Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját, amit Chernel István ornitológus szervezett meg először Kőszegen, 1902-ben. Bár az első világháború és az azt követő időszak alatt némileg háttérbe szorult ez az ünnep, 1931-ben Klebelsberg Kunó rendelettel élesztette fel: előírta, hogy a tanító ezen a napon “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy minden gyermek ültessen egyet, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Ezen a hétvégén is országszerte lesznek programok a madarak és fák tiszteletére. Minden évben központi szerepet kap az Év fája – 2015-ben a kocsányos tölgy (Quercus robur)   - és az Év madara, amely idén a búbosbanka (Upupa epops). 

Már szombaton elkezdődik az ünneplés Budapesten a Jókai kertben, ahol igazi madárbarát kert várja  a látogatókat. Lesz madárgyűrűzés, a „fiókamustra” során a költő énekesmadarak odúinak megfigyelése, megtudhatjuk, mi az a fecskepelenka vagy a darázsgarázs. Aki búbosbanka-frizurával érkezik (vagy a helyszínen belövi a séróját), szépségversenyen vehet részt. További részletes program itt.

Aki a Madarak és Fák Napját túrázással töltené, Zalában szombaton az ország egyik legöregebb erdejében, a Vétyemi ősbükkösben kószálhat szervezetten. Részletek itt. 

A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Miklapusztán ürgemonitorozás, orchideacsodálás (pókbangó és agárkosbor), sőt, akár túzokkal is összefuthatnak a látogatók. További túrák a hétvégén arrafelé itt. 

Az ELTE Füvészkertben szombaton szintén a madarak és fák a főszereplők: lesz madárgyűrűzés, játékok kicsiknek és nagyoknak, valamint szakvezetéssel egybekötött fafelfedezés a botanikus kert területén. További részletek itt.

A hétvégén a palánták és más növények is belépnek az ünnepeltek közé: aki biztonsági játékos, és a fagyosszentek előtt még nem ültette tele kertjét, erkélyét, teraszát, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a hétvégi Palántafesztiválon beszerezheti a szükséges készletet, vagy vasárnap újból ellátogathat a budapesti ELTE Füvészkertbe, ahol igazi különlegességeket ismerhet és vásárolhat meg. A több mint 300 féle ritka zöldség- és fűszernövény között lesznek mindenféle csilik, földicseresznyék, tomatijjók, egérdinnye, balzsamuborka,  jamszgyökér, articsóka, okra, mángoldok és még sok minden más. A különleges palántákhoz szaktanácsadás is jár. További részletek itt.

Aki pedig nem szeretne kimozdulni a belvárosból, vasárnap látogasson el a Kazinczy utcába, ahol szintén a Madarak és Fák Napja alkalmából lesznek egész nap jobbnál jobb programok. Részletek itt.

Szép hétvégét!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az idei évben a Magyar Madártani Egyesület által kezdeményezett szavazás végeredményeként a búbos banka lett az év madara. Ismerkedjünk meg hát vele és rokonaival!

Tudta? A szalakótaalakúak rendjébe hazánkban 4 faj tartozik

Az ebbe a madárrendbe tartozó fajok (a búbos banka, a szalakóta, a gyurgyalag és a jégmadár) első ránézésre nem is tűnnek rokonoknak, annyira különböző az alakjuk, megjelenésük. Közös jellemzőjük, hogy rendkívül színesek, a legszínpompásabb hazai fajok közülük kerülnek ki. Magyarországon a szalakóta kivételével gyakoriak, sokkal többször találkozunk (találkozhatunk) velük, mint azt gondolnánk!

Hol láthatjuk őket?

A búbos bankával (Upupa epops) jó eséllyel állattartó telepek mellett, száraz erdőfoltokban találkozhatunk. Imádnak a trágyában turkálni (sok lárvát szednek ki belőle), ezért kötődnek az állattartáshoz. Kiskertekben is megjelenhetnek, itt a talajból szedik ki a pajorokat, lótücsköt. Fürge mozgásúak a földön, pillangószerűen csapkodó reptükben rendkívül látványosan tarkabarkák. A hím hangja (április-június) egyszerű, de messze hangzó, jellegzetes, tudományos nevében az „Upupa” is erre utal. (Itt meghallgatható.)

