Az első Föld napját 1970. április 22-én tartották Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. 20 évvel később az időközben alternatív energiaforrások kutatójává és szakértőjévé lett alapító és barátai már egy világmozgalom részeseiként hívták fel a figyelmet az ökológiai válságra.

Magyarország 1990 óta tagja a mozgalomnak, melynek egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Ennek jegyében országszerte szerveznek programokat, amelyekbe igyekeznek bevonni a pedagógusokat és a gyerekeket, hogy minél korábban kezdődjön a környezettudatos életre való nevelés. Van, ahol megtisztítják a környéket a szeméttől, máshol fát, virágot ültetnek, magot vetnek, vagy éppen 1 napra lemondanak a húsevésről.

Ez utóbbi a „húsmentes hétfő mozgalom” célja, amelyhez idén a húsvét miatt kedden is lehet csatlakozni. Ha 1 ember 1 évig heti 1 napon nem eszik húst – már 100 kg-mal kevesebb a szén-dioxid a légkörben! Kiszámolták, hogy 1 kg marhahús előállítása során 27 kg szén-dioxid kerül a légkörbe, és a gazdálkodás helyszínétől függően 13 000 - 66 000 liter vizet is igényelhet (a takarmány megtermelésétől az állat tartásán és feldolgozásán át), mire az asztalunkra kerül. A cél persze nem az, hogy mindenki vegetáriánus legyen, de heti 1 nap szünet már nagy segítség a Földnek. Ezért is szeretnék, ha minél többen (iskolai büfé, menza, kantin, étterem) csatlakozna a „klímabarát tányérnak” is hívott mozgalomhoz.

A Nemzetközi Föld Napja Hálózat idei fő célja a települések zöldítése: arra buzdítanak mindenkit, termesszen fűszereket, zöldségeket és gyümölcsöket erkélyen, óvoda- és iskolaudvaron, saját vagy közösségi kertben. Ennek jegyében ma világszerte helyi idő szerint 18 órakor lehet csatlakozni az „Ültess magot a Föld napján!” programhoz. Budapesten Újbuda vesz részt ebben, este a Bikás Parkban lesz közös magültetés. Aki korábban ér oda, még jógázhat is egyet.

A zalacsányi tanösvényen ma faültetéssel egybekötött túra várja az érdeklődőket Zalaerdő Zrt. Szervezésében, Kaszón pedig szemétgyűjtés lesz egész délelőtt az erdőben, melynek jutalma egy kaszói vadgulyás ebédre. Részletek itt.

Aki igyekszik, még odaér Királyrétre, ahol 13 órakor kezdődik a föld napi hajtányverseny: az útvonalon a mai naphoz kötődő természetismereti kérdéseket kell begyűjteni. Nem a gyorsaság, hanem a pontos válaszok lényegesek, így értékes ajándékokat nyerhetnek a résztvevők. Részletek itt.

Aki ma nem ér rá, vagy az eső nem engedi, hogy kidugja az orrát, ne csüggedjen, a Föld napi programok hétvégén is folytatódnak: április 26-án, szombaton Vinyén (előzetes regisztrációhoz kötött) facsemete-ültetés, de akinek nem jut névre szóló fácska, az is jól érezheti magát a szabadtéri programokon vagy a Cuha-szurdokban túrázva. Részletek itt.

A Békatutaj Egyesület szervezésében szombaton a Tisza-tónál is lesz dolog: Poroszló környékét szeretnék megszabadítani a szeméttől. Bátrabbak kenuval a vizet, a szárazföldet jobban kedvelők a partot tisztíthatják meg. Jutalmul bográcsból kapják az uzsonnát. Részletek itt.

Ugyancsak szombaton Budapesten nemcsak a környezetért tehet valamit, aki a Gellérthegyen segít a virágültetésben. A 14 000 növény beültetése egyben Guiness-rekordkísérlet is, aminek bárki részese lehet. Az egész napos program részletei itt.

