A bolti dió zömét ültetvénybe sorolt gyümölcsfák termelik, ezek már nem olyan hatalmas növények, mint amilyenek egy kisebb kertet szinte teljesen beárnyékolnak. Az ilyen fákat rendszeresen metszik, holott a dióról pont az ellenkezőjét terjesztik. Az óvatlan kertészt a gyümölcsfák méreteikkel is képesek meglepni. A legnagyobbra a dió nő, de egy magára hagyott alma- vagy cseresznyefa húszéves korára képes száz négyzetméteres területet árnyékkal borítani, és olyan magasba nyúlni, ahol csak a madarak vagy a darazsak képesek a termést leszedni. De egy idős diófán ezek sem tesznek túl. A diófák rutinszerű karbantartása sem egyszerű.

A cserepes növények táptalaja a virágföld, amely fekáliával átitatott tőzeg. Hazánk legnagyobb tőzegvagyona a Hanságban található, ebből készül a „hansági kertészeti virágföld”. A tőzeg a láptalajok üledéke, amelynek főtömegét az elhalt lápi és parti növényzet adja.

Január végén, amikor elindítottuk a blogot, biztosan nem gondoltunk arra, hogy egy ilyen poszt születhet szeptember elején. És tessék!

Már önmagában a tény, hogy a Kapanyél ilyen szerény múlttal a Szakértői blogok között szerepelhetett, nagyszerű dolog. Most pedig már azt is tudjuk, hogy a 178 induló közül a közönségszavazatok alapján a 43. helyen végeztünk! Nagyon örülünk az eredménynek, köszönjük mindazoknak, akik ránk szavaztak, és azoknak is, akik megtették volna, ha Facebook-tagok lennének, vagy csak "egyszerűen" olvasnak bennünket.

Igyekszünk a továbbiakban is érdekes témákat találni mindenről, ami fű-fa-virág-kert, vagy akárhogy is kapcsolódik a Kapanyélhez:)

A teljes listát itt nézhetitek meg. 

Miért fogadják sokan fenntartással?
A „mű” szó a legtöbb emberből azonnali ellenérzést vált ki. A mesterségesen előállított vegyi anyagok és termékek veszélyeiről, természet- és egészségkárosító hatásairól nap mint nap értesülünk a médiából.
A gyártók is ügyesen növénytáp elnevezéssel ruházták fel a műtrágyát.

Gyerekkoromban utáltam a spenótot. Pontosabban óvodás koromig nagyon szerettem, ezután jött egy hosszabb szünet, amikor rá sem bírtam nézni. Majd felnőtt fejjel ettem újra, és ismét megszerettem, de ekkor még csak a tányéromon láttam, nem foglalkoztam azzal, hogy néz ki maga a növény. Néhány éve már én is vettem spenótmagot, kipróbáltam az új-zélandi spenótot (Tetragonia tetragonioides) is.

Közönséges spenót

Augusztus elején egy barátom hívta fel a figyelmemet egy, a Hegyvidék c. lapban megjelent cikkre, amelyben a Jókai-kert teljes felújításáról van szó. Jókai Mór a területet 1853-ban vásárolta meg, és rövid időn belül gyönyörű díszkertté változtatta. Nagyon szeretett kertészkedni, rengeteg fát és cserjét ültetett, rózsaligetet alakított ki. A birtokon szőlőt is termesztett. Az író halála után a kertet felesége 1922-ben eladta, és a területet később államosították. A Jókai-villa a II. világháború alatt megsérült, később le is bontották, a 60-as években helyére a Magyar Madártani Intézet székházát építették. Ebben található most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár. (A cikket itt olvashatjátok el.)

36. hét:

- szeptember 5. (Viktor): Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.

- szeptember 8. (Mária): Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.

- A téli tárolóhelyeket hozzuk rendbe, alaposan takarítsuk ki. A gyümölcsöt és a zöldséget lehetőleg ne tároljuk együtt.

A héten az egyik kerti összejövetelünket zavarták szét a darazsak; az esti tévéhíradókból aztán kiderült, hogy a meleg meghozta a darazsak szaporodó-, és támadókedvét. Kertünkben a darázsinvázió még tavaly megkezdődött. Fűnyírás közben, ahogy a gyümölcssorok között taligáztam a nyesedéket, az egyik helyen szokatlanul erős zsongás figyelmeztetett: óvatosan!

Szent Mihály (September) Hava

2.) A’ nyári gyümöltsből való pálinka égetés még most, és egész serénységgel folytattassék, ha rá érünk.

3.) A’ hoszszúszilva már most tökéletes érett lévén, a’ szépjét hámozni, köménymaggal meghinteni, dió, ’s mondola béllel megtömvén, Liktáriomnak kel száraztani, más részét befőzni, ’s a’ felesleg valót megaszalni, vagy hordókra pálinkának szedetni szükséges. Ugyan az őszi baratzkkal is ezt szokták a’ Gazdaszszonyok tselekedni.

4.) Míg derek nem járnak: télre való szőlőt is kel szedetni, hogy tovább elálljon, valamennyire a’ napon megfonnyasztani. Beis szokták a’ szőlőt főzni tsemegének, és szőlő ’sirt is tsinálnak abból ezen hónapban közőnségesen.

…

7.) A’ Dohányt tovább is szedni, füllőbe rakni, és porékra füzni szükséges.

…

10.) Az Őszi vagy telelő gyümőltsöknek leszedetése, bészerzése és télre való alkalmas elrakása nem kevés gondot adnak illyenkor a’ Gazdaszszonynak; söt a’ kintelelő palántákat is u. m. téli salátát, kelt ’s a’ t. ezen Hónap végénn el kel plántálni.

…

12.) A’ kukoritzát, ha a’ Gazda letöreti, és haza hordatja, a’ Gazdaszszony kőtelessége leszsz azt tselédjeivel feltisztittatni, felkötöztetni, ’s a’ magnak valót a’ legérettebb fejekből különválasztani, ’s eltenni.

13.) Sok részeiben az Országnak Szent Mihály hétjében szokás szüretelni, tehát illyenkorra már a’ Gazdaszszonynak készen legyenek etzetes, és törkölyös hordóji, ’s kádjai, hogy etzetnek való szemet, és égettbornak való törkölyt lehessen mibe félretenni.

14.) A’ tselédesebb házaknál almaetzetet is szokás sajtólni.

15.) A’ Nyúlsom, és Leánysomból is lehet hatalmas etzetet készíteni; azon kívül hogy ezt mind kettőt be is szokás tzukorral főzni tsemegének, és télben használni.

…

17.) A’ nyers diót most van az ideje, hogy a’ Gazdaszszonyok elrakják homokba.

…

20.) A’ jóféle Sáfrány ágyakat ki kel gyomlálni, és jó előre felásván, meg gereblyélni, hogy a’ jövő hónap elején annál könnyebben virágozzanak, és az egész tábla tiszta légyen.

Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820