Hiába szép álom a teljesen vegyszermentes kert, még a hobbi kertészek sem zárhatják ki a növényvédő szerekkel történő permetezést. Ezt a kijelentést erősíti, hogy írásunk anyaga - erősen zanzásított terjedelemben - a korábban bemutatott "Kártevők és kórokozók a kertben" című kötetből származik, mely egyébként bőséges biokertészeti munícióval látja el olvasóját.
Gyümölcsfák lemosó permetezése vagy hatékony gyomirtás elhanyagolt területeken kézi- vagy háti permetező után kiált. Mérgekkel dolgozunk, melyek helytelen adagolása, a szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat ránk, de a megvédeni kívánt növényekre is. Most a legszükségesebb alapismereteket és bekeverési tanácsokat, következő alkalommal biztonsági rendszabályokat mutatjuk be.
A növényvédő szer természetes eredetű vagy vegyi úton előállított készítmény, amely a károsítók gyérítésére, csalogatására, riasztására vagy a károsítók és növények életfolyamatainak szabályozására – beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is – alkalmas. A növényvédő szer neve a márkanév (pl. Dominator). Számos esetben a név egy számot és egy 1–3 betűből álló jelölést is tartalmaz (pl. Mospilan 20 SP). A szám a növényvédő szer hatóanyag-tartalmára utal (%, g/kg vagy g/L), a betűkód pedig a készítmény formulációját jelöli.
A növényvédő szerek növényben való terjedés alapján lehetnek kontakt vagy érintő hatású és felszívódó, más néven szisztémikus készítmények. Gyakran elkülönítenek ún. mélyhatású, lokoszisztémikus készítményeket is. A kontakt készítmények hatásukat a növény felületén fejtik ki. Közvetlenül érintkezniük kell a károsítóval. Sűrű lombozat kezelésekor – a nem egyenletes permetléfedettség következtében – hatékonyságuk csökken. További hátrányuk hogy az újonnan fejlődő növényrészeken már nem mutatkozik védőhatás. A kontakt készítmények esőállósága változó, újabban a gyártó cégek tapadásfokozó segédanyagokat használnak a készítmények formulázásánál. A felszívódó készítmények hatóanyaga a szövetekbe hatol, többségük a tápanyagszállító rendszer útján a növény nem kezelt részeibe is eljut. Mozgásuk a növényen belül általában csúcsi irányú. Előnyük, hogy az újonnan fejlődő növényrészben is kifejtik hatásukat. A csapadék nem mossa le őket. Hátrányuk, hogy a sematikus szerhasználat esetén hatékonyságuk fokozatosan vagy hirtelen csökkenhet.
A növényvédő szerek kijuttathatók nyugalmi állapotban vagy vegetációban. A nyugalmi állapotban történő kijuttatást fás kultúráknál lemosó permetezésnek nevezzük, és általában a fás részeken áttelelő károsítók ellen irányul (pl.: olajos vagy réztartalmú készítménnyel végzett lemosó permetezés). A permetezést a kéregrepedések megfelelő borítottságának eléréséhez ebben az időszakban nagy lémennyiséggel végezzük (innen a „lemosó”) elnevezés.
A kezelés annál hatékonyabb, ha időben minél közelebb van a rügypattanáshoz. Korábban, a növényhez hasonlóan, a károsítók is mélynyugalomban vannak, és jobban ellenállnak a növényvédelmi kezeléseknek. A vegetációban végzett kezeléseket állománypermetezésnek nevezzük. A permetezéskor használt lémennyiség csökkenthető, azonban az egyenletes fedésre törekednünk kell. A permetlé jobb terülését tapadásfokozó adalékok használatával érhetjük el. Általános szabály, hogy növényvédő szeres kezeléseket a növénykárosító hatás elkerülése végett 25 °C hőmérséklet felett nem végzünk! Nagy melegben a kezeléseket vagy a kora reggeli vagy a késő délutáni órákban kezdjük meg!
Növényvédőszer-szükséglet és tanácsok a permetezéshez
A házikerti növényvédelemben a permetlé elkészítése során gyakran szembesülünk azzal, hogy a növényvédő szer csomagolásán az adott növény-kultúrában előírt dózis, azaz az egységnyi területre kijuttatandó mennyiség kg/ha vagy L/ha mértékegységben van megadva. Hogyan tudjuk ilyenkor átszámítani a szükséges szermennyiséget pl. egy 10 L űrtartalmú háti permetezőre vonatkoztatva?
Vegyünk egy konkrét példát: A Mospilan 20 SP levéltetvek ellen javasolt dózisa őszibarackban 0,125 kg/ha. A készítmény engedélyokiratából megtudhatjuk, hogy 1 ha felület kezelésére jelen esetben 600–1200 L permetlé szükséges. 1000 L-rel számolva ez azt jelenti, hogy 0,125 kg (= 125 g) Mospilan 20 SP-t kell adagolnunk 1000 L vízhez. 10 L vízhez tehát 1,25 g Mospilant 20 SP-t kell bekevernünk. A kijuttatáskor pedig vegyük figyelembe, hogy az így elkészített permetlé kb. 0,01 ha = 100 m2 egyenletes kezelésére lesz elegendő. A kijuttatandó permetlére vonatkozóan annak töménységét (%) is megadhatják. Pl. a Dithane DG Neo-Tec házikerti felhasználása esetén az adott kultúrákban javasolt koncentrációja 0,2%. Ez azt jelenti, hogy 10 L vízhez 0,02 kg, azaz 20 g Dithane DG Neo-Tec-et kell adagolni.