Végül, de nem utolsósorban, a programsorozat kapcsán nem hagyhatjuk ki Kishantost sem, ahol pillanatnyilag a Föld napja mozgalom elveivel és a józan paraszti ésszel homlokegyenest ellentétes dolgok történnek. Hogy mégis maradjon valami 20 év munkájából, holnap, április 23-án 17-19 óráig szétosztják a kishantosi biovetőmagokat a budapesti Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt. A szervezők azt szeretnék, ha ezek a magok termékeny talajba kerülnének kertekben, virágládákban vagy cserépben. A FB-on meghirdetett esemény részletei itt, Kishantosról pedig itt olvashattok.

A szemetet szedjétek, ne egyétek, ültessetek, vessetek - de ne csak ma! További érdekességek, programok itt.

Április - Szent György hava

17. hét

- április 21. (Konrád) Húsvéthétfő: A locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő.

Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 22. (Csilla): Húsvétkedd, a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.
Gonoszjáró nap is, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.
Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.
Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.
Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Ha a fűnyírásnak lenne hagyománya, akkor csak Szent György napján, április 24-én kellene kezdeni tologatni a gépet. Már csak azért is, mert átlagos évben a pásztorember ilyenkor ereszti ki a legelőre jószágait. A tapasztalat szerint ugyanis ekkor már képes eltartani az állatot a friss növekmény. Az okoskodást a hobbikertészek nyelvére fordítva: április végén már biztosan elő kell venni a fűnyírót. Sok öntevékeny kerttulajdonos számára a fűnyírás jelenti a kertészkedés csúcsát. Ez csak részben igaz, de nagyon fontos, hogy e rabszolgamunkához milyen segítséget, gépet választunk.

A fűnyíróknak múzeumuk is vanA mostani melegebb napok már igazán fűnyírásra valók. A gépkereskedők mondják, ilyenkor mindenkinek kedve támad sebesen levágni az első tavaszi zsendülő füvet. Ehhez vagy a régi vagy új gép kell, legyen az tologatható, légpárnás vagy damilos.

Általánosságban elmondható, hogy 200-300 m² területre elegendő a legkisebb, 1-1,6 kW-os, elektromotoros készülék. Nagyobb felületre, vagy ahol nem oldható meg egyszerűen az elektromos vezeték csatlakoztatása, ajánlatosabb benzinmotoros gépet vásárolni. A legkisebb benzines szerkezet motorteljesítménye is 2 kW-nál kezdődik, de esetenként a 4 kW-ot is eléri, az önjáró gépekről nem is beszélve. A nagyobb teljesítménytől egyrészt nagyobb vágószélességet, vagyis nagyobb nyírási teljesítményt várhatunk el, de az erősebb motor jobban meg is birkózik a magasra nőtt fűvel.

Kisebb kertekben hatékony lehet a kézi fűnyíró is

Az elektromos gép mellett szól a csendesebb működés, emellett nincs büdös kipufogógáz, azonnal üzemkész, és karbantartása legfeljebb a rendszeres tisztításra korlátozódik. Hátrányai közé sorolható az elektromos kábel, amit életveszélyes elvágni, nedves fűben pedig a készülék egyáltalán nem használható.

A választáskor a teljesítményadatokon kívül érdemes a vágásszélességet is figyelni. Egy 32 centiméteres vágásszélességű gép mögött – optimális fordulókat feltételezve – 3,2 kilométert kell gyalogolni, hogy egy 1000 négyzetméteres gyepfelületet sikerüljön levágni. 40 centiméternél a távolság már csak 2,5 kilométer, és a nagyobb kategóriára jellemző 52 centiméternél már „csak” 1,9 kilométer. A legutóbb az okos telefonommal elérhető program segítségével lemértem, hogy egy 3600 négyzetméteres kertben, egy 55 centis mulcsoló gép mögött másfél óra alatt több mint nyolc kilométert rohantam.

A szezon előtt ez az 1000 köbcentis,109 lóerős fűnyíró felállította a kategória világrekordját, óránként 187,60 kilométeres sebességgel. Állítólag a füvet 45-tel nyírja...