A szalakóták (Coracias garrulus) Magyarországon a Kiskunság és az Alföld madarai. Gyepeken, legelők mentén akár az út mellett is feltűnhetnek, a telefonpóznák tetején, vagy a vezetékeken ücsörögnek, onnan kémlelik a környéket.

A gyurgyalagok (Merops apiaster) nagyon sok időt töltenek a levegőben, főként vonulási időszakban (augusztus) bárhol előfordulhatnak, még nagyvárosok felett is. Általában 5-10 fős csapataik vonuláskor akár 80-100 főssé is duzzadhatnak. Reptükben folyamatosan szólnak, hangjuk jellegzetes, ha bevésődik a fülünkbe, akkor hamar felismerjük őket. (Itt meghallgatható.)

Jégmadárral (Alcedo atthis) folyók, tavak mentén találkozhatunk; jellemző élőhelyei a nyugodt mellékágak. Vadászathoz gyakran használnak víz fölé nyúló ágakat, vízbe szúrt karót, ezeken sokat ücsörögnek, de itt nem mindig könnyű őket észrevenni. Sokat szólnak, magányos madarak lévén civakodósak, gyakran láthatók perlekedő, kergetőző példányaik. A hang ismerete itt is sokat segít! (Itt meghallgatható.) A víz felett repülő madárból leginkább élénk kék háta látható, ezért hívták régen repülő drágakőnek.

Tudta?  A búbos banka különleges fejdísszel büszkélkedik

A hazai faunában (de még Európában is) egyedülálló az a fejtollazat, amelyet a búbos banka visel. Igazi különlegessége, hogy azt az izgalmi állapotától függően le tudja lapítani és fel tudja mereszteni. Ehhez némileg hasonló a búbos pacsirta fejbúbja, csak jóval kisebb és kevéssé impozáns. A bankáéhoz nagyon hasonló tollazat az ausztráliai papagáj fajok között található meg (kakadufélék).

Tudta?  A búbos banka fiókái aktívan védekeznek

A madarak még röpképtelen fiókái a ragadozók könnyű prédái. A búbos banka fiókái azonban hatékony módszert fejlesztettek ki a ragadozók távol tartására: a hívatlan vendég üdvözlés gyanánt ürülékzáport kap a szeme közé! A fiókák felváltva spriccelik ürülékükkel az odú bejáratát, az már csak hab a tortán, hogy mindez elképesztően penetráns szagú. Nem véletlen, hogy régen büdös bankának, fostos huputának  is hívták madarunkat, a tojás- és fiókaszedő szegény nép is elkerülte a bűzös odúkat. A neves ornitológus, Chernel István így ír róla: „…nem átallja saját otthonát bemocskítani…”. Másutt egyszerűen csak ennyit írnak róla: „…büdös, mint a dög…”

Tudta? A búbos banka nagy lótücsökpusztító

A búbos banka rovarevő, főleg a termetes fajokat, lárvákat szereti. Hosszú, hajlott csőrével hatékonyan tudja átvizsgálni a legelőn „felejtett” trágyalepényeket, az állattartó telepek mellé kihordott trágyaprizmákat (erről kapta régen a ganajmadár, szarbanka nevet), a kaszálókon a tücsök után tud nyúlni annak járatában. A veteményesekben is megjelenhet, ott a nagy kárt tevő lótücsköket is szeretettel elfogyasztja, ezzel nem kis hasznot hajtva a kerttulajdonosoknak.

Tudta? A szalakótát régen kékcsókának is hívták

A szalakóta küllemében és viselkedésében erősen idézi a dolmányos varjakat. Varjú méretű, hangja sem túl szívhez szóló. Agresszivitására példa, hogy ha kiszemel magának egy odút, akkor minden további nélkül kilakoltatja a már ott költő más fajok családjait (veréb, seregély). Viszont ha autóval a közelükbe kerülünk, nagy esély van rá, hogy elrepülnek a gyanakvó madarak. Ekkor fog elállni a lélegzetünk: a repülő szalakóta látványát nem fogjuk egyhamar elfelejteni, a csapkodó madár kéksége egyedülálló látvány! Ezeket a tulajdonságait ötvözték elődeink, amikor nagyon találóan kékcsókának hívták.

