22. hét:

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz.

- A bogyós termésű gyümölcsöknél a gyümölcshullást a vízhiány mellett a nem megfelelő beporzás okozhatja. Ültessünk különböző fajtákat, mert számos bogyós termésű cserje nem öntermékeny, ezért pollenadó kell a megtermékenyítéshez.

- A gyomok és a kártevők ellen folytatni kell a harcot: a cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévő cseresznyébe. Függesszük ki időben a fákra a sárga lapokat!

- A sárgabarack és a meggy száraz ágait vágjuk le, és moníliafertőzés esetén égessük el.

- Akasszunk ki csapdát a levéltetű ellen, vagy csapdanövényekkel tartsuk távol. Ha a gyümölcsfák mellé ültetőedényben sarkantyúkát teszünk, magához vonzza a vértetűt, amely így nem támadja meg a fát.

- A savanyú tejet ne öntsük ki, mert kiváló tápanyagot jelent a komposzt előállításában fontos szerepet játszó tejsavbaktériumoknak.

- Végül ne feledjük: vasárnap gyereknap lesz! Mi lenne, ha a gyerekek játékok helyett kivételesen egy saját ágyást kapnának a kertben, melyet kedvük szerint ültethetnek be virágokkal vagy zöldségekkel?! A gyerekek türelmetlenek, ezért gyorsan fejlődő növényeket válasszunk. Ilyenek pl. a hónapos retek vagy a zsázsa, mely utóbbiból még előrajzolt mintákat is lehet "festeni".

Jó mulatást hozzá!

3 éve ültettem egy tő pünkösdi rózsát. Eddig nem hozott virágot, meg is fenyegettem, hogy kihajítom, ha így folytatja. Vagy tényleg megérezte, hogy nem vicceltem, és nem akart a komposztba kerülni, vagy csak a csillagok állása volt kedvező, mert olyan gyönyörűen virágzik, hogy teljesen elérzékenyültem.

A pünkösdi rózsa valójában nem is rózsa (bár az illata emlékeztet a rózsáéra), a bazsarózsafélék családjába tartozik. Magyarországon őshonos fajtája a Pécs környékén élő bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. Banatica).

A néphagyomány az élet megújulását ünnepli pünkösdkor. A lányok mosdóvizébe pünkösdirózsa-szirmokat szórtak, a legények pünkösdi rózsát vittek szívszerelmük ablakába. A lányok koszorút fontak a szeretett legénynek. 

Én meg csak szedek egy hatalmas csokorral és vázába teszem, hadd élvezzük a szobában is bódító illatát!

Az eddigi írásaimból talán egyértelműen kiderült, hogy kertünket a lehető legtermészetesebb módon próbálom gondozni. Ennek része az is, hogy a kert végében ástunk egy kis esővíz-elvezető árkot, melynek két partján gyönyörűen zöldell a csalán.

Az általunk nagyon kedvelt őzlábgombákból két faj él a barbacsi erdőben. A csornai rét széle melletti akácosban nő a nagy őzlágomba (Macrolepiota procera).

Első alkalommal a kifejlett példányok tányérméretű (25-30 cm átmérőjű) kalapja, hosszú, 20-40 cm-es lába (tönk) és tömegének látványa volt meglepő. Megnyugtató, hogy a tönkökön a mozgatható gyűrű 100 %-ig biztosítja a felismerést.

"A kis herceg szemmel kísérte, hogyan jelenik meg rajta egy óriási bimbó, és sejtette, hogy csodálatos tünemény fog kibontakozni belőle."

Amikor kertet tervezünk, nem csak magunkra gondolunk, szűkebb és tágabb családunknak is otthon kell magát éreznie benne. Így otthona, „játszótere” és jó levegőt biztosító közege ez gyermekeinknek is. Nem mindegy tehát, milyen növénykultúrákkal, milyen kialakításokkal találkozik gyermekünk, miközben felnő. Ezer ötlet kavarog ilyenkor bennünk. A legerősebbek azok, amelyek eszünkbe juttatják gyermekkorunk kertjét, ahol fölnőttünk.

