A legtöbb kertben az átlagosnál egy hónappal előbbre járnak a növények; aki jól ismeri őket, megállapíthatja, nem mindegyik siet, de a gyorsan ébredők között elöl járnak a sárgabarackok. A legkorábbiak március végére már be is fejezték a virágzást. Ezekután már csak reménykedni lehet, hogy a virágokból ízletes termés is lesz.

A pompás virágok mindig bő termést ígérnek, de sok múlik a tavaszi éjeken

Sok kert legféltettebb gyümölcse a sárgabarack, a biztos terméshez azonban figyelni kell rá, mert más fajokhoz képest háklis. Metszést - a fiatalkori koronaalakításon kívül - csak ritkán igényel. Legbővebben metszetlenül terem, de kényessége miatt szükség van a korona alakítására, szellőssé tételére; fújja csak át jól a szél, ezáltal a betegségeket okozó gombáknak kisebb esélyük van a megtelepedésre. De a koronaalakítás fontos szerephez jut a termésszabályozásban is.

A fa korától függően létezik koronaalakító, fenntartó és ifjító metszés. Fontos, hogy a telepítést követő koronaalakító metszés után 5-6 évig nem érdemes a fához nyúlni, ezután kerülhet sor a nyári korrekciókra. Arra is ügyelni kell, hogy egy-egy termőrész ifjító metszésénél a három évesnél idősebb részek ötödét szabad eltávolítani. Növényvédelmi okok miatt közvetlenül a virágzás előtt és a szüret után, augusztusig szabad ollóval, fűrésszel illetni, ugyanis ilyenkor fertőznek legkevésbé a gutaütésért felelős betegségek. A kiskertekben ajánlott a metszés után azonnal sebkezelővel lezárni a vágást, hogy minél gyorsabban beforrjon a heg. Ezenkívül a metszés után azonnal következzék a rezes permetezés.

Ahogy sokan a földi eper és a szamóca, úgy a sárgabarack és a kajszi elnevezésben sem biztosak. A bogyósról csak annyit, hogy hivatalosan szamóca a földi eper. A sárgabarack viszont a kajszi-, rózsa-, ananász- és a kopasz (sárga)barack fajtakör gyűjtőneve.

A kajszikat általában a többség ismeri. A rózsabarackot élénkpiros fedőszínéről lehet felismerni, e fajtakör tagjainak húsa inkább száraz, ezért sűrű lekvár főzhető belőle. A kényes ananász fajtakört a francia barackok képviselik.

Rózsabarack

Az éghajlati igényeit tekintve fura növény, hiszen igényli a téli hideget és kora tavasztól a nyári meleget. A kajszifának a rügyfakadástól lombhullásig mindenképpen 170-190 fagymentes napra van szüksége; mázlink, hogy klímánk ilyen. De a kajszit kedvelők nagy szerencséjére a magyar, francia, német, USA-beli és kanadai kutatóintézetekben – innen származó fajták vannak köztermesztésben Magyarországon – sokféle olyan fajtát állítottak elő, amelyek megélnek a magyar kertekben, ugyanakkor világfajtája nincs. A kajszi kényes gyümölcs, amit a szakemberek úgy mondanak: szűk ökológiai alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Ebben keresendő annak a magyarázata is, miért fordulhat elő, hogy egymástól alig száz kilométeres távolságra az egyik fajta parádés gyümölcsöt érlel, míg másutt csak szenved.

Gönci magyar kajszi

A Nemzeti Fajtajegyzékben a kajszi megnevezés alatt a következő fajtákat találjuk: Bayoto (USA), Bergeron (francia), Budapest, Ceglédi arany, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi gömbölyű, Ceglédi kedves, Ceglédi napsugár, Ceglédi óriás, Ceglédi Piroska, Ceglédi szilárd, Clarina (német), Gönci magyar kajszi, Harcot (kanadai), Hilde (német), Korai zamatos, Kuresia, Larclyd, Magyar kajszi, Mandulakajszi, Mino (német), Nyújtó Ferenc emléke, Pannónia (magyar), Priboto (USA), Roxana, Rózsakajszi, Szamarkandszkij rannij, Toyaco (kanadai), Toyesi (USA), Toyuda (USA).