A szalakóta a nevét amúgy a búbos bankának köszönheti. Régen ugyanis voltak olyan elnevezések (szarakakota), amelyeket mindkét madárra használták, mivel bizonyos tulajdonságban hasonlítottak egymásra (Chernel írja: „…(a szalakóták) szobatisztaság dolgában oly fokon állnak, mint a banka-fiak”). A szar és a kakota szóból lett a szarakakota, ez lerövidült a szarakotára, amelyből végül a szalakóta név lett, jól elfedve a nem éppen hízelgő eredetet.

Tudta?  A szalakóta legjellemzőbb élőhelye a fás legelő

A fás legelőt úgy kell elképzelni, mintha az erdőt összekevernénk a gyeppel: a füves területen szétszórva idős fák állnak. Az ilyen típusú élőhelyek ideálisak a gyepek által nyújtott táplálékkal élő madaraknak, de a fióka neveléséhez és a hatékony vadászathoz szükségük van a fákra is. A régi időkben a nagyarányú külterjes állattartás miatt az ilyen típusú élőhelyekből hazánkban sem volt hiány. Mára ezek a hagyományos élőhelyek eltűntek, legközelebb Romániában találkoztam ilyen csodálatos élőhelyekkel, amelyeket persze a szegénység indukálta extenzív állattartás tart fenn a mai napig (a spanyolországi parafatölgy-ültetvények hasonlóak ehhez). A még meglévő legelők, védett gyepek bár alkalmasak táplálékszerzésre, a legnagyobb probléma ott az, hogy nincs fészkelésre alkalmas odvas fa. A jelentősen megritkult szalakótaállományt mesterséges odúk kihelyezésével sikerült költésre bírni, pl. a Dél-Alföldön 10 év alatt tudtak így szinte a semmiből 40 páros állományt kialakítani.

Tudta? A mai napig nem tudjuk, hol telelnek szalakótáink

A szalakóta Európától Nyugat-Szibériáig költ, de az összes madár Afrikában telel. Azt tudjuk, hogy Afrikában átszelik a Szaharát, példányaik eljutnak egészen Fokföldig. Meglepő azonban, hogy pontosan nem tudjuk, a nálunk költők Afrika melyik részét használják teleléskor. Miért érdekes ez? A hazai partifecske-populáció pontos telelő helye a gyűrűzés segítségével tisztázódott. Hosszú távú kutatási program bizonyította, hogy a magyarországi költőállomány nagysága szoros összefüggésben van az afrikai Száhel-övezetben tapasztalható negatív változásokkal.  A szalakóta esetében hazánkban uniós támogatású Life-program indult, melynek keretében - többek között - műholdas nyomkövetőkkel ellátott madarak fogják majd a kérdésre megadni a hiányzó választ. 

Folytatjuk...

Szöveg: Pénzes László

Fotó: Csonka Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Tudta? A füsti és partifecske a legkutatottabb énekesmadarak közé tartoznak

A füsti fecske gyakorisága, könnyű befoghatósága miatt a legtöbbet gyűrűzött madárfaj. Az őszi gyülekezőhelyeken egy este akár több ezer példányra is gyűrű kerülhet: az éves megjelölt mennyiség 20-30 ezer példány között mozog. E nagy szám következtében sok a megkerülés is, ezek az adatok rajzolják meg a faj vonulási szokásait, területhasználatát, és azt is, mennyire hűségesek a fészkelőterülethez. Füsti fecskével jómagam is foglalkoztam: egy nemzetközi program keretében 4 éven át gyűjtöttem részletes adatokat egy állattartó telepen a madarak fészkeléséről. Ebből az időszakból sok érdekes megfigyelés és adat segített megismerni ezeket a madarakat, a későbbi bekezdésekben szemezgetek majd a tapasztalatokból. Partifecskénél Magyarországon a „Riparia” program keretében végeznek országszerte gyűrűzéseket, főként a Felső-Tisza vidékén.