Ahol gyep van, ott a levágott fű összegyűjtése, elhelyezése is gondot jelent. Műkedvelőknek szánt fűnyírót már nem is gyártanak levehető fűgyűjtő nélkül, de a levágott füvet a gyepen is lehet hagyni, majd külön munkafázisban, begyűjtő gereblyével összeszedni. A nagyobb fáradsággal járó módszer előnye, hogy a nyesedék kevesebb, hiszen a szikkadó fű sokat veszít tömegéből.

Jó munkát!

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Aki kertjét eddig csak a fű-fa-virág koncepció alapján alakította ki, mert mondjuk ódzkodott a kapálás-gyomlálás problémájától, annak jó hír, hogy igenis érdemes megfontolni egy kis konyhakert létrehozását. Több okból is: a díszkertekben a fűnyírást nem lehet megúszni, viszont ha kialakítunk pár veteményes ágyást, máris kevesebb füvet kell nyírni, több friss zöldség kerül az asztalra, és több marad a pénztárcában, mint a zöldségesnél. Így aztán semmi okunk lemondani erről a lehetőségről!

Zöldségek termesztéséhez válasszuk ki a kert azon részét, amit sok napfény ér. Füves területen két módszer között választhatunk: az egyikhez több munka kell, a másikhoz több hozzávaló, így kicsit többe kerül.

- A munkaigényes verzióban az ágyások területének kimérése után a gyepkockákat termeljük ki gyökerekkel együtt. Ezután terítsünk szét több rétegben benedvesített kartonpapírt, így megakadályozhatjuk az esetlegesen földben maradt fű előtörését.

A kitermelt fű helyére töltsünk jó minőségű komposztot, és máris elkészültek a konyhakerti ágyások.

Ezeket az ágyásokat ezután folyamatosan mulcsozzuk vágott fűvel, gyomnövényekkel stb.

- A másik megoldásnál arra alapozzuk a munkánkat, hogy tudjuk, ha bármit tartósan a gyepen hagyunk, akkor kipusztul alatta a fű. Ezt megtapasztalhattuk, ha például nyáron a gyerekmedencét túl sokáig hagytuk ugyanazon a helyen.

Ennek ismeretében nem bajlódunk a fű kitermelésével, hanem letakarjuk, és ráterítünk annyi földet, szalmát, komposztot, amibe azonnal vethetünk. A munka menete a következő:

A fű közvetlen tetejére terítsünk több réteg benedvesített kartonpapírt. Hordjunk rá legalább 10 cm vastagságban szalmát, ezt kövesse újabb 10 cm rétegben jó minőségű komposzt, majd ismét 10 cm szalma, és újabb 10-15 cm komposzt vagy nem permetezett kerti föld.

Az ágyás így kezdetben kiemelt ágyásnak hat, de ez csak átmeneti, hiszen ahogy a rétegek korhadnak, lassan összeolvadnak majd az alattuk lévő talajjal. Amennyiben mégis szeretnénk ezt a kiemelt ágyás jelleget megtartani, akkor vegyük körbe a területet mogyoró- vagy fűzfavesszőből font kerítéssel, és pótoljuk a zöldségek betakarításával megfogyatkozott komposztot minden növénykultúra után. Dekoratív, és nem kell annyit hajolgatni.

Folyamatos mulcsozással bármilyen füves, gyomos talajt olyan talajjá alakíthatunk, amely már az első évben művelhető.

A talajtakaró alkalmazásával tulajdonképpen helyben készül a komposzt, amivel a komposzt összerakás, átforgatás, kihordás fáradságos munkájától menekülünk meg, a humusz pedig ott készül el, ahol szükség van rá.

A talaj minőségének javítását tovább fokozhatjuk, ha a giliszták kedvére teszünk: annyira szeretik a hagyma héját, hogy ha mulcsként használjuk az ágyásokon, fokozottan szaporodnak.

Aki kedvet kapott, akár azonnal nekiállhat néhány ágyás kialakításának. Megéri.