Megjegyzés: a zárójelben a származási országokat jelöltük, a jelöletlenek magyar fajták.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A harkályokról szóló előző posztból már megtudhattuk, hogy a szó szoros és átvitt értelmében is nagyon sokszínű az erdők doktorainak is nevezett harkályfélék családja. Mai írásunkból további érdekességek derülnek ki.

Tudta? A legnagyobb európai harkályféle varjú méretű.

A fekete harkály a legnagyobb európai harkály. Fekete színű, piros sapkával (a tojóé kisebb). Az 1980-as években még élményszámba ment, ha valaki látott egyet, manapság már gyakori, a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordul. Amire szüksége van: a nagy törzsű, öreg fák. Főleg a nyárfát és a bükköt kedveli, ebbe ácsolja ovális nyílású odúját, amit később majd előszeretettel használ fészkelésre a kék galamb, vagy a macskabagoly.

Több odút is készít, ezekből van, amit csak éjszakázásra használ. Repte erősen hullámzó, csapkodó, hangja (többféle is van) nagyon jellegzetes.

Tudta? A legkisebb hazai harkály csak akkora, mint egy veréb.

A másik véglet, a mindössze 20 grammos kis fakopáncs. A különböző méretű harkályok nagyon szépen megosztoznak az erdő különböző táplálékot adó részein (niche). A fekete harkály a keményebb, nagy munkát kívánó feladatot is megoldja, méretéhez a nagy törzsű fák illenek. A kis fakopáncs az ágak végein keresi táplálékát, ott, ahová a többi harkály már nem követheti. A közép fakopáncs az öregebb erdők ágain tevékenykedik, a zöld küllő a talajon. A kis fakopáncsnál végeztek vizsgálatokat arra vonatkozóan, mekkora területről szerzi be a táplálékát. A fiókanevelési időszakban ez 40 hektár volt, téli időszakban viszont a bejárt terület 700 hektárra növekedett!

Tudta? Télen a nagy fakopáncs tobozműhelyt működtet.

A téli időszakban a helyhez kötött madaraknak abból kell megélniük, ami az adott területen található. A harkályok, mint sok más madár, a rovarbőséges nyári időszak után az ínségesebb téli időkben a magfogyasztásra állnak át. Szorgalmasan látogatják a madáretetőket és nagyon szeretik a fenyőmagot. Ha figyelmesek vagyunk, téli időszakban utak mentén is találkozhatunk halomnyi szétvert fenyőtobozzal, holott a közelben egy fia fenyő sincs. Ezt a harkály műveli. Leszakítja a fenyőtobozt és egy olyan helyre viszi, ahol jól rögzíteni tudja ahhoz, hogy csőrével ki tudja vésni belőle a magokat. Ezeket a helyeket rendszeresen használja, és oda cipeli a környéken leszedett tobozokat.

Tudta? A harkályok dobolással jelzik a költőhelyüket.

Közép fakopáncs

Tél végétől, főként szép, napos időben egyre gyakrabban lehet hallani pergő-rezgő fahangot. Olyan ez, mintha az egyik végén rögzített vonalzót megpendítenénk. A harkályok jelölik így a költőhelyüket, kommunikálnak a szomszédaikkal és az arra járó, idegen fajtársakkal. Mindkét nem (hím és tojó is) használja ezt a jelzésrendszert. Érdekes, hogy a vájt fülű madarászok a dobolásról is képesek megmondani, melyik faj szól. Más az üteme, a hossza. A fekete harkálynak például egészen lassan pergő, mély tónusú, a kis fakopáncsé ezzel szemben nagyon gyors és magas. Egészen extrém esetekkel is lehet találkozni. Egy esetben a Gerecsében nagyon furcsa hangra lettem figyelmes. Dobolás volt, de valami egészen fura hangszínnel. Amikor megtaláltam a hang forrását, kiderült, hogy egy nagy fakopáncs egy nagyfeszültségű traverz vasát ütötte, és szemmel láthatóan nagyon élvezte ezt a furcsa, fémes hangzást.

Tudta? A harkályok megbonthatják a házak külső szigetelését.