Tudta? A sárból építkező fecskefajok a fészkük alapján is beazonosíthatóak

Molnárfecske fészke

Több fecskefaj is sárból építi fészkét. A tócsák mellől felszedett sárgolyókhoz mindig szednek valamilyen szálas anyagot (fűszál, széna, szalma), és azzal együtt építik be a fészekbe (ugyanúgy, ahogyan a kőművesek régen a nádszövettel együtt vakolták be a mennyezetet). A füsti fecske fészke felülről teljesen nyitott, csésze alakú. A molnárfecskéé ezzel szemben jóval védettebb, csak egy kis lukat hagy a bejáratnál. A Dél-Európában elterjedt vörhenyes fecske még tovább megy, ő a lukszerű bejárathoz még egy bebúvó csövet is készít. A nálunk csak néhányszor költő vörhenyes fecskét éppen a fészek formája alapján szúrták ki és bizonyították, hogy Magyarországon fészkelt.

Tudta? A hím füsti fecskéknél előfordul a bigámia

A fecskék a költési szezonra állnak párba, együtt nevelik a fiókákat. A füsti fecskénél viszont megfigyelték, hogy akad olyan hím, amely egyszerre két fészekalj nevelésében is közreműködik. Mielőtt azonban a hímek kicsapongó életvitelét minősítenénk, a partifecskénél végzett kutatási eredménnyel sem árt megismerkednünk. A fészekaljak vizsgálatánál ugyanis kiderült, hogy a fészkek közel 40%-ában legalább 1 fiókának nem az az apja, aki neveli!

Tudta? A kedvesen csivitelő füsti fecske agresszióra is képes

A füsti fecskénél a hímek kezdenek fészket foglalni. Beülnek a kiválasztott fészekbe és énekelve hívogatják a párjukat; másfelől jelzik a riválisoknak, hogy ők tartanak igényt arra a helyre. Nem minden évben építenek új fészket a madarak. Vannak kedvenc, szinte folyamatosan lakott fészkek, és vannak olyanok is, amelyeket csak egy alkalommal használtak. A favorizált fészkekben elképesztő csaták alakulnak ki. Megfigyeltem olyan esetet, amikor a fészekben ülő hímet egy riválisa a szárnyánál fogva úgy hajított ki, mint egy foxi egy darab rongyot! Az is jellemző, ahogyan a kolónia közelébe betévedő verebekre ellentmondást nem tűrően támadnak, miközben az egész csapat fülsértő hangzavarral nyomatékosítja haragját.

Tudta? A fecskefiókák 8 nap alatt elérik szüleik tömegét

A kistestű énekesmadarak jelentős részére igazak azok a megállapítások, amiket a füsti fecskénél tapasztalhatunk. A fiókanevelés intenzitása nagyon gyors. Általában 4-5 tojást raknak a fészekbe 1 napos időközökkel, az utolsó lerakása után kezdődik a kotlás, amely nagyjából 2 hétig tart. A kikelt fiókák vakok és csupaszok. A szemük 4-5 napos korban kezd kinyílni, ezzel együtt kezdődik meg az intenzív tollasodás. A 8. napra a testsúlyuk eléri a kifejlett egyedekét, ezután még meg is haladja azt. A fiókák lábának (csüd) átmérője is nagyobb, mint az öregeké, ezért érdekes módon nem kell attól félni, hogy a fiókakorban gyűrűzött madarakra rászorul a gyűrű később, sőt inkább az a gyakoribb probléma, hogy a korán gyűrűzött fióka lábára alig megy rá az öreg madarakon már lötyögő gyűrű.

Tudta? A füsti és molnárfecske kereszteződhet a természetben

Ha egy nagyon ismert fajhibridet kellene említeni, elsőre bizonyára az öszvér jutna eszünkbe. Ezt a keresztezést az ember irányította, azonban meglepő módon a természet is űz néha ilyen játékot. Több esetben került kézre gyűrűzés alkalmával olyan fecske, amely molnár- és füsti fecske kereszteződéséből származott: a két faj külső bélyegei keverve jelentek meg a tollazatában. A madárvilágban nem egyedi ez az eset, a legtöbb hibridet a réceféléknél (főleg Aythya-fajok) írták le. A füsti- és molnárfecske esete annyival érdekesebb, hogy a két faj nem egy nemzetségbe tartozik, tehát a rokonságuk távolibb. (A füsti közeli rokonságban a vörhenyes fecskével van.)