A Furdancs blog korábban tesztelt egy olcsó, vegyszerek pontos kiméréséhez alkalmas mérleget
Gyomirtó szereknél hektáronként 300…400 L vízszükséglettel kalkulálhatunk. (A kijuttatáshoz javasolt pontos vízmennyiség kapcsán az adott gyomirtó szert gyártó/forgalmazó cég leírásaiból szükséges tájékozódni!) Pl. a Dominator mezőgazdaságilag nem művelt, elhanyagolt területek totális gyomirtására javasolt dózisa 5…7 L/ha. A készítmény engedélyokirata itt hektáronként 250…300 L víz használatát írja elő, tehát ehhez kell adagolni az 5…7 L Dominatort. Ez alapján – 6 L szerrel és 300 L vízzel számolva – egy 10 L űrtartalmú permetezőhöz 0,2 L, azaz 2 dL gyomirtó szert kell bekevernünk. Ezzel a permetlé mennyiséggel kb. 0,0333 ha = 333 m2 elgyomosodott területet fogunk tudni egyenletesen lekezelni.
A példák is jelzik, hogy házikerti körülmények között általában csak kis mennyiségű növényvédő szerre van szükségünk. Éppen ezért célszerű a gazdaboltokban a készítmények kisebb kiszerelésű formáit vásárolnunk, hogy később ne legyen gondunk a megbontott csomagok tárolásával. A permetlé készítésekor a kis adagok kimérésére rendszeresítsünk kizárólag erre a célra használt mérőeszközöket, -edényeket (pl. a por alakú szerekhez mérleg, a folyékonyakhoz mérőhenger vagy egyszer használatos fecskendő), ill. lehetőség szerint eleve válasszunk olyan kiszerelési formát, amelyhez a gyártó mellékelt valamilyen adagolást segítő eszközt.
A permetlé elkészítése során indokolt lehet többféle növényvédő szer keverése, mivel a növények károsítói ellen a védekezést legtöbbször egy menetben, ún. komplex kezeléssel hajtjuk végre. A keveréssel, keverhetőséggel és a permetlé kijuttatásával kapcsolatban néhány fontos tanács:
Egy károsító (pl. alma ventúriás varasodása) ellen több különböző hatóanyagú készítmény együttes használata is indokolt lehet (pl. egymás hatását fokozó, valamint kontakt és szisztemikus hatás elérése érdekében), azonban akár egy vagy több károsító ellen védekezünk, két-három növényvédő szernél többet lehetőleg ne keverjünk össze. A tankkeverék nem tárolható, elkészítés után azonnal ki kell juttatni! A permetlé végleges elkészítése előtt a felhasználni kívánt szereket külön-külön, kizárólag erre a célra rendszeresített edénykékben, kis mennyiségű vízzel, keverjük el (por alakúaknál csomómentesre), majd a szűrőn keresztül öntsük a permetezőtartályába. Ha megfelelően homogenizált az oldat, akkor a szórófej eltömődésének valószínűsége is kisebb.
A permetlé elkészítésekor mindenképpen kerüljük az előírtnál töményebb permetlé készítését, míg kijuttatáskor pedig az „áztatásszerű” kezelést, mert mindkettő perzselési veszéllyel jár. Általános szabálynak tekinthető, hogy állománypermetezésnél, a kedvezőtlen mellékhatások elkerüléséhez, a permetlé töménysége ne haladja meg az 1 %-ot! Az azonos hatóanyagú szerek keverése szakmailag értelmetlen. Nem keverhetők más növényvédő szerekkel a nyugalmi időszakban használt, ún. lemosószerek, valamint a gyomirtó szerek (herbicidek). A tél végi lemosásra, ill. a gyomirtásra használt szereket tehát mindig külön menetben juttassuk ki, és semmilyen hatásfokozót ne adagoljunk hozzájuk! Növényvédő szereket növénytápláló szerekkel a kedvezőtlen hatások (pl. perzselés, hatásfokcsökkenés) miatt lehetőleg ne keverjünk. Keverés esetén próbapermetezés szükséges.
Bizonyos növényfajok, ill. adott növényfaj különböző fajtái ugyanarra a növényvédő szerre eltérően reagálhatnak. Különleges dísznövények, ill. kevésbé ismert vagy új növényfajták esetében érdemes előzőleg tájékozódnunk azok adott növényvédő szerre való érzékenységéről, vagy próbapermetezést is végezhetünk pár egyeden. A permetlé nem kívánt elsodródása végett kizárólag szélcsendes időben permetezzünk! Lehetőleg a reggeli vagy a késő délutáni órákban kezeljünk, hogy a vékony filmrétegben kijuttatott permetlének legyen ideje
megszáradni a melegebb déli órák, ill. még az esti lehűlés előtt.
Legközelebb a permetezőszer forgalmi kategóriákról, az "ütősebb" növényvédők felhasználásához szükséges tanfolyamokról és a munka- valamint élelmezés-egészségügyi várakozási időről szóló ismeretekkel folytatjuk.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
