Végre itt a tavasz, sőt, az időjárást tekintve lassan a nyár is! A sok eső, hó után a felragyogó nap párába burkolja a reggeleket. A növények is feléledtek, a gyökerek felől egyre intenzívebb a nedvek áramlása a rügyek felé, míg már annyira megduzzadnak, hogy az apró hajtások szétfeszítik a téli kabátot.

Az állatok is hálásak a melengető napsugarakért - a nélkülözéssel teli, lassú álomban töltött tél után egyre fürgébben látnak neki az ösztön diktálta tavaszi feladatoknak.

Csupán az emberi lény az, akinél nem történik semmi különleges. Ugyanakkor csörög reggel az ébresztőóra, mint télen, ugyanolyan ütemben végezzük a napi teendőinket, a munkaidő és az iskola ugyanakkor kezdődik, szinte csak az öltözködés terén vannak feltűnőbb változások.

Ez olyan hihetetlen, nem igaz? Ha annyi minden történik a természetben tavasszal, szinte biztos, hogy az emberi testben is történnie kell valaminek. Ezek finom, lágy változások: ösztöni, testi szinten zajlanak, s ha odafigyelünk, bizonyára észre is fogjuk venni őket. A hagyományokban is találni nyomát: például a misztikus tavaszi tisztítókúra fogalmának hátterében is ezek a változások rejteznek.

A tél folyamán az emberi test is egyfajta álomban van; a lassabb anyagcsere mellett ráadásul a tél a nehéz, sűrű ételek ideje is, hogy elég erőt és fűtést adjanak a hideg időben. De mivel március-április táján bennünk is egyre gyorsabb a nedvek keringése, a lendületet felhasználva célszerű a felhalmozódott salakanyagokat is kitessékelni a szervezetből.

Csalán

A természet az ehhez szükséges eszközöket meg is adja: megfelelő időben a megfelelő növényeket. Április-májusban, a korán kihajtó és kivirágzó gyógynövények legtöbbje érdekes módon serkenti a nedvkeringést, mely hatást egyszerűen „vizelethajtóként” vagy „izzasztóként” szoktak emlegetni. Ilyen a csalán friss hajtása, a nyírfa zsenge levelei, vagy a bodzavirág.  A pitypang levele kesernyés, ami a nyálelválasztás fokozásával az egész emésztőrendszer működését serkenti.

A nedvkeringés, a vizelethajtás serkentése a májat is felébreszti a téli álomból. A felpezsdült anyagcserével a benne (és más sejtekben) lerakódott salakanyagok a vérbe kerülnek, majd eltávoznak a vizelettel és verejtékkel, ez az ún. méregtelenítés. A fokozottabb keringés a szívre is növekvő terhelést ró, ezért a tavaszi gyógynövényteákhoz érdemes galagonyavirágot keverni.

Galagonyavirág

Ezt a folyamatot célszerű támogatni az étkezéssel is. Szintén ebben az időszakban indul meg a magvak csírázása, ezt követhetjük a konyhában is: a mustár- és retekmag csípős csírája fertőtleníti a nedveket, ami nem árt a felszabaduló salakanyagok mellé, és a nyersen fogyasztott csírák élő enzimtartalma tovább segíti a májat. A korán kihajtó medvehagyma levele szintén kitűnő vértisztító. Az okosan összeállított tavaszi saláta: fejes saláta, medvehagyma, pitypanglevél, csírák, hidegen sajtolt olajokkal megöntve egy nagy friss levegővétel a májnak!

A tavaszi gyógynövényteákat érdemes 3-4 héten át inni, naponta egy litert. Ha ezt megtesszük, biztosan érezni fogjuk a felfrissülést, főleg, ha az étkezésünkre is jobban odafigyelünk, no meg, ha valamilyen izzadással járó, mozgással kapcsolatos tevékenységet is végzünk a tavaszi napsütésben.

A májunk, veséink terheitől való megszabadulással a bőrünk is kitisztul. Szinte ledobjuk magunkról a hosszú, szürke tél pókhálóját, akár a fák rügyei a rügypikkelyeket – s onnan meg már a virágok következnek!