"Fecskeverék"

Tudta? A molnárfecske hazai állománya az utóbbi évtizedekben vészesen csökken

A molnárfecske szempontjából a legutóbbi 15-20 év nem nevezhető sikertörténetnek. Jól emlékszem, amikor még a 80-as években bármilyen lakott területen (legyen az falu vagy község) végigsétálva lépten-nyomon molnárfecskefészkeket láttam a házak eresze alatt. Nem egy helyen egymásba értek, olyan mennyiségben éltek ott a madarak. Szomorú a kép, ha ezt a sétát manapság tesszük meg: alig találunk fészkeket, a madarak állománya töredéke a korábbinak. Készült Süttőn felmérés a 90-es évek elején és összehasonlításként 2010-ben. Az eredmény: 20 év alatt a felére zsugorodott az állomány. Ez a tendencia a füsti fecskénél is megfigyelhető, ott viszont az egyik legfőbb ok az állattartás eltűnése a falvakból. A füsti fecske annyira kötődik az állatokhoz, hogy egy működő nagyüzemi telepen csak azokban az istállókban költ, ahol vannak állatok, az üresekből eltűnik. Ugyanígy tűnt el a falvakból, ahol megszűnt az állattartás.

Folyt. köv.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Mostanában több társasház kertjében is kellett gyepbajokkal foglalkoznom. A hozzáértő szemével is érdekes látni a szomszédok telekrészei közötti különbséget, holott a környezet nagyjából azonos. A gondok többsége a hibás telepítési időtől, hiányos vagy helytelen tápanyag-utánpótlásból, a fűnyíró rossz beállításából, a nem oda való fűmagkeverék kiválasztásából, öntözési pontatlanságból adódik. No és persze a tujasövények, talajsavanyító fenyők, felszaporodott gyomok okoznak gyakorta gondot.

Ezért is érdemes szót ejteni a gyepi dolgokról, mert május lévén, ha jól sikerült a trágyázás, most már teljes erővel hajt a fű. Ilyenkor a legtöbb bajt a helytelen nyírási magasság beállításával és a rosszul megválasztott gyakorisággal lehet okozni. Nem jó taktika, ha az alacsonyra vágással időt próbálunk nyerni, remélve, hogy így kevesebb vágásra van szükség. A két centinél mélyebben járó fűnyírókés ugyanis tökreteszi a fűcsomók növekedő részeit. Ilyenkor azután vadul támadnak a gyomok, kialakulnak az egynyári perjés, cickafarkas, pitypangos, útifüves – és még sokféle – foltok.

A jó minőségű gyepeknél 3,5-4 centiméter már elfogadható nyári magasság, de majd csak június végétől. Ilyenkor még az öt centis vágási magasságot kellene beállítani, s majd csak hetek alatt kell fokozatosan lejjebb ereszteni a gépet. Aki 6-7 centi magasan hagyja a késeket, kockáztatja a gyomok és erősebb szálú, nem kívánatos fűfélék erősödését.

A fűnyírás gyakoriságának is van jelentősége. A mostani intenzív növekedési szakaszban ugyanis a fűfélék számára az a legjobb, ha minden két centis növekedést eltávolítanánk. Ezt rendszerint a heti egyszeri nyírással lehet elvégezni, ha ennél ritkábban jár a fűnyíró, akkor „visszább fogja” a fű, és csökkenti a levelek mennyiségét. Vagyis kopik a gyep. Ha valami halaszthatatlan közbejön, vagy időjárási ok miatt elmarad a heti egyszeri nyírás, akkor a fűnyírót a legmagasabb fokozatba kell állítani, és a csak a tetejét nyírni, majd néhány nap múlva lehet visszaállni a rendes menetre. Nyáron és ősszel, amikor lelassul a növekedés, már elegendő a kéthetenkénti nyírás is. Előfordulnak száraz periódusok is, ezt nyáron a fűfélék többsége a legfeljebb öt centisre nyírt állapotban éli túl.

