétségessé vált Kína hajlandó lesz-e vásárolni az USA GM-kukoricájából, ezáltal a potenciális kereslet csökkent. Párizsban (MATIF/EURONEXT) nem volt ennyire tiszta a kép. Míg a júniusi és novemberi termény enyhén drágult, a januári és márciusi kis mértékben olcsóbbá vált. Jelenleg 33 ezer tonna kukoricát adnának és 4 ezer tonnát keresnek a Magro piactéren. 

A hazai fizikai piacon olcsóbb lett a búza, ami a malmi búza árcsökkenésének volt köszönhető. Így ez átlagosan 57 ezer forintért cserélt gazdát, míg a takarmánybúza átlagára 44.300 forint lett. A májusi malmi búza 1 százalékkal olcsóbb lett a magyar árutőzsdén is, így 52.900 forinton zárt. A takarmánybúza ára viszont drágult: mind a májusi, mind az augusztusi lejárat ára 2 százalékot emelkedett. A jövő havi lejárat immár 49.250 forint. Továbbra is hullámzik a búza ára Chicagóban. Egyik héten pár százalékot csökken, a másikon pár százalékot emelkedik. Múlt héten a drágulás „volt soron”. A folytatás ennek megfelelően bizonytalan. Európában, Párizsban ennél egyszerűbben alakultak a folyamatok: mindegyik lejáratra 1-1,5 százalékot drágult a búza. A májusi ezzel 193,75 euró lett. Aktuálisan összesen 10 ezer tonna búzát adnának és 16 ezer tonnát vennének a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április – Szent György hava

15. hét:

- április 6. (Bíborka, Vilmos): Húsvéthétfő a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő. Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

Vilmos napja időjósló is: ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

- április 7. (Herman): Húsvétkedd, a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 10. (Zsolt): Az év századik napja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha egy kicsit körülnézünk a kertben, a kamrában vagy a konyhában, meglepően sok zöldséget, gyümölcsöt és fűszert találunk, amelyek nem csak az ételeket, de a húsvéti tojásokat is kiválóan megszínezik. Gondolom, a vöröshagyma héjától barnás-vöröses tojások sokaknak ismerősek: gyerekkoromban mi szinte mindig ilyet festettünk a nagymamával.

Az nem állítható, hogy a természetes alapanyagokkal végzett tojásfestés ne lenne időigényes, babrás játék, de ha a színt illetően nincsenek konkrét elvárásaink (mert bizony nem mindig olyan lesz, mint amire számítottunk), akkor remek alkalom a kísérletezésre. Arról nem is beszélve, hogy mégiscsak megnyugtatóbb pl. cékla vagy spenót levében főtt tojásokat enni – akármilyen színük is lett -, mint ki tudja, milyen festékanyagban ázottakat.

A húsvéti festegetéshez legjobb a fehér héjú tojás, bár ilyet már évek óta nem láttam. Ha több színt is ki szeretnénk próbálni, lehetőleg kis edényeket válasszunk, amelyekbe éppen belefér néhány tojás. Így nem kell sok festőlevet készíteni, és intenzívebb színeket kapunk. A megmosott tojásokat ecettel töröljük át, hogy jobban befogja a festék.

Mintázáshoz szép formájú leveleket választhatunk: petrezselyem, zeller, lestyán, bazsalikom, menta. Az így feldíszített tojásokat nejlonharisnyába húzzuk, és úgy tesszük a festőlébe. Lássunk néhány ötletet, miből milyen színt varázsolhatunk.

Sárga – currypor (vagy kurkuma)

1 liter vízhez 50 g curryport adunk, felforraljuk, majd 1-2 órát állni hagyjuk. Leszűrjük, majd a keményre főtt tojásokat legalább 1 órára belerakjuk. Minél tovább hagyjuk a tojást a lében, annál intenzívebb lesz a színe.

Piros/rózsaszín – cékla, hibiszkusztea

A hagyományos húsvéti piros tojás előállítása természetes módon nehézkes: vagy rózsaszín, vagy bordós lesz. De szép. A teát jó erősre, a felszeletelt céklát pedig sós vízben kell főzni legalább 1 órát. Aztán távolítsuk el a zöldséget, és tegyük a lébe a tojást. Hagyjuk állni, amíg a nekünk tetsző színárnyalatot el nem éri.

Narancssárga – répa, pirospaprika

Kb. 1 liter vizet felrakunk a felszeletelt sárgarépával és pirospaprikával és egy teáskanálnyi sóval. Akár 1 óra hosszat is főzhetjük, majd mehetnek bele a tojások, és jöhetnek ki a zöldségek.

Zöld – spenót, medvehagyma

A zöld színt leginkább friss spenót vagy medvehagyma főzete adja: a fenti zöldségekhez hasonlóan 1 órát főzzük, átszűrjük, majd a tojásokat a lében állni hagyjuk.

Kék – vörös káposzta, áfonya

Az összevágott káposztát is 1 órát főzzük. Még szebb színt érünk el, ha a tojásokat 1-1- levélbe csomagoljuk. Az áfonyafőzet színét hozzáadott áfonyalével turbózhatjuk fel.

A tojások akár egész éjjel is állhatnak a festékben, de néhány óra elteltével is ellenőrizhetjük a színt. Ha megfelel, hagyjuk legalább 1 órát száradni, majd óvatosan töröljük át egy kis olajjal (sajnos előfordulhat, hogy lejön a festék – főleg a teával, kávéval festett tojásoknál). 

Jó festegetést, vidám húsvétot!

