A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet

Növényi táplálékaink hatásaikat tekintve három csoportba oszthatók:

Az elsőbe tartoznak a vegyszeres termesztéssel előállított, adalékokkal kezelt, ismeretlen eredetű összetevőket tartalmazó, esetleg génmódosított termékek, melyekről állandó viták zajlanak, mérgezőek-e?

A második az ellenőrzött bioélelmiszerek köre, melyek nem károsak, kellő mennyiségben tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat.

A harmadik a vegyszermentesen termelt élő zöldségek, gyümölcsök csoportja. Ezekben olyan élő növényi enzimek vannak jelen, melyeket az egész világon kutatások ezrei vizsgálnak és tartanak hatékonynak különböző betegségek elleni küzdelemben. Az élő ez esetben azt jelenti, hogy a növényt leszedése után közvetlenül, nyersen fogyasztják.

A nyári melegben a legnagyobb kihívás a vízminőség megőrzése, az algásodás megelőzése és kezelése. A tavi növények most már teljes pompájukban díszlenek, a vizeket szitakötők, madarak látogatják. Töltsünk minél több időt a tó közelében!

Madáritató

A madaraknak nyáron van a legnagyobb szükségük arra, hogy folyamatosan vizet találjanak a kertben. Nemcsak isznak, hanem szívesen fürdenek is, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen takarítsuk az itatót, és cseréljük a vizet.

A kérdés értelmetlennek tűnhet, de közel sem az. Legalábbis, ha figyelembe vesszük, hogy egyre több a mezőgazdaságban használt vegyszerről derül ki, hogy kiemelten veszélyes a méhekre. Legutóbb a fipronil nevű rovarölő szerről tette közzé ezt május végén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA). Idén ez már a negyedik mezőgazdasági vegyszer, amiről ezt állítja az uniós hivatal.

Június - Szent Iván hava

26. hét:

- június 24. (Iván): Nyári napforduló, tűzgyújtás és tűzugrás egészségmegőrzés és szerelemvarázslás céljával. Ilyenkor az örömtüzekkel ünneplik a fényt, elűzik a sötétséget. Magyar népszokás például a tűzbe vetett alma evése, mert aki azt elfogyasztja, nem lesz beteg.

- június 27. (László): Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!

- június 29. (Péter); június 30. (Pál): Kaszát, sarlót készíts, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!

Ezzel a felirattal találkozunk, ha a Füvészkert Pálmaházába lépve balra fordulunk. A táblához közelebb menve se derül ki sok minden erről a nem túl jellegzetes fáról. Mi most egy kicsit azért körbejárjuk az előbb említett óriás csalánfát (Dendrocnide excelsa) és rokonságát.

A csalánfák Ausztrália keleti partján és a Polinéz szigetvilág erdőszélein őshonosak. 6 fajukból mindössze kettő nő meg tényleg fa méretűre, a maradék 4 mindössze alacsonyabb bokrok formájában nyújt táplálékot számos rovarnak. A fák viszonylag nagy lombkoronájú, maximum 40 méter magasra megnövő fásszárúak. Mint általában az erdőszéli fákra jellemző, ez a 2 fafaj is gyors növésű, és nagy fényigényű. Fájuk puha, rostban szegény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy miután elpusztulnak, kb. 2 év alatt teljesen elrothadnak. Virágzatuk apró virágokból áll, és az ágak villás elágazásában foglal helyet (bár sajnos virágzást a Füvészkertben a FitoFriday tagjai még nem látták soha).

Most nem egy újfajta burgonyáról, de még csak nem is valami jó kis receptről szólunk, hanem a rózsaszaporításról.

A dugványkészítés nem nagy ördöngösség, még városi, ámde telektulajdonos nagymamám is gyakran csinálta. Igaz, ő nem kerített nagy feneket a kertészkedés tudományának. Ahogy már valahol a blogon régebben említettem, vetni úgy vetett, hogy kiszórt egy marék magot, majd amikor kikeltek, a hasonlókat csoportosítva ültette össze. A szőlőt mindig szemmagasságban vágta le, mintha sövény lenne, mégis neki volt a legszebb termése az utcában.

Évről évre, ahogy az idén is, a visszavonuló árvíz bőven ad munkát az elárasztott kertek gazdáinak. Ami a zöldségeskertet illeti, ha esetleg túl is élik a növények a víz alatt töltött napokat, ilyenkor mégis jobb újra kezdeni. Pedig az áradás nemcsak rosszat, kiöntött pöcékből származó gusztustalanságot, fertőző baktériumokat, hanem príma öntéstalajt is hoz.

Van, akinek bejön az árvíz

A tavasz és a nyárelő, még ha idén kissé változatosra sikerült is, fontos átmeneti időszak a behúzódó, passzív tél és a kitárulkozó, aktív nyár között. Ha az évszakok hullámzásában a nyár és a tél a két ellenpólus, akkor a tavasz és az ősz egyensúlyozza ki a pólusokat: tavasszal az éledő energiák felébresztik, serkentik a szervezetet, ősszel fokozatosan behúzódunk, a nyári bőséget raktározzuk el a tél számára.

A tél alatt feléltük szervezetünk tartalékait. Ha megfelelően sikerült a tavaszi nedvkeringés-indulás, és szervezetünk megtisztult a tél alatt lerakódott terhektől (tavaszi írásunkat ld. itt), akkor a következő feladatok egyike a vitamin- és ásványianyag-raktárak feltöltése, a másik a szív előkészítése a nyári terhelésre. Szerencsére a természet készre becsomagolta megfelelő formában nekünk mindazt, amire valóban szükségünk van ilyenkor!

Elérkezett az idő, hogy a klaviatúrát és a kapanyelet (kis- és nagybetűvel egyaránt) hátizsákra és fényképezőgépre cseréljük.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező két hétben bárki olvasnivaló nélkül maradna: a blogon - ha nem is minden nap - továbbra is találtok majd friss bejegyzéseket, Facebook-oldalunkon pedig 1-1 régebbi posztunkat olvashatjátok újra (vagy éppen először…).

Én megpróbálom távol tartani magam a számítógéptől, így a hozzászólásokra is csak késve fogok reagálni. Cserébe viszont feltöltődve, sok szép fotóval és ötletekkel kezdjük majd a júliust.

Addig is jó munkát vagy éppen pihenést mindenkinek!

Judit, a szerk.