Milyennek is szerettük volna látni gyermekkorunkban a kertünket? Elsősorban vadregényesnek, kellő védettséget nyújtó zugokkal telinek, ahova el lehet bújni, lehet igazi kis gyermekbirodalmat építeni. Ugyanakkor utáltuk a szúrós, és mindenféle ragadós nedvet ontó ágas-bogas cserjéket, a hasadó fákat, amelyekre nem másztunk fel, mert tudtuk: könnyen törik.

Nincs szívünk kidobni a dédi szekrényét, de fogalmunk sincs, mit kezdjünk vele? Felesleges(nek tűnő) tárgyak vesznek körül bennünket, és messze még a lomtalanítás? Ne csüggedjünk, van megoldás!

21. hét:

- május 25. (Orbán): Ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik.

- május 27. (Hella): Ha nedves az idő, akkor a széna nagyra nő. 

- A gyomok folyamatosan próbára teszik a türelmünket (és a derekunkat), de a legtöbb gyomnövényből komposzt készíthető. Csak arra kell figyelnünk, nehogy virágzó gazt keverjünk a komposzthoz, mert a magokról elszaporodik.

- Most már néhány szobanövényt is kivihetünk a szabadba.

- Ha van kerti tavunk, vízi- és mocsári növényeket ültethetünk a lassan már felmelegedő vizébe.

- A virágzó ribiszke és az egres ilyenkor több nedvességet igényel. Óvatosan kell öntözni és mulcsozni - fűnyesedékkel vagy kéregmulccsal.

- Az egynyári virágok gyönyörűek; májusban elültetjük, néhány hét múlva pedig már teljes pompával virágoznak. A virágágyások megtervezésénél ügyelni kell a növények majdani magasságára, fény- és tápanyagigényére. Néhány igénytelen, napos helyet kedvelő, "csigaálló" nyári virág: borzaskata (Nigella damascata), körömvirág (Calendula officinalis), oroszlánszáj (Atirrhinum majus), pillangóvirág (Cosmos bipinnatus). A napraforgót (Helianthus) és a rézvirágot (Zinnia) ugyan nagyon szeretik a csigák, de egy kis odafigyeléssel ezet sem kell nélkülöznünk az egynyári virágágyásból.

- Ha növényeinket a megfelelő helyre ültetjük,elősegítjük egészséges fejlődésüket, és a későbbiekben sok munkától szabadulunk meg. A megelőzés rendkívül fontos a gombabetegségek és a kártevők elszaporodása ellen. A vegyes kultúra pl. csökkenti a gombabetegségek kialakulását: ültessünk levendulát a rózsához és a szamócához, de a fokhagyma és a kakukkfű is nagyon hatásos.

Szép napos hétvégét!

Az egyik legszebb tavaszi növényünk a lilaakác, más néven glicínia. Ez a kúszócserje tavasz végén, nyár elején hozza csodaszép, illatos, fehér, rózsaszín vagy lila virágait.

Igen gyors növekedésű, évente akár 1-3 métert is nő, végleges magassága 10-15 méter. Tehát a lilaakáccal lehetőleg ne essünk abba a kerttervezési hibába, hogy a fiatal tövek, csemeték kis méretét látva telezsúfoljuk a kertünket, nem számolva azzal, hogy a növények előbb-utóbb megnőnek.
A lilaakác csavarodva kúszik, ezért mindenképpen támaszték szükséges, ez lehet pergola, lugas vagy akár kertkapu. Felfuttathatjuk házfalra is, de ekkor legalább fél méterre ültessük a faltól, mivel elég kiterjedt a gyökérzete, és a házfalhoz közel nem jut elegendő vízhez és tápanyaghoz. Nagyon szép látványt nyújt, ha kapura vagy pergolára futtatjuk fel, és így csüngenek le a virágai.

A lilaakác szaporítható magról, sarjakról vagy dugványról, de legegyszerűbb módja a sarjakról szaporítás. Az idősebb növény gyakran hoz sarjakat, amelyeket kiáshatunk, és új helyre telepíthetünk. A magról szaporítás már körülményes, mert a magokat elő kell kezelni, különben nem csíráznak ki.

Eredetileg Kínában és a Távol-Keleten honos növény, de mivel igénytelen, mára szinte az egész világon elterjedt. A kínai lilaakác (Wisteria sinensis) kevésbé fagytűrő, ezért kitett helyekre inkább a japán lilaakácot (Wisteria floribunda) ültessük.