A harkályok egyes fajai bevonultak a települések parkjaiba, együtt élnek a városi emberekkel is. Ez azonban  nem mindig problémamentes. Néhány honfitársunknak egy új jelenség okoz fejtörést, és nem kis bosszúságot. Harkályok – pontosabban egy-két renitens egyed – azzal szórakoznak, hogy odúkat vésnek a házak külső szigetelő rétegébe. Hiába vakolják újra és újra a megbontott részeket, a madarak ismét nekiállnak és szétverik. Ha jól belegondolunk, a szigetelő anyag üregesnek tetsző hangja ugyanolyan, mint a már korhadó fáé. Csak az első lépést kellett megtennie a madaraknak: a falra kellett szállniuk. Éppen ez az a pont, ahol közbeléphetünk. Ilyen problémánál azt kell megakadályoznunk, hogy a madár rászállhasson a falra. Vagy olyan vakolatra lesz szükségünk, amelyen nem bír megkapaszkodni, vagy, ha ez nem megoldható, akkor marad a fal elé lógatott álcaháló.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Erdőt járva, de parkokban, kertekben is gyakran találkozhatunk a fák törzsén kúszó, tarka tollazatú madárral: ő a harkály. Jellegzetes külleméről már a gyerekek is felismerik az erdők doktorát.

Tudta? Hazánkban 9 harkályfaj fordul elő.

Fekete harkály

A harkályfélék családjának leggyakoribb képviselője a nagy fakopáncs (Dendrocopos major), egész Európában elterjedt, vele találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel. A közép fakopáncs (D. medius) és a ritka fehérhátú harkály (D. leucotos) az öregebb erdőket kedvelik, a gyakori kis fakopáncs (D. minor) sokfelé előfordul. A balkáni fakopáncs (D. syriacus) a városszéli kertek, nyitottabb parkok madara, a fekete harkály (Dryocopus martius) a bükkösök és ártéri nyarasok egyre gyakoribb harkálya. A zöld küllő (Picus viridis) a nyitottabb erdőkben, parkokban, míg a szürke küllő (P. canus) a zárt, hegyvidéki erdőkben érzi otthon magát. A nyaktekercs (Jynx torquilla) a harkályfélék különös tagja, kakukktojásnak mondható a rokonai között. Amúgy gyakori madárról van szó, jellegzetes hangja áprilistól hallható.

Tudta? A harkályok speciális nyelvükkel nyársalják fel a lárvákat.

A harkályok egy sor újításnak köszönhették, hogy a fák törzsén otthonosan mozognak. Lábuk rendkívül erős kúszóláb, a legtöbb madáréval ellentétben 2 ujj előre és 2 hátra irányul, segítve ezzel a megfelelő kapaszkodást. A faroktollaik egyedülállóan merevek, erre támaszkodnak kúszás közben. Csőrük hosszú, vége olyan, mint egy vésőé. Koponyájukban zselészerű anyag tompítja a fa vésése közben keletkező ütést. Nyelvük egészen elképesztő: rendkívül hosszúra kiölthető, vége felé elkeskenyedik, a vöröses nyelvizom szürkés színű, keratinizálódott, hegyben végződő „tűbe” megy át, melynek vége apró sörtékkel van tele.  

A harkály a csőrével megkopogtatja a fa törzsét. Ha megbújó lárva hangját észleli, megbontja a kérget annyira, hogy a lárva járatához érjen. Ekkor jön a csodafegyver: órarugószerűen feltekeredő nyelvét kitolja a járatba és megpróbálja elérni vele a lárvát. Addig öltögeti, míg a táplálék fel nem nyársalódik a nyelvére.

Tudta? A nyaktekercs az egyetlen vonuló harkályféle.

A harkályok meglehetősen területhű madarak. A kirepült és költőhelyet kereső fiatalok járnak be nagyobb területet, az idősebb, már megállapodott madarak nemigen hagyják el az elfoglalt revírt. Egész évben egy helyben maradnak. Előfordulnak kisebb mozgások néhány fajnál, van egy-két olyan év is, amikor az egyébként kisebb mozgásterű állományoknál figyelhetők meg inváziós elmozdulások (É-D irányban jellemzően), és vannak vertikális vonulók közöttük (télen magasabb helyről az alacsonyabbra repülnek). Azonban csak egy fajt tekinthetünk közülük igazi vonulónak, a nyaktekercset. Ez a harkályfélék különös képviselője külsőre egyáltalán nem néz ki harkálynak. Pici csőrével nem tud magának odút vájni, fakérget utánzó tollazata merőben más, mint a harkályok tarka tollruhája. Bár gyakori madár, leginkább mégis hangja utal a jelenlétére, mert környezetbe simuló tollazata miatt nagyon nehéz észrevenni. Van egy mókás tulajdonsága, amiről a nevét is kapta: ha izgatott (pl. gyűrűzés alkalmával kézben tartjuk), a fejét össze-vissza tekergeti, forgatja, akár 360 fokban is!

