Éva almája (amit megevett) idealizált festményeken, idealizált formában látható, hiszen a mitológia szerint sem létezhettek tiszteletreméltóan kitartó és türelmes növénynemesítők, akiknek a számos méretű és alakú, de a vadalmánál mindenképp édesebb fajtákat köszönhetjük. Képünkön a vadalma látható, melybe beleharapni inkább a kíváncsiság (első alkalommal) és éhség diktálja, mint élvezet. A vadalma még mindig az ősére legjobban hasonlító gyümölcs/zöldség kedvenc növényeink közül. Habkönnyű válogatásunk ezek fennmaradt eredeti példányai közül szemezget.

9-11000 éves múltra tekint vissza az élelmiszer-növények válogatással történő nemesítése, melyeknek legértékesebb tulajdonságait fejlesztették évről-évre a korai kvázi-biológusok.

Először egy linket ajánlok figyelmükbe, mely a dinnye, kukorica, banán, barack és répa őseit
mutatják be háziasítás előtt és után.

Ha túl szúrósnak találnák némely uborkafajta szőrzetét, vagy furán rücskösnek a Rajnai fürtöst, ismerkedjenek meg a vad uborkával, ami szinte csak szúrós tüske. Ismerjük el, kellett fantázia meglátni benne a mai változatos fajták kiindulópontját. A növény bemutatása, leírása itt található.

Nem találkoztunk mi már valahol? - kérdezhetnénk a zöldséglevest, melyben más elnevezésű, de mégis nyomokban rokon növényekkel találkozunk. Nem véletlen a hasonlóság, hiszen a Brassicas (káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, karalábé és kelkáposzta) nagyszerű példája a mesterséges kiválasztásnak. E zöldségek mind-mind a vad mustárból származnak.

Mikor Poirot keserű-mandula illatot érez, már tudja, hogy ciánnal tették el láb alól az áldozatot (valószínűleg a komornyik). Nem véletlen a hasonlóság a ciánhoz, hiszen a vadmandula - például a képen látható Hazel sterculia fajta - erősen toxikus, 10-15 szem halálos ciánmérgezéshez vezet. Háziasításon kívül (mely láthatólag előnyös hatással volt külsejére is) szerencsénk hogy hő hatására elveszti méreganyag tartalmát. "A magvak erős hatású cianogén glikozidot, az amigdalint, valamint a glukozidát bontó enzimet, az emulzint tartalmazzák" - olvashatják részletesen az érdeklődő szelleműek káros hatásait.

Lehetne folytatni a sort, hiszen minden ma termesztett növényünk valami fura gazból vagy csak nyomokban hasonlító növényből nemesedett mai formájára. A vad földi eper legyen kivétel - ha keresnünk kell ilyet ellenpéldaként - mert levélformája és termése alapján könnyedén felismerhetjük.

Végül ne feledkezzünk meg a növénynemesítés hazai úttörőjéről. "Gazdasági növényeink nemesítésének megindítását 1864-től számítjuk, amikor Mokry Sámuel (1832-1920) Békés megyei birtokán elkezdte a búza nemesítését s folytatta azt szerényen, csendben és nálunk szokatlan kitartással” -írja egy hazai nemesítési múltra visszatekintő írás. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!