Szerző: Krumpach Erzsébet, A bőség kertje c. könyv írója

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A néphagyomány a nagycsütörtököt zöldnek is nevezi: így a böjt vége felé ezen a napon csak zöld növényeket ehetünk, amelyek már megteremnek a kertben. Szerencsére nincs nehéz dolgunk, mert a legkorábban kikelő zöldségfélék zöldek is, finomak is. E nap jellegzetes ételei a saláta, a sóska, a spenót, és legfőképpen a friss csalán, amit minden ételbe belefőztek, hogy megtisztulást és bő termést hozzon. A biztonság kedvéért a csirkék is kaptak vagdalt csalánt, nehogy őket elkerülje a bőség.

A csalán – vagy ahogy nagymamám mondta, a csollány – igazán jó választás a tavaszi megújuláshoz. Egyrészt mindenütt megtalálható, ahol tápanyagban gazdag, humuszos a talaj. Ahol sok van belőle, biztosak lehetünk benne, hogy nitrogéndús a föld. Tarackos növény, úgyhogy terjed rendesen, így mindig van utánpótlás. Nyilván mindenki emlékszik a csalánnal való első találkozására, az égető, majd viszkető kis kiütésekre. Ezt a feledhetetlen élményt az egész növényt beborító csalánszőrökben levő hangyasavnak, szerotoninnak és hisztaminnak köszönhetjük.

Viszont ha ezen a kezdeti nehézségen túltesszük magunkat, pl. úgy, hogy kesztyűben szedjük, igazi kincshez jutunk. A friss hajtások már kora tavasztól folyamatosan szedhetők, melyekből salátát, levest, főzeléket egyaránt készíthetünk. Úgy tartják, csalánnal kell ütögetni a reumás testrészeket, de akinek ez túl drasztikus, próbálkozhat a teájával is.

Reumára jó

A csalántea kitűnő gyulladáscsökkentő, immunerősítő, vértisztító, vizelethajtó. Ízületi betegségekre, epe- és májpanaszokra is javasolják. Nagy mennyiségben tartalmaz vasat és szelént, karotinokat és C-vitamint.  Miközben teáját kortyolgatjuk, külsőleg is jó szolgálatot tesz: borogatásként gyulladásra, pl. köszvényre, pattanásos bőrre, ülőfürdőként aranyér okozta panaszok enyhítésére. A hajápolásban is fontos szerepe van: főzete rendbe hozza a zsíros, korpás fejbőrt, gyökerének alkoholos kivonata pedig hajhullást csökkentő samponok, hajszeszek fontos alkotóeleme.

A tavaszi megerősödés és folyamatos karbantartás lehetőségét azonban ne csak magunknak és a csirkéknek, hanem a kerti és szobanövényeknek is adjuk meg. Ennek legjobb módja a csalán friss vagy szárított leveleiből, hajtásaiból készített lé, amelyet aztán vagy az öntözővízhez adunk, vagy közvetlenül a növényekre permetezzük.

Elkészítés: 1 kg friss (15 dkg szárított) csalánhoz 10 l esővizet (vagy lágy vizet) adunk, majd 36-48 óra állás után hígítatlanul használhatjuk. A másik módszer, hogy 2 hétig állni hagyjuk, de ezt ne a lakásban tegyük, mert az erjedő csalánlé és a lakók egymást kizáró tényezők. 2 hét után 1:50 hígításban használjuk permetlének.

A kertben az is nagyon hatásos, ha a csalánt talajtakaróként szétterítjük, mert a benne található vas és nitrogén így bemosódik a talajba, és megerősíti a növényeket.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A leggyakrabban használt fűszer- és gyógynövények eredetileg nagyon sokféle, különböző éghajlatú vidékről származnak, így igényeik is eltérőek. Ennek ellenére mindegyikük jól érezheti magát a kertünkben, ha fűszerspirált építünk. Maga az ötlet annyira zseniális, hogy akár a természet is megalkothatta volna, hiszen erre az alakzatra számos példa létezik.

