Május – Pünkösd hava

18. hét

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik. 

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

 „A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!