Áprilisban érkezik a Szaharától délre levő afrikai telelőhelyéről. Odúban költ, gyakran elfoglalja a mesterséges odúkat is. Tojásait akkor rakja, amikor a széncinegéknél már kirepülnek a fiókák (május vége). Nem készít fészket, a tojások gyakran a csupasz deszkán fekszenek. Népes fészekaljat nevel (6-12), a fiókák sziszegő hangot adnak, ha ellenőrzéskor felnyitjuk az odú tetejét.

Tudta? A balkáni fakopáncs a 20. század elejének nagy hódítója.

A balkáni fakopáncs az 1920-as években kezdett el terjeszkedni a balkánról É-NY-i irányban. Magyarországon 1937-ben jelent meg először. A terjeszkedés ütemére jellemző, hogy 500 km-es sugarú terület meghódítása 25 évbe telt. Ma az Ausztria-Németország-Lengyelország-Ukrajna vonalával határolt területet népesítik be. Hogy ezeket a hirtelen meginduló hódításokat milyen folyamatok indítják be, rejtély. Mivel ez a harkályfaj komolytáplálékkonkurense a nagy fakopáncsnak, az újonnan elfoglalt területeken nagy versengés alakult ki a két faj között. Végül a nagy fakopáncs győzött, az időközben megállt terjeszkedés után a balkáni fakopáncs elfoglalta a városi parkokban, települések kertjeiben a számára megfelelő élőhelyeket.

Tudta? A zöld küllő hangyászspecialista.

Fiatal hím zöldküllő

A zöld- és hamvas küllő a tarkaharkályokkal ellentétben nem fekete-fehér színű, hanem zöldes. Ennek oka táplálkozásukban keresendő. A küllők, bár odvakban fészkelnek és kitűnően mozognak a fákon, táplálékukat nem a fa kérge alól, hanem a talajról szerzik. A fűben mozogva a zöld szín észrevétlenné teszi őket. Gyakran megesik, hogy parkban csak az ember közvetlen közeléből repülnek fel a földről anélkül, hogy megpillantottuk volna a fűben keresgélő madarat.

Öreg hím zöldküllő

De mit keres a talajon? A legfontosabb táplálékát a hangyák és a bábjaik (hangyatojás) adják. A madarak ismerik a területükön fellelhető összes hangyafészket és módszeresen látogatják ezeket. Érdekes, hogy a küllők mellett a nyaktekercs is hangyatojással eteti a fiókáit. Elképzelhető, mennyi hangyafészket kell megbolygatni ahhoz, hogy ellássák magukat és fiókáikat megfelelő mennyiségű táplálékkal.

Folyt. köv.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Talán 2 éve lehetett, hogy anyósom elszalajtott minket a legközelebbi gazdaboltba sárga- és fehérrépamagért. Sárgarépából csak vetőszalag volt aranyárban, de az eladó megnyugtatott, hogy nagyon megéri, mert egyenletesen nő ki, nem kell egyelni, és a gaznak sem marad hely.

Egyelni tényleg nem kellett, mert a kb. 2 m-es szalagból összesen alig kelt ki néhány mag. Viszont az ötlet jónak látszott, úgyhogy kicsit utánanéztem, és kiderült, házilag nagyon egyszerű, és főleg költséghatékony a vetőszalaggyártás.

Nem kell hozzá más, mit néhány csík újságpapír (fekete-fehér), vagy konyhai papírtörlő, esetleg WC-papír, liszt, víz, vagy vízben oldódó ragasztó, na meg a vetőmag. Ha mindez megvan, felgyorsulnak az események: a papírt kb. 2 cm-es csíkokra vágjuk, a lisztből és vízből sűrű masszát keverünk. A vetőmag csomagolásán javasolt távolságra kis pöttyöket csöpögtetünk belőle (vagy a ragasztóból), és belenyomkodjuk a magokat.