De jelen esetben nem ez történt; a fűszerspirál a permakultúra atyjaként is emlegetett Bill Mollison találmánya. Ez a konstrukció nem más, mint a permakultúra kicsiben, ahol sokféle növény és állat él egymással összhangban, ugyanakkor nem kíván sok munkát a kertésztől, mégis bőséges terméssel hálálja meg a jó helyválasztást és kialakítást.

A hely kiválasztásánál alapvető szempont, hogy sok napsütés érje, de kevés szél, alapterülete pedig legalább 6 m² legyen. Az sem hátrány, ha közel van a konyhánkhoz, és természetesen szépen beleillik a környezetbe. A változatos mikroklímájú területek csak akkor alakulnak ki tökéletesen a spirálban, ha legalább 2,5-3 m átmérőjű és 0,8-1 m magas, valamint a spirál aljánál egy kis tó is helyet kap. Persze helyszűkében ennél kisebb is, alacsonyabb is lehet, a víz is elmaradhat, csak akkor kevesebb növénnyel és állattal kell beérnünk.

Fűszerspirál építésére kedvező időpont az ősz vagy a tavasz, tehát akár most is nekiállhatunk. Az anyag kiválasztásánál a kert stílusa, ízlésünk, esetleg a pénztárcánk lehet mérvadó: terméskő vagy mészkő ugyanúgy megfelel, mint a macskakő vagy a gabion, esetleg új, de akár bontásból visszamaradt tégla is. Ha többféle méretű köveket használunk, a nagyok kerüljenek alulra, felfelé pedig az egyre kisebbek.

Gabion

Bontott tégla vagy..

...akár sörösüveg is megteszi

Amire a kövön kívül még szükség lesz:

- kavics vagy sóder a vízelvezető réteghez (drén),

- geotextília gyomok ellen a spirál aljára (ajánlott),

- lehetőleg mészben gazdag építési törmelék,

- homok,

- komposzt, ill. a kiásott kerti föld

- ha kis tavat is csinálunk: dézsa, műanyag meder vagy tófólia.

Ha minden megvan, rajzoljuk fel a kívánt méretű kört a talajra, jelöljük ki az észak-déli irányt, és a déli oldalon jelöljünk ki egy kisebb kört a tónak, amelyből kiindulva meghúzzuk a spirálvonalat. A tó környéki – vagy ennek hiányában a spirál kezdeténél lévő részből ne termeljük ki a földet, mert az oda ültetett fűszernövényeknek nem kell vízelvezető réteg. A spirál többi részén egy ásónyomnyi talajt emeljünk ki, és a helyét töltsük meg kaviccsal vagy sóderrel.

Erre jöhet a geotextília az egész spirál felületére, mert a tarackoknál, szulákféléknél sose lehet tudni…

Aztán jöhet az építési törmelék a spirál közepére felkupacolva, amit kalapáccsal jól össze kell tömöríteni, nehogy építkezés közben leomoljon. Így sok földet spórolunk meg, mert csak oda kell komposztot meg kerti talajt rakni, ahol tényleg növények lesznek. Majd a kis tótól (vagy a spirál aljától) kezdve rakjuk le az első sort, aztán rá kötésben a másodikat. Ne használjunk kötőanyagot, hiszen a szárazfalnál a kövek tömege tartja össze az építőelemeket. Az esetleges hézagokat már menet közben kitölthetjük sziklakerti növényekkel (kövirózsa, kőtörőfű), de idővel maguk is megtelepednek akár. Az így rakott sziklafal búvóhelyet nyújt hasznos állatkáknak, pl. gyíkoknak, futrinkáknak.

A fűszerspirál egyes részei a tájolás és az eltérő talaj miatt a legkülönfélébb növényeknek adnak otthont.

- Ha építettünk kis tavat, ott a vízinövények érzik jól magukat, pl. a csípős levelű és gyökerű vízitorma.

- A spirál lábánál a talaj komposztban gazdag kerti föld, ahová a tápanyagigényes, árnyékos fekvést kedvelő növényeket ültethetjük, pl. citromfű, turbolya, borsmenta.