A május a hatékony gyomirtás időszaka is. Általánosságban elmondható, hogy ilyenkor a nyár végén, ősszel telepített új gyepek előnyben vannak a tavaszi telepítésűekkel szemben. Ez utóbbiaknál ugyanis a fűnövénykéknek a gyomokkal kell versenyezni, s általában az utóbbiak győznek. A frissen kelt fűben néhány hónapig csak kézzel szabad gyomot irtani.

Az idősebb gyepek esetében jól használható széleslevelű pázsitgyomok kaphatóak. A vegyszeres gyomirtás nem olcsó mulatság, ezért jobb, ha a gyepkezelési technológiai fogásokkal sikerül korlátozni elterjedésüket. 2-4 nappal a fűnyírás után ajánlott permetezni, és ezután, hogy hasson a szer, csak egy hét elteltével ajánlott újra nyírni. A permetezésre olyan időpontot kell választani, hogy legalább egy napig ne essen az eső.

Nem ilyen sikerrel, de úgy is lehet a gyomok ellen védekezni, ha minden nyírás előtt a gyomos, egynyári perjés foltokat úgy felgereblyézzük, hogy a fűnyíró kése ezekből nagyobbat harapjon.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A szinte nyárias időjárásnak köszönhetően egyre több időt tölt(het)ünk a kertben, ahol bármikor érheti a kertészt váratlan sérülés: elvágja az ujját egy levél, megböki egy tüske, belelép valami szúrós növénybe, esetleg rovartámadás áldozata lesz, mondjuk, megcsípi valami. A vérzéssel járó sérüléseknél nem kell rögtön a házba, patikába vagy az orvoshoz rohanni, mert a gyors megoldás lehet, hogy éppen a lábunk előtt hever.

Gyerekkoromban egyszer apukám a kapával belevágott a nagylábujjába (melegben falusi gyerek mezítláb dolgozik, ugye), amit sajátos módon kezelt le: földet szórt a vérző sebre, majd dolgozott tovább. Senkit nem buzdítanék arra, hogy kövesse a példáját, főleg, hogy a legtöbb kertben vagy árokparton van néhány növény, amelyekkel gyorsan és hatásosan csökkenthetjük a vérzést, a fájdalmat vagy a csípés okozta égő érzést. Sokan első számú közellenségnek tartják a kertben a nagy vagy széles levelű útifüvet (Plantago major), pedig a vérző sebre hatásos kötés, ráadásul salátába keverve is nagyon finom.

A másik kiváló salátába való „gyom”, amely a vérzést is gyorsan elállítja és a sebgyógyulást is felgyorsítja, a tyúkhúr (Stellaria media). Akinek nincs lebetonozva az udvara, biztosan talál néhány tövet a kertben.

A pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) nemcsak kiváló „hangszer” (ugye mindenki készített belőle gyerekkorában „csörgőt”?!), de zsenge levelei szintén megnyugvást adnak a friss sérülésnek.

Ha cickafark (Achillea millefolium habito) nő a környéken, az is jó szolgálatot tehet: friss összemorzsolt levele kisebb sebek vérzését azonnal elállítja. Vele azonban nem árt az óvatosság: ha a növény érintésére allergiás reakció jelentkezik, nem szabad használni semmilyen formában!

Ha kertünk és a környék teljesen gyommentes (ami szinte kizártnak mondható), még mindig van egy egyszerű megoldás: a rózsaszirom. Ha a képen látható lugashoz hasonló helyünk van a kertben, a szirmokkal borított friss sebünkkel megpihenhetünk a pamlagon.

Természetesen bármelyik megoldást is választjuk, a sebet és a leveleket, szirmokat alaposan le kell mosni, mielőtt öngyógyításba kezdünk.

Azért csak óvatosan!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

19. hét

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ezen a hétvégén ünnep ünnep hátán: a Munka ünnepe után, Anyák napja előtt május első szombatja a Meztelen kertészkedés világnapja (World Naked Gardening Day).

