A héten Spanyolországban kezdődött a paradicsom „ünneplése”: Bunolban (Valencia) 1945 óta, de hivatalosan 1957-től minden augusztus utolsó szerdáján rendezik a La Tomatinát, mely állítólag egy néhai rendbontásból nőtte ki magát világhírű rendezvénnyé. Történt ugyanis, hogy a város főterén felvonulást rendeztek, ahol fiatalok estek egymásnak. Más fegyver nem lévén, a közeli zöldségesstand paradicsomkészletét használták fel egymás ellen. Ebből lett mára a világ legnagyobb „csatája”, ahol kb. 40 tonna paradicsomot borítanak a tömegbe, és 1 órán át megy a dagonya.

Az idén a nagy nyári meleg és a kevés csapadék is okolható az apró gyümölcsért. A törpén maradt termést viszont nem kell a szemétre, komposzthalomra dobni. A szorgos kertész sokféle módon hasznosíthatja, persze nem árt számolni, mennyibe kerül a tartósítás során felhasznált energia, víz, csomagolóanyag és segédeszköz. A matekfeladatban ugyan nem szerepel a saját munkaerő költsége, de az azért biztos, hogy még így is olcsóbb, mint a boltból hazacipelt élelmiszer. Míg a csonthéjasokból - az aszalványokon túl - lekvár, bor, szörp, lé és még sorolhatnánk hányféle házilag tartósított termék készíthető, szűkebbek a lehetőségek az almával, mert belőle leginkább lé, bor és pálinka készülhet.

Sok kertben apró maradt az alma

Bár elég vállalkozó szellemű vagyok, ami ismeretlen dolgok megkóstolását illeti, a virágevés valahogy eddig kimaradt az életemből. Leszámítva persze a vörös (vagy réti) here szirmainak szívogatását a nyári bandázások során, meg néhány nagyon illatos rózsa titkos kóstolását.

Augusztus - Kisasszony hava

35. hét:

- augusztus 29. (János): Ha Szent János napján esik, nem lesz dió.

Az Amerikában honos, főleg Mexikóban jellemző agávék egyes fajai kb. 40 év után borulnak virágba, majd el is pusztulnak. A mi éghajlatunkon a virágzás legfeljebb botanikus kertekben fordult elő, pl. 2010-ben a Szegedi Füvészkertben.

Az viszont igazi kuriózum, hogy botanikus kerteken kívül, magánházaknál (legalábbis fagymentes időszakban) szabadban tartott példányok virágozzanak. Meg az is ritkaság, hogy valaki ezt kivárja, mert nagyon sokan idő előtt megszabadulnak a növénytől, amikor vagy kinőtte a lakást, vagy már mozdíthatatlan. Ehhez képest csak augusztusban kétszer is megtörtént a csoda: a hónap elején egy szegedi családnál jelentek meg a bimbók a ház előtt tartott kb. 40 éves példányon.

A virágzó agávé a szegedi család háza előtt

Akit jó sorsa a spanyolországi Elchebe (Elx) elvet, szánjon időt az észbontó El Huerto del Cura botanikus kert megtekintésére. A hely különlegessége, hogy egy, az egész világon egyedülálló pálmakert (palmarium) része, és elnevezése az egészséggel áll összefüggésben. Amin egyébként nincs is sok csodálnivaló, hiszen a meglehetősen száraz klímájú vidéken nagyon kellemetes megilletődve üldögélni a csobogó szökőkutak, serényen ide-oda folydogáló patakok mellett, 30-40 méter méteres magas árnyat adó pálmák alatt, és megannyi szubtrópusi nagy levelű aljnövény társaságában. Bizony, ilyen helyen megilletődik a növényeket kedvelő, mert láthatja, hogy a nedvességben, melegben mire képesek azok a növények, amelyek többsége az otthoni virágtartókban a legnagyobb gondosság ellenére is éppen csak megél.

A szerény portál mögött csodák bújnak meg

Csodaszép, költöző madár. Szinte egész Európában megtalálható az évszakok változásának megfelelően, kivéve az északi területeket és a brit szigeteket. Körülbelül 24 cm-es színpompás, nemtől függően sárga-fekete (hím) és zöld-halványsárga-fekete (tojó) madár, innen a másik, gyakrabban használt neve: sárgarigó. Csőre vörös, farka vége fekete.  Erdők és ligetek lakója, városban is költ (a szerző a budapesti XV. kerületben találkozott velük sokszor), nagyon szereti a magas nyárfákat. A magasból gyakran hallatja jellegzetes énekét (amit a népnyelv a "Huncut a bíró" kifejezéssel illet), melyet tulajdonképpen a nyár hangjaként is azonosíthatunk. Ha ugyanis már nem halljuk, akkor bizony ideje felkészülni a hűvös, esős őszre...

A sárga-fekete hím

Augusztus - Kisasszony hava

34. hét:

- augusztus 20. (István, Vajk): Szent István napján a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve már kevesebb vérszívóval találkozunk. Van ahol úgy tartják, István-napkor mennek el a gólyák, de idén korábban útra keltek. Negyvenes napnak is tartják, azaz, amilyen az időjárás e napon, olyan lesz a következő 40 is. (Ez az előrejelzések szerint nem lesz így, de ma nagy viharok várhatók.)

Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. (Receptért katt a képre).

- augusztus 24. (Bertalan): Sok helyen az ősz kezdetét jelentő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak. A népi bölcsesség szerint a Bertalan- napkor köpült vaj gyógyító erejű: ha egy kanállal a búzába tesznek, nem lesz férges. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.
"Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja."

Szép hosszú, nagyjából megint hőséghez közelítő meleg hétvége – hét eleje vár ránk. A Balaton állítólag megtelt, viszont augusztus 20-ra az időjárás azért tartogat némi izgalmat: „viharos széllel, többfelé záporral, zivatarral hidegfront érkezik”- írja a köpönyeg.hu. De addig is locsolni kell, nem is keveset!

Míg az én gangcukkinim pillanatnyilag a képen látható szerény méretekkel rendelkezik, egy angliai nyugdíjas kertjében a szintén magról vetett tökféle 54 kilósra cseperedett.

Az enyém...

Az övé...

Igaz, a 65 éves dél-walesi Phil Vowles kimondottan "zöldujjú" hobbikertésznek számít: a világ legnagyobb uborkája is az övé, mely egy 8 kg-ot meghaladó termés. Most pedig itt ez a cukkini! A titok egy speciális keresztbeporzási technika, melyet nyilván nem árul el a Mester. Azon viszont még ő is meglepődött, hogy e módszernek köszönhetően 5 hét alatt lett ekkora az óriáscukkini.

Következő célja egy akár 68 kg-os cukkini, melytől újabb világcsúcsot remél. Én meg maradok a kapanyelemnél...

Forrás