- A középső szinten a talaj homokot és komposztot is tartalmaz, jó vízáteresztő. Ide jöhetnek a napfényt kedvelő, tápanyag- és melegigényes fűszernövények, pl. kapor, metélőhagyma, ánizs, csombor.

- A legfelső réteg a száraz zóna, ahol a talaj homokos, a csapadék átfolyik rajta, mert az alatta lévő építési törmelék és kavics is jól vezeti a vizet. Itt a mediterrán növények érzik jól magukat: a rozmaring, a tárkony, a kakukkfű, a levendula, az oregánó (szurokfű) vagy a zsálya.

A kész spirálon látszik, ha jól töltöttük fel: középről kiindulva a csúcs világos homokjától lefelé egyre sötétebb a talaj. A beültetést nem kell elsietni, néhány alapos beöntözés után mindenképpen tömörödik az ültetőközeg, amit a peremekig után kell tölteni. Aztán jöhetnek a spirállakók.

Ahogy már említettük, mindezt elkészíthetjük kisebb méretben is, de akkor számolnunk kell azzal, hogy nem minden növény érzi otthon magát, ami a fejlődésükben is megmutatkozik. Persze, ha ezt tapasztaljuk, próbálkozhatunk más növényekkel is; szerencsére májustól nagy választékban kaphatók a palánták.

Jó munkát!

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április - Szent György hava

16. hét:

- április 14. (Tibor): Ha üde zöld a vetés, jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

- április 17. (Rudolf): Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb nagyszombaton szólalnak meg.
Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, sóskát, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- április 18. (Nagypéntek): A legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség, sőt ez a mosakodás megszépít és szeplők ellen is hatásos.

Ha nagypénteken esik, jó lesz a tavasz, ha szép az idő, üszkös lesz a termés.

A hétvégére mondanak derűt, borút, úgyhogy jobb, ha minden eshetőségre felkészülünk. Szerencsére annyi program lesz országszerte, hogy akkor sem kell kétségbe esnünk, ha esetleg a kertben nem találunk elfoglaltságot, vagy az időjárás nem kedvező a kinti munkához.

 Ha mégis, akkor

- nyírhatunk füvet, ha már legalább 10 cm-re megnőtt, de vigyázzunk, nehogy a gyepen növő, elvirágzott nárciszok, jácintok szárait is levágjuk. Így a hagymák több energiát tudnak raktározni a következő évre.

- Megmetszhetjük az elvirágzott korai cserjéket, a nyári orgonát és a levendulát.

- Elkezdhetjük szoktatni a leandereket a kinti élethez. Ha kinőtték a cserepüket, átültethetjük, vagy az is elég, ha a gyökérzetet visszavágjuk, és a növényt visszaültetjük a régi edényébe.

- Ültethetünk szabad gyökerű növényeket, pl. bogyós gyümölcsű cserjéket. Ne felejtsük őket jól meglocsolni, ha az eső elkerülné a portánkat.

- A virágládákat is elkezdhetjük beültetni, bár nem érdemes elsietni, mert a muskátlikat is ráérünk még kirakni, az egynyári palántákból meg nem túl nagy még a választék.

- Ne feledkezzünk meg a kapanyélről sem: gyomlálni, ágyások talaját lazítani bármikor lehet. A kikapált gyermekláncfűből saláta is készülhet, csak a szárával kell vigyázni, mert az nagyobb mennyiségben mérgező.

És akkor jöjjenek a programok, hátha valahol mégiscsak jó lesz az idő. Néhány közülük ezen a hétvégén lesz utoljára:

Farmos község határában szombaton mentik idén utoljára a békákat. Aki eddig lemaradt, vagy nem tud betelni a brekikkel, csatlakozhat. Részletek itt.

Aki a múlt héten nem tudott kilátogatni a budapesti Füvészkertbe a cseresznyefák virágzását csodálni, ezen a hétvégén bepótolhatja. Mindkét napon japán hangulat sok programmal. A Sakura Ünnepről olvasnivaló itt.