A 2005-ben útjára indított kezdeményezés célja, hogy egyedül vagy csoportban, családdal vagy barátokkal érezzük jól magunkat, mert meztelenül kertészkedni vicces. 

Ma ugyan nincs az a gatyarohasztó idő, meg a szomszédok se biztos, hogy szívesen nyírnák velünk pucéran a füvet, de mindenképpen érdekes, mi mindennek van világnapja...

Ti ünneplitek?

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Rendkívül ritka kondorkeselyű, más néven andesi/andoki kondor érkezett a Nyíregyházi Állatparkba. A hatalmas méretű madár igazi kuriózum: szárnyfesztávolsága 270-320 centiméter, aminek köszönhetően röpte felülmúlhatatlanul szépséges. Nem csoda, hogy sok indián törzs totemállatként tisztelte.

Megritkulását a vadászaton kívül az óceán növekvő szennyeződése okozta, mivel a mérgezéstől elpusztult és partra vetődött tengeri élőlények egy része a szervezetébe kerül, és  a méreg felhalmozódik a testében.

Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Az Andokban 3000-5000 méteres magasság között él.

Ez az erőteljes, masszív faj kizárólag nyílt magashegységi terepen él, ahol erősek a légáramlatok, és a levegőben vitorlázva keresi dögökből és kisebb állatokból álló táplálékát.

Pihenő- és fészkelő helyei hozzáférhetetlenek, nyílt sziklaszirteken több száz méter magasságban vannak. Hatalmas széles szárnya és széles tollakból álló merev farka kiterjedt felület biztosít a kitartó  keringéshez a felszálló légáramlatokban, így a legkisebb energia befektetéssel tudja szemlélni a tájat elhullott tetemek után. Ha felszáll, evezőtollainak hegyét használja az irány szabályozására, úgy hogy nyitja és zárja őket.

Akár 5000 méter magasságba is felemelkedik, de általában 3000 méter magasságban repül. A földön ügyetlenül mozog, és csak addig marad lent, amíg táplálkozik. Élelem után kutatva gyakran több száz kilométert tesz meg.

Szinte teljes mértékben a döghús fogyasztásához alkalmazkodott. Lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb testű állat felragadásához és óriási csőrével is csak az elhullott állatok felpuhult húsát képes szétszaggatni.

Az újvilági keselyűk feje és nyaka rendszerint csupasz és élénk; a nagyobb fajoknak, mint a kondorkeselyűnek is, tömött tollakból álló gallérja is van a nyaka körül.

Egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy a hímek nagyobbak, mint a tojók, emellett a hímek magas sisakot is viselnek.

Bolívia, Chile, és Ecuador címerállata.

A Nyíregyházi Állatparkban most először látható ez a különleges faj, és a Németországból érkezett  tojóhoz hamarosan pár is érkezik.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Májusra már be is fejeződik a télvégi, első „hagymásroham”. E növénycsoport azonban évközben is képes csodákra. Érdemes nyitott szemmel válogatni nemcsak a piacokon, szakkereskedésekben, de a nagyobb élelmiszerboltok díszhagyma-kínálatából is. Egy-egy ilyen készlet ugyanis néha rejt különlegességeket. Akinek helye van a kertben e rejtélyes növényekre, próbálkozzon velük. De a balkonon is jól mutatnak, ha egy nagyobb edényben elég mélyre sikerül nyomni a hagymát. Sokféle módon lehet őket csoportosítani; alant az ültetési időben bizonytalanoknak szeretnénk segíteni.

Botanikai besorolás szempontjából a hagymások csoportosítása tulajdonképpen egyszerű. A fajokon belüli változatok azonban külalak, igényesség szerint olyannyira eltérőek, mintha nem is állnának egymással rokonságban. A hagymás növényeket a virágzásuk szerint is lehet nagy csoportokba sorolni, a tavasszal, nyáron és ősszel nyílókra. A tavaszi körbe tartozik egyebek mellett az amarillisz, írisz, jácint, gyöngyike, hagymavirág, krókusz, kockásliliom, szellőrózsa. Nyáron nevel virágot a begónia, dália, írisz, kardvirág, liliom, rózsanád, tölcsérvirág. Az őszi hagymások közé tartozik a borostyánlevelű ciklámen, kikerics, sáfrány.