A későbbi meglepetések elkerülése végett a különböző zöldség- vagy fűszerféléket más-más színnel is megjelölhetjük. Ehhez legjobb az ételfesték.

Ha megszáradt, elültethetjük, de ajándéknak is jó ötlet, ha különböző növényekből 1-1- vetőszalagot készítünk, és csinos, feliratozott, instrukciókkal ellátott dobozkában átnyújtjuk.

Játéknak sem utolsó: a papírcsíkokat formára is vághatjuk, így a magokból kirakhatunk szövegeket, pl. a csemeté(i)nk nevét. Jó móka lesz nekik is a kertészkedés, amikor munkájuk gyümölcseként a saját nevüket látják a veteményeben, mondjuk madársalátából kirakva.

A vetőszalagokat a megfelelő időben egyszerűen elültetjük, locsoljuk, és ha szerencsénk van, a vízben feloldódik a papír vagy a ragasztó, és csak a kívánt magoncok kelnek ki egymástól megfelelő távolságban. Ha mégsem, legalább nem került sokba…

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Vető paraszt, Hódmezővásárhely, 1907

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 24. (Gábor): A tavasz negyedik napján a kertekben megélénkül az élet: a káposztaültetést e napon végezték.

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): E napon kell a fákat oltani. A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha derült az idő, bő termés várható. "Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője."

Szombatra ragyogó napsütés, tavaszi meleg várható, úgyhogy érdemes kinti programokat szervezni. Vasárnaptól már jön a csapadék, ami viszont a kertünknek tesz jót.

- Még mindig duggatható a fokhagyma, ültethetünk krumplit, tormát. Folyamatosan vethetjük a retket, spenótot, tépősalátát.

- Az áttelelt dézsás növényeket vizsgájuk át, nem támadta-e meg a levél-vagy a pajzstetű. Levéltetű ellen segíthet a szappanos lemosás (1 liter vízhez 1 evőkanál szappan), a pajzstetű a a paraffint nem kedveli. Ha nincs sok pajzstetű a növényen, olajos fültisztító pálcával simogassuk le őket.

- Most van itt a kaktuszok és pozsgások átültetésének ideje is, ilyentájt picit több locsolást is meghálálnak. De azért csak óvatosan a vízzel!

- A zöldülő vagy frissen kihajtó növényekre a csigák is rástartolnak, érdemes nyitott szemmel járni a kertben és begyűjteni a kis dögöket.

A Víz Világnapja (március 22.) alkalmából egész hétvégén érdeke, izgalmas programok lesznek országszerte. Pl. a Fővárosi Állat- és Növénykertben ma a vízi állatoké a főszerep, de a Fővárosi Vízművek is kivonul infomobil kiállítóbuszával, ahol az érdeklődők megtudhatják, mi minden kell ahhoz, hogy a csapból tiszta, iható víz folyjon. További programok itt.

Szintén a vízzel kapcsolatban szombaton 14 órakor Budapesten izgalmas nyomozás indul a Duna mentén: egy gyilkossági ügy felderítése közben Budapest rejtett kincseire is rácsodálkozhatnak a résztvevők. Kezdés a Batthyány téren, részletek itt.

10-16 óráig megnyitja kapuit a Rákosszentmihályi víztároló medence, ami igazi kuriózum az egész családnak, akár építészet, akár a víz érdekli a látogatókat. Részletek itt és a képre kattintva.

Országszerte a víz jegyében telik a hétvége (és itt nem csak a vasárnapi esőre gondolunk…), mindenki találhat a lakhelyéhez közel valami izgalmasat. Érdemes böngészni itt.
Természetesen ez a hétvége sem múlhat el medvehagyma nélkül: aki a Mecsek környékén jár vasárnap, 9-kor csatlakozhat a Bonyhádról Sötétvölgybe induló túrához. Részletek itt.

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg az egész hétvégén látogatható Gardenexpóról sem, ahol jó kis tavaszi hangulat várja a látogatókat. Az előre regisztráló vendégek között ezt a kerti bútort sorsolják ki, de van ennél szebb is a helyszínen.