Ez a hétvége valószínűleg az utolsó lehetőség a medvehagymagyűjtésre is, mert hamarosan virágba szökik, és akkor már nem élvezhető a levele. Bakonybélben és Orfűn is Medvehagyma Napok ill. Fesztivál, egész hétvégén lehet gyűjteni, kóstolni, recepteket ellesni és kirándulni. Részletek itt és itt.

Aki szombaton Baja környékén jár, és kedve szottyan egy hajókázással egybekötött családi kiránduláshoz Európa legnagyobb ártéri erdejének titokzatos belsejében, ne hagyja ki a KINCSES SZIGET elnevezésű programot, mert ez a hely csak engedéllyel látogatható. A szervezők előzetes jelentkezést kérnek, részletek itt.

Vonyarcvashegyen sem lesz idő unatkozni: 7. alkalommal emlékeznek meg a Festetics család birtokán egykor híres mandulás kertről. A Hercegi Mandulás Napokon minden e nemes csonthéjasról szól. Aki vasárnap látogatja meg a rendezvényt, csemetejegyet kap, amit ősszel mandulafacsemetére lehet majd beváltani. A részletes program itt.

Budapesten Tavaszi virágnapok Zuglóban, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési SZKI-ban kertészeti programokkal (japánkert, kaktuszház) és Bálint Gazdával, aki új könyvét dedikálja. Részletek itt.

Az Andrássy úton ZöldMag Fesztivál a MagNet Házban. Mindkét napon nagyon érdekes foglalkozások és előadások, pl. belvárosi kertészkedésről, ökoépítészetről, permakultúráról, házi készítésű tisztító és tisztálkodószerekről, hogy csak néhányat említsünk. A többi program itt.

Szombaton nyit a Mezőgazdasági Múzeumban a húsvéti Tavaszköszöntő kiállítás az ünnep történetéről, népszokásokról, tojásdíszítésről. További részletek itt.

Vasárnap kígyók, békák, tücskök, bogarak és ezek egzotikus rokonai lepik el a Syma csarnokot a Terrarisztikai Börzén. Tenyésztőktől lehet vásárolni, állatorvostól tanácsot kérni, úgyhogy akit ilyesmi érdekel, ott a helye.

Szép hétvégét!

Az orgonák pompás, illatos tavaszi növények. Általában az érettségi ballagásra bontanak virágot, a legtöbb helyen ingyenes tömegvirágként a vonulási útvonal és az osztálytermek díszeként illatoznak a szimpla vagy dupla fajták. Az idén azonban másról kell gondoskodni a teremdíszítőknek, ami nagy baj, ugyanis sok bokrot egyedül a virágtolvajok metszenek.

Az orgonák legtöbbje elvadultan él a kerítések mentén. A poros bokrok csak tavasszal ékeskednek illatos virágaikkal. Érdemes némi időt pazarolni rájuk: ügyes metszéssel csinos, illatos díszekké alakíthatók.

Syringa vulgaris 'Charles Joly'

Aki többet szeretne látni az orgonákból, látogasson el a Villányi úti Budai Arborétumba, ahol igazán csodás példányokat találhat. A régi gyűjteményből napjainkra már csak kevés maradt: a hajdani kazánház keleti sarkától sövényszerűen húzódtak fel a Ménesi úti támfalig. A gyűjteménynek egyik érdekessége a közönséges orgona 'Primrose' fajtája (Syringa vulgaris 'Primerose').

A 2010 és 2012 között zajló arborétumi rekonstrukció kapcsán további fajták telepítésével gazdagodott a gyűjtemény, ami így ma összesen 14 fajt és ezek 38 fajtáját számlálja. Közülük a legkorábbi nyílásúak a hyacinthiflora-hibridek.