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A zöldségsorozatunk második részében a levelük miatt kedveltek közül próbálunk olyanokat ajánlani, amelyek megállják helyüket a díszkertben és a különlegességet kedvelők tányérjain is.

A sort alfabetikus elhelyezkedése és pompás termete miatt az articsókával illik kezdeni. Az évelő fészkes növény virágkezdeménye, mert ezt lehet enni, 3-4 évig szedhető. A szoliterként is helyt álló nagyvilági növényről tudni kell, akkor érzi jó magát, ha akár két méterre megnövő karógyökerének és szélesen elterülő leveleinek elég helye van. Meleg-, víz és tápanyagigényes. Ha mindezt megkapja, és télre be tudjuk takarni, akkor már csak egy jó receptre van szükség, hogy húsos virágkezdeményét a nyár második felétől húsételek mellé elkölthessük köretként, vagy önálló ételként. Vannak zöldes, vöröseszöldes, lilás, kékes árnyalatú fajtái.

A palántaneveléshez februárban kell kezdeni. Április második felében lehet kiültetni. Ha többet szándékozunk tartani, akkor úgy kell számolni, hogy egy növénynek legalább 2-3 négyzetméteres helyre van szüksége, ezért 1x1 méteres tő-sortávolságot hagyjunk.

A hatalmasra megnövő, sokaknak ismeretlen kárdi (Cynara cardunculus) arra is jó, hogy kíváncsiskodóknak elmondhassuk: nem díszes gaz, hanem különleges salátaalapanyag. De levelei szárítva, díszként is mutatósak. A madarak tollához hasonló alakú, szeldelt leveleinek halványított bordája a saláta alapja. Szerencsés, aki kárdisalátát, vagy kárdiköretet fogyaszthat, mert vitaminokban és sokféle ásványi sóban gazdag. Nemcsak küllemben hasonlatos az articsókához, de hasonlóan kell tartani is.

Most nem a kertek réme közönséges pongyolapitypangra hívnánk fel a figyelmet, hanem különleges fajtáira a nagy-, a fodros levelűre és a legkorábbi pitypangra.

A növényeket jellemző elnevezések termesztett pitypangokat takarnak, amelyek leveleit halványítani kell, ha citromos, olajos ízletes salátát akarunk készíteni, így egész szezonban fogyasztható. Nem úgy, mint a vadon növőké, amelyek levelei csak a virágzás előtt ízletesek. A pitypangról tudni kell, hogy ismert vértisztító, emésztéssegítő, gyomorjavító, hashajtó.

Aki most vág a zöldségkalandba, annak a halványításról, mint technológiai elemről, tudni kell, hogy ezzel sikerül a kesernyés ízt elvenni. A halványításnak több módszere van, de a legkönnyebben kivitelezhető, ha a tőrózsa alatt egy madzaggal úgy kötjük össze a pitypangot, hogy a levelei fejessalátafejet formázva összeboruljanak. Két-három hét elteltével alul egy nyisszantással kell eltávolítani az egész kupacot. 

Forrásokért katt a képekre.

Az első rész: Viruljanak kertben, gangon a zöldségek

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Aki évekkel ezelőtt, vagy legalább tavaly októberben elültette a császárkorona (Frittillaria imperialis) hagymáit, hamarosan számíthat rá, hogy pompás virágai díszítik a kertet.

Az Iránban és a Himalájában őshonos liliomféle a 16. században a törökökkel együtt hódította meg Európát. Az uralkodók és a kolostorok kertjeiből szép lassan eljutott a „pórnép” portáira is, ahol a mai napig a tavaszi hagymásvirágágyások üde színfoltja.

Télálló, ámde erősen mérgező hagymáit szeptember-októberben kell napos vagy félárnyékos helyre, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajba ültetni. A méretes hagymákat legalább 20 cm mélyre, egymástól 30-40 cm-re duggassuk el, lehetőleg oldalra fordítva, hogy a víz ne tudjon megállni rajtuk, így megakadályozzuk, hogy elrothadjanak. Ha elég helyük van, szépen érvényesülnek lándzsa alakú levelei is. Az akár 1,5 m magasra megnövő szárakon ragyogó sárga, narancs és piros harangvirágokat hozó növény csoportosan ültetve is gyönyörű, de nagyon mutatós, ha tavaszi hagymások közül magasodik ki 1-1 szál.

Egyedüli „negatív” tulajdonsága, hogy a csodás küllem kellemetlen illattal párosul: virágai állítólag ázott rókabunda szagát ontják. (Érdekes, még sohasem szagoltam meg...) Ez az apró hiányosság azonban nagyon hasznos a kertésznek, aki védeni szeretné a portáját mindenféle kellemetlen betolakodótól: vakondoktól, egértől, patkánytól. Illatos hagymások – jácint, nárcisz, árvácska – közé ültetve mi nem is érezzük a kellemetlen bukét, de az állatok igen. Úgyhogy aki félti a szép zöld gyepet a vakondtúrásoktól, mindenképpen ültessen köré császárkoronát!

Az elvirágzott harangokat csipegessük le, így megakadályozzuk, hogy  a császsárkorona magokat neveljen, ami elvinné az energiát a hagymától. Hálás növény azért is, mert szaga nem csak a rágcsálókat, de az egyéb kártevőket, kórokozókat is távol tartja, így nincs vele gond. 

Ha jó helyet találtunk neki, akár 4-5 évig is egy helyben maradhat; ha szaporítanánk, nyár végén ássuk ki a hagymákat és a sarjakat ültessük szét.

Képek innen.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!