Meg rengeteg orchidea, agyag is meg igazi, elég jutányos áron. Kertészeti könyvek nagyon olcsón is kaphatók, de aki költeni szeretne, az sem marad boldogtalan: van jakuzzi, szauna, konyhai csodasütő- meg keverőgépek. A szemfüleseknek ennivalóra nem is kell költeni, ha bírják a kóstolókon kínált fagyi-palacsinta-olajos kenyérfalatka kombót. Gyerekeket is érdemes vinni, a mini kalandparkban jól elszórakoznak majd. További részletek itt.

Szép hétvégét!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A magaságy(ás) vagy kiemelt ágyás az utóbbi években egyre népszerűbb, ami nem is csoda, hiszen egy sor jó tulajdonsága van:

- ha elég magasra építjük, nem kell hajolgatni kertészkedés közben;

- kis helyen is gazdag konyhakertünk lehet a tápdús talajnak köszönhetően;

- sokféle növényt termeszthetünk, kipróbálhatunk, amelyek kertünkben egyébként nem élnének meg;

- ha jól választjuk meg a keretet, szép dísze lehet a kertnek;

- a magasság és a keret távol tarthatja a háziállatokat, de a csigákat is;

- melegigényes növények (pl. paprika, paradicsom) jóval korábban ültethetők bele, mint hagyományos zöldségágyba.

Kérdés persze, mit nevezünk magaságyásnak, mert ha egy kicsit beleássuk magunkat a témába, kiderül, hogy ide sorolják az egyszerű fakerettel elkerített parcellától kezdve az akár teraszon is tartható nagyobb ládán át egészen a több rétegből – faágakból, gallyakból, papírból, fűnyesedékből, szalmából, konyhai szerves hulladékból, komposztból és kerti földből álló, akár 120 cm magas, néhol lasagne-kertnek is nevezett kiemelt ágyást, amellyel akár évekig nem kell foglalkozni, és úgyis csak terem és terem.

Közösségi kert "parcellái" (Kispest)

Bármelyiket is választjuk, az első lépés a megfelelő hely kiválasztása: a lényeg, hogy minél több nap érje. Az észak-déli tájolású kiemelt ágyás hasznosítja a legoptimálisabban a napsugarakat. A másik a méret: természetesen fontos, hogy minden része jól elérhető legyen, ezért a szélességre a két karhossznyit szokták javasolni. A hosszát a rendelkezésre álló hely határozza meg, a magasságot pedig a cél.

Az „igazi” magaságyban nagy szerepe van az egymásra terített rétegeknek, mert ezek természetes bomlása biztosítja a beültetett növények egészséges fejlődését és a kertész nyugalmát. Az első lépés, hogy a kiszemelt területen kb. egy ásónyomnyi mélyen kiássuk a földet és az esetleges fűcsomókkal együtt félretesszük. Az ágyás aljára érdemes sűrű dróthálót vagy geotextíliát teríteni, hogy megelőzzük vagy visszaverjük az alulról érkező támadásokat (pl. rágcsálók).

Ilyen magasságúnál már nem kell hajolgatni sem

A legalsó réteget felaprított ágak, gallyak alkotják, melyek biztosítják a megfelelő szellőzést. Erre rakjuk fejjel lefelé a kiásott fűcsomókat, ill. levágott füvet, szalmát, a kiásott földet, és jól döngöljük le. Így a következő rétegek nem tudnak leszivárogni.

A következő réteg nedves lombból álljon, amelybe komposzttrágyát és szalmát is keverhetünk. Ez a szint beindítja az alsóbb rétegek rothadását, és az így keletkező hő teszi lehetővé, hogy melegigényes növényeket a szezonnál korábban is termeszthessünk.

A legfelső réteget érett komposzttal kevert föld alkotja (1:1), vagyis humuszban gazdag talaj. Ebben a rétegben a növények mindent megkapnak, ami a fejlődésükhöz szükséges, így már az első évben bő termésre számíthatunk. Az ilyen emeltágyat akár hat évig is használhatjuk, de három év után érdemes újabb öt cm vastag komposztréteget teríteni rá. 