De visszatérve az egyszerű kerti növényekre: az orgona nagy virágokat hoz, ha tudjuk, hogyan kell rügyeiből kiválasztani a virágrügyeket. Érdemes egyszer alaposan megvizsgálni ezeket, ugyanis az orgonáé vegyes rügyek, vagyis a virágok elnyílása után hajtást hoznak. A párosan álló rügyek villásan elágazó vesszőpárokat nevelnek. Ezek csúcsán találhatók a következő évi virágokat is hordozó rügyek. Nagy virágot akkor nevel az orgona, ha a vesszőpár egyike a tél végi metszéskor megmarad, és a másikat 2-3 rügypárra visszametszik. Ez a metszésmód hasonlatos az őszibarackéhoz. Az orgona jól viseli az ifjítást (azaz a nagy visszavágást) is. Ezenkívül más metszést nem igényel. A növény kondíciója javítható, ha az elnyílott virágokat levágjuk, ekkor ugyanis nem kell termést érlelnie.

Syringa josikaea 'Smaragd'

Azt is bővebb virághozammal hálálja meg, ha a gyökérsarjait a föld felszínén kivágjuk. Ha azt szeretnék, hogy ne legyen kopasz az orgonabokor alja, akkor ezek közül néhány megmaradhat. Az elvadult bokrokat már a virágzás után, de télen is érdemes ifjítani. Elsőként a sűrűsítő ágakat, koronarészeket kell eltávolítani, hogy szellősebb legyen a bokor belseje.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A kerti tó - a rendelkezésre álló helytől függetlenül - egyre nagyobb divat, és tényleg akár egy lavórral, vagy némi ásással és tófóliával bárhol létrehozhatunk egy kis „vizesblokkot”. A blogon korábban már többször esett szó a különböző méretű tavakról, amelyek kialakításánál fontos, hogy néhány szabályt szem előtt tartsunk.

1. Az első és legfontosabb a hely kiválasztása: az ideális az, ha csak a reggeli órákban rövid ideig éri a nap, mert egyébként a víz hamar felmelegszik, ami kedvez az algaképződésnek. Ha a tűző napra került a tó, később már nehéz korrigálni a hibát, bár a déli oldalra ültetett magas növényekkel, vagy nagy levelű tavirózsákkal némileg javítható a helyzet.

2. Ha egy vagy több fa közelébe építettük a tavat, akkor az árnyékolást ugyan megoldottuk, de a lehulló levelek sok bosszúságot okozhatnak, mert a tó iszaposodásához vezetnek. Még komolyabb gond, ha diófa vet árnyékot, mert a vízbe hulló levelekből a tó egész életközösségére veszélyes anyagok oldódnak ki. Ezért lombhulláskor mindenképpen feszítsünk ki hálót a víz fölé, hogy felfogja a leveleket.

3. Ha túl sekély a meder, nem élnek meg a vízinövények, pl. a közkedvelt tavirózsa, amely legalább 100 cm mélységet igényel ahhoz, hogy biztonságban átteleljen.

4. Gyakori hiba, hogy túl meredek a part, nincsenek benne ültetőlépcsők. Így egyrészt le kell mondanunk a sekélyebb vízben élő mocsári növényekről, másrészt a vízhez látogató kis állatok (sünök, békák, de akár saját macskánk) halálát is okozhatjuk, mert nem tudnak kimászni a vízből.

5. Ha túl kevés növényt ültetünk, azzal is az algaképződést segítjük elő. A megfelelően szintezett meder parti részébe ültessünk mocsári gólyahírt, mocsári nőszirmot, réti füzényt. Kb. 50 cm mélyre mehet a tündérrózsa és a gyékény. Úszónövénynek kolokánt, békatutajt és víziboglárkát válasszunk.

Kolokán

6. Óvatosan a halakkal! A túl sok hal ürülékével felborítja a tó egyensúlyát, megindul az algásodás. A megfelelő arányokról részletek itt.

7. Kisgyerekes és/vagy neveletlen kutyás családban érdemes meggondolni a tóépítést. Ha semmiképpen nem tudunk lemondani róla, biztonságot adhat a víz felülete alatt kifeszített háló vagy a körbekerítés.

Ha ezt a néhány szabályt betartjuk, akkor viszont nem kell lemondani a saját kerti tóról, mert egyébként sok örömet okoz. Persze, az előbb-utóbb megjelenő békák hangosak, de még mindig jobb őket hallgatni, mint a szomszédok veszekedését…

Forrás itt, itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!