November - Szent András hava

46. hét:

- november 19. (Erzsébet): Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) napjához időjárásjóslás fűződik: "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja" – ha e napon esik az eső, akkor nem lesz kemény a tél.

A gazdák szerint, amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony.  Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani: "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját)".

"Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartja a mondás. A Márton-nap és a liba kapcsolatának  egyik, fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: "Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő.

A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha e napon esik a hó), ha barna lovon jön, enyhe. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél”.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, hiszen ilyentájt már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná.

Márton napja a gazdasági év végét is jelentette: ez volt az utolsó piacnap, és ekkor számoltak el a pásztorok a behajtott jószággal. Mellé ajándékba adták Szent Márton vesszejét (nyírfavessző) a gazdáiknak. A vesszőknek varázserőt tulajdonítottak: úgy tartották, ahány ága van, annyi lesz az állatszaporulat a következő évben.

Végül, de nem utolsósorban, aki november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz - szól a népi bölcsesség.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Idén már 8. alkalommal lehetett kedvenc fákat benevezni az Év Fája versenybe. Az Ökotárs Alapítvány kezdeményezésének célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra, a természet fontosságára, a közösség életében betöltött szerepére. Az nevezett 48 fa közül a zsűri 13-at választotta be a döntőbe – szelídgesztenyét, nyár-, hárs-, tölgy-, eper- és vadkörtefát, de a döntősök között találunk mocsári ciprust, platánt, sőt, egy családi almafát is.

 Az Év fája: Zengővárkony szelídgesztenyéje

A hagymás, gumós növények legtöbbje megfelelően télálló ahhoz, hogy egész évben a talajban maradhasson. A trópusi származású dáliákat, kardvirágokat és kannákat ugyanakkor fagymentes helyen kell teleltetnünk: a föld alatti raktározó szerveiket már az ősszel ki kell ásni a talajból.

Kisorsoltuk a csütörtökön kezdődő orchidea- és broméliakiállításra szóló páros belépőket. A szerencsés nyertesek:

- Dudás Judit

- Sarai Tamás

- Hajtman Ágnes

- Kis Katalin

- Halmai-Váné Dorottya

Gratulálunk, és mindenkinek köszönjük a játékot. A nyerteseket e-mailben is értesítjük.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A Cymbidiumok (magyar nevükön: csónakorchideák) nemzetségéről kétezer évvel ezelőttről maradt fenn az első írásos forrás, amely bizonyítja, hogy már akkor is ismerték és termesztették a Távol-Keleten. Nemcsak cserepes, hanem vágott virágként is népszerűek voltak már az ókorban.  A hosszú virágszárak a sok nagy, színes és illatos virággal a vázákban is sokáig nyíltak, és nagy díszítő értékük miatt kedveltek voltak.

Vannak falvak, ahol a belterületi telkek parcellázását önellátó igényeknek megfelelően végezték pl. a XIX. században. 100+ m hosszú és 8/16 m (cseléd telek / fél cselédtelek) körüli szélességben. Istállók, gyümölcsös, konyhakert részekre tagolódott és lényegében fedezte egy család élelmiszer-szükségletét. A telekhez ásott kút is tartozott öntözni, állatokat itatni.

Ahogy a falu körbenőtte ezeket a nadrágszíj-parcellákat, (legalábbis felénk) lehetetlenné vált kettéosztani őket, mert vagy a domborzati viszonyok, vagy az útban lévő épületek akadályozták új utca létesítését. Hasznosítása nehézkes, hiszen egy teljes munkaidős családnál nem hiányzik még, hogy maradék szabadidejükben a földet túrják - lényegében túltermeléssel. Szinte kivétel nélkül füvesítik és beültetik gyümölcsfákkal.

Halottak napján minden temető szép a sok virágtól, gyertyától, de vannak sírkertek, amelyek a sima hétköznapokon is különlegesek.

Budapesten a Fiumei Úti Sírkertben (vagy Kerepesi temető) nyugszanak történelmünk, irodalmunk nagyjai: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Jókai Mór, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, hogy csak néhányat említsünk. (A sírkert nevezetes halottainak listája itt. ) Komplett iskolai napokat lehet(ne) ott eltölteni, irodalom-, történelem-, művészettörténet- vagy biológiaórát tartva, ha a változatos növényzetet is figyelembe vesszük.

Ady síremléke (Fotó: mimi / Travelo)

Fotó: Boldvai Balázs

November - Szent András hava

44. hét:

- november 1. (Mindenszentek): Mindenszentek napja azok ünnepe, akikről a naptár nem emlékezik meg. Erre a napra már be kell fejezni a vetést és más őszi munkákat.

Időjósló nap is: aki a téli időjárásra volt kíváncsi, az erdőben levágott egy bükkfaágat. Ha az ág belül száraz volt, akkor enyhe télre lehetett számítani, ha nedves, akkor hideg és sok hó várható. Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig.

- november 2. (Halottak napja): Halottak napján ill. hetében tilos mosni, nehogy a hazajáró halott vízben álljon. Dolgozni sem szabad, mert megzavarja a holtak nyugalmát. Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő évben.

A népi megfigyelések szerint novemberben is sok mindenből következtethetünk az ősz hátralevő része és a tél időjárására. Ahogy a mondás tartja: "Nem eszi meg a kutya a telet", azaz a viszonylag enyhe, száraz idő ide után is kemény téli időszak jöhet. Ugyancsak a hosszú, rendkívül hideg tél előjele, ha a vakondokok ősszel nagyon magasra túrnak.

A kertápolás nem puszta munkavégzés. A magányos, különösebb koncentrációt nem igénylő tevékenység közepette alkalmunk nyílik eggyé válni a természettel, dúdolgatni, hangoskönyvet hallgatni, eltűnődni a karácsonyi ajándékokon. Nemcsak a test edzése, de a lélek öröme is. Kivéve, ha egy több lóerős hőerőgép harsog fülünkbe.

Kertvárosokban és falvakban vasárnapokon megfigyelhető természeti jelenség, mikor a távolban hirtelen felvonyít egy benzinmotoros fűnyíró. Nemsokára innen-onnan is válaszüvöltés harsan lombfúvóktól, fűkaszáktól és láncfűrészektől. A falka készen áll, hogy levadássza toleranciánk utolsó morzsáit szieszta időben, s ellenállhatatlan vágyat érezzünk elköltözni a Spitzbergákra, ahol az 500 méter mélységig fagyott talajon semmi növény nem él meg, viszont kötelező puskát tartani.