A keret kiválasztásában a környezet, a kert stílusa és a pénztárcánk szabhat csak határt. Korábban már szóltunk a lehetséges keretekről, itt. Lehet fa, kő, fém, vessző – kinek mi tetszik. Ha a keret nem annyira tetszetős, körbe lehet ültetni takaró növényekkel. Ha kellőképpen kezelt fából készül, felesleges belül borítani, de a kényesebb felületeknél megfontolandó pl. tófólia alkalmazása.

Családi vita után nem kell kidobni a cserepeket, ill keramikus családban a selejtet

A többi meg már fantázia kérdése. A magaságy akár lehet magas ágy is.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Diófánk, miután kinőtte a nyári konyhát, nekirugaszkodott, és olyanná vált, amilyennek egy diófának lennie kell. Már kétszer sikerült fűrésszel, hernyózó ollóval megritkítani, amitől még jobban nekiindult. Betegségein is úrrá lettem, és már néhány éve stabilan olyan 150 liternyi egészséges diót terem. Most már csak az ízével van baj: anyósom - családunk legnagyobb diófelhasználója – szerint nincs vele mit tenni, keserű diót terem, ezért minden ősszel visszautasítja. Legutóbb azt mondta, már vett a piacon. Hallottam mindenféle népi praktikáról: rövid hőzuhanyról, dörzsölésről, de úgy érzem, nekem a dióból elég a permetezés, a levél- és termésgyűjtés. Évről évre a cinegéké lesz.

A diófánk árnyékára nincs panasz, csak a termése kicsit keserű

Az idén azonban új diófám lesz, már találtam is helyet a kertben. Sőt már ki is választottam a fát, amelyikről szemet veszek. Amikor kertészbarátaimnak elpanaszoltam nagy bajom, néhány nap elteltével hoztak egy zacskónyi papírhéjút.

Tahi határában él a fa, termése igen ízletes, és ezt még tetézi azzal, hogy héja piros. Orosz Péter diókönyvéből tudjuk, hogy a dióbél hártyájának világosabb-sötétebb piros színe egyes dióegyedek jellemző tulajdonsága. Nem túl gyakori, de az egész világon rendszeresen felbukkanó jelenség. Genetikai alapja van, egy piros belű diót termő diófa egész életében nem is tud más színű dióbelet teremni, mint pirosat. Ez a tulajdonság recesszíven öröklődik, a piros belű diót termő fa utódai között se gyakoribb ez a jelleg, mint általában a magról kelt állományban. Tehát nem lehet dióváltozatról beszélni.

Az áhított piros

A dióbél héjának piros színe azonban bujkálva öröklődik, a piros belű diót elültetve nem valószínű, hogy az utód is pirosat fog teremni, talán valamelyik későbbi leszármazott.

Nekem Tahiból az ország közepére kellene a szemzőhajtást szállítani, és mivel a diószemzés nagyon kényes dolog, nem a szemzővesszőt, hanem az alanyt viszem edényben a helyszínre. Szerencsémre, fekete műanyag malteros vödörben van vagy féltucatnyi, 3 éves szép szál magoncom.  Ha nyárig nem nőnek nagyot, épp beférnek az autóba.

Májusban, amikor jó meleg van, sort kerítek az akcióra. A dió amúgy is szereti meleget, pláne, ha éppen ízesülő részekről van szó. Aki követni akar, nézzen utána az ablakos szemzés technikájának. Az alany ujjnyi vastag hajtásán a háncsrészt nagy területen, szinte teljesen körbe – mint ablak a házon, innen az ablakos elnevezés - el kell eltávolítani, és helyébe a szemes, ugyanakkorára vágott rüggyel ellátott háncsrészt rá kell kötözni. A feladattól nem kell megijedni, de a nem rutinos szemzőnek az akció előtt nem árt gyakorolni. Erre jó alkalom egy kirándulás, ahol az erdő cserjéin vég nélkül lehet a kimetszés, héjeltávolítás, beillesztés és kötözés technikáját ismételgetni. Néhány tucat sikeres próbálkozás után már élesben mehet a mesterséges szaporítás.