Mindebből következik, hogy egy-egy ágyás különféle hagymásokkal használható. Az éppen pihenő hagymák ugyanis felszedhetők és egyfajta konzervként raktározzák az életerőt.

A biztosan fagymentes májusban lehet ültetni és ősszel virágzik az őszi-, alpesi sisakvirág, az afrikai szerelemvirág, mexikói kommelina, rózsás ernyőliliom, illatos sóstölcsérdália, tubarózsa, pávaliliom. Valamivel hamarabb bont virágot és már júliustól díszíti a kertet, erkélyt a kerti-, széleslevelű sáfrányfű, örömke, pettyes üstökliliom, fehér nyári jácint, törpe kardvirág, kardvirág, vagy a Homérosz-virág.

A késő tavaszi ültetésűek között a leggyorsabbak közé tartozik a peruinárcisz, szabadföldi gloxinia, fokföldi madártej, madársóska, ázsiai boglárka, lámpaliliom, sokvirágú vérvirág, gumós sarkantyúka, rózsás sarkantyúvirág. Ha van rekorder, akkor ez a cím a tibeti orchideát illeti meg. Viszont egy évet kell várni, míg a kissé büdöske pettyes csodagumó fura virágját kibontja. Az idén családom nem várta meg, míg a lakásban kihajtott volna, mert az utolsó pillanatban száműzték a kertbe.

Vannak korábban ültethetők is: amint felenged a talajban a mesevirág helye, kis szerencsével már májusban virágzik, ahogy a gumós begónia és a jakabliliom is. Jó, ha sietnek a kaládium, kána, kurkuma, ciklámen, fehér nyárijácint, gloxinia ültetésével is; ha sikerül ízlésükre tenni, akkor nyár közepétől már szépen nyílnak.

A többi hagymást ősszel kell ültetni. 

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A hét közepén várható talajmenti fagyok (de ha biztosra akarunk menni, fagyosszentek) után lassan nekiállhatunk a kert egy sarkában a sátorállításnak. A futóbab nagyszerű megoldás, ha két legyet akarunk ütni egy csapásra: a gyerekeknek árnyat adó, nyári búvóhely, ráadásul ennivalónak se utolsó.

A babszemeket ültetés előtt érdemes néhány órára beáztatni langyos vízbe, amelyet felturbózhatunk némi kamillával vagy körömvirággal, hogy ellenállóbbá váljanak és gyorsabban kicsírázzanak. Mivel a futóbab akár 3 méteresre is megnő,  legalább 2,5 méteres karókat válasszunk neki. A bambuszrúd látványnak is szép, amíg a bab beteríti.

A kiszemelt területen jelöljünk ki egy kb. 120 cm-es átmérőjű kört. Az ültetésre szánt perem földjét dúsítsuk némi komposzttal, majd körben szúrjuk le jó mélyen a karókat (7-9 darabot, tetszés szerint), hogy stabilan álljanak. Ne felejtsünk el kicsit szélesebb bejáratot hagyni, hogy a sátorba később kényelmesen be lehessen lépni. A karók tetejét 2-3-asával jól kötözzük össze gúlába, hogy később elbírják a felfutó növényeket, és a gyerekekre se omoljon rá az építmény.

Egy-egy karó tövébe ültessünk el 2-4 magot (vagy akár többet is a biztonság kedvéért), majd jól locsoljuk be. Érdemes a babszemeket a karó belső oldalához ültetni, így később a gyomlálásnál nem kell aggódnunk: ami a körön kívül esik, az a gaz.

Ezután már csak a szokásos teendők maradnak: locsolás, gyomlálás, csigaszedés. A kikelt futóbabot finoman kötözzük a karóhoz, utána már maga is megtalálja az útját. A sátor köré, ill. a karók közé látványnak és védelemnek ültethetünk bársonyvirágot (büdöskét), sarkantyúkát és/vagy körömvirágot, hogy távol tartsák a kártevőket a babunktól.

Nyáron aztán beérik munkánk gyümölcse: a gyerekek bandázás közben akár a szüretelésbe is szívesen besegítenek.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!