Ha ilyen a szemzés, akkor nem lesz baj

A szemzést követő második héten kiderül, hogy sikerült a munka: ha a kölcsönvett rügy telt, akkor örülhetünk, ha sötét és száraz, akkor kezdődhet minden elölről.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A Gardenexpo-játékunkra 39 helyes megfejtés érkezett. A beérkezés sorrendjében beszámozott nevekből a random.org segítségével véletlenszerűen választottunk ki 3 számot. Ezek a 14, 16 és 10.

A páros belépők nyertesei tehát:

16. Ványi Hajni

14. Pap Gábor

10. Nagy Ágnes

Gratulálunk, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. Mindenkinek köszönjük a részvételt!

(x) Tea tulipánokkal, Fészek – bölcső, Elérhető nyugalom, Gyermekkori emlékkép… az idei Gardenexpón  felépülő gyönyörű bemutatókertek fantázianevei már előrevetítik, milyen izgalmas lesz a Kertpályázat döntője, amibe látogatóként mi is bekapcsolódhatunk, ugyanis részben a mi szavazatunk alapján dől el, ki számíthat a győztesnek járó 1 millió Ft díjazásra a szakma és a nagyközönség elismerésén kívül. A fantasztikus kertek mellett rengeteg újdonság, a legfrissebb kerti trendek és a tavasz illata vár minden kertet szerető látogatót március 21-23. között a Budapest Sportarénában. A Gardenexpo társrendezvénye az Orchidea Ünnep több ezer virágzó orchidea különlegességet tartogat számunkra.

Akár kertépítés előtt állunk, akár a teraszunkat szeretnénk kicsinosítani, a Gardenexpón minden kérdésre kertrekész megoldásokat találunk. A legújabb kerti bútorok, gépek, medencék, grillek, kerti szerszámok, árnyékolástechnikai megoldások és kertépítéshez használt anyagok mind megtalálhatók a rendezvényen, ahol növényekből is bevásárolhatunk, akár a kertbe akár a balkonládába kerülnek.

Az elmúlt évek tendenciája folytatódik, a nappali szinte teljesen kiköltözik a teraszunkra, és nem kell lemondanunk a megszokott kényelemről, köszönhetően a teljesen időjárásálló anyagoknak és huzatoknak. A kint és bent határa összemosódik, szinte úgy tűnhet, nem is kültéri bútorokat, hanem nappali ülőgarnitúrákat mutat be néhány kiállító – bár kétségtelen, hogy ezek némelyike olyan kényelmes és mutatós, hogy akár a szobában is használhatjuk őket. A kerti bútorok és wellness termékek új formákkal, anyagokkal és színekkel ráznak fel a téli álomból, olyanokkal, mint a hatalmas boroshordó méretű kültéri szauna vagy a burgundi lila és málna színekben pompázó garnitúra.

A Gardenexpo társrendezvényén, az Orchidea Ünnepen – amely a korábbi évekkel ellentétben nem külön rendezvényként, hanem a Gardenexpón belül, azonos jeggyel látogatható – 1500 négyzetméteren csodálhatjuk meg hazai és külföldi nemesítők növényeit és kompozícióit. Az esküvő témakörének bemutatása közel ezer orchideából készül, megjelenítve az év színének választott Ragyogó Orchideát is. Páratlan látványélményt ígér a Yatsuhashi - Karesansui japánkert és az orchidea kiállítást és vásárt kiegészítő különleges bonszájbemutató is, de úszó orchideaszigetek és egy „végzet temploma” is épül a bemutatón.

A gyerekekkel érkezőkre gondolva öko-játszóház és beltéri kalandpark is lesz a rendezvényen.  Érdemes előre regisztrálni a http://www.gardenexpo.hu/latogatoi-regisztracio/oldalon, mert a honlapon és a helyszínen is regisztráló látogatók között értékes nyereményeket sorsolnak ki; a fődíj pedig egy fantasztikus kerti garnitúra!

A Kapanyélen pedig belépőkért lehet játszani az alábbi kérdések megválaszolásával:

1. Mikor lesz az idei Gardenexpo?
2. Hol lesz a Gardenexpo?
3. Mi a Gardenexpo társrendezvénye?

A helyes válaszokat beküldők közül 3 szerencsés nyertes páros belépőt nyer a kiállításra. A válaszokat 2014. március 19-én 18.00 óráig várjuk a kapanyelinfo@gmail.com címre. Sorsolás még aznap.